Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Tovább nyílik az áfacsalási botrány titkos dossziéja
Milliárdokat utalhatott vissza az adóhatóság adóminimalizáló cégeknek ellenõrzés nélkül, a munkatársak hiába kértek átfogó vizsgálatokat, a kezdeményezések vezetõiknél elakadtak – erre utal az a jegyzõkönyv, amely Horváth András januári tanúkihallgatásának második napján készült. Szerinte volt, hogy egy cég pár hónap alatt 700 millió forintnyi áfát tüntetett fel, és sok, gyanúsan kevés adót fizetõ beszállítója volt, egy másik társaság 3 milliárd forintnyi fiktív számlát fogadott be, a revizorokat mégsem küldték rájuk. Az elsõ jegyzõkönyvhöz hasonlóan az anonimizált dokumentumot közzétesszük.
Ellenõrizetlenül visszautalt közpénzekrõl, befejezetlen adóhatósági vizsgálatokról, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalon (NAV) belül elakadt ellenõrzési javaslatokról, szabadon mûködõ számlagyárakról és adócsaló céghálózatról szólnak az áfacsalási botrány kirobbantójának konkrét cég- és személyneveket tartalmazó dokumentumai, amelyeket tavaly november elején csatolt az ügyészségnek tett feljelentéséhez. Ez tûnik ki abból a hvg.hu birtokába került újabb, anonimizált jegyzõkönyvbõl, amely Horváth András tanúkihallgatásának második napján készült idén január elején a Nemzeti Nyomozó Iroda kiemelt ügyekkel foglalkozó osztályán.
Ügyészségi feljelentése nyomán két egymást követõ napon zajlott a NAV volt munkatársának meghallgatása, a második jegyzõkönyvet is teljes terjedelemben a cikkbe ágyazva közreadjuk (az elsõ jegyzõkönyv korábbi cikkünkben olvasható). A jegyzõkönyv a konkrét személyek és cégek neve helyett fiktív monogrammokat és egy-egy betûvel jelölt cégeket tartalmaz, elkerülendõ a titok- és jó hírnév esetleges megsértését.
Olvassa el a jegyzõkönyvet – kattintson a képre!
Fotó: hvg.hu
A két jegyzõkönyvben Horváth összesen 14 céget említ konkrétan, és ezekkel kapcsolatban több vállalkozást tartalmazó beszállítói hálózatokra, számlagyárakra utal. A második jegyzõkönyv alapján Horváth András zöld dossziéjában – amit a rendõrök tavaly december 19-én foglaltak le, amikor házkutatást tartottak a lakásán – még annál is több cégnév szerepelhet, ami a két kihallgatáson elhangzott, illetve van benne egy ábra is vállalkozások neveivel és valós áfaösszegekkel egy fiktív gabonakerekedelmi céghálózatról is (a tanúkihallgatáson 47 dokumentumról kellett nyilatkoznia a zöld dossziéval kapcsolatban).
Nagy pénzek mentek ki ellenõrzés nélkül
A jegyzõkönyv második részében – az elsõhöz hasonlóan – Horváth András megemlít egy esetet, amikor szerinte egészen nyilvánvaló volt a vizsgáló revizor elõtt (és Horváth András elõtt is, aki a cég egyik partnerét vizsgálta), hogy adóminimalizáló beszállítói vannak egy adott cégnek, akiktõl fél év alatt 700 millió forintnyi áfát tartalmazó számlát fogadott be. A revizor – hangzott el a kihallgatáson – hiába kérte a feletteseitõl, hogy átfogó vizsgálatot kezdjenek a cégnél, legalább egy évig nem történt semmi, közben a cég folyamatosan igényelte és kapta is vissza az áfát.
Egy másik cég 2009 második felétõl Horváth elemzése szerint legalább 3 milliárd forintnyi fiktív számlát fogadott be, ezzel csökkentve az általa fizetendõ adót. Errõl készített egy kimutatást, amely több céget is tartalmazott, de tudomása szerint a dokumentumot nem küldték tovább a felettesei. Ha továbbküldték volna, az áfabotrány kirobbantója szerint megelõzhették volna több milliárd forint visszaigényelt áfa kiutalását.
Horváth András és a zöld dosszié egy tavaly õszi parlamenti meghallgatáson
Fotó: Túry Gergely
Egy harmadik társasággal kapcsolatban az adóhatóság volt munkatársa vallomásában elmondta: a NAV központi hivatala javasolta a Dél-dunántúli Regionális Igazgatóságnak, hogy egy adott céget 2008-2011 júniusig vizsgáljanak át alaposan. A cégnél Horváth elmondása szerint korábban csak egyetlen negyedévben, 2009 harmadik negyedévét érintette egy adóellenõrzés a három és fél éves idõszakból. Így sokáig, lényegében ellenõrzés nélkül utalta ki neki az adóhatóság a visszakért áfát, holott nagyon sok adóminimalizáló beszállítóval dolgozott a cég.
Tíznél kevesebb ellenõrzés egy év alatt
Tud hasonló esetekrõl?
Vannak információi áfacsalásokról, hivatali visszaélésekrõl? Esetleg dokumentumokkal is tudná igazolni a történetet? Ne habozzon, írja meg történetét az onlinegazdasag@hvg.hu e-mail címre!
A kihallgatás jegyzõkönyve alapján az ügyészségi feljelentéshez csatolt dokumentumok, illetve a zöld dosszié egy része össze is szedi, hogy nagy gabonakereskedelmi cégeknek anélkül ment ki pénz sokáig, hogy ellenõrizték volna õket. Ez nem jelenti automatikusan azt, hogy minden áfát jogosulatlanul kértek volna vissza, de adóvizsgálat keretein belül tisztázni kellett volna az egészet, azért is, mert sokuknál fiktív számlákat találtak.
Az, hogy a jelentõs összegeket visszaigénylõ cégek nem kaptak ellenõrzést sokáig, Horváth András szerint rendszerszintû problémát jelez az adóhatóságnál. Állítja, sok ellenõrzés csak azt követõen indult, hogy Horváth András és társa feltérképezték a gabonakereskedelmi szektort. A vallomás szerint 2010-ben egész évben áfakiutalás elõtti ellenõrzés a Kiemelt Ügyek és Adózók Igazgatósága alá tartozó, praktikusan nagy cégeknél országosan mindösszesen 10 alatt volt, 2011-ben csak 25, 2012-ben pedig 91 céget ellenõriztek.
Többször szólt a vezetõknek
A jegyzõkönyv alapján az ügyészségi feljelentéshez Horváth András összesen 40 mellékletet csatolt, melyek tartalmát vallomásában egyenként elmagyarázza. A mellékletek magyarázatából a jegyzõkönyvbõl az olvasható ki, hogy Horváth többször szólt különbözõ vezetõknek a NAV-on belül arról, mely cégeknél kellene vizsgálatot folytatni. Emellett vallomásában kitér arra is, hogy késõbb megkereste Rogán Antalt és Lázár Jánost is a problémával. A NAV-vezetõk felelõsségét vallomásában több ponton felveti, szerinte õk tehetnek arról, hogy a nagy adózókra nem mentek rá, pedig nagyon sok pénzt igényeltek vissza az államtól.
A tanúkihallgatáson kitértek egy esetre, amikor Horváth szerint kérte a vezetõit, végezzenek felülellenõrzést egy cégnél, ahol „nagyon komoly összegû, milliárdos nagyságrendû ÁFA-megállapítást lehetett volna tenni”. A vezetõk azonban – áll a folytatásban – úgy válaszoltak, hogy „van egy olyan álláspontja az Ellenõrzési Fõosztálynak, hogy csak akkor lehet lefolytatni az ilyen típusú ellenõrzést, ha új tény, körülmény merül fel és az nem új körülmény, hogy olyan számlákra hivatkozunk, amelyekrõl a revízió már a vizsgálat során is tudott”. Meg kell jegyezni, az áfafelülellenõrzés egy gyakori, szokványos eljárás az adóhatóság részérõl, ilyenkor olyan idõszakokat vizsgál újra az adóhatóság, amiket korábban már ellenõrzött.
Horváth több olyan levélrõl is említést tesz, amelyben konkrét ellenõrzési javaslatokat tett, illetve javasolta azt is, mit lehetne tenni a számlázó hálózatokkal szemben. Ezeket elküldte vezetõinek, de több levelet õk – tudomása szerint – nem küldtek tovább.
Link
Ellenõrizetlenül visszautalt közpénzekrõl, befejezetlen adóhatósági vizsgálatokról, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalon (NAV) belül elakadt ellenõrzési javaslatokról, szabadon mûködõ számlagyárakról és adócsaló céghálózatról szólnak az áfacsalási botrány kirobbantójának konkrét cég- és személyneveket tartalmazó dokumentumai, amelyeket tavaly november elején csatolt az ügyészségnek tett feljelentéséhez. Ez tûnik ki abból a hvg.hu birtokába került újabb, anonimizált jegyzõkönyvbõl, amely Horváth András tanúkihallgatásának második napján készült idén január elején a Nemzeti Nyomozó Iroda kiemelt ügyekkel foglalkozó osztályán.
Ügyészségi feljelentése nyomán két egymást követõ napon zajlott a NAV volt munkatársának meghallgatása, a második jegyzõkönyvet is teljes terjedelemben a cikkbe ágyazva közreadjuk (az elsõ jegyzõkönyv korábbi cikkünkben olvasható). A jegyzõkönyv a konkrét személyek és cégek neve helyett fiktív monogrammokat és egy-egy betûvel jelölt cégeket tartalmaz, elkerülendõ a titok- és jó hírnév esetleges megsértését.
Olvassa el a jegyzõkönyvet – kattintson a képre!
Fotó: hvg.hu
A két jegyzõkönyvben Horváth összesen 14 céget említ konkrétan, és ezekkel kapcsolatban több vállalkozást tartalmazó beszállítói hálózatokra, számlagyárakra utal. A második jegyzõkönyv alapján Horváth András zöld dossziéjában – amit a rendõrök tavaly december 19-én foglaltak le, amikor házkutatást tartottak a lakásán – még annál is több cégnév szerepelhet, ami a két kihallgatáson elhangzott, illetve van benne egy ábra is vállalkozások neveivel és valós áfaösszegekkel egy fiktív gabonakerekedelmi céghálózatról is (a tanúkihallgatáson 47 dokumentumról kellett nyilatkoznia a zöld dossziéval kapcsolatban).
Nagy pénzek mentek ki ellenõrzés nélkül
A jegyzõkönyv második részében – az elsõhöz hasonlóan – Horváth András megemlít egy esetet, amikor szerinte egészen nyilvánvaló volt a vizsgáló revizor elõtt (és Horváth András elõtt is, aki a cég egyik partnerét vizsgálta), hogy adóminimalizáló beszállítói vannak egy adott cégnek, akiktõl fél év alatt 700 millió forintnyi áfát tartalmazó számlát fogadott be. A revizor – hangzott el a kihallgatáson – hiába kérte a feletteseitõl, hogy átfogó vizsgálatot kezdjenek a cégnél, legalább egy évig nem történt semmi, közben a cég folyamatosan igényelte és kapta is vissza az áfát.
Egy másik cég 2009 második felétõl Horváth elemzése szerint legalább 3 milliárd forintnyi fiktív számlát fogadott be, ezzel csökkentve az általa fizetendõ adót. Errõl készített egy kimutatást, amely több céget is tartalmazott, de tudomása szerint a dokumentumot nem küldték tovább a felettesei. Ha továbbküldték volna, az áfabotrány kirobbantója szerint megelõzhették volna több milliárd forint visszaigényelt áfa kiutalását.
Horváth András és a zöld dosszié egy tavaly õszi parlamenti meghallgatáson
Fotó: Túry Gergely
Egy harmadik társasággal kapcsolatban az adóhatóság volt munkatársa vallomásában elmondta: a NAV központi hivatala javasolta a Dél-dunántúli Regionális Igazgatóságnak, hogy egy adott céget 2008-2011 júniusig vizsgáljanak át alaposan. A cégnél Horváth elmondása szerint korábban csak egyetlen negyedévben, 2009 harmadik negyedévét érintette egy adóellenõrzés a három és fél éves idõszakból. Így sokáig, lényegében ellenõrzés nélkül utalta ki neki az adóhatóság a visszakért áfát, holott nagyon sok adóminimalizáló beszállítóval dolgozott a cég.
Tíznél kevesebb ellenõrzés egy év alatt
Tud hasonló esetekrõl?
Vannak információi áfacsalásokról, hivatali visszaélésekrõl? Esetleg dokumentumokkal is tudná igazolni a történetet? Ne habozzon, írja meg történetét az onlinegazdasag@hvg.hu e-mail címre!
A kihallgatás jegyzõkönyve alapján az ügyészségi feljelentéshez csatolt dokumentumok, illetve a zöld dosszié egy része össze is szedi, hogy nagy gabonakereskedelmi cégeknek anélkül ment ki pénz sokáig, hogy ellenõrizték volna õket. Ez nem jelenti automatikusan azt, hogy minden áfát jogosulatlanul kértek volna vissza, de adóvizsgálat keretein belül tisztázni kellett volna az egészet, azért is, mert sokuknál fiktív számlákat találtak.
Az, hogy a jelentõs összegeket visszaigénylõ cégek nem kaptak ellenõrzést sokáig, Horváth András szerint rendszerszintû problémát jelez az adóhatóságnál. Állítja, sok ellenõrzés csak azt követõen indult, hogy Horváth András és társa feltérképezték a gabonakereskedelmi szektort. A vallomás szerint 2010-ben egész évben áfakiutalás elõtti ellenõrzés a Kiemelt Ügyek és Adózók Igazgatósága alá tartozó, praktikusan nagy cégeknél országosan mindösszesen 10 alatt volt, 2011-ben csak 25, 2012-ben pedig 91 céget ellenõriztek.
Többször szólt a vezetõknek
A jegyzõkönyv alapján az ügyészségi feljelentéshez Horváth András összesen 40 mellékletet csatolt, melyek tartalmát vallomásában egyenként elmagyarázza. A mellékletek magyarázatából a jegyzõkönyvbõl az olvasható ki, hogy Horváth többször szólt különbözõ vezetõknek a NAV-on belül arról, mely cégeknél kellene vizsgálatot folytatni. Emellett vallomásában kitér arra is, hogy késõbb megkereste Rogán Antalt és Lázár Jánost is a problémával. A NAV-vezetõk felelõsségét vallomásában több ponton felveti, szerinte õk tehetnek arról, hogy a nagy adózókra nem mentek rá, pedig nagyon sok pénzt igényeltek vissza az államtól.
A tanúkihallgatáson kitértek egy esetre, amikor Horváth szerint kérte a vezetõit, végezzenek felülellenõrzést egy cégnél, ahol „nagyon komoly összegû, milliárdos nagyságrendû ÁFA-megállapítást lehetett volna tenni”. A vezetõk azonban – áll a folytatásban – úgy válaszoltak, hogy „van egy olyan álláspontja az Ellenõrzési Fõosztálynak, hogy csak akkor lehet lefolytatni az ilyen típusú ellenõrzést, ha új tény, körülmény merül fel és az nem új körülmény, hogy olyan számlákra hivatkozunk, amelyekrõl a revízió már a vizsgálat során is tudott”. Meg kell jegyezni, az áfafelülellenõrzés egy gyakori, szokványos eljárás az adóhatóság részérõl, ilyenkor olyan idõszakokat vizsgál újra az adóhatóság, amiket korábban már ellenõrzött.
Horváth több olyan levélrõl is említést tesz, amelyben konkrét ellenõrzési javaslatokat tett, illetve javasolta azt is, mit lehetne tenni a számlázó hálózatokkal szemben. Ezeket elküldte vezetõinek, de több levelet õk – tudomása szerint – nem küldtek tovább.
Link
Hozzaszolasok
Még nem küldtek hozzaszolast
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.