Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Gigantikus tanteremmutyira gyanakodnak
Csak a szopásos! Zsidók egymás közt osztanak oda-vissza. Nyakig benne a "kormány" és a titkosszolgálat. A pályázati pénzek töredékét költötték tanteremfelújításra, a maradék pénz egy céghálózathoz és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz kerülhetett – írja az Index. Az üggyel a trafikbotrányt is kirobbantó Hadházy Ákos volt fideszes önkormányzati képviselõ foglalkozik.
Hadházynak az lett gyanús, hogy a szekszárdi gimnázium két tantermének összenyitása 155 millió forintba került. A beruházás a 14 milliárdos Öveges-programban valósult meg, aminek keretében természettudományos tantermeket alakítanak ki 44 vidéki és 8 fõvárosi iskolában.
Az Index úgy tudja, hogy a pénz nagy része nem az iskolákhoz, hanem a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz és különbözõ cégekhez került. A tantermek felújítására és eszközök beszerzésére sok helyen az elnyert összeg tizedét költhették az iskolák.
Miután Hadházy tovább kutakodott, kiderült, hogy a szekszárdi gimnáziumban csak 45 milliót szántak új tanterem kialakítására, de a teljes anyagi keret 314 millió forint volt. A KLIK elismerte, hogy ebbõl 200 millió hozzájuk került. Azt mondták, hogy a pénzt az új laboratórium mûködtetésére, tananyagok fejlesztésére fordítják. Ezt azonban a pályázaton elnyert összeg többi, az önkormányzat által kezelt részébõl már megpályáztatták és ki is fizették.
Hadházy szerint elképesztõ címeken költötték el a maradék pénzt, tanulmányokra 11, projektmenedzsmentre 14 millió, a nyilvánosság biztosítására 15 millió forintot költöttek – egyetlen tanteremrõl beszélünk. Sõt, 16 millió forintot fizettek ki egy olyan szoftverért, ami a 30 fõs terem foglaltságát tartja nyilván. Ezek pályázatainál Hadházy több olyan beérkezett ajánlatot talált, amit fel sem bontottak, tehát csak azért adták be, hogy formailag szabályos legyen az eljárás.
A volt fideszes képviselõ szerint ráadásul nem helyi vállalkozók kaptak megbízást a jelentõsen túlárazott feladatokra, hanem egy cégháló vitte el a pénzt. Az ország egymástól távol esõ helyein érdekes módon mindig õk jutottak az önkormányzatok eszébe.
Az Öveges-laborokhoz minden egyes városban külön húsz darab 10-15 oldalas munkafüzetet gyártattak, csak a szövegszerkesztésért 22-szer húszmillió forintot fizettek ki, majd az elkészült munkafüzetekrõl tanulmányt írattak 22-szer tízmillióért. Hadházy úgy kalkulált, hogy ha ugyanazok voltak az arányok mindenütt, mint Szekszárdon, akkor a 14 milliárdból legfeljebb kettõ mehetett ténylegesen tanteremre.
A nagy magyar mutyihelyzet
Évente 2010-12 között úgy 1300-1400 milliárd forintot költ az ország közbeszerzésre, és ez 5-5500 cég között oszlik el. Választási években mindig több közbeszerzési tendert írnak ki, mint egyéb években. Jellemzõen a kormányváltások után az elõzõleg befutó cégek a töredékét nyerik csak, mint addig, azaz megvannak a politikai hátszelek. Illetve a gyõztesek többet nyernek, mint amit közgazdasági logika diktálna, mint amennyit gazdasági teljesítõképességük indokolna. Ez amúgy 1997-tõl 2012-ig megfigyelhetõ trend – ezen a téren nem sikerült az Orbán-féle rendszerváltás. Mennyire tiszták, átláthatóak a pályázatok? Ezen a téren az Orbán-kormány áttörést ért el: míg 2009 márciusától fokozatosan csökken s végül 10-15%-ra állt be a ajánlati felhívás nélküli pályázatok száma, addig a kormányváltás után ez az arány megint 40-50%-ra (!) ugrott. Az ilyen közbeszerzéseket nem kötelezõ bejelenteni a Közbeszerzési Értesítõben, még a döntéseket sem – s kormányunk transzparenciára irányuló erõfeszítéseit jól jelzi, hogy az ilyen nyomtalan, elhallgatott közbeszerzések aránya egyre nõ a 2010-es kormányváltás után. A kormány azonban ura a helyzetnek. Pokorni Zoltán szerint aki lop, az be lesz csukva, aki a közösbõl vesz el, „annak levágjuk a kezét”. De ilyen nincs. Amit az sem bizonyít jobban, hogy Európában Svédország, Norvégia, Belgium, a balti államok és Szlovákia mellett Magyarországon nem csuktak még le minisztert, köztársasági elnököt, miniszterelnököt a rendszerváltás óta.
A megoldás kulcsa, mint annyi mindenben, a nép kezében van: kikürtölni, nyilvánosságra hozni a tudomásra jutott korrupciót.
Link
Hadházynak az lett gyanús, hogy a szekszárdi gimnázium két tantermének összenyitása 155 millió forintba került. A beruházás a 14 milliárdos Öveges-programban valósult meg, aminek keretében természettudományos tantermeket alakítanak ki 44 vidéki és 8 fõvárosi iskolában.
Az Index úgy tudja, hogy a pénz nagy része nem az iskolákhoz, hanem a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz és különbözõ cégekhez került. A tantermek felújítására és eszközök beszerzésére sok helyen az elnyert összeg tizedét költhették az iskolák.
Miután Hadházy tovább kutakodott, kiderült, hogy a szekszárdi gimnáziumban csak 45 milliót szántak új tanterem kialakítására, de a teljes anyagi keret 314 millió forint volt. A KLIK elismerte, hogy ebbõl 200 millió hozzájuk került. Azt mondták, hogy a pénzt az új laboratórium mûködtetésére, tananyagok fejlesztésére fordítják. Ezt azonban a pályázaton elnyert összeg többi, az önkormányzat által kezelt részébõl már megpályáztatták és ki is fizették.
Hadházy szerint elképesztõ címeken költötték el a maradék pénzt, tanulmányokra 11, projektmenedzsmentre 14 millió, a nyilvánosság biztosítására 15 millió forintot költöttek – egyetlen tanteremrõl beszélünk. Sõt, 16 millió forintot fizettek ki egy olyan szoftverért, ami a 30 fõs terem foglaltságát tartja nyilván. Ezek pályázatainál Hadházy több olyan beérkezett ajánlatot talált, amit fel sem bontottak, tehát csak azért adták be, hogy formailag szabályos legyen az eljárás.
A volt fideszes képviselõ szerint ráadásul nem helyi vállalkozók kaptak megbízást a jelentõsen túlárazott feladatokra, hanem egy cégháló vitte el a pénzt. Az ország egymástól távol esõ helyein érdekes módon mindig õk jutottak az önkormányzatok eszébe.
Az Öveges-laborokhoz minden egyes városban külön húsz darab 10-15 oldalas munkafüzetet gyártattak, csak a szövegszerkesztésért 22-szer húszmillió forintot fizettek ki, majd az elkészült munkafüzetekrõl tanulmányt írattak 22-szer tízmillióért. Hadházy úgy kalkulált, hogy ha ugyanazok voltak az arányok mindenütt, mint Szekszárdon, akkor a 14 milliárdból legfeljebb kettõ mehetett ténylegesen tanteremre.
A nagy magyar mutyihelyzet
Évente 2010-12 között úgy 1300-1400 milliárd forintot költ az ország közbeszerzésre, és ez 5-5500 cég között oszlik el. Választási években mindig több közbeszerzési tendert írnak ki, mint egyéb években. Jellemzõen a kormányváltások után az elõzõleg befutó cégek a töredékét nyerik csak, mint addig, azaz megvannak a politikai hátszelek. Illetve a gyõztesek többet nyernek, mint amit közgazdasági logika diktálna, mint amennyit gazdasági teljesítõképességük indokolna. Ez amúgy 1997-tõl 2012-ig megfigyelhetõ trend – ezen a téren nem sikerült az Orbán-féle rendszerváltás. Mennyire tiszták, átláthatóak a pályázatok? Ezen a téren az Orbán-kormány áttörést ért el: míg 2009 márciusától fokozatosan csökken s végül 10-15%-ra állt be a ajánlati felhívás nélküli pályázatok száma, addig a kormányváltás után ez az arány megint 40-50%-ra (!) ugrott. Az ilyen közbeszerzéseket nem kötelezõ bejelenteni a Közbeszerzési Értesítõben, még a döntéseket sem – s kormányunk transzparenciára irányuló erõfeszítéseit jól jelzi, hogy az ilyen nyomtalan, elhallgatott közbeszerzések aránya egyre nõ a 2010-es kormányváltás után. A kormány azonban ura a helyzetnek. Pokorni Zoltán szerint aki lop, az be lesz csukva, aki a közösbõl vesz el, „annak levágjuk a kezét”. De ilyen nincs. Amit az sem bizonyít jobban, hogy Európában Svédország, Norvégia, Belgium, a balti államok és Szlovákia mellett Magyarországon nem csuktak még le minisztert, köztársasági elnököt, miniszterelnököt a rendszerváltás óta.
A megoldás kulcsa, mint annyi mindenben, a nép kezében van: kikürtölni, nyilvánosságra hozni a tudomásra jutott korrupciót.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
kontroll88
- 2014. June 20. 12:47:15
#2 |
vihar
- 2014. June 20. 12:52:15
#3 |
Perje
- 2014. June 20. 20:54:46
#4 |
Perje
- 2014. June 24. 15:36:21
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.