Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Az alábbi anyag: Üzenet. Most a devizahiteleseknek.
Robog az úthenger, nincs megállás
A devizahitelnek titulált ügyekben az adósok nem állhatnak le, folyamatosan bombázni kell a hatóságokat. Sõt, egyre jobban.
Közzé teszem Dr. Tóth Emese bankszakjogász levelét, kérem, hogy akinek nem inge ne vegye magára, bár önmagában a hiteles perekben tanúsított magatartásukon kívül az egyéb más ügyek miatt is le kellene váltani a bírókat, ügyészeket, rendõri vezetõket, sõt…… Tudjátok mirõl van szó.
Akinek van kedve hozzá, társuljon a nyomásgyakorláshoz, két-három ember nem csinál nyarat, de a háttérben nagyon is megy a húzd meg, ereszd meg.
Aki felfogta hogy egy nép akkor marad meg, ha törvényeit a javára hozzák meg és nem ellene, és van kedve, elolvasás után tegye amit kell és amit jónak lát.
„Tisztelt Devizaadósok!
Most értesültem, hogy a bíróságok magukat a mai napon ünneplik.
Mellékelem a bíróságoknak a devizaadósok ügyében "tett" jótéteményeirõl szóló összefoglalómat, és ha van lehetõségük Önök is csatlakozzanak valamilyen szokásos formában (e-mail vagy levél a miniszterelnöknek, a Kúria vezetõjének vagy más, Önök által elõnyben részesített politikusnak) a véleményük kifejtésével, vagy azzal, hogy csatlakoznak az én véleményemhez, és indítványozzák a méltó bírói szervezet felállítását.
Ezt azért kérem, mert még most is fenn kell tartani a devizahitelesek közös fellépését a banklobbi érdekérvényesítésével szemben, és ennek egyik bástyáját, álláspontom szerint a Kúria Polgári Kollégiumát le kell bontani, hogy a visszatérítésekhez hozzájussunk és teljes kárpótlást kapjanak.
A londoni hitelminõsítõ cégek közül kettõ már közzétette véleményét, amely szerint a devizaadós törvény jelenlegi rendelkezései szerinti kártérítés 800 milliárd forintra becsülhetõ a magyar bankrendszer terheként. Ennek folytán a bankok fizetési képességét negatívra fogják leminõsíteni. Ezt megérdemlik, mivel õk Magyarországot próbálták állandóan leminõsíttetni.
A hitelminõsítõk szerint írásbeli véleményükben azt lehetett valószínûsíteni, hgy a magyar bankok nem fogják tudni a bírósági eljárásokban bizonyítani az egyoldalú kamatemelésük törvényességét és okait, tehát a forrásköltségekre alapított követelések megdõlnek Ez átlagosan 850 ezer forint visszatérítést eredményez azoknál a deviza alaapú és forint hiteleknél, amelyekben egyoldalú kamat módosítást alkalmazott a bank. Az árfolyamrés alapján kb. 250 000 Ft-ra tehetõ a visszatérítés összege.
Ezen felül jön a végtörlesztéses perekben a visszatérítés, ami szintén a bankokat terheli.
javasolható, hogy akinek nincs jogi képviselõje, kérje a perben, hogy a bírság intézkedjen, hogy a bank a fizetési kötelezettsége teljesítése érdekében tegyen le biztosítékot a bíróság számláján.
Ezen felül a kezelési költség - ahol ilyen éves fizetési kötelezettség is felmerült - még tovább növeli a bank visszatérítési kötelezettségét, további 1.250 000 ft-tal egy 5 millió Ft-os kölcsön esetében.
A végrehajtási cselekmények, a bírósági behajtások azonnali leállítását a törvény hatályba lépése idõpontjára elrendelte.
Így a további befizetések teljesítése már nem várható.
További szükséges lépés perújításokat kezdeményezni mindazon esetekben, ahol fizetési meghagyás vagy bírósági végrehajtás vagy közjegyzõi záradékolás alapján már jogerõs határozatok vannak érvényben (minden korábbi kilakoltatott, végrehajtás alá vont).”
„Dr. Orbán Viktor miniszterelnök úrnak!
Tisztelt Miniszterelnök Úr !
Engedje meg hogy a
bíróságok napja
alkalmából összefoglaljam a devizahitelesek és a rezsiszámla perek tapasztalatait a nemzeti konzultáció keretében és kérjem Öntõl, hogy tegyen meg mindent a bírósági mûködés megváltoztatása érdekében, mert még sok munka vár az gazságszolgáltatásra, aminek jelenleg nem tud megfelelni.
Az én általam képviselt devizaadósok nem elégedettek a bírósági mûködéssel, azt tapasztalták, hogy csalódniuk kell abban, hogy a bíróság jogvédelmet biztosít és ésszerû idõn belül.
Azigazságszolgáltatás rendszerében a magyarokhoz nem méltó, a független bíráskodást és ésszerû idõn belüli segítséget gátoló feltételek jellemzõek, és a bírói kart fertõzik.
Egyik legfontosabb annak a bírói felfogásnak a kiirtása, hogy a bíró nem a félnek igazságot szolgáltató személy, hanem egyfajta kádi bíráskodást folytató méltóság, akinek legyünk hálásak, ha leereszkedik a félhez. Elképesztõ az a tiszteletlen bánásmód, ami jellemzi általában a tárgyalótermek légkörét: a polgári peres felekkel szemben olyan ellenszenv nyilvánul meg, mintha köztörvényes bûncselekmény miatt idézték volna oda.
A másik megszüntetésre váró bírói öntudat és meggyõzõdés, hogy a bíró majd a központi utasítás, ennek hiányában saját belátása szerint dönt, a törvényesen megválasztott törvényhozó hatalom által megszavazott törvényt majd õ felülbírálja, és osztja saját belátása és kedve, világnézete, hangulata vagy személyes befolyásoltsága alapján az igazságot. Az egyéni döntésképességet kellene fejleszteni, és visszaszorítani minden, a kommunista diktatúrából itt maradt „a színfalak mögött elõre, döntsük el mi a felkentek” módszert, amellyel irányítottak és próbálnak irányítani ma is (kollégiumok, elvi iránymutatások, körlevél, bíróságoknak tartott „elõadások”, kötelezõen alkalmazandó vélemények és szabályozatlan jogegységi tanács által kiadott ad hoc határozatok).
Gerinces, felkészült egzisztencia lehessen bíró,megfelelõ gyakorlattal és ne a jelenlegi bírói kar nevelje ki magának.
Elsõsorban a Kúria Polgári kollégiumát lenne célszerû személyi változásnak alávetni.
Ez a devizaadósok érdeke azért, mert a nagyösszeg visszatérítések ügyében a Kúria fogja meghatározni a joggyakorlatot. Mindenki másnak is érdeke, mert a Kúria minden ügyben meghatározza a magatartásszabályokat.
1. a Kúria Polgári Kollégiumának vezetõje és dr. Vezekényi Ursula, valamint dr. Csõke Andrea ellen vizsgálatnak kell indulnia, mi vezette õket arra, hogy nyíltan törvényellenes tevékenységet folytassanak, amikor nevezettek a következõket felvállalták: dr.
- A Kúria 2014. június 16.-án kelt jogegységi határozata 3. pontja szerint a különnemû árfolyamok alkalmazása tisztességtelen mert a folyósításkor vételi ,törlesztéskor az eladási árfolyamok felszámításával szemben nem áll a fogyasztónak közvetlenül nyújtott szolgáltatás. Az árfolyamok alkalmazását Dr. Wellmann György kollégiumvezetõ úr egy, a bírósági szervezetben agresszívnek és eddig nem alkalmazott módszernek, a közvetlen utasításos körlevélnek a segítségével kötelezõen alkalmazni rendelte,
- itt emlékezzünk meg sok olyan emberrõl, aki öngyilkosságba menekült a devizahitelezõk és az azokat kiszolgáló bírói, végrehajtói, közjegyzõi eljárások elõl, a kilakoltatottakról, az állami gondozásba kerültekrõl, akiket a Wellmann-féle áthidaló megoldás juttatott oda.
-
- Wellmann György még mindig nem tette fel azt a kérdést a jogegységi tanácsnak, hogy a devizában a teljesítést közvetlenül megelõzõ átváltási arányszámmal történõ számítással megállapító törlesztéseket tartalmazó szerzõdés semmis-e az 1996. :CXII.tv.213.§.1.bekezdés )(e) pontja alapján . A deviza alapú szerzõdések nagy többsége csak az induló törlesztõrészletet határozza meg mivel közvetlenül a havi részlet teljesítését megelõzõen kialakuló árfolyam alapján számítják ki a következõ törlesztõ részleteket. Ez beleütközik a fenti törvényhelybe amely kimondja hogy semmis az a fogyasztói szerzõdés amely nem tarlamazza valamennyi törlesztõ részlet ÖSSZEGÉT.
Elfogadhatatlan Dr.Wellmann Gyögy tevékenysége és dr. Vezekényi Ursuláé, akik aki pont ezen alapvetõ kérdést elkerülik évek óta.
Dr. Csõke Andrea volt felszámoló bíró esetében meg tudjuk nevezni azt a tanút, aki bizonyítani tudja, hogy két esetben merül fel olyanmagatartás a jelenlegi kúriai bíróval kapcsolatban, amely bûncselekmény gyanúját is felveti.
Egy,a pályáját ezen okból elhagyó elismert ügyvéd elmondása szerint egy budapesti bírót, Juhász Csabát a bírósági elnöke behívott az irodájába, és ott tollba mondta neki a hozandó végzést Csõke Andrea, majd a választott bíróság elnökét azzal fenyegette meg, hogy ha meg merik ítélni, amit a kérelmezõ kér, akkor „õk” el fogják intézni, hogy leváltsák a választott bíróságot.
Ezen törekvések azt eredményezik, hogy végleg lealacsonyítja a bírói tevékenységet egy, a volt központi pártutasításos rendszerszerû mûködést felújító, ellenõrizhetetlen, törvényen kívülibírósági igazgatás.
Az igazságügyi minisztériumban 2007-tõl a polgári jogi jogszabály elõkészítést vezette Gadó Gábor aki a Gyurcsány-kormány alatt államtitkárrá is elõlépett. Ez a személy képviselte az OTP Jelzálogbankot Kásler Árpád ellen az Európai Bíróság elõtt eljárásban. Ezen személy által irányított szervezeti egységbõl van még jelenleg is az igazságügyi minisztériumban jogszabály elõkészítõ személy, mint a deviza adós törvényt elõkészítõ civilisztikai fõosztály tanácsadója. Ennek a Fõosztálynak a dolgozói voltak a Kúria jogegységi határozatát aláírói közül Dr. Kiss Gábor bíró, Dr. Makai Katalin, Tamáné Dr. Nagy Erzsébet. Ezek az összefonódások megszüntetése esedékes lenne és elõfeltétele a független bíráskodásnak és az igazságos törvényi rendezésnek. Volt munkásõr tagja is van jelenleg a Kúria Polgári Kollégiumának.
2. A Kúria fenti döntését megelõzõen már négy éve pert indítottak deviza alapú fogyasztói kölcsönök adósai a most a Kúria által végre elismert jogcímeken. Eddig nem tárgyalták a tisztességtelenségi okok alapján benyújtott kereseteket, és most a törvényre hivatkozva nem tárgyalják az alacsonyabb szintû bírák.
A Fõvárosi Törvényszék gyakorlata alapján megállapítható hogy ezekben a perekben érdemi tárgyalásokat kerülik, a releváns tényekre vonatkozó bizonyítási eljárást a bíróságok eddig nem folytatták le vagy ha tárgyalást tûztek ki, azokon egy-két kivételtõl eltekintve érdemi bizonyítást a bankok vagy a közjegyzõk ellen nem rendeltek el, akkor sem, ha a jogi képviselõ annak bizonyítását indítványozta, hogy a közjegyzõ nem gyõzõdött meg arról, hogy mi az adós jogügyleti szándéka, vagy a fogyasztó nem értette az árfolyam mechanizmus mûködését.
Törvények értelmezése a bíróság hatásköre
Folyamatosan hatályos alaptörvényi (alkotmányi) rendelkezés a magyar jogban, hogy a törvények értelmezése a bíróság feladata.
Mellékelem a bírák törvényértelmezésére befolyással ható elõadást, amelyet ismeretlen személy rendelt meg a Kúria részére, és amely a fenti alaptörvényi rendelkezés sértésével a bíróság általi jogértelmezés helyett egy külsõ személy értelmezését teszi kötelezõvé azzal, hogy alacsonyabb szintû bíróságok bírái számára oktatás útján elfogadott álláspontként közreadja.
Utalok a Dr. Wellmann György Kúria gazdasági Kollégium vezetõje által közzétett „KÖRLEVÉL” fajtájú utasításra is, amelyet az ombudsman honlapján történõ közzététel alapján ismertem meg, és amely – az alkotmánybírósági gyakorlat szerint – sérti az alaptörvényi rendelkezéseket, mivel törvényben fel nem sorolt jogforrási szinten és módon rendel el bizonyos normához való igazodást.
Bejelentem azt is, hogy a Fõvárosi Törvényszék gazdasági Kollégiuma ügyvitele kapcsán jogtalan befolyásolás gyanúja merül fel, mert a benyújtott 349 kereset közül 4 kerül tárgyalásra, a többit érdemi vizsgálat nélkül utasítják el, holott a kereset pontosítását – amennyiben a közölt elutasítási ok tényleg fennáll – hiánypótlás útján kell lehetõvé tenni.
megállapította a vizsgálatunk, hogy az iratokban foglalt bírói végzések alapján sérül folyamatosan a bírói jogvédelemhez való jog, mert a Fõvárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma nem a felperesek jogérvényesítésének eljárásjogi szabályait érvényesítik, hanem a beérkezõ keresetek elutasításának eljárásjogi eszközeit keresik, akár a jogszabályi rendelkezések megsértése útján is, és az illetékek, a benyújtandó mellékletek (több mint 70 oldalas üzletszabályzatok 3-4 példányban) elrendelésével (lejjebb részletesen ismertetem az alkalmazott rendelkezéseket a devizahitelesek ellen.
A bírói jogvédelem jogelve
Ismeretes az ároktõi gyilkosságok ügyében az ésszerû határidõn belüli határozat hozatal elmaradása, a bírák szakértõi vélemény hiányra hivatkoztak; pedig a hatékony bírói jogvédelemhez való jog egyértelmûen magában foglalja azt, hogy a bíróság ezen jogelv alapján felelõs azért, hogy az általa kijelölt szakértõ idõben megadja a véleményét; így tehát a bíróság tagjainak felelõsségre vonása nem maradhat el.
Ugyanígy a devizahitelesek ügyében több, mint 2 éve nem vált egyértelmûvé a bírói gyakorlat.
Vezekényi Ursula tanácselnök által tárgyalt devizahiteles ügyben a Kúria részérõl valakik alkotmánysértõ magatartást tanúsítottak.
A bíróság befolyásolását korábban PSZÁF elnök is megkísérelte, mivel olyan tartalmú nyilatkozatot tett, ami nem a bírósági eljárásban felmerült jogi-szakmai kérdésre adott válasz, hanem a szerzõdések semmissége esetére állított rém, az összeomlás híre volt.
Rémhír volt, hiszen nem felejthetõ el, hogy a válságot (összeomlást) nem a devizahitelesek és nem a bíróság idézi elõ, hanem
- „a rendkívül offenzív hitelnyújtási gyakorlat,
- az ebbõl adódó, a háztartások jelzálogadósságának nagymértékû növekedése,
- a hitelek értékpapírosítása,
- a magánszemélyek részére árusított deviza swap derivatívák szerepe,
- pénzügyi szabályozás és felügyelés hiányai, beleértve a túlzott liberalizációt.” (Financial Crises Inquiry Commission 2011. Januárjában publikált jelentése az USA-ban.
Kérjük, hogy lépjen fel az ellen, hogy a válság okozóinak menekítése a szerzõdéseik jogszerû rendezése elõl tovább folyjon.
Megkérdõjelezhetõ az is, hogy egyenlõ fegyverekkel indulnak-e a felek (fegyveregyenlõség elve a bírósági eljárásban szintén európai jogelv).
A fogyasztó és a szolgáltató egyensúlyi helyzete nem áll fenn, eleve erõfölényes helyzetben van a bank, mert gazdasági potentát. Ezt az EU fogyasztóvédelmi irányelvei és valamennyi jogalkotása kiemeli, ezen nem lehet vita. Ezért ellensúlyozandó e helyzetet, a fogyasztóvédelmi szabályok a fogyasztó tájékoztatását, tájékozódási lehetõségét szigorú szabályokkal biztosítják, és a szerzõdés semmisségét fûzik jogkövetkezményként ezen kötelezettségek megsértése esetén, ha a fogyasztó a semmisségre hivatkozik.
Vezekényi Ursula azonban mindezek ellenére nem semmisítette meg a kellékhiányos szerzõdést, hanem maga létrehozta. A Kúria által közzétett, az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása tárgyában ismert véleménye alapján a bíró nem tehet tartalmat a szerzõdésbe az érvénytelenség kiküszöbölése folyamatában. Nem lehetett úgy rendelkezni, hogy az adós árfolyamrést köteles fizetni, ha abban a felek nem állapodtak meg; márpedig nem állapodtak meg. És ráadásul ezen jogcím nélküli fizetési kötelezettséghez miért pont 1% árfolyamrést állapított meg a Kúria ezen tanácsa?
3. A rezsiperekben a személyesen eljáró adósokat nem tájékoztatja a bíróság, hogy a számla nem bizonyíték, a szolgáltató kötelezettsége, hogy a mérési eredményekkel igazolja, és a keresetében jogcímenként levezesse, hogy milyen összeget milyen számítás alapján követel, és amíg ezen részletes számításokat a szolgáltató be nem nyújtja a fogyasztó felé, addig nem követelheti a fizetést. A bíróságok nem tájékoztatják az adósokat arról, hogy a kereset elutasítását kérheti, mivel a szolgáltató nem tesz eleget a perben a keresetben/fizetési meghagyásban követelt összeg alapját képezõ tények részletes elõadási kötelezettségének. A Díjbeszedõ Zrt. egy olyan metódust alkalmaz, hogy semmilyen más igazolást, csak a számlát nyújtja be a bíróságra, amely azonban nem képez önállóan peresíthetõ jogcímet. A bírónak külön végzésben kellene felhívnia minden egyes esetben a szolgáltatót, hogy bizonyítsa a szolgáltatói szerzõdéssel, hogy milyen esedékességgel, milyen díjakat számlázhat, a fogyasztási mérési eredményeket, és ezek összevetésébõl a követelés összegének eredményét. Három ilyen adós képviseletét láttam el eddig, és kiderült, hogy 50-70%-ban alaptalan követelést számlázott ki a Díjbeszedõ Zrt kisnyugdíjassal, egyetemi hallgatóval szemben. A havi számla túlszámlázása a rezsiperekben is kiteheti azt a nagy összeget becslésem szerint, ami visszajár, amelyet a londoni hitelminõsítõk a bankrendszer egészére nézve a devizahiteles és kamatemeléses forint perekben 800 milliárd forintra tesznek, és a magyar bankok fizetõképességét ezáltal negatívra minõsítik.
Álláspontom szerint azt egyéni fegyelmi vizsgálatnak kell kiderítenie, kik voltak azok a bírák, akik a hivatásuk legalapvetõbb szabályait megsértették, és azokat szankcióval sújtani, hogy ne legyen tovább folytatható a jelenlegi gyakorlat. Kérem szíves támogatását a devizaadósok és közüzemi fogyasztók széles rétegei érdekében, hogy történjenek lépések.
Budapest, 2014.július 15.
Dr. Tóth Emese bankszakjogász
A devizahitelnek titulált ügyekben az adósok nem állhatnak le, folyamatosan bombázni kell a hatóságokat. Sõt, egyre jobban.
Közzé teszem Dr. Tóth Emese bankszakjogász levelét, kérem, hogy akinek nem inge ne vegye magára, bár önmagában a hiteles perekben tanúsított magatartásukon kívül az egyéb más ügyek miatt is le kellene váltani a bírókat, ügyészeket, rendõri vezetõket, sõt…… Tudjátok mirõl van szó.
Akinek van kedve hozzá, társuljon a nyomásgyakorláshoz, két-három ember nem csinál nyarat, de a háttérben nagyon is megy a húzd meg, ereszd meg.
Aki felfogta hogy egy nép akkor marad meg, ha törvényeit a javára hozzák meg és nem ellene, és van kedve, elolvasás után tegye amit kell és amit jónak lát.
„Tisztelt Devizaadósok!
Most értesültem, hogy a bíróságok magukat a mai napon ünneplik.
Mellékelem a bíróságoknak a devizaadósok ügyében "tett" jótéteményeirõl szóló összefoglalómat, és ha van lehetõségük Önök is csatlakozzanak valamilyen szokásos formában (e-mail vagy levél a miniszterelnöknek, a Kúria vezetõjének vagy más, Önök által elõnyben részesített politikusnak) a véleményük kifejtésével, vagy azzal, hogy csatlakoznak az én véleményemhez, és indítványozzák a méltó bírói szervezet felállítását.
Ezt azért kérem, mert még most is fenn kell tartani a devizahitelesek közös fellépését a banklobbi érdekérvényesítésével szemben, és ennek egyik bástyáját, álláspontom szerint a Kúria Polgári Kollégiumát le kell bontani, hogy a visszatérítésekhez hozzájussunk és teljes kárpótlást kapjanak.
A londoni hitelminõsítõ cégek közül kettõ már közzétette véleményét, amely szerint a devizaadós törvény jelenlegi rendelkezései szerinti kártérítés 800 milliárd forintra becsülhetõ a magyar bankrendszer terheként. Ennek folytán a bankok fizetési képességét negatívra fogják leminõsíteni. Ezt megérdemlik, mivel õk Magyarországot próbálták állandóan leminõsíttetni.
A hitelminõsítõk szerint írásbeli véleményükben azt lehetett valószínûsíteni, hgy a magyar bankok nem fogják tudni a bírósági eljárásokban bizonyítani az egyoldalú kamatemelésük törvényességét és okait, tehát a forrásköltségekre alapított követelések megdõlnek Ez átlagosan 850 ezer forint visszatérítést eredményez azoknál a deviza alaapú és forint hiteleknél, amelyekben egyoldalú kamat módosítást alkalmazott a bank. Az árfolyamrés alapján kb. 250 000 Ft-ra tehetõ a visszatérítés összege.
Ezen felül jön a végtörlesztéses perekben a visszatérítés, ami szintén a bankokat terheli.
javasolható, hogy akinek nincs jogi képviselõje, kérje a perben, hogy a bírság intézkedjen, hogy a bank a fizetési kötelezettsége teljesítése érdekében tegyen le biztosítékot a bíróság számláján.
Ezen felül a kezelési költség - ahol ilyen éves fizetési kötelezettség is felmerült - még tovább növeli a bank visszatérítési kötelezettségét, további 1.250 000 ft-tal egy 5 millió Ft-os kölcsön esetében.
A végrehajtási cselekmények, a bírósági behajtások azonnali leállítását a törvény hatályba lépése idõpontjára elrendelte.
Így a további befizetések teljesítése már nem várható.
További szükséges lépés perújításokat kezdeményezni mindazon esetekben, ahol fizetési meghagyás vagy bírósági végrehajtás vagy közjegyzõi záradékolás alapján már jogerõs határozatok vannak érvényben (minden korábbi kilakoltatott, végrehajtás alá vont).”
„Dr. Orbán Viktor miniszterelnök úrnak!
Tisztelt Miniszterelnök Úr !
Engedje meg hogy a
bíróságok napja
alkalmából összefoglaljam a devizahitelesek és a rezsiszámla perek tapasztalatait a nemzeti konzultáció keretében és kérjem Öntõl, hogy tegyen meg mindent a bírósági mûködés megváltoztatása érdekében, mert még sok munka vár az gazságszolgáltatásra, aminek jelenleg nem tud megfelelni.
Az én általam képviselt devizaadósok nem elégedettek a bírósági mûködéssel, azt tapasztalták, hogy csalódniuk kell abban, hogy a bíróság jogvédelmet biztosít és ésszerû idõn belül.
Azigazságszolgáltatás rendszerében a magyarokhoz nem méltó, a független bíráskodást és ésszerû idõn belüli segítséget gátoló feltételek jellemzõek, és a bírói kart fertõzik.
Egyik legfontosabb annak a bírói felfogásnak a kiirtása, hogy a bíró nem a félnek igazságot szolgáltató személy, hanem egyfajta kádi bíráskodást folytató méltóság, akinek legyünk hálásak, ha leereszkedik a félhez. Elképesztõ az a tiszteletlen bánásmód, ami jellemzi általában a tárgyalótermek légkörét: a polgári peres felekkel szemben olyan ellenszenv nyilvánul meg, mintha köztörvényes bûncselekmény miatt idézték volna oda.
A másik megszüntetésre váró bírói öntudat és meggyõzõdés, hogy a bíró majd a központi utasítás, ennek hiányában saját belátása szerint dönt, a törvényesen megválasztott törvényhozó hatalom által megszavazott törvényt majd õ felülbírálja, és osztja saját belátása és kedve, világnézete, hangulata vagy személyes befolyásoltsága alapján az igazságot. Az egyéni döntésképességet kellene fejleszteni, és visszaszorítani minden, a kommunista diktatúrából itt maradt „a színfalak mögött elõre, döntsük el mi a felkentek” módszert, amellyel irányítottak és próbálnak irányítani ma is (kollégiumok, elvi iránymutatások, körlevél, bíróságoknak tartott „elõadások”, kötelezõen alkalmazandó vélemények és szabályozatlan jogegységi tanács által kiadott ad hoc határozatok).
Gerinces, felkészült egzisztencia lehessen bíró,megfelelõ gyakorlattal és ne a jelenlegi bírói kar nevelje ki magának.
Elsõsorban a Kúria Polgári kollégiumát lenne célszerû személyi változásnak alávetni.
Ez a devizaadósok érdeke azért, mert a nagyösszeg visszatérítések ügyében a Kúria fogja meghatározni a joggyakorlatot. Mindenki másnak is érdeke, mert a Kúria minden ügyben meghatározza a magatartásszabályokat.
1. a Kúria Polgári Kollégiumának vezetõje és dr. Vezekényi Ursula, valamint dr. Csõke Andrea ellen vizsgálatnak kell indulnia, mi vezette õket arra, hogy nyíltan törvényellenes tevékenységet folytassanak, amikor nevezettek a következõket felvállalták: dr.
- A Kúria 2014. június 16.-án kelt jogegységi határozata 3. pontja szerint a különnemû árfolyamok alkalmazása tisztességtelen mert a folyósításkor vételi ,törlesztéskor az eladási árfolyamok felszámításával szemben nem áll a fogyasztónak közvetlenül nyújtott szolgáltatás. Az árfolyamok alkalmazását Dr. Wellmann György kollégiumvezetõ úr egy, a bírósági szervezetben agresszívnek és eddig nem alkalmazott módszernek, a közvetlen utasításos körlevélnek a segítségével kötelezõen alkalmazni rendelte,
- itt emlékezzünk meg sok olyan emberrõl, aki öngyilkosságba menekült a devizahitelezõk és az azokat kiszolgáló bírói, végrehajtói, közjegyzõi eljárások elõl, a kilakoltatottakról, az állami gondozásba kerültekrõl, akiket a Wellmann-féle áthidaló megoldás juttatott oda.
-
- Wellmann György még mindig nem tette fel azt a kérdést a jogegységi tanácsnak, hogy a devizában a teljesítést közvetlenül megelõzõ átváltási arányszámmal történõ számítással megállapító törlesztéseket tartalmazó szerzõdés semmis-e az 1996. :CXII.tv.213.§.1.bekezdés )(e) pontja alapján . A deviza alapú szerzõdések nagy többsége csak az induló törlesztõrészletet határozza meg mivel közvetlenül a havi részlet teljesítését megelõzõen kialakuló árfolyam alapján számítják ki a következõ törlesztõ részleteket. Ez beleütközik a fenti törvényhelybe amely kimondja hogy semmis az a fogyasztói szerzõdés amely nem tarlamazza valamennyi törlesztõ részlet ÖSSZEGÉT.
Elfogadhatatlan Dr.Wellmann Gyögy tevékenysége és dr. Vezekényi Ursuláé, akik aki pont ezen alapvetõ kérdést elkerülik évek óta.
Dr. Csõke Andrea volt felszámoló bíró esetében meg tudjuk nevezni azt a tanút, aki bizonyítani tudja, hogy két esetben merül fel olyanmagatartás a jelenlegi kúriai bíróval kapcsolatban, amely bûncselekmény gyanúját is felveti.
Egy,a pályáját ezen okból elhagyó elismert ügyvéd elmondása szerint egy budapesti bírót, Juhász Csabát a bírósági elnöke behívott az irodájába, és ott tollba mondta neki a hozandó végzést Csõke Andrea, majd a választott bíróság elnökét azzal fenyegette meg, hogy ha meg merik ítélni, amit a kérelmezõ kér, akkor „õk” el fogják intézni, hogy leváltsák a választott bíróságot.
Ezen törekvések azt eredményezik, hogy végleg lealacsonyítja a bírói tevékenységet egy, a volt központi pártutasításos rendszerszerû mûködést felújító, ellenõrizhetetlen, törvényen kívülibírósági igazgatás.
Az igazságügyi minisztériumban 2007-tõl a polgári jogi jogszabály elõkészítést vezette Gadó Gábor aki a Gyurcsány-kormány alatt államtitkárrá is elõlépett. Ez a személy képviselte az OTP Jelzálogbankot Kásler Árpád ellen az Európai Bíróság elõtt eljárásban. Ezen személy által irányított szervezeti egységbõl van még jelenleg is az igazságügyi minisztériumban jogszabály elõkészítõ személy, mint a deviza adós törvényt elõkészítõ civilisztikai fõosztály tanácsadója. Ennek a Fõosztálynak a dolgozói voltak a Kúria jogegységi határozatát aláírói közül Dr. Kiss Gábor bíró, Dr. Makai Katalin, Tamáné Dr. Nagy Erzsébet. Ezek az összefonódások megszüntetése esedékes lenne és elõfeltétele a független bíráskodásnak és az igazságos törvényi rendezésnek. Volt munkásõr tagja is van jelenleg a Kúria Polgári Kollégiumának.
2. A Kúria fenti döntését megelõzõen már négy éve pert indítottak deviza alapú fogyasztói kölcsönök adósai a most a Kúria által végre elismert jogcímeken. Eddig nem tárgyalták a tisztességtelenségi okok alapján benyújtott kereseteket, és most a törvényre hivatkozva nem tárgyalják az alacsonyabb szintû bírák.
A Fõvárosi Törvényszék gyakorlata alapján megállapítható hogy ezekben a perekben érdemi tárgyalásokat kerülik, a releváns tényekre vonatkozó bizonyítási eljárást a bíróságok eddig nem folytatták le vagy ha tárgyalást tûztek ki, azokon egy-két kivételtõl eltekintve érdemi bizonyítást a bankok vagy a közjegyzõk ellen nem rendeltek el, akkor sem, ha a jogi képviselõ annak bizonyítását indítványozta, hogy a közjegyzõ nem gyõzõdött meg arról, hogy mi az adós jogügyleti szándéka, vagy a fogyasztó nem értette az árfolyam mechanizmus mûködését.
Törvények értelmezése a bíróság hatásköre
Folyamatosan hatályos alaptörvényi (alkotmányi) rendelkezés a magyar jogban, hogy a törvények értelmezése a bíróság feladata.
Mellékelem a bírák törvényértelmezésére befolyással ható elõadást, amelyet ismeretlen személy rendelt meg a Kúria részére, és amely a fenti alaptörvényi rendelkezés sértésével a bíróság általi jogértelmezés helyett egy külsõ személy értelmezését teszi kötelezõvé azzal, hogy alacsonyabb szintû bíróságok bírái számára oktatás útján elfogadott álláspontként közreadja.
Utalok a Dr. Wellmann György Kúria gazdasági Kollégium vezetõje által közzétett „KÖRLEVÉL” fajtájú utasításra is, amelyet az ombudsman honlapján történõ közzététel alapján ismertem meg, és amely – az alkotmánybírósági gyakorlat szerint – sérti az alaptörvényi rendelkezéseket, mivel törvényben fel nem sorolt jogforrási szinten és módon rendel el bizonyos normához való igazodást.
Bejelentem azt is, hogy a Fõvárosi Törvényszék gazdasági Kollégiuma ügyvitele kapcsán jogtalan befolyásolás gyanúja merül fel, mert a benyújtott 349 kereset közül 4 kerül tárgyalásra, a többit érdemi vizsgálat nélkül utasítják el, holott a kereset pontosítását – amennyiben a közölt elutasítási ok tényleg fennáll – hiánypótlás útján kell lehetõvé tenni.
megállapította a vizsgálatunk, hogy az iratokban foglalt bírói végzések alapján sérül folyamatosan a bírói jogvédelemhez való jog, mert a Fõvárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma nem a felperesek jogérvényesítésének eljárásjogi szabályait érvényesítik, hanem a beérkezõ keresetek elutasításának eljárásjogi eszközeit keresik, akár a jogszabályi rendelkezések megsértése útján is, és az illetékek, a benyújtandó mellékletek (több mint 70 oldalas üzletszabályzatok 3-4 példányban) elrendelésével (lejjebb részletesen ismertetem az alkalmazott rendelkezéseket a devizahitelesek ellen.
A bírói jogvédelem jogelve
Ismeretes az ároktõi gyilkosságok ügyében az ésszerû határidõn belüli határozat hozatal elmaradása, a bírák szakértõi vélemény hiányra hivatkoztak; pedig a hatékony bírói jogvédelemhez való jog egyértelmûen magában foglalja azt, hogy a bíróság ezen jogelv alapján felelõs azért, hogy az általa kijelölt szakértõ idõben megadja a véleményét; így tehát a bíróság tagjainak felelõsségre vonása nem maradhat el.
Ugyanígy a devizahitelesek ügyében több, mint 2 éve nem vált egyértelmûvé a bírói gyakorlat.
Vezekényi Ursula tanácselnök által tárgyalt devizahiteles ügyben a Kúria részérõl valakik alkotmánysértõ magatartást tanúsítottak.
A bíróság befolyásolását korábban PSZÁF elnök is megkísérelte, mivel olyan tartalmú nyilatkozatot tett, ami nem a bírósági eljárásban felmerült jogi-szakmai kérdésre adott válasz, hanem a szerzõdések semmissége esetére állított rém, az összeomlás híre volt.
Rémhír volt, hiszen nem felejthetõ el, hogy a válságot (összeomlást) nem a devizahitelesek és nem a bíróság idézi elõ, hanem
- „a rendkívül offenzív hitelnyújtási gyakorlat,
- az ebbõl adódó, a háztartások jelzálogadósságának nagymértékû növekedése,
- a hitelek értékpapírosítása,
- a magánszemélyek részére árusított deviza swap derivatívák szerepe,
- pénzügyi szabályozás és felügyelés hiányai, beleértve a túlzott liberalizációt.” (Financial Crises Inquiry Commission 2011. Januárjában publikált jelentése az USA-ban.
Kérjük, hogy lépjen fel az ellen, hogy a válság okozóinak menekítése a szerzõdéseik jogszerû rendezése elõl tovább folyjon.
Megkérdõjelezhetõ az is, hogy egyenlõ fegyverekkel indulnak-e a felek (fegyveregyenlõség elve a bírósági eljárásban szintén európai jogelv).
A fogyasztó és a szolgáltató egyensúlyi helyzete nem áll fenn, eleve erõfölényes helyzetben van a bank, mert gazdasági potentát. Ezt az EU fogyasztóvédelmi irányelvei és valamennyi jogalkotása kiemeli, ezen nem lehet vita. Ezért ellensúlyozandó e helyzetet, a fogyasztóvédelmi szabályok a fogyasztó tájékoztatását, tájékozódási lehetõségét szigorú szabályokkal biztosítják, és a szerzõdés semmisségét fûzik jogkövetkezményként ezen kötelezettségek megsértése esetén, ha a fogyasztó a semmisségre hivatkozik.
Vezekényi Ursula azonban mindezek ellenére nem semmisítette meg a kellékhiányos szerzõdést, hanem maga létrehozta. A Kúria által közzétett, az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása tárgyában ismert véleménye alapján a bíró nem tehet tartalmat a szerzõdésbe az érvénytelenség kiküszöbölése folyamatában. Nem lehetett úgy rendelkezni, hogy az adós árfolyamrést köteles fizetni, ha abban a felek nem állapodtak meg; márpedig nem állapodtak meg. És ráadásul ezen jogcím nélküli fizetési kötelezettséghez miért pont 1% árfolyamrést állapított meg a Kúria ezen tanácsa?
3. A rezsiperekben a személyesen eljáró adósokat nem tájékoztatja a bíróság, hogy a számla nem bizonyíték, a szolgáltató kötelezettsége, hogy a mérési eredményekkel igazolja, és a keresetében jogcímenként levezesse, hogy milyen összeget milyen számítás alapján követel, és amíg ezen részletes számításokat a szolgáltató be nem nyújtja a fogyasztó felé, addig nem követelheti a fizetést. A bíróságok nem tájékoztatják az adósokat arról, hogy a kereset elutasítását kérheti, mivel a szolgáltató nem tesz eleget a perben a keresetben/fizetési meghagyásban követelt összeg alapját képezõ tények részletes elõadási kötelezettségének. A Díjbeszedõ Zrt. egy olyan metódust alkalmaz, hogy semmilyen más igazolást, csak a számlát nyújtja be a bíróságra, amely azonban nem képez önállóan peresíthetõ jogcímet. A bírónak külön végzésben kellene felhívnia minden egyes esetben a szolgáltatót, hogy bizonyítsa a szolgáltatói szerzõdéssel, hogy milyen esedékességgel, milyen díjakat számlázhat, a fogyasztási mérési eredményeket, és ezek összevetésébõl a követelés összegének eredményét. Három ilyen adós képviseletét láttam el eddig, és kiderült, hogy 50-70%-ban alaptalan követelést számlázott ki a Díjbeszedõ Zrt kisnyugdíjassal, egyetemi hallgatóval szemben. A havi számla túlszámlázása a rezsiperekben is kiteheti azt a nagy összeget becslésem szerint, ami visszajár, amelyet a londoni hitelminõsítõk a bankrendszer egészére nézve a devizahiteles és kamatemeléses forint perekben 800 milliárd forintra tesznek, és a magyar bankok fizetõképességét ezáltal negatívra minõsítik.
Álláspontom szerint azt egyéni fegyelmi vizsgálatnak kell kiderítenie, kik voltak azok a bírák, akik a hivatásuk legalapvetõbb szabályait megsértették, és azokat szankcióval sújtani, hogy ne legyen tovább folytatható a jelenlegi gyakorlat. Kérem szíves támogatását a devizaadósok és közüzemi fogyasztók széles rétegei érdekében, hogy történjenek lépések.
Budapest, 2014.július 15.
Dr. Tóth Emese bankszakjogász
Hozzaszolasok
Még nem küldtek hozzaszolast
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.