Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Isten létét matematikusok bizonyították
Isten létezésének kérdése több évszázad óta (szerk: mondjunk inkább év-tízezredeket) foglalkoztatja a filozófusokat és a teológusokat. Néhány hónappal ezelõtt két európai matematikusnak egy számítógépet, és az osztrák matematikus Kurt Gödel kapcsolódó tételét felhasználva sikerült matematikailag bizonyítani Isten létezését!
Nem sokkal halála elõtt a nagy osztrák matematikus Kurt Gödel közzétett egy matematikai bizonyítást Isten létezésérõl, melyen már 30 éve dolgozott. A bizonyítás a matematika modern axiomatikus alapjain nyugszik, ami folytatása az õsi matematikai hagyománynak és az euklideszi geometriának. Így az alapok az axiómák megfogalmazásával kezdõdnek, azaz állításokkal, melyek nem bizonyítottak, de nyilvánvalónak tûnnek. Ezután az alaptétel és a matematikai logika segítségével be tudjuk bizonyítani a tételeket, és fel tudjuk építeni az egész elméletet. Gödel Isten létezését mint egy tételt "próbálta" bizonyítani öt alaptétellel kezdve, ami a matematikai logika részeként "nyilvánvalónak" tûnik.
A kezdeteketõl fogva a "bizonyítéknak" két gyenge pontja volt. Elõször is, ezek az axiómák tényleg nyilvánvalóak-e, másrészt valóban kompatibilisek egymással úgy, hogy nincsen bennük rejtett ellentmondás? Az elsõvel nincs sok teendõ, hiszen az axiómák a matematikában "ésszerûnek" tûnhetnek, ugyanakkor önkényesek is, így ha ezek az axiómák igazak, Isten létezését sejtetik. Ugyanakkor a második gyenge pontot több mint 40 éve vizsgálták, mert szükséges azt bizonyítani, hogy az öt alaptétel nem tartalmaz rejtett ellentmondásokat, és így belsõ ellentmondásoktól mentes.
Két európai matematikusnak, Christoph Benzmüllernek Németországból és Bruno Woltzenlogel Paleonak Ausztriából sikerült matematikai jelekkel ábrázolni Gödel axiómáit. Ezután speciális szofver segítségével, mely a logika szerint mûködik a számítógépen megállapították, hogy az axiómák nem tartalmaznak rejtett következetlenségeket, és megerõsítették a tétel igazolását.
Meg kell jegyezni, hogy eltekintve a tisztán matematikai résztõl, Gödel lételméleti bizonyítása nem volt teljesen új, hiszen hasonló érveket sorakoztatott fel az angol Canterburyi Szent Anzelm teológus és filozófus már a 11. században, mely viszont az ókori görög filozófusok és matematikusok "visszavezetés az abszurdra" gondolkodásán alapszik. Anzelm lételméleti érvelésének feltevése a következõ volt:
Isten a legfõbb lény
Isten létezésének elképzelése az elménkben létezik
A lény, aki a gondolatainkban és a valóságban is létezik nagyobb, mint a lény, aki csak az elménkben létezik
Ha Isten csak az elménkben létezik, akkor el tudunk képzelni egy magasabb lényt, aki a valóságban létezik
De nem tudunk elképzelni egy Istennél nagyobb lényt
Következésképpen Isten valóban létezik
http://arxiv.org/...
Nem sokkal halála elõtt a nagy osztrák matematikus Kurt Gödel közzétett egy matematikai bizonyítást Isten létezésérõl, melyen már 30 éve dolgozott. A bizonyítás a matematika modern axiomatikus alapjain nyugszik, ami folytatása az õsi matematikai hagyománynak és az euklideszi geometriának. Így az alapok az axiómák megfogalmazásával kezdõdnek, azaz állításokkal, melyek nem bizonyítottak, de nyilvánvalónak tûnnek. Ezután az alaptétel és a matematikai logika segítségével be tudjuk bizonyítani a tételeket, és fel tudjuk építeni az egész elméletet. Gödel Isten létezését mint egy tételt "próbálta" bizonyítani öt alaptétellel kezdve, ami a matematikai logika részeként "nyilvánvalónak" tûnik.
A kezdeteketõl fogva a "bizonyítéknak" két gyenge pontja volt. Elõször is, ezek az axiómák tényleg nyilvánvalóak-e, másrészt valóban kompatibilisek egymással úgy, hogy nincsen bennük rejtett ellentmondás? Az elsõvel nincs sok teendõ, hiszen az axiómák a matematikában "ésszerûnek" tûnhetnek, ugyanakkor önkényesek is, így ha ezek az axiómák igazak, Isten létezését sejtetik. Ugyanakkor a második gyenge pontot több mint 40 éve vizsgálták, mert szükséges azt bizonyítani, hogy az öt alaptétel nem tartalmaz rejtett ellentmondásokat, és így belsõ ellentmondásoktól mentes.
Két európai matematikusnak, Christoph Benzmüllernek Németországból és Bruno Woltzenlogel Paleonak Ausztriából sikerült matematikai jelekkel ábrázolni Gödel axiómáit. Ezután speciális szofver segítségével, mely a logika szerint mûködik a számítógépen megállapították, hogy az axiómák nem tartalmaznak rejtett következetlenségeket, és megerõsítették a tétel igazolását.
Meg kell jegyezni, hogy eltekintve a tisztán matematikai résztõl, Gödel lételméleti bizonyítása nem volt teljesen új, hiszen hasonló érveket sorakoztatott fel az angol Canterburyi Szent Anzelm teológus és filozófus már a 11. században, mely viszont az ókori görög filozófusok és matematikusok "visszavezetés az abszurdra" gondolkodásán alapszik. Anzelm lételméleti érvelésének feltevése a következõ volt:
Isten a legfõbb lény
Isten létezésének elképzelése az elménkben létezik
A lény, aki a gondolatainkban és a valóságban is létezik nagyobb, mint a lény, aki csak az elménkben létezik
Ha Isten csak az elménkben létezik, akkor el tudunk képzelni egy magasabb lényt, aki a valóságban létezik
De nem tudunk elképzelni egy Istennél nagyobb lényt
Következésképpen Isten valóban létezik
http://arxiv.org/...
Hozzaszolasok
Oldal: 6 / 6: 1...3456
#51 |
Perje
- 2014. July 13. 14:20:20
#52 |
zsarkocsaba
- 2014. July 14. 16:33:23
#53 |
GERRY
- 2014. July 14. 17:28:23
Oldal: 6 / 6: 1...3456
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.