Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
MIÉRT NEM ÉRVÉNYESEK A "DEVIZÁS" SZERZÕDÉSEK?
« Dátum: 2014. Július 15. - 12:45:36 »
MIÉRT NEM ÉRVÉNYESEK A "DEVIZÁS" SZERZÕDÉSEK?
Gábor Nagy - Facebook (hiteltársulás) Gyakoriak a hozzászólásokban a következetlen megfogalmazások. Gyakran emlegetnek devizát, hozzátéve a kölcsön, az adósság, az árrés, az árfolyam, szavakat. Mindez a csalás lényege.
Egy gazdasági eseménynek van neve. Ha lekönyvelik a neve alapján, de nem történt meg az az esemény, akkor mirõl van szó? Csalásról sikkasztásról, okmányhamisításról van szó. A Bankszövetség, a Kormány, a nyomukban a Kúria egy olyan esemény megtörténtérõl beszélnek, amely esemény nem történt meg.
Olyan szerzõdésrõl beszélnek, amely nem jött létre. Ennek a létre nem jött szerzõdésnek a negatív hatásait szeretnék orvosolni úgy, hogy nehogy be kelljen vallani, hogy kérem szépen itt nincs semmilyen deviza adóssága az állítólagos hitelfelvevõknek. Azért mondom, hogy állítólagos hitelfelvevõk, mert állítólagos, de nem valóságos a hitelfelvétel, mert a valóságos hitelfelvétel forint hitel felvétele, annak az összegnek az erejéig, amelyet az adósnak ténylegesen kifizettek, és azzal a kamattal, amely a szerzõdésben is szerepel, amely szerzõdésben ez a két dolog érvényes, a folyósított forint összege, mint a kölcsönszolgáltatás tárgya, amelyet a közölt kamattal kell visszafizetni a futamidõ alatt, amely futamidõ szintén meghatározott a szerzõdésben. ...
A szerzõdés azoktól az érvényes elemektõl lesz érvényes, amelyek megfelelnek a jogszabályi feltételeknek, és még ezen túlmenõen nem tisztességtelenek. ... Ha a szerzõdések teljesen semmisek, akkor mindkét fél visszafizeti a másiknak, amit kapott. A bank fizesse meg az ügyfelének a semmisség miatt, minden befizetés után legalább a mindenkori jegybanki alapkamatot. Tehát, ha felvettem 10 millió forintot és visszafizettem nyolc év alatt 8 milliót, akkor a különbözet 2 millió forint a bank javára, de mivel semmis szerzõdést kötött a bank velem, ezért az én befizetéseimet a mindenkori jegybanki alapkamattal számolva az elszámolás idõpontjáig kamatos kamatozással fizesse vissza.
Az elmúlt nyolc évben az átlagos MNB alapkamat kb. 6,5 % volt, és tegyük fel, hogy a 8 millió forintot egyenletesen fizettem be , akkor 4 évre számoljuk a teljes összeg után a 6,5 % éves kamatot, akkor az most 10,29 millió forint, tehát a bank adott nekem 10 milliót és tartozik 10,29 millióval. Fizet nekem a bank 290 ezer forintot és akkor egálban vagyunk. A kártérítés ebben nincs benne. Az, egy külön kérdés. Ez a megoldás a korrekt megoldás, mert a bank rosszhiszemûen és jogcím nélkül birtokolta befizetéseimet, érvénytelen szerzõdésre hivatkozva vette el tõlem, ezért kell a banknak fizetni kamatot és nekem pedig nem kell fizetnem kamatot, hanem csak a kapott pénzt kell vissza fizetnem. Érvénytelen szerzõdés alapján nem keletkezett pénztartozásom, ezért nem kell kamatot fizetnem. nem pénztartozás amit vissza adok, hanem az eredeti állapot helyreállítása körében visszaadom a téves kifizetést. A bank nem tévesen vette el tõlem a törlesztéseket, hanem erõvel, rosszhiszemûen járt el.
Különbséget kell tenni az ügyfél és az adós által teljesített kölcsönös szolgáltatás minõségében. Mindezeken túlmenõen a bank önként adta nekem a 10 millió forintot azzal a hátsó szándékkal, hogy nem mint kölcsönt, hanem mint befektetési célú terméket értékesít számomra, amelyrõl nem volt szó köztünk, szándékomban pedig nem állt és a szerzõdés kölcsönnek tünteti fel, hamisan mert a bank követelésébõl kitûnik, hogy befektetési célú termékként számolja el nekem. Ez tehát egy álcázott, színlelt szerzõdés. A bank bûncselekményt követett el velem szemben, csalt és a bûncselekmény eszköze a nekem kifizetett forint összege volt. Ezért sem szedhet a bank ezen összeg után tõlem kamatot. Nekem viszont jár a kártérítés. A bank vesztesége? Az én veszteségem! Miért nem lehet a banknak vesztesége ha csalt, ha színlelt szerzõdést kötött? Nekem lehet veszteségem, aki jóhiszemû voltam, aki bíztam a bankok törvénytisztelõ magatartásában? Nem! Jól van az, ahogy javasoltam, tehát a bank fizessen kamatos kamattal mindent vissza és levonhatja abból amit kifizetett. A különbség a tartozásom, vagy követelésem. A büntetõ eljárás az ezen kívül történjen meg! A bûncselekmény abba hagyása és az elsikkasztott pénz vissza szolgáltatása még nem maga a büntetés, hanem az a kártalanítás körébe tartozik.
Hozzaszolasok
#1 |
gabi
- 2014. July 18. 19:35:31
#2 |
kontroll88
- 2014. July 19. 04:32:38
#3 |
GERRY
- 2014. July 19. 06:02:01
#4 |
river_wye
- 2014. July 19. 07:05:12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.