Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Külföldön dolgozna? Így kaphat hozzá ingyenpénzt
Az Európai Bizottság és partnerei programját alig ismerik Magyarországon, pedig egy magyar nõ vezeti. Ingyen tanács és állásadatbázis a 30 felettieknek is jár, a kis- és középvállalkozások akár 20 ezer eurót kaphatnak, ha részt vesznek.
A magyarok nagyon okosak, az eszkimónak is eladnák a hûtõt összegzett nemrég egy 70 év után hazalátogató amerikai magyar. Ennek fényében tényleg furcsa, hogy a mutyi és az okosba megoldás országa, ahonnan állítólag százezrek vándorolnak ki külföldre,
még nem mozdult rá ipari méretekben arra az ingyenpénzre, amit azért lehet kapni, hogy külföldre menjünk dolgozni.
Mi van? hõköl most vissza megszeppenve, pedig a program legális és szexmentes, pár éve fut már Európa-szerte. Több ezren vettek benne részt, és az a célja, hogy az Európai Unió tagállamai közötti munkavállalói mozgást fellendítse.
Az EURES az Európai Bizottság égisze alatt mûködik, korábban itt írtunk róla állást ott is találhat magának külföldön, ingyenpénzt viszont Az Elsõ EURES-állásod fantázianevû programban kaphat hozzá, mutatjuk pontról pontra, hogyan.
Ácsi: akkor most bemondásra kapok egy rakás pénzt?
Nem bemondásra, de tényleg egy csomó pénzrõl van szó, akár a magyar átlagfizetés kétszeresérõl, bárki több százezer forint támogatást és ingyenes szakmai segítséget igényelhet az elhelyezkedéshez, ha
30 év közötti EU-állampolgár, aki egy másik EU-tagállamban szeretne dolgozni
tud valamennyire angolul vagy a célország nyelvén (erre még visszatérünk)
nem szakmai gyakorlatra, hanem valódi, dokumentált, legalább fél évig tartó állásra jelentkezik az, hogy talált-e már állást, álláshirdetést, vagy csak most kezdene keresni, nem számít. A honlapon regisztrálva töltheti fel az önéletrajzát, illetve itt böngészhet az állásajánlatok között. Ezt megteheti a sima EURES-honlapon is, ami ráadásul magyarul is elérhetõ ezt a 30 feletti munkakeresõk is használhatják, két példa: a holland Henk Marrink 59 évesen Krakkóban, Hans van Riel Bulgáriában találta meg magát elbocsátása után.
A programban az a plusz, hogy támogatást is kaphatunk munkakeresõként.
De miért menjek el itthonról?
Nem muszáj, de mi azért a biztonság kedvéért megkérdeztünk kint élõ magyarokat és hasonló beosztásban itthon dolgozókat. Ebbõl az összeállításból tudhatja meg, hogy ki keres kétmillió fölött, a recepciósoknak vagy az orvosoknak áll-e a világ, és visszajön-e valaha az, aki egyszer már lelépett.
Fizetni nem kell semmiért, sem az álláskeresõknek, sem az állásokat meghirdetõ európai cégeknek, az Európai Bizottság állja a cechet szögezte le Germán Henao, a GI Group (az Európai Bizottság partnere) képviselõje. Szerinte azért lehetséges, hogy ennek ellenére alig ismerik õket Magyarországon, mert a költségvetésüket nem költhetik reklámra, a keretük 90 százalékát a jelentkezõkre kell költeniük a szerzõdésük értelmében.
Magyar menedzser vezeti
Az EURES teljes nevén az Európai Foglalkoztatási Szolgálat. Az Elsõ EURES-állásod a neve ellenére részben különálló program, 2012 óta létezik, idén nyáron zárul le a tesztidõszak. A programban az üzleti szférából is részt vesznek, a pilot alatt csak a GI Group, de idén nyártól például már egy déli országokra specializálódott másik vállalat is.
A program célja, hogy összehozza a hiányszakmák miatt betöltetlen állásokat és a munkakeresõket az EU-ban, projektvezetõje Kulcsár Zita, a GI Group tanácsadója. Kulcsár szerint bárkinek érdemes jelentkeznie. Azt is megkérdeztük tõle,
hogy mi a legfontosabb a jelentkezésekben?
Nincs tündérmese gonosz boszorkány nélkül, ami itt a nyelvtudás: a legtöbb pozícióhoz kell tudni valamennyire angolul vagy a célország nyelvén, ebben különösen a németek rugalmatlanok.
Ez a legtöbb, de nem minden pozícióra igaz: aki farmra megy példának okáért, elég, ha a bõgést és a múzást megérti, és van, ahol kínálnak nyelvtanfolyamot is.
Bárki pályázhat, vannak magas és semmilyen képzettséget nem igénylõ pozíciók is.
Magasabb pozícióknál nagy elõny a nemzetközi tapasztalat, ezek a jelentkezõk láthatóan máshogy gondolkoznak Kulcsár szerint.
Szabad késni az interjúról? Mennyire öltözzek ki? Hogy köszönjek? Ingyenes kiadványt is összeállítottak a fontos kulturális különbségekrõl, ami itt letölthetõ.
Norvég hotel, leccei designermeló
Az elsõ EURES-állásodnak köszönheti a lengyel Edyta Laszkiewicz, hogy Leccében munkát kapott grafikus dizájnerként, korábban egy hírügynökségnél és magánügyfeleknek dolgozott Lengyelországban. Olaszországba érkezése elõtt és után is kapott tanácsot és képzést egy EURES-tanácsadótól, hogy könnyebb legyen az átállás az egyik országról a másikra, olasztanfolyamát is a program támogatja.
A programot sokkal jobban kéne népszerûsíteni, hogy a fiatalok, mint én is, építhessék karrierjüket és tapasztalatokat szerezhessenek. Sok új barátot szerezhetnek, megvalósíthatják céljaikat és egy új nyelvet is tanulhatnak mondta. Itt pedig egy olasz újságíróról olvashat, aki fejlõdésregénybe illõ módon pincér, majd séf lett külföldön.
Végül egy skandináv példa: a svéd Nicklas Antal a program segítségével állást kapott egy norvégiai hotelben, úgy gondolja, nyitottságának és tanulási kedvének köszönhetõen. A programnak hivatalos tippjei is vannak norvégiai jelentkezésekhez, amihez jól jöhet egy kis ízelítõ a skandináv életbõl kint élõ magyaroktól, további EURES-beszámolókat itt olvashat.
Formába ráznak
A jelentkezés után nagyjából úgy néz ki minden, mintha egy fejvadásznál házalnánk az önéletrajzunkkal: a jelentkezõkkel felveszik a kapcsolatot, általában telefonon vagy Skype-on beszélgetnek el velük, ellenõrzik és egyben segítenek formába rázni a leírtakat, kitalálják, melyik partnercéget érdekelheti a jelentkezõ (aki maga hozza a céget, akihez szeretne bekerülni, vagy már fel is vették, ott ez értelemszerûen kimarad). Arra figyelnek, ami az állásinterjún is szóba kerülhet, például hosszú távú tervek, motiváció, tapasztalatok, nyelvtudás (attól függõ szinten, hogy hova és milyen pozícióra jelentkezne valaki).
Amikor õk kapcsolják össze a munkakeresõt és a cégeket, elõválogatják a jelentkezõket, bár Henao azt mondta, van olyan cég is, akik szûretlenül kérik a jelentkezõk profiljait. Támogatást az interjúra való kiutazáshoz és a költözéshez is lehet igényelni: akit behív egy munkáltató interjúra, a távolságtól függõen 2-300 eurót igényelhet (ehhez csak annyi kell, hogy a munkáltató igazolja, megjelent az interjún).
Akit fel is vesznek, további 600-1200 eurót kaphat, ez a célország árszintjétõl függ, a legtöbbet a Dániába, a legkevesebbet a Bulgáriába költözõk zsebelhetik be. Ezek az összegek az utazást és a letelepedés, beilleszkedés költségeit hivatottak fedezni, de nem kell beszámolni arról, hogy mire költi, aki megkapja. Ezenfelül a cégek és a program megállapodása alapján nyelvtanfolyamot és egyéb képzéseket is kaphatnak az alkalmazottak.
Ûrhajós lenne Francia Guyanában?
Tengerbiológus Madeirán? Festõ Polinéziában? Itt írtunk arról, milyen egzotikus részei vannak az EU-nak, pedig ki gondolná, hogy az õserdei ûrközpont és volt fegyenctelep is az unió része. Elsõ blikkre nem találtunk ide szóló ajánlatokat, ezért külön rákérdeztünk, és nincs akadálya, hogy valaki tengerentúli EU-területekre igényeljen támogatást, akkor sem, ha nem az adatbázisból, hanem magától talál álommelót.
Talán még ennél is közérdekûbb, hogy a programot határon túli (nem magyar állampolgár) magyarok is használhatják, ha például Romániából vagy Szlovákiából szeretnének áttelepülni Magyarországra. A nyelvtudásuk mondjuk megvan, de az interjúra és az áttelepülésre kaphatnak pénzt.
Ezt kaphatják a cégek
A programba jelentkezõ cégeknek azért éri meg a részvétel, mert leveszik a vállukról a külföldi munkavállalók felkutatásának és utaztatásának terhét. Vegyünk egy hétköznapi példát: egy német telephelyû vállalkozás Mallorcán üzemeltet idõsek otthonát, ahol nem talál elég szakképzett alkalmazottat, ezért az EURES-en keresztül felvételiztet. Az interjúkat Mallorcán tartják, fel is vesznek hat új ápolót, a jelentkezõknek az EURES segít be az utazás és a költözés költségeibe.
A történet valós, a céget Vivatnak hívják, a vezérigazgatója így nyilatkozott az együttmûködésrõl: „A hosszú távú munkakapcsolat létrejöttéhez rengeteg támogatásra van szükség: a regisztrálástól a kijelentkezésig, a lakhatás, a biztosítás, különféle dokumentumok lefordítása és számos napi szintû probléma terén. Szeretnék több támogatást kapni a munkaszerzõdés megkötése után is, hogy a munkavállalók jobban otthon érezhessék magukat.”
Míg a nagyvállalatok általában többet tudnak költeni a külföldi munkavállalók integrálására és általában az új alkalmazottak képzésére, a kis- és középvállalkozásoknál (kkv) ez sokszor visszatartó erõ. Épp ezért a fejvadászat mellett a kkv-k külön támogatásra pályázhatnak: ezt integrációs programnak hívják, része az egyéni munkahelyi felkészítés, nyelvtanfolyam, adminisztratív segítség, de akár a lakáskeresés is.
A Vivat esetében ez azt jelenti, hogy az új alkalmazottak az EURES által támogatott tanfolyamon nyelvet tanulnak, több mint fél évig erre megy el a munkaidejük 20 százaléka. A munkáltatók összesen évi maximum 20 ezer eurót kaphatnak a felvett alkalmazottak számától függõen, részletes bontás itt elérhetõ.
Vigyázzon a csalókkal
Fontos tudni, hogy mint bármilyen másik állásközvetítõ oldalon, az EURES-en is elõfordulhat, hogy valaki azért regisztrál, hogy minket lehúzzon. Ezt próbálják szûrni, de nem árt óvatosnak lenni: rákeresni a cégre, fenntartással kezelni az interjú nélküli állásajánlatokat, vagy az olyan hirdetéseket, ahol valamiért a jelentkezõnek kell fizetnie. Az oldal tanácsai itt olvashatók, köztük az is, hogy érdemes az EURES tanácsadóihoz fordulni segítségért (az lenne a slusszpoén, ha ezért viszont fizetni kéne, de nem kell). Aki a programra jelentkezik, annak eleve a tanácsadók segítenek munkát találni, inkább azoknak kell észnél lenni, akik maguknak keresgélnek az adatbázisban.
Arra sincs garancia, hogy a program segítségével el tud helyezkedni valaki: a statisztikák szerint Magyarországról 45-en jelentkeztek, de egyelõre senki nem kapott még állást közülük. Arra nincs adat, hogy a munkakeresés melyik fázisában tartanak éppen. Olaszországból egyébként majdnem négyezren, Spanyolországból 1300-an jelentkeztek, és több mint 5000 ember helyezkedett el a program segítségével Európa-szerte. Kérdéseinkkel az Európai Bizottságot is megkerestük, cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.
Forrás:
http://index.hu/g...aign=index
A magyarok nagyon okosak, az eszkimónak is eladnák a hûtõt összegzett nemrég egy 70 év után hazalátogató amerikai magyar. Ennek fényében tényleg furcsa, hogy a mutyi és az okosba megoldás országa, ahonnan állítólag százezrek vándorolnak ki külföldre,
még nem mozdult rá ipari méretekben arra az ingyenpénzre, amit azért lehet kapni, hogy külföldre menjünk dolgozni.
Mi van? hõköl most vissza megszeppenve, pedig a program legális és szexmentes, pár éve fut már Európa-szerte. Több ezren vettek benne részt, és az a célja, hogy az Európai Unió tagállamai közötti munkavállalói mozgást fellendítse.
Az EURES az Európai Bizottság égisze alatt mûködik, korábban itt írtunk róla állást ott is találhat magának külföldön, ingyenpénzt viszont Az Elsõ EURES-állásod fantázianevû programban kaphat hozzá, mutatjuk pontról pontra, hogyan.
Ácsi: akkor most bemondásra kapok egy rakás pénzt?
Nem bemondásra, de tényleg egy csomó pénzrõl van szó, akár a magyar átlagfizetés kétszeresérõl, bárki több százezer forint támogatást és ingyenes szakmai segítséget igényelhet az elhelyezkedéshez, ha
30 év közötti EU-állampolgár, aki egy másik EU-tagállamban szeretne dolgozni
tud valamennyire angolul vagy a célország nyelvén (erre még visszatérünk)
nem szakmai gyakorlatra, hanem valódi, dokumentált, legalább fél évig tartó állásra jelentkezik az, hogy talált-e már állást, álláshirdetést, vagy csak most kezdene keresni, nem számít. A honlapon regisztrálva töltheti fel az önéletrajzát, illetve itt böngészhet az állásajánlatok között. Ezt megteheti a sima EURES-honlapon is, ami ráadásul magyarul is elérhetõ ezt a 30 feletti munkakeresõk is használhatják, két példa: a holland Henk Marrink 59 évesen Krakkóban, Hans van Riel Bulgáriában találta meg magát elbocsátása után.
A programban az a plusz, hogy támogatást is kaphatunk munkakeresõként.
De miért menjek el itthonról?
Nem muszáj, de mi azért a biztonság kedvéért megkérdeztünk kint élõ magyarokat és hasonló beosztásban itthon dolgozókat. Ebbõl az összeállításból tudhatja meg, hogy ki keres kétmillió fölött, a recepciósoknak vagy az orvosoknak áll-e a világ, és visszajön-e valaha az, aki egyszer már lelépett.
Fizetni nem kell semmiért, sem az álláskeresõknek, sem az állásokat meghirdetõ európai cégeknek, az Európai Bizottság állja a cechet szögezte le Germán Henao, a GI Group (az Európai Bizottság partnere) képviselõje. Szerinte azért lehetséges, hogy ennek ellenére alig ismerik õket Magyarországon, mert a költségvetésüket nem költhetik reklámra, a keretük 90 százalékát a jelentkezõkre kell költeniük a szerzõdésük értelmében.
Magyar menedzser vezeti
Az EURES teljes nevén az Európai Foglalkoztatási Szolgálat. Az Elsõ EURES-állásod a neve ellenére részben különálló program, 2012 óta létezik, idén nyáron zárul le a tesztidõszak. A programban az üzleti szférából is részt vesznek, a pilot alatt csak a GI Group, de idén nyártól például már egy déli országokra specializálódott másik vállalat is.
A program célja, hogy összehozza a hiányszakmák miatt betöltetlen állásokat és a munkakeresõket az EU-ban, projektvezetõje Kulcsár Zita, a GI Group tanácsadója. Kulcsár szerint bárkinek érdemes jelentkeznie. Azt is megkérdeztük tõle,
hogy mi a legfontosabb a jelentkezésekben?
Nincs tündérmese gonosz boszorkány nélkül, ami itt a nyelvtudás: a legtöbb pozícióhoz kell tudni valamennyire angolul vagy a célország nyelvén, ebben különösen a németek rugalmatlanok.
Ez a legtöbb, de nem minden pozícióra igaz: aki farmra megy példának okáért, elég, ha a bõgést és a múzást megérti, és van, ahol kínálnak nyelvtanfolyamot is.
Bárki pályázhat, vannak magas és semmilyen képzettséget nem igénylõ pozíciók is.
Magasabb pozícióknál nagy elõny a nemzetközi tapasztalat, ezek a jelentkezõk láthatóan máshogy gondolkoznak Kulcsár szerint.
Szabad késni az interjúról? Mennyire öltözzek ki? Hogy köszönjek? Ingyenes kiadványt is összeállítottak a fontos kulturális különbségekrõl, ami itt letölthetõ.
Norvég hotel, leccei designermeló
Az elsõ EURES-állásodnak köszönheti a lengyel Edyta Laszkiewicz, hogy Leccében munkát kapott grafikus dizájnerként, korábban egy hírügynökségnél és magánügyfeleknek dolgozott Lengyelországban. Olaszországba érkezése elõtt és után is kapott tanácsot és képzést egy EURES-tanácsadótól, hogy könnyebb legyen az átállás az egyik országról a másikra, olasztanfolyamát is a program támogatja.
A programot sokkal jobban kéne népszerûsíteni, hogy a fiatalok, mint én is, építhessék karrierjüket és tapasztalatokat szerezhessenek. Sok új barátot szerezhetnek, megvalósíthatják céljaikat és egy új nyelvet is tanulhatnak mondta. Itt pedig egy olasz újságíróról olvashat, aki fejlõdésregénybe illõ módon pincér, majd séf lett külföldön.
Végül egy skandináv példa: a svéd Nicklas Antal a program segítségével állást kapott egy norvégiai hotelben, úgy gondolja, nyitottságának és tanulási kedvének köszönhetõen. A programnak hivatalos tippjei is vannak norvégiai jelentkezésekhez, amihez jól jöhet egy kis ízelítõ a skandináv életbõl kint élõ magyaroktól, további EURES-beszámolókat itt olvashat.
Formába ráznak
A jelentkezés után nagyjából úgy néz ki minden, mintha egy fejvadásznál házalnánk az önéletrajzunkkal: a jelentkezõkkel felveszik a kapcsolatot, általában telefonon vagy Skype-on beszélgetnek el velük, ellenõrzik és egyben segítenek formába rázni a leírtakat, kitalálják, melyik partnercéget érdekelheti a jelentkezõ (aki maga hozza a céget, akihez szeretne bekerülni, vagy már fel is vették, ott ez értelemszerûen kimarad). Arra figyelnek, ami az állásinterjún is szóba kerülhet, például hosszú távú tervek, motiváció, tapasztalatok, nyelvtudás (attól függõ szinten, hogy hova és milyen pozícióra jelentkezne valaki).
Amikor õk kapcsolják össze a munkakeresõt és a cégeket, elõválogatják a jelentkezõket, bár Henao azt mondta, van olyan cég is, akik szûretlenül kérik a jelentkezõk profiljait. Támogatást az interjúra való kiutazáshoz és a költözéshez is lehet igényelni: akit behív egy munkáltató interjúra, a távolságtól függõen 2-300 eurót igényelhet (ehhez csak annyi kell, hogy a munkáltató igazolja, megjelent az interjún).
Akit fel is vesznek, további 600-1200 eurót kaphat, ez a célország árszintjétõl függ, a legtöbbet a Dániába, a legkevesebbet a Bulgáriába költözõk zsebelhetik be. Ezek az összegek az utazást és a letelepedés, beilleszkedés költségeit hivatottak fedezni, de nem kell beszámolni arról, hogy mire költi, aki megkapja. Ezenfelül a cégek és a program megállapodása alapján nyelvtanfolyamot és egyéb képzéseket is kaphatnak az alkalmazottak.
Ûrhajós lenne Francia Guyanában?
Tengerbiológus Madeirán? Festõ Polinéziában? Itt írtunk arról, milyen egzotikus részei vannak az EU-nak, pedig ki gondolná, hogy az õserdei ûrközpont és volt fegyenctelep is az unió része. Elsõ blikkre nem találtunk ide szóló ajánlatokat, ezért külön rákérdeztünk, és nincs akadálya, hogy valaki tengerentúli EU-területekre igényeljen támogatást, akkor sem, ha nem az adatbázisból, hanem magától talál álommelót.
Talán még ennél is közérdekûbb, hogy a programot határon túli (nem magyar állampolgár) magyarok is használhatják, ha például Romániából vagy Szlovákiából szeretnének áttelepülni Magyarországra. A nyelvtudásuk mondjuk megvan, de az interjúra és az áttelepülésre kaphatnak pénzt.
Ezt kaphatják a cégek
A programba jelentkezõ cégeknek azért éri meg a részvétel, mert leveszik a vállukról a külföldi munkavállalók felkutatásának és utaztatásának terhét. Vegyünk egy hétköznapi példát: egy német telephelyû vállalkozás Mallorcán üzemeltet idõsek otthonát, ahol nem talál elég szakképzett alkalmazottat, ezért az EURES-en keresztül felvételiztet. Az interjúkat Mallorcán tartják, fel is vesznek hat új ápolót, a jelentkezõknek az EURES segít be az utazás és a költözés költségeibe.
A történet valós, a céget Vivatnak hívják, a vezérigazgatója így nyilatkozott az együttmûködésrõl: „A hosszú távú munkakapcsolat létrejöttéhez rengeteg támogatásra van szükség: a regisztrálástól a kijelentkezésig, a lakhatás, a biztosítás, különféle dokumentumok lefordítása és számos napi szintû probléma terén. Szeretnék több támogatást kapni a munkaszerzõdés megkötése után is, hogy a munkavállalók jobban otthon érezhessék magukat.”
Míg a nagyvállalatok általában többet tudnak költeni a külföldi munkavállalók integrálására és általában az új alkalmazottak képzésére, a kis- és középvállalkozásoknál (kkv) ez sokszor visszatartó erõ. Épp ezért a fejvadászat mellett a kkv-k külön támogatásra pályázhatnak: ezt integrációs programnak hívják, része az egyéni munkahelyi felkészítés, nyelvtanfolyam, adminisztratív segítség, de akár a lakáskeresés is.
A Vivat esetében ez azt jelenti, hogy az új alkalmazottak az EURES által támogatott tanfolyamon nyelvet tanulnak, több mint fél évig erre megy el a munkaidejük 20 százaléka. A munkáltatók összesen évi maximum 20 ezer eurót kaphatnak a felvett alkalmazottak számától függõen, részletes bontás itt elérhetõ.
Vigyázzon a csalókkal
Fontos tudni, hogy mint bármilyen másik állásközvetítõ oldalon, az EURES-en is elõfordulhat, hogy valaki azért regisztrál, hogy minket lehúzzon. Ezt próbálják szûrni, de nem árt óvatosnak lenni: rákeresni a cégre, fenntartással kezelni az interjú nélküli állásajánlatokat, vagy az olyan hirdetéseket, ahol valamiért a jelentkezõnek kell fizetnie. Az oldal tanácsai itt olvashatók, köztük az is, hogy érdemes az EURES tanácsadóihoz fordulni segítségért (az lenne a slusszpoén, ha ezért viszont fizetni kéne, de nem kell). Aki a programra jelentkezik, annak eleve a tanácsadók segítenek munkát találni, inkább azoknak kell észnél lenni, akik maguknak keresgélnek az adatbázisban.
Arra sincs garancia, hogy a program segítségével el tud helyezkedni valaki: a statisztikák szerint Magyarországról 45-en jelentkeztek, de egyelõre senki nem kapott még állást közülük. Arra nincs adat, hogy a munkakeresés melyik fázisában tartanak éppen. Olaszországból egyébként majdnem négyezren, Spanyolországból 1300-an jelentkeztek, és több mint 5000 ember helyezkedett el a program segítségével Európa-szerte. Kérdéseinkkel az Európai Bizottságot is megkerestük, cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.
Forrás:
http://index.hu/g...aign=index
Hozzaszolasok
#1 |
wiiking
- 2014. July 09. 11:51:58
#2 |
NKG
- 2014. July 09. 19:15:44
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.