Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Ne nézz furán, ez itt Turán
Erõs napjai vannak a türk népek magyar barátainak. Múlt héten kazah, most türkmén zászlók lengenek Budapesten, a kettõ között pedig Magyarországot felvették a türk nyelvû államok nemzetközi szervezetébe. Hogy a magyar pont nem türk nyelv, a közép-ázsiai kultúrához pedig nem sok közünk van? Ezzel sokan vitatkoznának. Ismerkedjen meg a pántürkizmussal és a keleti nyitás politikájának ideológiai gyökereivel!
Gondoljunk dicsõséges egész turáni fajunkra!
- Õseink szelleme sugározzék benne!
Gondoljunk Egész-Magyarországra!
- Õseink szelleme védje!
Gondoljunk testvéreinkre, a nipponokra!
- Egy a mi vérünk!
Gondoljunk a mandzsukra és a mongolokra!
- Egy a mi vérünk!
A pekingi magyar kiállítás, a nálunk élõ tibetiek hatósági berendelése és a baltás gyilkos kiadása után újabb látványos napjait éli a keleti nyitás politikája. Ezekben a hetekben elõbb a kazak elnök, most pedig
a demokrácialistákon a sereghajtók között szereplõ
Türkmenisztán vezetõje járt nálunk, és közben megfigyelõi státuszban felvételt nyertünk a türk nyelvû államok nemzetközi szervezetébe. Hogy mit keresünk Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán és Törökország társaságában? Vannak, akik szerint mindig is közéjük tartoztunk.
Miközben a magyar diplomácia a gazdasági lehetõségekre, például a hatalmas türkmén gázvagyonra fókuszál, a keleti nyitás politikájának részeként rendszeresek a kulturális közelségre való utalások is. Egy XIX. századi kazah költõ szobrának városligeti avatásán Fazekas miniszter a két nép lovasnemzeti identitásáról, a minket összekötõ pusztai nomád múltról, 1500 évre visszanyúló kapcsolatainkról beszélt.
k05
Galéria: Felavatták Abaj Kunanbajev szobrát az Asztana úton (7 kép) Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index Galéria: Felavatták Abaj Kunanbajev szobrát az Asztana úton (7 kép) Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index Galéria: Felavatták Abaj Kunanbajev szobrát az Asztana úton (7 kép) Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index
Az ehhez hasonló gesztusok állandó elemei a magyar külkapcsolatoknak mostanában, a magyarság keleti származásának hangsúlyozása biztos nem jön rosszul, gondolhatják.
Közép-Ázsiában valóban általánosan él a magyar mint rokon nép elképzelése. Személyes élmény: a ritka alkalmak egyike, amikor külföldön egyszerûen azért örültek nekem nagyon, mert magyar vagyok, Törökországban volt. Miután minden hivatalos iratomat elvesztettem, be kellett mennem egy kisvárosi rendõrõrsre, ahol a morc modor egy pillanat alatt lelkendezésbe csapott át, amikor kiböktem, hogy honnan jöttem.
A felcsillanó szemû kisrendõrök úgy határoztak, velem örvendeztetik meg feljebbvalójukat, bevittek a négyméteres íróasztala mögött trónoló százötven kilós kapitányhoz, aki almateával kínált, vállamat veregette és széles mosollyal ismételgette, hogy
Attila, Attila!
Bár az útlevélproblémám megoldása nem nagyon izgatta, a török-magyar testvériség mítoszáról (mindannyian Attila unokái vagyunk) kaptam egy kis ízelítõt. Azt feltehetõen a nagydarab, bajszos rendõrfõnök sem tudta, hogy a török-magyar összetartozás kint jóval erõsebb tudata nagy részben egy magyar zsidó jóvoltából terjedt el Anatóliában.
Szerb húsz, öt cseh
Armin-vambery-in-dervish-dress
Vámbéri Ármin
Fotó: Wikimedia Commons
A török-magyar rokonsági elképzelés egyik elsõ terjesztõje Vámbéri Ármin, a XIX. századi nyelvész és orientalista volt. A végül a tudományos életben gyõzedelmeskedõ finnugor nyelvrokonság tézisével szemben a magyar nyelv török származása mellett kitartó tudós nevéhez fûzõdik a pántürkizmus eszméje, amibe újabban a magyar állam képviselõi is szívesen kapaszkodnak.
Eszerint a török nyelvû népek egy „fajt” alkotnak, idetartoznak többek között a kazakok, üzbégek, kirgizek, türkmének és azeriek is – csupa olyan nép, amelynek regnáló uraival manapság a magyar külpolitika is igyekszik elmélyíteni a kapcsolatokat.
Az összetartozásra hivatkozva hamarosan egy nagy politikai szövetség igénye is megfogalmazódott. A fõ cél eleinte az orosz uralom alatt élõ türk népek felszabadítása volt - vagyis a pántürkizmust éppen a fõ ellenlábas, a pánszlávizmus hívta életre. A mozgalomban élen jártak az orosz-ukrán konfliktus miatt most a hírekben megint gyakrabban szereplõ krími tatárok, akik minden Oroszországban élõ török nép egységét tûzték ki célul, a szövetséget pedig Törökország szellemi vezetése alatt képzelték el.
Bár Magyarország mostani közép-ázsiai érdeklõdése kapcsán is elhangzik a hirtelen jött iszlámbarátság gyanúja, a pántürkizmus nem vallási fundamentalista mozgalom. Éppen a válságba jutó Oszmán Birodalom iszlamizálási kísérleteivel szemben jött létre, az ifjútörökök által felkarolt, határokon átívelõ pántürkizmus a modern nacionalizmusok közé tartozik.
Amikor az I. világháborúval az oszmán birodalomnak leáldozott, úgy tûnt, a mozgalom nyerõ helyzetbe kerül. Enver Pasa vezetésével megpróbálták megvalósítani a közép-ázsiai türk birodalmat, miközben a térség etnikai megtisztításának vágya nem mellesleg az örmény népirtáshoz vezetett. Bár Bokharában, Khívában sikereket értek el, a bolsevik csapatok 1922-ben szétverték a mozgalmat. Enver Pasát megölték, a Törökországban gyõzedelmeskedõ Kemal Atatürk pedig lemondott az Anatóliától Kínáig tartó birodalom realizálásától.
A turáni nyitás politikája
De mi közünk van nekünk mindehhez? Éppen elég. Vámbéri Ármin törökszimpátiája nem csak tudományos hóbort volt, ahogy az sem véletlen, hogy Magyarországon nagy hagyománya van a keletkutatásnak és ezen belül a turkológiának.
188003563
Vámbéri Ármin audencián Szajjid Mohammed hivai Kánnál 1863-ban a mai Üzbegisztán területén
Fotó: Universal History Archive
A magyar nyelv származásának kérdése az 1800-as évek második felében, a török-ugor nyelvészeti háború idején már jóval több volt szaktudományos kérdésnél. A finnugor vagy a nemesebbnek érzett török származás melletti kiállás a közvéleményben politikai pozícióválasztást is jelentett. A hun származás tudata komoly ideológiai töltetet kapott, a kurucos, szittya alapállás maga után vonta az obligát törökbarátságot is. Ez adja a hátterét az elsõ világháború környékén megjelenõ turánista mozgalomnak.
Turán a tudományban eredetileg egy feltételezett nagy nyelvcsoportot jelentett, mely az indogermán és sémi nyelvek mellett a harmadik nagy kategória lett volna a nyelvészet térképén. Bár azóta bebizonyosodott, hogy ez a nyelvcsalád valójában nem létezik, a turáni népek gyûjtõkategóriára népszerû maradt. A turánizmusban maga Turán egy nagyon tág és kellõképpen bizonytalan kiterjedésû hatalmas térséget jelölt: elsõsorban a közép-ázsiai sztyeppékre vonatkozott, sokszor azonban Kelet-Európától egészen Kínáig, idõnként Koreáig és Japánig, minden „keleti” népet ideértettek.
Central Asia world region2.png
Turán területe a 16. században mint Turkesztán vált ismertté Európában
Fotó: Wikimedia Commons
A turánizmus ezeket a keleti kapcsolatokat akarta megerõsíteni, miközben azt hangsúlyozta, hogy a magyarság – nyelvileg, kulturálisan, vagy akár biológiailag – ezekkel a népekkel áll legközelebbi rokonságban. Eleinte inkább csak az új szövetségeket keresõ, expanzionista szándékú magyar diplomácia használta egyfajta birodalmi gondolat jegyében, de az elsõ világháború után a mozgalom radikalizálódott és a szélsõjobb egyik ideológiai bástyájává vált. A keleti gondolatot a Trianon utáni csalódottság tette népszerûvé:
Az alapérzés, amely a turanizmus alatt lappangott, ha jól fogtam fel, az volt, hogy Európa Trianonban igazságtalan és kegyetlen volt velünk szemben és a nyugat elfeledte, hogy a velünk fajrokon törökkel szemben mi voltunk a nyugati civilizáció védelmezõi. E hálátlanság, igazságtalanság és kegyetlenség láttára forduljunk el tehát a hálátlan nyugattól és keressünk fajunk keleti eredetének és érzelemvilágának megfelelõen keleti orientációt.
– írta a turánizmussal szemben egyébként kritikus Klebelsberg Kuno 1928-ban.
Rasszista dilemma és a fehér ló áldozata
A turánizmusnak ellentmondásos helye volt a két világháború közötti politikai életben. Bár Telekitõl Gömbösig a korszak szinte összes miniszterelnöke formálisan tagja volt a Turáni Társaságnak, a szervezetnek nem volt komoly politikai súlya. A radikalizálódó irányzatban népszerû volt a magyar fajelmélet (az õshonos vidéki magyar népesség fajbiológiai kutatására õk hozták létre a Magyar Vércsoportkutató Társaságot), ami abból a szempontból érthetõ, hogy a turánizmus kínált egyfajta választ a korabeli rasszisták alapdilemmájára, melyet az eszmetörténész Gyurgyák János úgy összegzett, hogy a magyarság nem árja fajként hogyan követeljen fensõbbséget magának.
D SOS20120809001
A rendezvény résztvevõi fotózzák a Parlament Felsõházi termét miután köszöntötték a 2012. augusztus 10-tõl augusztus 13-ig Bugacon tartandó negyedik Kurultáj a hun és a türk tudatú népek hagyományõrzõ törzsi találkozójának mintegy száz külföldi meghívottját.
Fotó: Soós Lajos / MTI
De a turánizmus lett a talaja az olyan, a délibáboson is túli rokonsági elképzeléseknek, mint a sumer-magyar származás, az amerikai õslakosok magyarokkal való rokonítása, vagy a politikába oltott sci-fi egyik korai terméke, a turáni fajok atlantiszi származásának gondolata. A mozgalom nem csak a tudománytól és a valóságtól teljesen elszakadó nemzeti mítoszok világába sodródott át, itt bukkant fel elõször a modern pogányság is. A harmincas években megalakult Turáni Egyistenhívõk Tábora volt az elsõ radikális nemzeti alapon álló vallási irányzat, a rendszerváltás utáni nemzeti ezotéria elõhírnökei.
A Koppányt tisztelõ, fehér lovat áldozó táltosok vallási csoportját más szektákhoz hasonlóan már kifejezetten üldözték a Horthy-korszakban, a kommunista hatalomátvétel után pedig a turánizmus egésze hasonló sorsa jutott. A turáni gondolat emigrációs körökben élt tovább, az áltudományos monomániákkal teli nemzeti fantázia itt már tényleg nem ismert határokat. Ebbõl a körbõl jön a Jézust párthus herceggé tevõ amatõr sumerológus, Badinyi Jós Ferenc is, akinek antiszemita kultúrtörténeti rögeszméi a rendszerváltás után Magyarországon is népszerûvé váltak.
Politikai nomadizmus és diplomáciai bókok
A turánizmus, ha nem is mindig ezen a néven, újra elõtérbe került az elmúlt években, ráadásul van egy széles népi tábora is. A magyarok törzsi gyûléseként és Európa legnagyobb hagyományõrzõ rendezvényeként hirdetett Kurultáj (a szó az altaji nyelvekbõl származik) a „hun-türk tudatú népek seregszemléje”. Az íjászati bemutatóktól politikai elõadásokig és táltos dobolásig sok mindennek helyt adó esemény szervezõje az a Bíró András Zsolt, aki, amellett, hogy a magyar-kazah rokonság kutatója, az õsmagyar szubkulturális színtér egyik nem hivatalos menedzsereként is mûködik.
De a turánizmusnak, hasonlóan a két világháború közötti idõszakhoz, ma is megvannak a politikai kapcsolatai. Ezt már az is mutatja, hogy az alternatív õstörténet, sámáni workshopok, rovásírásos szuvenírek és altáji vendégek fémjelezte jurtás kiskunsági rendezvény fõvédnöke a magyar-kazah állami kapcsolatok ápolásában is jeleskedõ Lezsák Sándor.
A türk népekkel való rokonság eszméjét azonban a magyar külpolitika tényleges irányítói valószínûleg nála jóval kevésbé veszik komolyan. A közös származásra való utalások inkább csak diplomáciai bókok, akárcsak – Ablonczy Balász szerint legalábbis – a keleti nyitással próbálkozó elõdök, például Teleki idején, akik ezt többnyire szintén nem vették túl komolyan. Ha valami lebeg a mai külügyérek szeme elõtt, az inkább a törökök példája lehet, akik a pántürkizmus eszméjével megtámogatva erõsítették meg a saját pozíciójukat a közép-ázsiai térségben; ideológiai hátszéllel, de komoly pragmatikus érdekekkel is. Ehhez ott egy rakás pénz és közvetlen érdekeltség is kellett.
Nálunk ezek hiányában a keleti rokonság szélesebb körökben egyelõre inkább csak ideológiai választás, amellyel mindenféle nemzeti elvágyódások is jól összepasszolnak. Ettõl függetlenül a magyar kultúra honfoglalás elõttrõl származó, nem kis részben törökös elemei természetesen fontosak és értékesek, a kumisz egész iható, megfelelõen felállított jurtában pedig kifejezetten jól esik az alvás.
Link
Gondoljunk dicsõséges egész turáni fajunkra!
- Õseink szelleme sugározzék benne!
Gondoljunk Egész-Magyarországra!
- Õseink szelleme védje!
Gondoljunk testvéreinkre, a nipponokra!
- Egy a mi vérünk!
Gondoljunk a mandzsukra és a mongolokra!
- Egy a mi vérünk!
A pekingi magyar kiállítás, a nálunk élõ tibetiek hatósági berendelése és a baltás gyilkos kiadása után újabb látványos napjait éli a keleti nyitás politikája. Ezekben a hetekben elõbb a kazak elnök, most pedig
a demokrácialistákon a sereghajtók között szereplõ
Türkmenisztán vezetõje járt nálunk, és közben megfigyelõi státuszban felvételt nyertünk a türk nyelvû államok nemzetközi szervezetébe. Hogy mit keresünk Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán és Törökország társaságában? Vannak, akik szerint mindig is közéjük tartoztunk.
Miközben a magyar diplomácia a gazdasági lehetõségekre, például a hatalmas türkmén gázvagyonra fókuszál, a keleti nyitás politikájának részeként rendszeresek a kulturális közelségre való utalások is. Egy XIX. századi kazah költõ szobrának városligeti avatásán Fazekas miniszter a két nép lovasnemzeti identitásáról, a minket összekötõ pusztai nomád múltról, 1500 évre visszanyúló kapcsolatainkról beszélt.
k05
Galéria: Felavatták Abaj Kunanbajev szobrát az Asztana úton (7 kép) Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index Galéria: Felavatták Abaj Kunanbajev szobrát az Asztana úton (7 kép) Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index Galéria: Felavatták Abaj Kunanbajev szobrát az Asztana úton (7 kép) Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index
Az ehhez hasonló gesztusok állandó elemei a magyar külkapcsolatoknak mostanában, a magyarság keleti származásának hangsúlyozása biztos nem jön rosszul, gondolhatják.
Közép-Ázsiában valóban általánosan él a magyar mint rokon nép elképzelése. Személyes élmény: a ritka alkalmak egyike, amikor külföldön egyszerûen azért örültek nekem nagyon, mert magyar vagyok, Törökországban volt. Miután minden hivatalos iratomat elvesztettem, be kellett mennem egy kisvárosi rendõrõrsre, ahol a morc modor egy pillanat alatt lelkendezésbe csapott át, amikor kiböktem, hogy honnan jöttem.
A felcsillanó szemû kisrendõrök úgy határoztak, velem örvendeztetik meg feljebbvalójukat, bevittek a négyméteres íróasztala mögött trónoló százötven kilós kapitányhoz, aki almateával kínált, vállamat veregette és széles mosollyal ismételgette, hogy
Attila, Attila!
Bár az útlevélproblémám megoldása nem nagyon izgatta, a török-magyar testvériség mítoszáról (mindannyian Attila unokái vagyunk) kaptam egy kis ízelítõt. Azt feltehetõen a nagydarab, bajszos rendõrfõnök sem tudta, hogy a török-magyar összetartozás kint jóval erõsebb tudata nagy részben egy magyar zsidó jóvoltából terjedt el Anatóliában.
Szerb húsz, öt cseh
Armin-vambery-in-dervish-dress
Vámbéri Ármin
Fotó: Wikimedia Commons
A török-magyar rokonsági elképzelés egyik elsõ terjesztõje Vámbéri Ármin, a XIX. századi nyelvész és orientalista volt. A végül a tudományos életben gyõzedelmeskedõ finnugor nyelvrokonság tézisével szemben a magyar nyelv török származása mellett kitartó tudós nevéhez fûzõdik a pántürkizmus eszméje, amibe újabban a magyar állam képviselõi is szívesen kapaszkodnak.
Eszerint a török nyelvû népek egy „fajt” alkotnak, idetartoznak többek között a kazakok, üzbégek, kirgizek, türkmének és azeriek is – csupa olyan nép, amelynek regnáló uraival manapság a magyar külpolitika is igyekszik elmélyíteni a kapcsolatokat.
Az összetartozásra hivatkozva hamarosan egy nagy politikai szövetség igénye is megfogalmazódott. A fõ cél eleinte az orosz uralom alatt élõ türk népek felszabadítása volt - vagyis a pántürkizmust éppen a fõ ellenlábas, a pánszlávizmus hívta életre. A mozgalomban élen jártak az orosz-ukrán konfliktus miatt most a hírekben megint gyakrabban szereplõ krími tatárok, akik minden Oroszországban élõ török nép egységét tûzték ki célul, a szövetséget pedig Törökország szellemi vezetése alatt képzelték el.
Bár Magyarország mostani közép-ázsiai érdeklõdése kapcsán is elhangzik a hirtelen jött iszlámbarátság gyanúja, a pántürkizmus nem vallási fundamentalista mozgalom. Éppen a válságba jutó Oszmán Birodalom iszlamizálási kísérleteivel szemben jött létre, az ifjútörökök által felkarolt, határokon átívelõ pántürkizmus a modern nacionalizmusok közé tartozik.
Amikor az I. világháborúval az oszmán birodalomnak leáldozott, úgy tûnt, a mozgalom nyerõ helyzetbe kerül. Enver Pasa vezetésével megpróbálták megvalósítani a közép-ázsiai türk birodalmat, miközben a térség etnikai megtisztításának vágya nem mellesleg az örmény népirtáshoz vezetett. Bár Bokharában, Khívában sikereket értek el, a bolsevik csapatok 1922-ben szétverték a mozgalmat. Enver Pasát megölték, a Törökországban gyõzedelmeskedõ Kemal Atatürk pedig lemondott az Anatóliától Kínáig tartó birodalom realizálásától.
A turáni nyitás politikája
De mi közünk van nekünk mindehhez? Éppen elég. Vámbéri Ármin törökszimpátiája nem csak tudományos hóbort volt, ahogy az sem véletlen, hogy Magyarországon nagy hagyománya van a keletkutatásnak és ezen belül a turkológiának.
188003563
Vámbéri Ármin audencián Szajjid Mohammed hivai Kánnál 1863-ban a mai Üzbegisztán területén
Fotó: Universal History Archive
A magyar nyelv származásának kérdése az 1800-as évek második felében, a török-ugor nyelvészeti háború idején már jóval több volt szaktudományos kérdésnél. A finnugor vagy a nemesebbnek érzett török származás melletti kiállás a közvéleményben politikai pozícióválasztást is jelentett. A hun származás tudata komoly ideológiai töltetet kapott, a kurucos, szittya alapállás maga után vonta az obligát törökbarátságot is. Ez adja a hátterét az elsõ világháború környékén megjelenõ turánista mozgalomnak.
Turán a tudományban eredetileg egy feltételezett nagy nyelvcsoportot jelentett, mely az indogermán és sémi nyelvek mellett a harmadik nagy kategória lett volna a nyelvészet térképén. Bár azóta bebizonyosodott, hogy ez a nyelvcsalád valójában nem létezik, a turáni népek gyûjtõkategóriára népszerû maradt. A turánizmusban maga Turán egy nagyon tág és kellõképpen bizonytalan kiterjedésû hatalmas térséget jelölt: elsõsorban a közép-ázsiai sztyeppékre vonatkozott, sokszor azonban Kelet-Európától egészen Kínáig, idõnként Koreáig és Japánig, minden „keleti” népet ideértettek.
Central Asia world region2.png
Turán területe a 16. században mint Turkesztán vált ismertté Európában
Fotó: Wikimedia Commons
A turánizmus ezeket a keleti kapcsolatokat akarta megerõsíteni, miközben azt hangsúlyozta, hogy a magyarság – nyelvileg, kulturálisan, vagy akár biológiailag – ezekkel a népekkel áll legközelebbi rokonságban. Eleinte inkább csak az új szövetségeket keresõ, expanzionista szándékú magyar diplomácia használta egyfajta birodalmi gondolat jegyében, de az elsõ világháború után a mozgalom radikalizálódott és a szélsõjobb egyik ideológiai bástyájává vált. A keleti gondolatot a Trianon utáni csalódottság tette népszerûvé:
Az alapérzés, amely a turanizmus alatt lappangott, ha jól fogtam fel, az volt, hogy Európa Trianonban igazságtalan és kegyetlen volt velünk szemben és a nyugat elfeledte, hogy a velünk fajrokon törökkel szemben mi voltunk a nyugati civilizáció védelmezõi. E hálátlanság, igazságtalanság és kegyetlenség láttára forduljunk el tehát a hálátlan nyugattól és keressünk fajunk keleti eredetének és érzelemvilágának megfelelõen keleti orientációt.
– írta a turánizmussal szemben egyébként kritikus Klebelsberg Kuno 1928-ban.
Rasszista dilemma és a fehér ló áldozata
A turánizmusnak ellentmondásos helye volt a két világháború közötti politikai életben. Bár Telekitõl Gömbösig a korszak szinte összes miniszterelnöke formálisan tagja volt a Turáni Társaságnak, a szervezetnek nem volt komoly politikai súlya. A radikalizálódó irányzatban népszerû volt a magyar fajelmélet (az õshonos vidéki magyar népesség fajbiológiai kutatására õk hozták létre a Magyar Vércsoportkutató Társaságot), ami abból a szempontból érthetõ, hogy a turánizmus kínált egyfajta választ a korabeli rasszisták alapdilemmájára, melyet az eszmetörténész Gyurgyák János úgy összegzett, hogy a magyarság nem árja fajként hogyan követeljen fensõbbséget magának.
D SOS20120809001
A rendezvény résztvevõi fotózzák a Parlament Felsõházi termét miután köszöntötték a 2012. augusztus 10-tõl augusztus 13-ig Bugacon tartandó negyedik Kurultáj a hun és a türk tudatú népek hagyományõrzõ törzsi találkozójának mintegy száz külföldi meghívottját.
Fotó: Soós Lajos / MTI
De a turánizmus lett a talaja az olyan, a délibáboson is túli rokonsági elképzeléseknek, mint a sumer-magyar származás, az amerikai õslakosok magyarokkal való rokonítása, vagy a politikába oltott sci-fi egyik korai terméke, a turáni fajok atlantiszi származásának gondolata. A mozgalom nem csak a tudománytól és a valóságtól teljesen elszakadó nemzeti mítoszok világába sodródott át, itt bukkant fel elõször a modern pogányság is. A harmincas években megalakult Turáni Egyistenhívõk Tábora volt az elsõ radikális nemzeti alapon álló vallási irányzat, a rendszerváltás utáni nemzeti ezotéria elõhírnökei.
A Koppányt tisztelõ, fehér lovat áldozó táltosok vallási csoportját más szektákhoz hasonlóan már kifejezetten üldözték a Horthy-korszakban, a kommunista hatalomátvétel után pedig a turánizmus egésze hasonló sorsa jutott. A turáni gondolat emigrációs körökben élt tovább, az áltudományos monomániákkal teli nemzeti fantázia itt már tényleg nem ismert határokat. Ebbõl a körbõl jön a Jézust párthus herceggé tevõ amatõr sumerológus, Badinyi Jós Ferenc is, akinek antiszemita kultúrtörténeti rögeszméi a rendszerváltás után Magyarországon is népszerûvé váltak.
Politikai nomadizmus és diplomáciai bókok
A turánizmus, ha nem is mindig ezen a néven, újra elõtérbe került az elmúlt években, ráadásul van egy széles népi tábora is. A magyarok törzsi gyûléseként és Európa legnagyobb hagyományõrzõ rendezvényeként hirdetett Kurultáj (a szó az altaji nyelvekbõl származik) a „hun-türk tudatú népek seregszemléje”. Az íjászati bemutatóktól politikai elõadásokig és táltos dobolásig sok mindennek helyt adó esemény szervezõje az a Bíró András Zsolt, aki, amellett, hogy a magyar-kazah rokonság kutatója, az õsmagyar szubkulturális színtér egyik nem hivatalos menedzsereként is mûködik.
De a turánizmusnak, hasonlóan a két világháború közötti idõszakhoz, ma is megvannak a politikai kapcsolatai. Ezt már az is mutatja, hogy az alternatív õstörténet, sámáni workshopok, rovásírásos szuvenírek és altáji vendégek fémjelezte jurtás kiskunsági rendezvény fõvédnöke a magyar-kazah állami kapcsolatok ápolásában is jeleskedõ Lezsák Sándor.
A türk népekkel való rokonság eszméjét azonban a magyar külpolitika tényleges irányítói valószínûleg nála jóval kevésbé veszik komolyan. A közös származásra való utalások inkább csak diplomáciai bókok, akárcsak – Ablonczy Balász szerint legalábbis – a keleti nyitással próbálkozó elõdök, például Teleki idején, akik ezt többnyire szintén nem vették túl komolyan. Ha valami lebeg a mai külügyérek szeme elõtt, az inkább a törökök példája lehet, akik a pántürkizmus eszméjével megtámogatva erõsítették meg a saját pozíciójukat a közép-ázsiai térségben; ideológiai hátszéllel, de komoly pragmatikus érdekekkel is. Ehhez ott egy rakás pénz és közvetlen érdekeltség is kellett.
Nálunk ezek hiányában a keleti rokonság szélesebb körökben egyelõre inkább csak ideológiai választás, amellyel mindenféle nemzeti elvágyódások is jól összepasszolnak. Ettõl függetlenül a magyar kultúra honfoglalás elõttrõl származó, nem kis részben törökös elemei természetesen fontosak és értékesek, a kumisz egész iható, megfelelõen felállított jurtában pedig kifejezetten jól esik az alvás.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Fidel
- 2014. June 19. 14:59:20
#2 |
keepfargo
- 2014. June 19. 21:49:42
#3 |
anzsi a macska hala
- 2014. June 19. 22:32:43
#4 |
Kameleon
- 2014. June 20. 07:17:58
#5 |
Kameleon
- 2014. June 20. 07:30:33
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.