Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Megbukott a Klik élén Marekné Pintér Aranka
Nem is igaz! Egy zsidó megint fölfelé "bukik"? Értem! Tele van klébersberges-klik-es picomókus-hirdetéssel minden..., de sebaj! Majd, ha nem buknak, hanem akasztva lesznek! Alig egy hónap telt el a harmadik Orbán-kormány megalakulása óta, máris távozik a 120 ezer pedagógusért felelõs Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) vezetõje. A Klik másfél éves mûködése alatt botrányt botrányra halmozott, idén év elején már a kormányon belül is keményen bírálták. A korábban Hoffmann Rózsa által kiválasztott Marekné Pintér Aranka helyét információnk szerint Hoffmann utódjának egy volt munkatársa veheti át.
Marekné Pintér Aranka közös megegyezéssel távozik a közoktatást és középiskolákat is felügyelõ intézmény élérõl – értesült az Index.hu.
Az Emberi Erõforrások Minisztériuma (Emmi) péntek délután közleményben erõsítette meg a hírt. Mint írták, rövidesen kinevezik Marekné utódját, akinek a rendszer finomítása lesz a feladata.
A hvg.hu pénteken úgy értesült, hogy Hoffmann Rózsa utódja, Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár hamarosan megnevezi a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) új vezetõjét is, aki meg nem erõsített információink szerint Hanesz József lesz. Hanesz a korábban Komárom megyei kormánymegbízottként dolgozó államtitkár egykori munkatársa, egészen pontosan gazdasági fõtanácsadója volt. Hanesz Józsefet telefonon értünk el, információinkra azzal reagált, hogy "erre vonatkozó döntés még nem született".
Korábban az Index arról írt, hogy Pölöskei Gáborné, Áder János húga fogja a Kliket vezetni, de szerdán kiderült, még ennél is magasabb posztot kapott: úgy tudni, hogy a köznevelésért felelõs államtitkárságon fog dolgozni, Czunyiné Bertalan Judit beosztottja lesz, õ készítheti elõ az iskolákat felügyelõ Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) átalakítását, és a személyi változásokra is õ tesz majd javaslatokat.
Nem Marekné az egyetlen, akinek az új Orbán-kormány megalakulásával távoznia kell az oktatásügybõl. Május 15-i hatállyal távozott az Educatio vezetõje. Kerékgyártó Sándor 2010 júliusa óta irányította az állami céget, amely a magyar köz- és felsõoktatás tartalmi, módszertani megújításával, központi oktatásügyi szolgáltatások fejlesztésével és üzemeltetésével foglalkozik.
Házon belül is kritizálták
Az iskolák államosítása után az intézmények irányítására, ellenõrzésére létrehozott a Kliknek számos botránya volt. Nemcsak a pedagógus szakszervezetek, a tanárok, a diákok, az ellenzéki pártok bírálták, de kemény kritikát kapott a kormányon belül is.
Marekné Pintér Aranka
Fotó: MTI / Soós Lajos
„Nem képes hatékonyan mûködtetni a szervezetet” – így fogalmazott a Klik vizsgálatára tavaly szeptemberben felkért Szabó Balázs miniszteri biztos, a szervezetet vezetõ Marekné Pintér Aranka tevékenységérõl. Az Indexen januárban kiszivárgott jelentés személyesen az elnököt hibáztatta a 2013-as gazdálkodás szakszerûtlenségéért és a szervezet 2014-es költségvetésébe kódolt, az év végére akár 50 milliárdosra duzzadó hiányáért is. Mint arról a hvg.hu beszámolt, még a miniszterelnök is elégedetlen volt a Klik mûködésével, ezért kérték fel a Magyar Közút Zrt. 2009 és 2011 közötti informatikai igazgatóját, Szabót az intézmény átvilágítására.
Maga Pölöskei Gáborné is komolyan bírálta a Kliket, azt mondta, hogy az intézményt túlközpontosították. „Nem különülnek el kellõen a feladatok, keverednek a hatáskörök. (…) Egy ilyen nagy rendszernél, amely közvetlenül 120 ezer pedagógus munkáját kell, hogy támogassa, valamint a tanulók mindennapjaira hatással van, fontos a pontos feladat meghatározása, a felelõsségi, feladatszintek jó elhelyezése” – olvasható az Index által márciusban nyilvánosságra hozott tanulmányban. Pölöskeiné nemcsak a Kliket, hanem az Emmi többi háttérintézményét, így az Educatiót is bírálta a tanulmányában, kifogásolta, hogy a pályázati pénzek lehívása és felhasználása folyamatos csúszásban van, az egyes programok nem épülnek egymásra. És – mint látjuk – az Ediucatio vezetõje is távozott.
A Szabó-féle jelentés nyilvánosságra kerülése után a minisztérium még megvédte Mareknét és a Kliket, közleményükben akkor azt írták, „a kormány oktatáspolitikai célkitûzéseit az intézmény maradéktalanul teljesítette”, az elnök pedig „változatlanul élvezi” Balog Zoltán bizalmát. Pár hónappal késõbb viszont a miniszteri poszton újrázó Balog parlamenti meghallgatásán már azt mondta, „tõlem azt biztosan nem hallották, hogy sikeres”, majd hozzátette, kormányon belül sok kritika érte a Kliket, de a kommunikációs szakemberek arra kérték, ezeket ne hangoztassák a nyilvánosság elõtt. A problémákat végül a leköszönõ államtitkár, Hoffmann Rózsa is elismerte a Magyar Narancsnak adott májusi interjújában: „magunk is tapasztaltunk hiányokat, de azóta sok területen javult a Klik teljesítménye”.
Barátok közt
A Kliket a közoktatás teljes átalakítása, az új köznevelési törvény megalkotása után hozták létre 2012 szeptemberében, majd négy hónappal késõbb, 2013. január 1-jén formailag és jogilag is átvette az ország iskoláinak a fenntartását. Mint ahogy a HVG-nek adott interjújában Marekné elismerte: személyesen Hoffmann kérte fel az elnöki teendõk ellátására, akivel 1999-ben együtt dolgozott az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontban.
Hoffmann Rózsa
Fotó: Stiller Ákos
A Klik létrejötte óta folyamatosan mûködési zavarokkal küszködik. Így az induláskor az iskoláktól elvett bútorokkal rendezték be a tankerületi irodákat, sok intézményben még kréta sem volt, számlázási gondok miatt volt, ahol kikapcsolták a telefont, frissen kinevezett tankerületi vezetõk távoztak.
Problémát okozott 2013-ban a tankönyvellátás is. Az állam ugyanis központosította a könyvkiszállítást, amit a korábbi – éveken keresztül ezzel foglalkozó – cégek helyett a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-re (Kello) bízott. Mivel az intézmények államosítása óta az iskolák nem önálló gazdálkodók, a vásárlások pénzügyeit a Kliken keresztül intézték. Számos iskolában csúszott a könyvek kiszállítása, a diákok gyakran nem azt kapták, amit rendeltek, akadt olyan tanuló, aki még késõ õsszel sem kapta meg az összes tankönyvét, pedig a szülõk még nyáron befizették a vételárat. Mint arról az Index még februárban beszámolt, idén a választások utánra csúsztatták a könyvbeszerzést, ami várhatóan idén is gondokat fog okozni.
Tavaly egy kormány által kidolgozott törvény államosította a teljes tankönyvpiacot, és a fõszabály az lett, hogy az iskolák évfolyamonként és tantárgyanként a tankönyvjegyzéken szereplõ két tankönyvbõl választhatnak. Hoffmann akkor azt nyilatkozta, nem igaz, hogy csak két könyv közül lehet választani, szerinte a törvény lehetõvé teszi, hogy akár nõjön is a tankönyvek száma egy-egy évfolyam és tantárgy esetében. Négy hónappal késõbb a Mareknéval közösen írt levelében viszont már arra figyelmeztette az állami iskolákat, hogy nem a hivatalos tankönyvjegyzékrõl válasszanak tankönyveket, hanem csak egy – évfolyamonként 1-2 könyvre – leszûkített listáról. Ráadásul ezen a listán szerepelt egy olyan tankönyv is, ami nem felelt meg a jogszabályi elõírásoknak.
A Klik a szeptemberi tanévkezdés idejére 12 ezer forintban maximálta az egy diákra esõ átlagos tankönyvcsomag-támogatást. Az új plafon komoly csökkenést jelent a korábbi évek gyakorlatához képest, amikor 16-18 ezer körül mozgott a normatíva összege. Mint arról beszámoltunk, a döntés ellen az iskolák és a szülõk is zúgolódtak, mert így a jobb minõségû könyvek már nem fértek be a keretbe, ráadásul technikai nehézségek miatt az önkormányzatok sem egészíthették ki a saját pénzükbõl az állami támogatást.
Hiányzó vezetõk
Hasonló nehézségeket okozott a Kliknek az iskolaigazgatók kiválasztása is. Sok iskolában a pályáztatással akadt gond, másutt a Klik nem tudta elfogadni az indulókat. Jogsértõ módon neveztek ki új igazgatót Szigetváron, miután nem vették figyelembe, hogy az egyetértési joggal rendelkezõ nemzetiségi önkormányzatok nem adták hozzájárulásukat a döntéshez – végül egy utóvizsgálat keretében érvénytelenítették a pályázatot.
A tankönyvellátás is zûrös
Fotó: Túry Gergely
Tavaly októberben több mint egy hónappal a kérésünk után az Emmi kiadta azon iskolák listáját, ahol nem sikerült állandó vezetõt találni. Az akkor kiadott listán 192 intézmény szerepelt. Számításaink szerint 23 fõvárosi intézmény mûködött kinevezett vezetõ nélkül, de egészen kis települések is megtalálhatók voltak a listán.
Mindegyiknél feltüntették azt is, mi az oka az igazgatónélküliségnek. Harminckét helyen „átszervezés miatt kellett helyettesítés”, ami a minisztérium szerint a megyei fejlesztési tervek alapján történõ intézményátalakításokat fedi. A többi helyen viszont valamilyen pályáztatással összefüggõ ok miatt nem volt õsszel végleges szakmai vezetõ, így 66 helyen az a megjegyzés szerepel, hogy „munkáltatói döntés alapján eredménytelen”, vagyis a központilag irányító Kliknek merült fel valamilyen – nem pontosított – kifogása az indulókkal szemben. Több mint harminc suliban még pályázó sem volt, míg több mint ötven intézményben „nem megfelelõ végzettség” miatt nem tudtak gyõztest hirdetni.
Még a legvégére is jutott lebõgés: három hete Marekné egy verssel köszöntötte a pedagógusnap alkalmából a Klik honlapján a tanárokat. Ám, miközben a költemény szerzõjeként Nagy Lászlót jelölték meg, kiderült, hogy a költõ ilyen verset soha nem írt. Az négy sort a rendszerváltás elõtt alkotó B. Radó Lili „Az õrsvezetõ” címû versébõl vették. Több internetes oldalon a verset tévesen Nagy nevéhez kötik, tehát nem zárható ki, hogy a Klik egy egyszerû internetes kereséssel talált verset a pedagógusnapra.
Link
Marekné Pintér Aranka közös megegyezéssel távozik a közoktatást és középiskolákat is felügyelõ intézmény élérõl – értesült az Index.hu.
Az Emberi Erõforrások Minisztériuma (Emmi) péntek délután közleményben erõsítette meg a hírt. Mint írták, rövidesen kinevezik Marekné utódját, akinek a rendszer finomítása lesz a feladata.
A hvg.hu pénteken úgy értesült, hogy Hoffmann Rózsa utódja, Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár hamarosan megnevezi a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) új vezetõjét is, aki meg nem erõsített információink szerint Hanesz József lesz. Hanesz a korábban Komárom megyei kormánymegbízottként dolgozó államtitkár egykori munkatársa, egészen pontosan gazdasági fõtanácsadója volt. Hanesz Józsefet telefonon értünk el, információinkra azzal reagált, hogy "erre vonatkozó döntés még nem született".
Korábban az Index arról írt, hogy Pölöskei Gáborné, Áder János húga fogja a Kliket vezetni, de szerdán kiderült, még ennél is magasabb posztot kapott: úgy tudni, hogy a köznevelésért felelõs államtitkárságon fog dolgozni, Czunyiné Bertalan Judit beosztottja lesz, õ készítheti elõ az iskolákat felügyelõ Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) átalakítását, és a személyi változásokra is õ tesz majd javaslatokat.
Nem Marekné az egyetlen, akinek az új Orbán-kormány megalakulásával távoznia kell az oktatásügybõl. Május 15-i hatállyal távozott az Educatio vezetõje. Kerékgyártó Sándor 2010 júliusa óta irányította az állami céget, amely a magyar köz- és felsõoktatás tartalmi, módszertani megújításával, központi oktatásügyi szolgáltatások fejlesztésével és üzemeltetésével foglalkozik.
Házon belül is kritizálták
Az iskolák államosítása után az intézmények irányítására, ellenõrzésére létrehozott a Kliknek számos botránya volt. Nemcsak a pedagógus szakszervezetek, a tanárok, a diákok, az ellenzéki pártok bírálták, de kemény kritikát kapott a kormányon belül is.
Marekné Pintér Aranka
Fotó: MTI / Soós Lajos
„Nem képes hatékonyan mûködtetni a szervezetet” – így fogalmazott a Klik vizsgálatára tavaly szeptemberben felkért Szabó Balázs miniszteri biztos, a szervezetet vezetõ Marekné Pintér Aranka tevékenységérõl. Az Indexen januárban kiszivárgott jelentés személyesen az elnököt hibáztatta a 2013-as gazdálkodás szakszerûtlenségéért és a szervezet 2014-es költségvetésébe kódolt, az év végére akár 50 milliárdosra duzzadó hiányáért is. Mint arról a hvg.hu beszámolt, még a miniszterelnök is elégedetlen volt a Klik mûködésével, ezért kérték fel a Magyar Közút Zrt. 2009 és 2011 közötti informatikai igazgatóját, Szabót az intézmény átvilágítására.
Maga Pölöskei Gáborné is komolyan bírálta a Kliket, azt mondta, hogy az intézményt túlközpontosították. „Nem különülnek el kellõen a feladatok, keverednek a hatáskörök. (…) Egy ilyen nagy rendszernél, amely közvetlenül 120 ezer pedagógus munkáját kell, hogy támogassa, valamint a tanulók mindennapjaira hatással van, fontos a pontos feladat meghatározása, a felelõsségi, feladatszintek jó elhelyezése” – olvasható az Index által márciusban nyilvánosságra hozott tanulmányban. Pölöskeiné nemcsak a Kliket, hanem az Emmi többi háttérintézményét, így az Educatiót is bírálta a tanulmányában, kifogásolta, hogy a pályázati pénzek lehívása és felhasználása folyamatos csúszásban van, az egyes programok nem épülnek egymásra. És – mint látjuk – az Ediucatio vezetõje is távozott.
A Szabó-féle jelentés nyilvánosságra kerülése után a minisztérium még megvédte Mareknét és a Kliket, közleményükben akkor azt írták, „a kormány oktatáspolitikai célkitûzéseit az intézmény maradéktalanul teljesítette”, az elnök pedig „változatlanul élvezi” Balog Zoltán bizalmát. Pár hónappal késõbb viszont a miniszteri poszton újrázó Balog parlamenti meghallgatásán már azt mondta, „tõlem azt biztosan nem hallották, hogy sikeres”, majd hozzátette, kormányon belül sok kritika érte a Kliket, de a kommunikációs szakemberek arra kérték, ezeket ne hangoztassák a nyilvánosság elõtt. A problémákat végül a leköszönõ államtitkár, Hoffmann Rózsa is elismerte a Magyar Narancsnak adott májusi interjújában: „magunk is tapasztaltunk hiányokat, de azóta sok területen javult a Klik teljesítménye”.
Barátok közt
A Kliket a közoktatás teljes átalakítása, az új köznevelési törvény megalkotása után hozták létre 2012 szeptemberében, majd négy hónappal késõbb, 2013. január 1-jén formailag és jogilag is átvette az ország iskoláinak a fenntartását. Mint ahogy a HVG-nek adott interjújában Marekné elismerte: személyesen Hoffmann kérte fel az elnöki teendõk ellátására, akivel 1999-ben együtt dolgozott az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontban.
Hoffmann Rózsa
Fotó: Stiller Ákos
A Klik létrejötte óta folyamatosan mûködési zavarokkal küszködik. Így az induláskor az iskoláktól elvett bútorokkal rendezték be a tankerületi irodákat, sok intézményben még kréta sem volt, számlázási gondok miatt volt, ahol kikapcsolták a telefont, frissen kinevezett tankerületi vezetõk távoztak.
Problémát okozott 2013-ban a tankönyvellátás is. Az állam ugyanis központosította a könyvkiszállítást, amit a korábbi – éveken keresztül ezzel foglalkozó – cégek helyett a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-re (Kello) bízott. Mivel az intézmények államosítása óta az iskolák nem önálló gazdálkodók, a vásárlások pénzügyeit a Kliken keresztül intézték. Számos iskolában csúszott a könyvek kiszállítása, a diákok gyakran nem azt kapták, amit rendeltek, akadt olyan tanuló, aki még késõ õsszel sem kapta meg az összes tankönyvét, pedig a szülõk még nyáron befizették a vételárat. Mint arról az Index még februárban beszámolt, idén a választások utánra csúsztatták a könyvbeszerzést, ami várhatóan idén is gondokat fog okozni.
Tavaly egy kormány által kidolgozott törvény államosította a teljes tankönyvpiacot, és a fõszabály az lett, hogy az iskolák évfolyamonként és tantárgyanként a tankönyvjegyzéken szereplõ két tankönyvbõl választhatnak. Hoffmann akkor azt nyilatkozta, nem igaz, hogy csak két könyv közül lehet választani, szerinte a törvény lehetõvé teszi, hogy akár nõjön is a tankönyvek száma egy-egy évfolyam és tantárgy esetében. Négy hónappal késõbb a Mareknéval közösen írt levelében viszont már arra figyelmeztette az állami iskolákat, hogy nem a hivatalos tankönyvjegyzékrõl válasszanak tankönyveket, hanem csak egy – évfolyamonként 1-2 könyvre – leszûkített listáról. Ráadásul ezen a listán szerepelt egy olyan tankönyv is, ami nem felelt meg a jogszabályi elõírásoknak.
A Klik a szeptemberi tanévkezdés idejére 12 ezer forintban maximálta az egy diákra esõ átlagos tankönyvcsomag-támogatást. Az új plafon komoly csökkenést jelent a korábbi évek gyakorlatához képest, amikor 16-18 ezer körül mozgott a normatíva összege. Mint arról beszámoltunk, a döntés ellen az iskolák és a szülõk is zúgolódtak, mert így a jobb minõségû könyvek már nem fértek be a keretbe, ráadásul technikai nehézségek miatt az önkormányzatok sem egészíthették ki a saját pénzükbõl az állami támogatást.
Hiányzó vezetõk
Hasonló nehézségeket okozott a Kliknek az iskolaigazgatók kiválasztása is. Sok iskolában a pályáztatással akadt gond, másutt a Klik nem tudta elfogadni az indulókat. Jogsértõ módon neveztek ki új igazgatót Szigetváron, miután nem vették figyelembe, hogy az egyetértési joggal rendelkezõ nemzetiségi önkormányzatok nem adták hozzájárulásukat a döntéshez – végül egy utóvizsgálat keretében érvénytelenítették a pályázatot.
A tankönyvellátás is zûrös
Fotó: Túry Gergely
Tavaly októberben több mint egy hónappal a kérésünk után az Emmi kiadta azon iskolák listáját, ahol nem sikerült állandó vezetõt találni. Az akkor kiadott listán 192 intézmény szerepelt. Számításaink szerint 23 fõvárosi intézmény mûködött kinevezett vezetõ nélkül, de egészen kis települések is megtalálhatók voltak a listán.
Mindegyiknél feltüntették azt is, mi az oka az igazgatónélküliségnek. Harminckét helyen „átszervezés miatt kellett helyettesítés”, ami a minisztérium szerint a megyei fejlesztési tervek alapján történõ intézményátalakításokat fedi. A többi helyen viszont valamilyen pályáztatással összefüggõ ok miatt nem volt õsszel végleges szakmai vezetõ, így 66 helyen az a megjegyzés szerepel, hogy „munkáltatói döntés alapján eredménytelen”, vagyis a központilag irányító Kliknek merült fel valamilyen – nem pontosított – kifogása az indulókkal szemben. Több mint harminc suliban még pályázó sem volt, míg több mint ötven intézményben „nem megfelelõ végzettség” miatt nem tudtak gyõztest hirdetni.
Még a legvégére is jutott lebõgés: három hete Marekné egy verssel köszöntötte a pedagógusnap alkalmából a Klik honlapján a tanárokat. Ám, miközben a költemény szerzõjeként Nagy Lászlót jelölték meg, kiderült, hogy a költõ ilyen verset soha nem írt. Az négy sort a rendszerváltás elõtt alkotó B. Radó Lili „Az õrsvezetõ” címû versébõl vették. Több internetes oldalon a verset tévesen Nagy nevéhez kötik, tehát nem zárható ki, hogy a Klik egy egyszerû internetes kereséssel talált verset a pedagógusnapra.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
zsarkocsaba
- 2014. July 14. 11:19:07
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.