Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Három nagyhatalom erõfitogtatása a lakatlan szigeteknél
Három nagyhatalom erõfitogtatása a lakatlan szigeteknél
Oroszország és Kína vasárnap közös hatnapos haditengerészeti manõverekbe kezdett a Sárga-tengeren, Kína keleti partjainál. Idõben ez egybeesett azzal, hogy kiélezõdött Kína területi vitája szomszédjaival, elsõsorban a Fülöp-szigetekkel és Vietnámmal.
A vita témája a dél-kínai tengeren levõ Spratly-szigetcsoport lakatlan szigetei, amelyek kõolajban és földgázban gazdag övezetben helyezkednek el. Hat délkelet-ázsiai ország tart rájuk igényt és ez rendszeresen elvezet a körzetben a feszültség kiélezõdéséhez.
Április közepén Kína és a Fülöp-szigetek között a konfliktus majdnem nyílt katonai szembenálláshoz vezetett. A Fülöp-szigetek haditengerészetének egyik hajója Scarborough-zátonynál kínai halászhajókra bukkant. A helyszínre érkezõ kínai partõrség azonban megakadályozta, hogy a Fülöp-szigeteki haditengerészet elvigye a halászokat.
Nyílt konfliktus esetén Kínával szemben a Fülöp-szigeteknek nem lenne esélye. Csakhogy az Egyesült Államoknak egy régi szövetségesérõl van szó, akit Washington támogat a területi vitában. Hadihajókat és tengerészgyalogos osztagot is kivezényelt a körzetbe, ahol most megkezdõdött az Egyesült Államok, a Fülöp-szigetek, valamint Japán, Ausztrália és Dél-Korea részvételével a hadgyakorlat.
Kína ugyancsak bejelentette a manõverek kezdetét a vitás vizeken. Ebben nem is lett volna semmi furcsa, ha váratlanul a hadgyakorlatokba nem kapcsolódott volna be Oroszország.
Moszkva és Peking formálisan nem szövetségesek,de az amerikai haditengerészeti erõk veszélyes közelségében együttes hadgyakorlatot tartanak: Kína több mint négyezer katonát, 16 hajót, valamint 13 repülõgépet és öt fedélzeti helikoptert küldött. Oroszország rakétacirkálóval, 3 nagy rombolóval és 2, ellátással foglalkozó hajóval vesz részt a manõverekben.
Így most a Csendes-óceán néhány lakatlan szigete mellett hét ország haditengerészeti erõi koncentrálódtak. A hét állam közül három nagyhatalom.
Igaz, Moszkva Pekinggel, Washington pedig a szövetségeseivel együtt azt állítja, hogy a hadgyakorlatokat már korábban betervezték, és nincs közük a területi vitához.
Az ilyen nyilatkozatokban nem kevés a ravaszság. De az is látható, hogy a három nagy játékos a konfliktus helyzetben saját céljait tartja szem elõtt.
Kína esetében nagyjából világos a helyzet. Ellenõrzése alá akarja venni a gazdag lelõhelyeket. Igazságos-e ez, avagy sem, ez kérdés, de a helyzet legalábbis érthetõ. Viszont Oroszország részvétele elsõ pillantásra, elég furcsának tûnhet. Moszkva semmilyen formában nem tarthat igényt erre az olajban gazdag körzetre. De Oroszországnak megvan a maga oka, ami lehet, hogy nem szembetûnõ, de annál fontosabb. Itt a legfõbb dolog, demonstrálni, hogy Moszkva és Peking egyáltalában nem tekinthetõ stratégiai vetélytársaknak, és képesek együttmûködni a „tûzveszélyes” helyeken.
De a legérdekesebb az Egyesült Államok motivációja. Nemrégiben a Pentagon közzé tette tervét, amely értelmében növeli erejét Ázsiában. Feltételezhetõ a rakétavédelmi rendszer elhelyezése is. A sajtóban már napvilágot láttak a feltételezések Kína reagálásáról. A feltételezések szerint Kína várható reakciójához képest az európai rakétavédelem elleni orosz reagálás” ártatlan játéknak” fog majd tûnni.
Link
Oroszország és Kína vasárnap közös hatnapos haditengerészeti manõverekbe kezdett a Sárga-tengeren, Kína keleti partjainál. Idõben ez egybeesett azzal, hogy kiélezõdött Kína területi vitája szomszédjaival, elsõsorban a Fülöp-szigetekkel és Vietnámmal.
A vita témája a dél-kínai tengeren levõ Spratly-szigetcsoport lakatlan szigetei, amelyek kõolajban és földgázban gazdag övezetben helyezkednek el. Hat délkelet-ázsiai ország tart rájuk igényt és ez rendszeresen elvezet a körzetben a feszültség kiélezõdéséhez.
Április közepén Kína és a Fülöp-szigetek között a konfliktus majdnem nyílt katonai szembenálláshoz vezetett. A Fülöp-szigetek haditengerészetének egyik hajója Scarborough-zátonynál kínai halászhajókra bukkant. A helyszínre érkezõ kínai partõrség azonban megakadályozta, hogy a Fülöp-szigeteki haditengerészet elvigye a halászokat.
Nyílt konfliktus esetén Kínával szemben a Fülöp-szigeteknek nem lenne esélye. Csakhogy az Egyesült Államoknak egy régi szövetségesérõl van szó, akit Washington támogat a területi vitában. Hadihajókat és tengerészgyalogos osztagot is kivezényelt a körzetbe, ahol most megkezdõdött az Egyesült Államok, a Fülöp-szigetek, valamint Japán, Ausztrália és Dél-Korea részvételével a hadgyakorlat.
Kína ugyancsak bejelentette a manõverek kezdetét a vitás vizeken. Ebben nem is lett volna semmi furcsa, ha váratlanul a hadgyakorlatokba nem kapcsolódott volna be Oroszország.
Moszkva és Peking formálisan nem szövetségesek,de az amerikai haditengerészeti erõk veszélyes közelségében együttes hadgyakorlatot tartanak: Kína több mint négyezer katonát, 16 hajót, valamint 13 repülõgépet és öt fedélzeti helikoptert küldött. Oroszország rakétacirkálóval, 3 nagy rombolóval és 2, ellátással foglalkozó hajóval vesz részt a manõverekben.
Így most a Csendes-óceán néhány lakatlan szigete mellett hét ország haditengerészeti erõi koncentrálódtak. A hét állam közül három nagyhatalom.
Igaz, Moszkva Pekinggel, Washington pedig a szövetségeseivel együtt azt állítja, hogy a hadgyakorlatokat már korábban betervezték, és nincs közük a területi vitához.
Az ilyen nyilatkozatokban nem kevés a ravaszság. De az is látható, hogy a három nagy játékos a konfliktus helyzetben saját céljait tartja szem elõtt.
Kína esetében nagyjából világos a helyzet. Ellenõrzése alá akarja venni a gazdag lelõhelyeket. Igazságos-e ez, avagy sem, ez kérdés, de a helyzet legalábbis érthetõ. Viszont Oroszország részvétele elsõ pillantásra, elég furcsának tûnhet. Moszkva semmilyen formában nem tarthat igényt erre az olajban gazdag körzetre. De Oroszországnak megvan a maga oka, ami lehet, hogy nem szembetûnõ, de annál fontosabb. Itt a legfõbb dolog, demonstrálni, hogy Moszkva és Peking egyáltalában nem tekinthetõ stratégiai vetélytársaknak, és képesek együttmûködni a „tûzveszélyes” helyeken.
De a legérdekesebb az Egyesült Államok motivációja. Nemrégiben a Pentagon közzé tette tervét, amely értelmében növeli erejét Ázsiában. Feltételezhetõ a rakétavédelmi rendszer elhelyezése is. A sajtóban már napvilágot láttak a feltételezések Kína reagálásáról. A feltételezések szerint Kína várható reakciójához képest az európai rakétavédelem elleni orosz reagálás” ártatlan játéknak” fog majd tûnni.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
kukackac
- 2012. April 26. 10:42:47
#2 |
torokgyik
- 2012. April 26. 14:16:19
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.