Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
A történelemben egyedülálló menekülés figyelhetõ meg
A túlnépesedés közismerten a világ legnagyobb globális gondjai közé tartozik. A városok jelentõs része túlzsúfolt és szennyezett. Ez derül ki abból a friss tanulmányból, amelyet az Egészségügyi Világszervezet, a WHO készített.
Kilencvenegy ország ezerhatszáz városában vizsgálódtak, s arra jutottak, hogy a megfigyelt települések felében két és félszer több az egészséget károsító finom por kering a levegõben, mint a megengedett. A levegõ szennyezettsége a korábbi – 2011-ben készített – jelentéshez képest sokat romlott. Figyelmeztetõ adat: a városlakóknak csupán a tíz százaléka él olyan környezetben, ahol gondolkodás és félelmek nélkül szívhatja magába a tiszta levegõt.
Vidékrõl a városokba vándorolnak az emberek
Újkori népvándorlást él át a föld
Bármennyire is furcsa, de a helyzet egyáltalán nem meglepõ. A földkerekség manapság egyfajta újkori „népvándorlást” él át. Az elsõ jelek 2008-ban már figyelmeztettek. A szakértõk többsége ugyanis ezt az esztendõt fogadja el annak az idõszaknak, amikor is már több ember élt városokban, mint vidéki településeken. Az ENSZ akkori fõtitkára, Kofi Annan nem véletlenül nevezte a városok évezredének a mostanit. Az elõrejelzések már akkor azt prognosztizálták, hogy 2050-ben a világ lakosságának hetven százaléka él majd városokban.
Az áhítozás a kisvárosi idill, a madárcsicsergés, a jó levegõ után már régen a múlté. A világ megváltozott, különös „menekülés” figyelhetõ meg világszerte a nagyvárosokba. Egyre több ember költözik a citybe annak reményében, hogy ott kedvezõbb életfeltételeket és jobb munkalehetõségeket talál. A szakemberek szerint ez a menekülés egyedülálló az emberiség történelmében.
Ma már egyáltalán nem ritkák a megavárosok
tokio_120205
A világ legnépesebb városa Tokió
Döbbenetes statisztikákat hoznak nyilvánosságra a kutatók. Ezek szerint Londonnak százharminc évre volt szüksége arra, hogy lakóinak száma elérje a nyolcmilliót, Mexikónak már csak hetvenre, Delhinek pedig még ennél is kevesebbre, mindössze harminc esztendõre. A 2010-es évek elején nyilvánosságra hozott statisztikák óta az említett városok lakóinak száma régen túl lépte a tízmilliót.
Ma már egyáltalán nem ritkák a megavárosok. 1975-ben még csupán három olyan metropolist tartottak nyilván, amelynek több mint tízmilliós lakossága volt: Tokiót, New Yorkot és Mexikó City-t.
A dobogó – a 2012-es becsült adatok alapján – így néz ki: a legfelsõ fokon Tokió áll az elõvárosi lakosokkal együtt 34,5 millióan élnek a japán fõvárosban. Egyes statisztikák szerint mára már ez az adat is elavult, merthogy Tokió tényleges lélekszáma 37 milliót tesz ki. A második és a harmadik helyet Hongkong és Shanghai tudhatja a magáénak 25-26 millió körüli lakossal.
Európában sem más a helyzet
autok_forgalom_121218
A városiasodás nagy gondja a zsúfoltság
Az Euronews nemrég közölt egy statisztikát, amely szerint az Ókontinens lakosságának hetven százaléka városokban él. Háromszázötven millió ember lakik ötezer lélekszámúnál nagyobb településen. Európában huszonhárom egymillió lakosnál nagyobb város van jelenleg. Háromszáznegyvenöt városban élnek százezernél többen.
A rohamléptekkel fejlõdõ urbanizáció kérdések sorát veti fel. A közlekedési gondokat, a környezetszennyezést, a zsúfoltságot, az energiaellátást, olyan kérdések sorát, amelyekre ez idáig nem születtek megnyugtató válaszok. Mert miközben a megtermelt nemzeti jövedelmek számottevõ részét a nagyvárosokban élõk állítják elõ s az országok gazdasági növekedése itt valósul meg, még az átfogó jövõkutatások sem születtek meg, nemhogy a konkrét projektek, amelyek az évezred közepére igazán akuttá váló urbanizációs problémák megoldására adnának megnyugtató választ.
Link
Kilencvenegy ország ezerhatszáz városában vizsgálódtak, s arra jutottak, hogy a megfigyelt települések felében két és félszer több az egészséget károsító finom por kering a levegõben, mint a megengedett. A levegõ szennyezettsége a korábbi – 2011-ben készített – jelentéshez képest sokat romlott. Figyelmeztetõ adat: a városlakóknak csupán a tíz százaléka él olyan környezetben, ahol gondolkodás és félelmek nélkül szívhatja magába a tiszta levegõt.
Vidékrõl a városokba vándorolnak az emberek
Újkori népvándorlást él át a föld
Bármennyire is furcsa, de a helyzet egyáltalán nem meglepõ. A földkerekség manapság egyfajta újkori „népvándorlást” él át. Az elsõ jelek 2008-ban már figyelmeztettek. A szakértõk többsége ugyanis ezt az esztendõt fogadja el annak az idõszaknak, amikor is már több ember élt városokban, mint vidéki településeken. Az ENSZ akkori fõtitkára, Kofi Annan nem véletlenül nevezte a városok évezredének a mostanit. Az elõrejelzések már akkor azt prognosztizálták, hogy 2050-ben a világ lakosságának hetven százaléka él majd városokban.
Az áhítozás a kisvárosi idill, a madárcsicsergés, a jó levegõ után már régen a múlté. A világ megváltozott, különös „menekülés” figyelhetõ meg világszerte a nagyvárosokba. Egyre több ember költözik a citybe annak reményében, hogy ott kedvezõbb életfeltételeket és jobb munkalehetõségeket talál. A szakemberek szerint ez a menekülés egyedülálló az emberiség történelmében.
Ma már egyáltalán nem ritkák a megavárosok
tokio_120205
A világ legnépesebb városa Tokió
Döbbenetes statisztikákat hoznak nyilvánosságra a kutatók. Ezek szerint Londonnak százharminc évre volt szüksége arra, hogy lakóinak száma elérje a nyolcmilliót, Mexikónak már csak hetvenre, Delhinek pedig még ennél is kevesebbre, mindössze harminc esztendõre. A 2010-es évek elején nyilvánosságra hozott statisztikák óta az említett városok lakóinak száma régen túl lépte a tízmilliót.
Ma már egyáltalán nem ritkák a megavárosok. 1975-ben még csupán három olyan metropolist tartottak nyilván, amelynek több mint tízmilliós lakossága volt: Tokiót, New Yorkot és Mexikó City-t.
A dobogó – a 2012-es becsült adatok alapján – így néz ki: a legfelsõ fokon Tokió áll az elõvárosi lakosokkal együtt 34,5 millióan élnek a japán fõvárosban. Egyes statisztikák szerint mára már ez az adat is elavult, merthogy Tokió tényleges lélekszáma 37 milliót tesz ki. A második és a harmadik helyet Hongkong és Shanghai tudhatja a magáénak 25-26 millió körüli lakossal.
Európában sem más a helyzet
autok_forgalom_121218
A városiasodás nagy gondja a zsúfoltság
Az Euronews nemrég közölt egy statisztikát, amely szerint az Ókontinens lakosságának hetven százaléka városokban él. Háromszázötven millió ember lakik ötezer lélekszámúnál nagyobb településen. Európában huszonhárom egymillió lakosnál nagyobb város van jelenleg. Háromszáznegyvenöt városban élnek százezernél többen.
A rohamléptekkel fejlõdõ urbanizáció kérdések sorát veti fel. A közlekedési gondokat, a környezetszennyezést, a zsúfoltságot, az energiaellátást, olyan kérdések sorát, amelyekre ez idáig nem születtek megnyugtató válaszok. Mert miközben a megtermelt nemzeti jövedelmek számottevõ részét a nagyvárosokban élõk állítják elõ s az országok gazdasági növekedése itt valósul meg, még az átfogó jövõkutatások sem születtek meg, nemhogy a konkrét projektek, amelyek az évezred közepére igazán akuttá váló urbanizációs problémák megoldására adnának megnyugtató választ.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
postaimre
- 2014. June 21. 18:15:50
#2 |
postaimre
- 2014. June 21. 19:56:22
#3 |
Perje
- 2014. June 21. 22:32:05
#4 |
Perje
- 2014. June 22. 11:40:27
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.