Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Az autóhitelek harmada visszajár?
Mire számítsanak az autóhitelesek? Szinte biztos, hogy õsszel lesz elszámoltatás, amelynek végén a bankok fizetnek majd a korábbi ügyfeleknek, illetve csökkentik a még aktív hitelek törlesztõrészleteit. Akár a felvett összeg harmada is visszajárhat a devizában felvett autóhitelek után.
Többéves hitegetés után úgy tûnik, jelentõs és széles körû segítséget kapnak a devizahitelesek. A kormány elszámoltatást ígér és türelemre int, miután a Kúria kimondta, a bankok tisztességtelenül jártak el a devizahiteles ügyfeleikkel szemben – innen már nincs visszaút, és biztos, hogy fizetnek majd a bankok. A kérdés, mi után és mikor. Várhatóan még az õszi önkormányzati választások elõtt, leghamarabb szeptemberre meglesz, kinek mennyi jár vissza már rendezett hitelébõl, illetve milyen mértékben csökkennek a törlesztõrészletek a még aktív hiteleknél. Jelenleg minden ezzel kapcsolatos számítás csak kormányzati kommunikációra épülõ erõs sejtés.
Suzukit vettek BMW-áron
Ma a devizahitelesek nagyjából harmada problémás ügyfél, olyan, aki késedelemben van a törlesztésekkel. Ennél is többen lehetnek azok, akik bár kigazdálkodják a megemelkedett törlesztõket, a mozgásterük nagyon kicsi, az opciós szerzõdés lejártáig pedig autójuk értékesítésével sem próbálhatják meg csökkenteni vagy kifizetni tõketartozásukat. A gépjármûhitelesek aránya jelenleg nagyjából 7:3 a lakáshitelesekkel szemben. Jóval többen vannak tehát, akik autóra, esetleg motorra vettek fel hitelt, és nem ingatlanra. Az elmúlt hetekben a gépjármûhitelesekrõl kevesebb szó esett, pedig a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete (BHKE) szerint tavaly óta jelentõsen nõtt a bajba jutottak száma.
A BHKE szerint a jónak tûnõ konstrukciók tekintélyes része mostanra jutott el abba a stádiumba, hogy a gépjármûvek jelenlegi értéke aránytalanul kicsi a fennálló hiteltartozáshoz képest. A törlesztõk nem ritkán közel duplájukra emelkedtek, a jármûvek piaci értéke és a fennálló tartozás mértéke pedig távolról sem relevánsan követték egymást. Ezek azok a helyzetek, amikor az ügyfelek úgy fogalmaznak, „Suzukit vettek, de egy BMW árával tartoznak”.
Mennyi járhat vissza?
Árfolyamrés? Kamatemelés?
A devizahitelek kapcsán két kulcsfogalommal nem árt tisztában lenni, ha a visszafizetésrõl esik szó: árfolyamrés és a kamatemelés. Az árfolyamrés a bankok által folyósított hitelek és a törlesztõrészletek közti árfolyamkülönbséget jelenti. Ez a gyakorlatban akkor problémás, ha a hiteleket erõs eladási árfolyamon folyósították bankok, míg a törlesztõrészleteket gyenge vételi árfolyamon számolták. Például ha valaki felvett egy svájci frankos hitelt 180 forint/svájci frank áron, akkor azt lehet, hogy 190 forintos árfolyamon törlesztette vele a bank, ezért a PSZÁF 2010-ben úgy döntött, a Magyar Nemzeti Bank középárfolyamát kell használni a számításoknál. Az árfolyamrés a két kulcsadat közül a kisebb tétel, de az már biztosnak tûnik, hogy ez visszamenõleg teljes mértékben visszajár mindenkinek.
2008 végén meredeken emelkedni kezdtek a törlesztõrészletek, melynek egyik oka volt, hogy a forint nagyot zuhant a svájci frankkal szemben. Ez a devizahitelek esetén közismert kockázat, de az emelkedés mögött volt még egy érték, ez pedig a kamatemelés volt. Az Index.hu vonatkozó szájbarágója szerint a bankok látván, hogy nagyot nõtt az ország csõdkockázata, és az ügyfeleik kockázata is, egészen keményen emeltek kamatot a korábban éppen az alacsony kamat miatt igazán vonzó devizahiteleknél. Várhatóan a kamatemelés után is visszajár valamennyi. Nem kizárt, hogy teljes mértékben kárpótolják az ügyfeleket az így kialakult különbözettel.
A penzcentrum.hu-n július 3-án megjelent egy cikk, és benne egy számítás, mely szerint a felvett hitelek akár harmada visszajárhat. Õk a kamatemeléssel és az árfolyamréssel kalkuláltak. Példaként egy 2007 júniusában felvett, kétmillió forintos és ötéves futamidejû, svájci frank alapú autóhitelt vettek. A jegybanki adatok alapján ebben az idõszakban kétszer történt kamatemelés: 2008 közepén, majd 2009 közepén. A kamatok így kilenc százalék alól tizenhat százalék fölé emelkedtek, a törlesztõrészlet pedig 94 százalékkal nõtt, melybõl a kamatemelés 24 százalékot tett ki. Emiatt a kétmilliós hitel a törlesztés végére 4 millió 779 ezer forintba került az ügyfélnek.
A Pénzcentrum szerint az ismert jegybanki adatok alapján, a konkrét példánál az árfolyamrésbõl 68 ezer, míg a kamatemelésbõl 601 ezer forint járna vissza. Megkérdeztük errõl az MNB-t, ám szerintük ez csupán túlzó szélsõértéknek tekinthetõ. Véleményük szerint minden becslés erõsen bizonytalan, mivel a hitelek átszámítására vonatkozó pontos módszertan meghatározására csak õsszel kerül sor.
Suzuki-Esztergom-2013-09-m%C3%A9retezett-1024x681
Fotó: MTI
Ráadásul sok egyéb tényezõ van. Az sem mindegy például, hogy a pénzintézetek meg tudják-e, illetve mekkora arányban tudják megvédeni a kamatemeléseket. További nehézség, hogy a gépjármûhitelezés nagyrészt pénzügyi vállalkozásokon keresztül zajlott, amelyeknél a banki adatokhoz képest lényegesen szûkebb információs halmaz áll rendelkezésre mind a kamatokról, mind az árfolyamemelésrõl. Bizonytalanságról beszél a BHKE is. A visszajáró összeg mértéke számukra sem egyértelmû a törvénytervezet alapján, ezért õszig õk sem akarnak merész latolgatásokba kezdeni.
Hogyan járhat vissza pénz?
Azok az ügyfelek, akik már visszafizették a hitelüket, valószínûleg egyben megkapják majd a megállapított összeget. A még életben lévõ hitelek esetén várhatóan csökkenõ törlesztõrészlettel számolhatnak majd az ügyfelek, míg a már kifizetett törlesztéseik után visszajáró összeget elõreláthatólag a tõketartozásból vonnák le. Nagyon fontos, és egyelõre szintén megválaszoltan kérdés, hogy a már visszaszolgáltatott, kényszerértékesített gépjármûvek utáni követelések, melyek jogi útra terelõdtek, hogyan mentesülhetnének a jogtalannak tûnõ fizetési kötelezettség alól a törvénytervezet értelmében – jegyzi meg a BHKE.
Hogy az õszre várt szabályozás hány évre visszamenõleg terjed majd ki, azt várhatóan az ötéves elévülési idõ határozza meg. Ez azt jelentheti, hogy a 2009 elõtt lejárt kölcsönök után nem jár vissza semmi. Az ennél korábbi devizahitelek törlesztési idejének java még a válság elõttre esett, így az árfolyamrés és a kamatemelés mértéke itt amúgy sem volna számottevõ.
Lesz kiút?
Szülessen bármilyen döntés õsszel, nem kérdés, sokan maradnak, akiknél a csökkentett hiteltörlesztõ csak enyhít a szorításon, de nem hoz megoldást. Számukra továbbra sem látni kiutat. Az utóbbi idõben egyre több panasz érkezik a BHKE-hez az ügyfelek részérõl, hogy az opciós idõszak lejártát követõen egy-egy pénzintézet egyoldalúan zálogtárggyá minõsíti a finanszírozott gépjármûvet, ezzel teljesen ellehetetlenítve azokat, akik a megtakarításaikból és a gépjármú értékesítésébõl befolyt összegbõl végtörleszteni, lezárni kívánnák szerzõdésüket.
A BKHE szerint a bajba jutott ügyfelek egy része számára szimpatikusabb megoldás lenne a tavaly elhangzott kormányzati terv, miszerint akik visszaadnák a gépjármûvet a pénzintézetnek, mentesülhetnének a további terhek alól. Ha veszteségek árán is, de sokaknak ez jelentene teljes megkönnyebbülést.
Link
Többéves hitegetés után úgy tûnik, jelentõs és széles körû segítséget kapnak a devizahitelesek. A kormány elszámoltatást ígér és türelemre int, miután a Kúria kimondta, a bankok tisztességtelenül jártak el a devizahiteles ügyfeleikkel szemben – innen már nincs visszaút, és biztos, hogy fizetnek majd a bankok. A kérdés, mi után és mikor. Várhatóan még az õszi önkormányzati választások elõtt, leghamarabb szeptemberre meglesz, kinek mennyi jár vissza már rendezett hitelébõl, illetve milyen mértékben csökkennek a törlesztõrészletek a még aktív hiteleknél. Jelenleg minden ezzel kapcsolatos számítás csak kormányzati kommunikációra épülõ erõs sejtés.
Suzukit vettek BMW-áron
Ma a devizahitelesek nagyjából harmada problémás ügyfél, olyan, aki késedelemben van a törlesztésekkel. Ennél is többen lehetnek azok, akik bár kigazdálkodják a megemelkedett törlesztõket, a mozgásterük nagyon kicsi, az opciós szerzõdés lejártáig pedig autójuk értékesítésével sem próbálhatják meg csökkenteni vagy kifizetni tõketartozásukat. A gépjármûhitelesek aránya jelenleg nagyjából 7:3 a lakáshitelesekkel szemben. Jóval többen vannak tehát, akik autóra, esetleg motorra vettek fel hitelt, és nem ingatlanra. Az elmúlt hetekben a gépjármûhitelesekrõl kevesebb szó esett, pedig a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete (BHKE) szerint tavaly óta jelentõsen nõtt a bajba jutottak száma.
A BHKE szerint a jónak tûnõ konstrukciók tekintélyes része mostanra jutott el abba a stádiumba, hogy a gépjármûvek jelenlegi értéke aránytalanul kicsi a fennálló hiteltartozáshoz képest. A törlesztõk nem ritkán közel duplájukra emelkedtek, a jármûvek piaci értéke és a fennálló tartozás mértéke pedig távolról sem relevánsan követték egymást. Ezek azok a helyzetek, amikor az ügyfelek úgy fogalmaznak, „Suzukit vettek, de egy BMW árával tartoznak”.
Mennyi járhat vissza?
Árfolyamrés? Kamatemelés?
A devizahitelek kapcsán két kulcsfogalommal nem árt tisztában lenni, ha a visszafizetésrõl esik szó: árfolyamrés és a kamatemelés. Az árfolyamrés a bankok által folyósított hitelek és a törlesztõrészletek közti árfolyamkülönbséget jelenti. Ez a gyakorlatban akkor problémás, ha a hiteleket erõs eladási árfolyamon folyósították bankok, míg a törlesztõrészleteket gyenge vételi árfolyamon számolták. Például ha valaki felvett egy svájci frankos hitelt 180 forint/svájci frank áron, akkor azt lehet, hogy 190 forintos árfolyamon törlesztette vele a bank, ezért a PSZÁF 2010-ben úgy döntött, a Magyar Nemzeti Bank középárfolyamát kell használni a számításoknál. Az árfolyamrés a két kulcsadat közül a kisebb tétel, de az már biztosnak tûnik, hogy ez visszamenõleg teljes mértékben visszajár mindenkinek.
2008 végén meredeken emelkedni kezdtek a törlesztõrészletek, melynek egyik oka volt, hogy a forint nagyot zuhant a svájci frankkal szemben. Ez a devizahitelek esetén közismert kockázat, de az emelkedés mögött volt még egy érték, ez pedig a kamatemelés volt. Az Index.hu vonatkozó szájbarágója szerint a bankok látván, hogy nagyot nõtt az ország csõdkockázata, és az ügyfeleik kockázata is, egészen keményen emeltek kamatot a korábban éppen az alacsony kamat miatt igazán vonzó devizahiteleknél. Várhatóan a kamatemelés után is visszajár valamennyi. Nem kizárt, hogy teljes mértékben kárpótolják az ügyfeleket az így kialakult különbözettel.
A penzcentrum.hu-n július 3-án megjelent egy cikk, és benne egy számítás, mely szerint a felvett hitelek akár harmada visszajárhat. Õk a kamatemeléssel és az árfolyamréssel kalkuláltak. Példaként egy 2007 júniusában felvett, kétmillió forintos és ötéves futamidejû, svájci frank alapú autóhitelt vettek. A jegybanki adatok alapján ebben az idõszakban kétszer történt kamatemelés: 2008 közepén, majd 2009 közepén. A kamatok így kilenc százalék alól tizenhat százalék fölé emelkedtek, a törlesztõrészlet pedig 94 százalékkal nõtt, melybõl a kamatemelés 24 százalékot tett ki. Emiatt a kétmilliós hitel a törlesztés végére 4 millió 779 ezer forintba került az ügyfélnek.
A Pénzcentrum szerint az ismert jegybanki adatok alapján, a konkrét példánál az árfolyamrésbõl 68 ezer, míg a kamatemelésbõl 601 ezer forint járna vissza. Megkérdeztük errõl az MNB-t, ám szerintük ez csupán túlzó szélsõértéknek tekinthetõ. Véleményük szerint minden becslés erõsen bizonytalan, mivel a hitelek átszámítására vonatkozó pontos módszertan meghatározására csak õsszel kerül sor.
Suzuki-Esztergom-2013-09-m%C3%A9retezett-1024x681
Fotó: MTI
Ráadásul sok egyéb tényezõ van. Az sem mindegy például, hogy a pénzintézetek meg tudják-e, illetve mekkora arányban tudják megvédeni a kamatemeléseket. További nehézség, hogy a gépjármûhitelezés nagyrészt pénzügyi vállalkozásokon keresztül zajlott, amelyeknél a banki adatokhoz képest lényegesen szûkebb információs halmaz áll rendelkezésre mind a kamatokról, mind az árfolyamemelésrõl. Bizonytalanságról beszél a BHKE is. A visszajáró összeg mértéke számukra sem egyértelmû a törvénytervezet alapján, ezért õszig õk sem akarnak merész latolgatásokba kezdeni.
Hogyan járhat vissza pénz?
Azok az ügyfelek, akik már visszafizették a hitelüket, valószínûleg egyben megkapják majd a megállapított összeget. A még életben lévõ hitelek esetén várhatóan csökkenõ törlesztõrészlettel számolhatnak majd az ügyfelek, míg a már kifizetett törlesztéseik után visszajáró összeget elõreláthatólag a tõketartozásból vonnák le. Nagyon fontos, és egyelõre szintén megválaszoltan kérdés, hogy a már visszaszolgáltatott, kényszerértékesített gépjármûvek utáni követelések, melyek jogi útra terelõdtek, hogyan mentesülhetnének a jogtalannak tûnõ fizetési kötelezettség alól a törvénytervezet értelmében – jegyzi meg a BHKE.
Hogy az õszre várt szabályozás hány évre visszamenõleg terjed majd ki, azt várhatóan az ötéves elévülési idõ határozza meg. Ez azt jelentheti, hogy a 2009 elõtt lejárt kölcsönök után nem jár vissza semmi. Az ennél korábbi devizahitelek törlesztési idejének java még a válság elõttre esett, így az árfolyamrés és a kamatemelés mértéke itt amúgy sem volna számottevõ.
Lesz kiút?
Szülessen bármilyen döntés õsszel, nem kérdés, sokan maradnak, akiknél a csökkentett hiteltörlesztõ csak enyhít a szorításon, de nem hoz megoldást. Számukra továbbra sem látni kiutat. Az utóbbi idõben egyre több panasz érkezik a BHKE-hez az ügyfelek részérõl, hogy az opciós idõszak lejártát követõen egy-egy pénzintézet egyoldalúan zálogtárggyá minõsíti a finanszírozott gépjármûvet, ezzel teljesen ellehetetlenítve azokat, akik a megtakarításaikból és a gépjármú értékesítésébõl befolyt összegbõl végtörleszteni, lezárni kívánnák szerzõdésüket.
A BKHE szerint a bajba jutott ügyfelek egy része számára szimpatikusabb megoldás lenne a tavaly elhangzott kormányzati terv, miszerint akik visszaadnák a gépjármûvet a pénzintézetnek, mentesülhetnének a további terhek alól. Ha veszteségek árán is, de sokaknak ez jelentene teljes megkönnyebbülést.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
magyarember
- 2014. July 15. 10:56:02
#2 |
kontroll88
- 2014. July 15. 13:14:55
#3 |
Perje
- 2014. July 15. 14:38:59
#4 |
magyarember
- 2014. July 15. 16:38:01
#5 |
osmagyar
- 2014. July 15. 17:24:34
#6 |
GERRY
- 2014. July 15. 17:46:24
#7 |
lovagina
- 2014. July 15. 18:01:39
#8 |
Vacak
- 2014. July 15. 19:53:36
#9 |
GERRY
- 2014. July 16. 06:30:55
#10 |
postaimre
- 2014. July 16. 06:40:22
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.