Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Luzsénszky Alfonz: A zsidó nép bûnei.
Nem fogom leírni az egész könyvet, mert kicsit hosszú lenne és rámenne pár napom.
Most csak részleteket közölnék a könyvbõl, amik eléggé sokat mondóak.
Hogyan veheted át egyszerû jövevényként egy ország irányítását úgy, hogy még az ott élõ nép uralkodója is téged és népedet szolgálja. Vagyis amit sokan akik még mit sem tudnak ezekrõl a dolgokról nem értenek. Hogy hogyan képesek ekkora hatalomra, befolyásra szert tenni a zsidók, bárhol, a világ bármely országában. Aki látta már a "Jud Süss" vagy az "Örök zsidó" címû filmeket a YouTube-on, annak már lehet némi fogalma ezekrõl a dolgokról. A zsidók cinkossá tett uralkodók és nemesek nélkül sehol a világon nem rúghatnának labdába. Hogy stílusosan fejezem ki magam tekintve a Foci VB-re. Aztán ott vannak azok a népek, emberek, akik bár nem születtek zsidónak, gondolkozásukban, cselekedeteikben, lelketlenségükben és erkölcstelenségükben még is zsidóknak tekinthetõk. Ezek az örök nyughatatlanok, akik mindig többet akarnak, minél többet harácsolni, minél nagyobb hatalomra szert tenni, állandóan háborúznak, új területeket hódítanak meg és ha elfogy a pénzük ki máshoz is fordulhatnának, mint a zsidókhoz. És máris el vannak kötelezve feléjük, el vannak adósodva és amíg a keresztényt a birkásító Biblia becsületre, erkölcsre kényszeríti, ugyanez nem érvényes a Talmudon nevelkedett zsidóra. Mert ugye mennyivel egyszerûbb lenne megöletni bérgyilkosokkal a zsidó uzsorást, de akkor kitõl kér kölcsön megint, ha megszorul anyagilag. Ez ma is teljesen így mûködik.És ki szenved mindezért a hazaárulásért? Hát persze, hogy az egyszerû nép, fõkép a parasztok és más kétkezi munkát végzõk. Ez ma sincs másképp ugye? Mikor lesz végre leverve a mai kor Döbrögi-jein az a rengeteg adósság, baj, szenvedés és halál, amit a nép fejére hoztak?
Részlet a könyvbõl.
Elsõnek Pobozny Boleszlávot olvassuk, mint aki 1264-ben párját ritkító kiváltságokkal halmozta el a zsidókat és ezzel Lengyelország felvirágzását évszázadokra lehetetlenné tette. Ezeket a kiváltságokat IV Kázmér 1434-ben megerõsítette és nyögte is Lengyelország jó hosszú idõkig. E kiváltságok biztosították azt, hogy a zsidók kegyura és fõbírája maga a király és nádora lett.
A zsidók bántalmazása szigorú pénzbüntetéssel járt, egy zsidó megöléséért a "méltó ítéleten kívül" (judicium dignum) az illetõnek javai is elkoboztattak. Gyanús esetekben párbajt rendeltek el, amelyhez a király köteles volt a zsidó helyett egy vívót állítani.
Ha egy zsidót éjjel támadtak meg, a keresztény köteles volt segítségére sietni, különben 30 forint bírságot fizetett.
Aki egy zsidó gyermeket a kereszténységre "csábított" a tolvajokhoz hasonlóan büntették. (Kézlevágás vagy hasonló kegyetlen büntetés, esetleg halál. Nem tudom milyen büntetés járt ezért akkoriban a lengyeleknél.)
A zsidónak szabad volt keresztény fürdõket látogatni.
Nem volt szabad õket egyházi törvényszék elé idézni és az egyházhatóságoknak nem volt szabad õket "molesztálni".
Temetõik, zsinagógáik, "szent helyeik" különös oltalomban részesültek.
Zsidó ügyekben való bíráskodást a zsinagógában tartották.
Az országon átutazó nemes embernek a zsidó nem tartozott szállást adni, a lengyel igen.
A kereskedelemben a zsidók teljes szabadságot kaptak.
Szabad volt nekik a templomi ruhákon kívül bármit zálogba venni.
Ha egy keresztény visszakövetelte a zsidótól a zálogot s az letagadta vagy azt állította, hogy elégett vagy ellopták, akkor a zsidó eskü letétele útján minden kötelezettségtõl megszabadult. (Majmonides szabálya)
Ha a keresztény nem számította ki a kamatot, akkor a "zsidó kamatot" volt köteles fizetni.
Ha a zsidó orrgazda esküt tett arra, hogy nem volt tudomása a portéka rablott voltáról, akkor a keresztény köteles volt az elrabolt holmi árát a kamatokkal együtt a zsidónak megfizetni.
Egy év és egy nap lejártával joga volt a zsidónak az elzálogosított tárgyat eladni.
A pénzhamisító zsidókat csak a király vagy a nádor zárathatja el.
Mennyire a zsidók kezében lehettek a lengyel királyok, hogy ilyen kiváltságokat kellett adniuk a zsidóknak és mily arrogánsak lehettek a zsidók ilyen kiváltságok birtokában!
(És ez csak egy példa a régi idõkbõl és mi van ma? A hatalmuk hatalmasra duzzadt az elmúlt évszázadok során és annyi hûséges kutya, csicska szolgálja õket és cinkosaikat, amirõl régen még álmodni se mertek.)
A litvániai Jagello Sándor 1495-ben konfiskáltatta a nyakára nõtt zsidók vagyonát, mire a zsidók Lengyelországba vándoroltak, tudván, hogy nem sokáig kell ott várniuk. 1503-ban csakugyan visszahívták õket, mert a zsidó elem nélkül a pénzügyi szükséget nem lehet megszüntetni. Klasszikus szegénységi bizonyítvány egy szerencsétlen országról! Elgondolhatjuk, hogy mi következett ezután. A zsidók megkapták a vámokat mind, õk lettek a király pénzügynökei és egyenlõk lettek az ország fõméltóságaival. Alig száz évvel elõbb pedig Jagello Ulászló a zsidó uzsorásoknak, a poznani Áronnak és Dánielnek volt adósa és nem is tudta szívlelni a zsidókat. Ugyanígy volt Hedwig királyné a krakkói Lewkóval, IV Kázmér pedig nagy összegeket vett fel uzsorára a háború költségeire. A háborún keresni akaró zsidók azzal a hazugsággal akarták Kázmért beugratni a háborúba, hogy Magyarországon a keresztény hit veszélyben van. Elsõ Zsigmondnak Moszkvai és Szmolenszki háborúját Josefowicz Michel és ennek testvére Ábrahám kincstári miniszter, továbbá Franczek Fischel és Ábrahám Bohemus nevû zsidók finanszírozták.
Itt megemlítjük, hogy IV Kázmér, noha büntetést szabott azokra, akik vonakodtak portékájukat zsidónak eladni, mégis száznyolc százalékra mérsékelte a kamatlábat.
A zsidók elhatalmasodása egyre tûrhetetlenebb lett az egyes városokban. Már régebben 1319-ben ki is kergették õket Boroszlóból. 1389-ben tüntetéseket rendeztek ellenük Poznanban és Lembergben, ahol a többségben lévõ német lakosság zúdult fel ellenük. A szintén erõsen német Krakkó tanácsa is tiltakozott a királynál a zsidók zsarnokoskodása ellen, s 1440-tõl szakadatlanul perlekedtek a zsidók túlkapásai miatt. Semeikiben a köznemesség lázadt föl ellenük, a király a fõnemességgel együtt azonban még mindig a zsidók pártján van. Közben a zsidók annyira "elnemesedtek" hogy kardot, aranyláncot, pecsétgyûrût és drágakövekkel kirakott övet viseltek.
(Nézzük meg a mai Gyarmatország nemeseit, hírességeit, celebjeit, ki csodálkozik még azon, hogy szinte 100%-ik mind zsidók, vagy héber cigányok, néhány sábeszgójjal körítve? A könyvben példák tucatjai vannak még felsorolva a történelembõl, de egyenlõre ennyit a lengyel szolgalelkû uralkodó osztályról.)
Magyarország.
A zsidók nálunk kezdetben nem okoztak említésre méltó bajokat. A tatárjárás és egyéb bajok nem tették nekik kívánatossá az itt tartózkodást, sem zavartalan üzletcsinálásokkal nem kecsegtették õket. A magyar történelemben nem találunk példát arra, hogy valamelyik királyunknak zsidó minisztere vagy bizalmasa lett volna, s így a zsidó uzsora a magyar népet csak attól az idõszaktól kezdte fojtogatni, amikor a törvényhozás emancipálta õket. (Vagyis 1848 után a kiegyezés során Deákék hazaárulásával. Ja és volt egy (Szerencsés) nevû zsidó, aki elég nagy kárt okozott azért a magyarságnak. Csodálkozom rajta, hogy Luzsénszky õt nem említette meg könyvében. Ha csak késõbb nem.)
Annyi mindent idézhetnék még a könyvbõl, de most nem teszem még se. Túl sok lenne ennyi mindent leírni. Olvassa el mindenki, kötelezõ tananyaggá tenném minden iskolában. Garantáltan rühelné minden jóérzésû ember utána már a zsidókat. Az írót egyébként 10 év börtönnel jutalmazták a háború után a komcsi zsidók mûveiért, aztán szabadulása után eltûnt. Vagy menekülnie kellett Magyarországról, vagy meggyilkolták és eltüntették. Ránk is ez a sors vár, ha nem teszünk semmit se. Legalább nekünk klubtagoknak, vagy rendszeres olvasóknak, haza és igazságszeretõknek kötelességünk volna akit csak lehet felnõttet, de leginkább gyerekeket a jó útra terelni e ébresztõ könyvek kölcsön adásával, ajánlásával, terjesztésével. Mondom, iskolában kötelezõvé tenném, ha lehetne! Mindenki tegye meg, amit csak tudd, hogy ne nõhessen fel több generáció teljes szellemi sötétségben.
Ez kötelességünk!
Üdvözlettel.
Mormota1968.
Most csak részleteket közölnék a könyvbõl, amik eléggé sokat mondóak.
Hogyan veheted át egyszerû jövevényként egy ország irányítását úgy, hogy még az ott élõ nép uralkodója is téged és népedet szolgálja. Vagyis amit sokan akik még mit sem tudnak ezekrõl a dolgokról nem értenek. Hogy hogyan képesek ekkora hatalomra, befolyásra szert tenni a zsidók, bárhol, a világ bármely országában. Aki látta már a "Jud Süss" vagy az "Örök zsidó" címû filmeket a YouTube-on, annak már lehet némi fogalma ezekrõl a dolgokról. A zsidók cinkossá tett uralkodók és nemesek nélkül sehol a világon nem rúghatnának labdába. Hogy stílusosan fejezem ki magam tekintve a Foci VB-re. Aztán ott vannak azok a népek, emberek, akik bár nem születtek zsidónak, gondolkozásukban, cselekedeteikben, lelketlenségükben és erkölcstelenségükben még is zsidóknak tekinthetõk. Ezek az örök nyughatatlanok, akik mindig többet akarnak, minél többet harácsolni, minél nagyobb hatalomra szert tenni, állandóan háborúznak, új területeket hódítanak meg és ha elfogy a pénzük ki máshoz is fordulhatnának, mint a zsidókhoz. És máris el vannak kötelezve feléjük, el vannak adósodva és amíg a keresztényt a birkásító Biblia becsületre, erkölcsre kényszeríti, ugyanez nem érvényes a Talmudon nevelkedett zsidóra. Mert ugye mennyivel egyszerûbb lenne megöletni bérgyilkosokkal a zsidó uzsorást, de akkor kitõl kér kölcsön megint, ha megszorul anyagilag. Ez ma is teljesen így mûködik.És ki szenved mindezért a hazaárulásért? Hát persze, hogy az egyszerû nép, fõkép a parasztok és más kétkezi munkát végzõk. Ez ma sincs másképp ugye? Mikor lesz végre leverve a mai kor Döbrögi-jein az a rengeteg adósság, baj, szenvedés és halál, amit a nép fejére hoztak?
Részlet a könyvbõl.
Elsõnek Pobozny Boleszlávot olvassuk, mint aki 1264-ben párját ritkító kiváltságokkal halmozta el a zsidókat és ezzel Lengyelország felvirágzását évszázadokra lehetetlenné tette. Ezeket a kiváltságokat IV Kázmér 1434-ben megerõsítette és nyögte is Lengyelország jó hosszú idõkig. E kiváltságok biztosították azt, hogy a zsidók kegyura és fõbírája maga a király és nádora lett.
A zsidók bántalmazása szigorú pénzbüntetéssel járt, egy zsidó megöléséért a "méltó ítéleten kívül" (judicium dignum) az illetõnek javai is elkoboztattak. Gyanús esetekben párbajt rendeltek el, amelyhez a király köteles volt a zsidó helyett egy vívót állítani.
Ha egy zsidót éjjel támadtak meg, a keresztény köteles volt segítségére sietni, különben 30 forint bírságot fizetett.
Aki egy zsidó gyermeket a kereszténységre "csábított" a tolvajokhoz hasonlóan büntették. (Kézlevágás vagy hasonló kegyetlen büntetés, esetleg halál. Nem tudom milyen büntetés járt ezért akkoriban a lengyeleknél.)
A zsidónak szabad volt keresztény fürdõket látogatni.
Nem volt szabad õket egyházi törvényszék elé idézni és az egyházhatóságoknak nem volt szabad õket "molesztálni".
Temetõik, zsinagógáik, "szent helyeik" különös oltalomban részesültek.
Zsidó ügyekben való bíráskodást a zsinagógában tartották.
Az országon átutazó nemes embernek a zsidó nem tartozott szállást adni, a lengyel igen.
A kereskedelemben a zsidók teljes szabadságot kaptak.
Szabad volt nekik a templomi ruhákon kívül bármit zálogba venni.
Ha egy keresztény visszakövetelte a zsidótól a zálogot s az letagadta vagy azt állította, hogy elégett vagy ellopták, akkor a zsidó eskü letétele útján minden kötelezettségtõl megszabadult. (Majmonides szabálya)
Ha a keresztény nem számította ki a kamatot, akkor a "zsidó kamatot" volt köteles fizetni.
Ha a zsidó orrgazda esküt tett arra, hogy nem volt tudomása a portéka rablott voltáról, akkor a keresztény köteles volt az elrabolt holmi árát a kamatokkal együtt a zsidónak megfizetni.
Egy év és egy nap lejártával joga volt a zsidónak az elzálogosított tárgyat eladni.
A pénzhamisító zsidókat csak a király vagy a nádor zárathatja el.
Mennyire a zsidók kezében lehettek a lengyel királyok, hogy ilyen kiváltságokat kellett adniuk a zsidóknak és mily arrogánsak lehettek a zsidók ilyen kiváltságok birtokában!
(És ez csak egy példa a régi idõkbõl és mi van ma? A hatalmuk hatalmasra duzzadt az elmúlt évszázadok során és annyi hûséges kutya, csicska szolgálja õket és cinkosaikat, amirõl régen még álmodni se mertek.)
A litvániai Jagello Sándor 1495-ben konfiskáltatta a nyakára nõtt zsidók vagyonát, mire a zsidók Lengyelországba vándoroltak, tudván, hogy nem sokáig kell ott várniuk. 1503-ban csakugyan visszahívták õket, mert a zsidó elem nélkül a pénzügyi szükséget nem lehet megszüntetni. Klasszikus szegénységi bizonyítvány egy szerencsétlen országról! Elgondolhatjuk, hogy mi következett ezután. A zsidók megkapták a vámokat mind, õk lettek a király pénzügynökei és egyenlõk lettek az ország fõméltóságaival. Alig száz évvel elõbb pedig Jagello Ulászló a zsidó uzsorásoknak, a poznani Áronnak és Dánielnek volt adósa és nem is tudta szívlelni a zsidókat. Ugyanígy volt Hedwig királyné a krakkói Lewkóval, IV Kázmér pedig nagy összegeket vett fel uzsorára a háború költségeire. A háborún keresni akaró zsidók azzal a hazugsággal akarták Kázmért beugratni a háborúba, hogy Magyarországon a keresztény hit veszélyben van. Elsõ Zsigmondnak Moszkvai és Szmolenszki háborúját Josefowicz Michel és ennek testvére Ábrahám kincstári miniszter, továbbá Franczek Fischel és Ábrahám Bohemus nevû zsidók finanszírozták.
Itt megemlítjük, hogy IV Kázmér, noha büntetést szabott azokra, akik vonakodtak portékájukat zsidónak eladni, mégis száznyolc százalékra mérsékelte a kamatlábat.
A zsidók elhatalmasodása egyre tûrhetetlenebb lett az egyes városokban. Már régebben 1319-ben ki is kergették õket Boroszlóból. 1389-ben tüntetéseket rendeztek ellenük Poznanban és Lembergben, ahol a többségben lévõ német lakosság zúdult fel ellenük. A szintén erõsen német Krakkó tanácsa is tiltakozott a királynál a zsidók zsarnokoskodása ellen, s 1440-tõl szakadatlanul perlekedtek a zsidók túlkapásai miatt. Semeikiben a köznemesség lázadt föl ellenük, a király a fõnemességgel együtt azonban még mindig a zsidók pártján van. Közben a zsidók annyira "elnemesedtek" hogy kardot, aranyláncot, pecsétgyûrût és drágakövekkel kirakott övet viseltek.
(Nézzük meg a mai Gyarmatország nemeseit, hírességeit, celebjeit, ki csodálkozik még azon, hogy szinte 100%-ik mind zsidók, vagy héber cigányok, néhány sábeszgójjal körítve? A könyvben példák tucatjai vannak még felsorolva a történelembõl, de egyenlõre ennyit a lengyel szolgalelkû uralkodó osztályról.)
Magyarország.
A zsidók nálunk kezdetben nem okoztak említésre méltó bajokat. A tatárjárás és egyéb bajok nem tették nekik kívánatossá az itt tartózkodást, sem zavartalan üzletcsinálásokkal nem kecsegtették õket. A magyar történelemben nem találunk példát arra, hogy valamelyik királyunknak zsidó minisztere vagy bizalmasa lett volna, s így a zsidó uzsora a magyar népet csak attól az idõszaktól kezdte fojtogatni, amikor a törvényhozás emancipálta õket. (Vagyis 1848 után a kiegyezés során Deákék hazaárulásával. Ja és volt egy (Szerencsés) nevû zsidó, aki elég nagy kárt okozott azért a magyarságnak. Csodálkozom rajta, hogy Luzsénszky õt nem említette meg könyvében. Ha csak késõbb nem.)
Annyi mindent idézhetnék még a könyvbõl, de most nem teszem még se. Túl sok lenne ennyi mindent leírni. Olvassa el mindenki, kötelezõ tananyaggá tenném minden iskolában. Garantáltan rühelné minden jóérzésû ember utána már a zsidókat. Az írót egyébként 10 év börtönnel jutalmazták a háború után a komcsi zsidók mûveiért, aztán szabadulása után eltûnt. Vagy menekülnie kellett Magyarországról, vagy meggyilkolták és eltüntették. Ránk is ez a sors vár, ha nem teszünk semmit se. Legalább nekünk klubtagoknak, vagy rendszeres olvasóknak, haza és igazságszeretõknek kötelességünk volna akit csak lehet felnõttet, de leginkább gyerekeket a jó útra terelni e ébresztõ könyvek kölcsön adásával, ajánlásával, terjesztésével. Mondom, iskolában kötelezõvé tenném, ha lehetne! Mindenki tegye meg, amit csak tudd, hogy ne nõhessen fel több generáció teljes szellemi sötétségben.
Ez kötelességünk!
Üdvözlettel.
Mormota1968.
Hozzaszolasok
#1 |
BUZOGANY
- 2014. June 25. 10:06:17
#2 |
Klotild
- 2014. June 25. 17:40:45
#3 |
satu
- 2014. June 25. 18:09:38
#4 |
1 hazafele
- 2014. June 25. 20:29:30
#5 |
Bazalt
- 2014. June 25. 22:41:40
#6 |
1 hazafele
- 2014. June 26. 08:41:44
#7 |
BOTOND
- 2014. June 26. 12:15:21
#8 |
Detonator
- 2014. June 26. 19:11:18
#9 |
Perje
- 2014. June 26. 20:33:11
#10 |
1 hazafele
- 2014. June 26. 23:17:34
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.