Iszlam Karimov, az ĂśrĂśk gyĂľztes
Amerikai fĂľtisztek, diplomatĂĄk, ĂŠs a Kongresszus politikusai ĂŠrkeznek a napokban Taskentba, azzal a cĂŠllal, hogy elmĂŠlyĂ­tsĂŠk az USA ĂŠs ÜzbegisztĂĄn kĂśzĂśtti, 2005 – az ĂźzbĂŠg hatĂłsĂĄgok ĂĄltal elkĂśvetett andizsĂĄni mĂŠszĂĄrlĂĄs - utĂĄn megszakadt, de most ĂşjjĂĄĂŠledĂľ stratĂŠgiai egyĂźttmĂťkĂśdĂŠst, amelyet Iszlam Karimov ĂźzbĂŠg elnĂśk azzal szentesĂ­tett, hogy a mĂşlt hĂŠten kilĂŠptette orszĂĄgĂĄt az orosz dominanciĂĄjĂş posztszovjet katonai blokkbĂłl, az ODKB-bĂłl. George Krol Taskentba akkreditĂĄlt amerikai nagykĂśvet szerint ÜzbegisztĂĄn nemcsak az afganisztĂĄni operĂĄciĂł miatt az USA legfontosabb szĂśvetsĂŠgese a rĂŠgiĂłban, de amerikai Ăźzleti kĂśrĂśk is ĂŠrdeklĂľdĂŠst tanĂşsĂ­tanak az orszĂĄg irĂĄnt.

Ennek jegyében már megnyílt a General Motors gyára Üzbegisztánban és más amerikai cégek is megtelepednének Közép-Ázsia legnépesebb országában.

Az ODKB-ból való kilépés után már nincs akadálya annak sem, hogy ismét amerikai katonai bázisok létesüljenek Üzbegisztánban (2005-ben az akkor éppen meredek oroszbarát fordulatot végrehajtó Iszlam Karimov példátlan módon kitessékelte az amerikai katonákat országából), és új szintre emelkedjen az amerikai-üzbég katonai együttmûködés. Iszlam Karimov tehát - részben orosz támogatással a háta mögött - sikerrel vészelte át a Nyugat nyomását (üzbég értékelések szerint a 2005-ös andizsáni megmozdulást az amerikai és brit titkosszolgálatok szervezték, azzal a céllal, hogy "forradalmat" robbantsanak ki az országban), s lényegében legyõzve a Nyugatot válik ismét Amerika szövetségesévé.

Alekszandr Szobjanyin orosz elemzõ szerint Amerika kész fegyverekkel segíteni Karimov rezsimjét és garantáli annak stabilitását. Washington Üzbegisztán megnyerésével az Irán elleni frontot is szélesítheti. Taskent kilépése az ODKB-ból érthetõ lépés volt, hiszen az ODKB impotens szervezet, viszont ennek révén olcsón lehetett orosz fegyverekhez jutni, és a tagság garantálta Üzbegisztán számára a konfliktusok elkerülését Oroszországgal és regionális versenytársával, Kazahsztánnal. Ennek viszont már nincs jelentõsége.

Szobjanyin szerint a Kreml elhibázott politikája következtében Oroszország befolyást veszít Közép-Ázsiában. A tavaly Pekingben rendezett csúcstalálkozón a Sanghaji Szervezet tagállamai közül Kazahsztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán Kínát támogatták Oroszországgal szemben, Kazahsztán pedig kétoldalú stratégiai együttmûködési megállapodást kötött Kínával.

Az USA erõsen kérleli Kazahsztánt, hogy a Kaszpi Aktau kikötõjében egy katonai logisztikai bázist hozhasson létre. Asztana eddig ellenállt az amerikai kérésnek, de ez nem biztos, hogy a továbbiakban is így lesz (fõleg azután, hogy hasonló támaszpont létesülhet az oroszországi Uljanovszkban). Üzbegisztánban pedig már mindenki arról beszél, hogy ismét lesz amerikai támaszpont az országban.

Taskent rĂĄĂŠrzett arra, hogy az orosz vezetĂŠsnek sĂşlyos belsĂľ problĂŠmĂĄkkal kell szembenĂŠznie, melyek Ăľsszel egy Ăşjabb gazdasĂĄgi vĂĄlsĂĄghullĂĄmmal csak elmĂŠlyĂźlhetnek, ezĂŠrt nem habozott kihasznĂĄlni a lehetĂľsĂŠget.

Az amerikai diplomĂĄcia ĂŠlĂŠnk ĂŠrdeklĂľdĂŠst tanĂşsĂ­t TadzsikisztĂĄn irĂĄnt is, nem kizĂĄrt, hogy a jĂśvĂľben amerikai tĂĄmaszpontok jelennek meg ebben az orszĂĄgban is.

Alekszandr Knyazev, az Orosz TudomĂĄnyos AkadĂŠmia KeletkutatĂł IntĂŠzetĂŠnek munkatĂĄrsa szerint az esemĂŠnyek ilyetĂŠn alakulĂĄsĂĄban jelentĂľs szerepet jĂĄtszik a Kreml elhibĂĄzott politikĂĄja is, mely a kĂśzĂŠp-ĂĄzsiai rĂŠgiĂłban mellĂľzi a kĂśvetkezetessĂŠget, ad hoc jellegĂť.

Link