Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Békülékeny hangok, múltfeltárás - Balog miniszter magánakciózik?
Röviden összefoglalva: rohadt zsidó-cigány (katolikus-református..-jujdejókígyók) szabadkõmûves ügynökbagázs vallási, politikai, gazdasági...maskarában! Nincs bocsánat, sz@rpofájúak! Nincs alku! meg kell dögöljetek! Békülékeny hangot ütött meg Balog Zoltán emberminiszter a soltvadkerti evangélikus ifjúsági találkozón az egyházakkal szemben: szerinte a kormány nem mondhatja meg, mitõl egyház egy gyülekezet. a tárcavezetõ arra is kitért, szükség van a múlt feltárására az ügynökkérdésben, de a megbocsátást sem szabad feledni.
Példát mutatni nemcsak a történelmi bûnök feltárásában kell, hanem abban is, hogyan lehet segíteni az áldozatok és a tettesek megszabadulását a múlt terhétõl - jelentette ki az emberi erõforrások minisztere a 10. Szélrózsa evangélikus ifjúsági találkozón szombaton Soltvadkerten.
A Határnyitás '89 - egyházi és politikai szemmel címû pódiumbeszélgetésen Balog Zoltán arról beszélt, hogy a megbocsátás kultúrája ma még hiányzik Magyarországon.
A miniszter kitért arra is, hogy a kormányzatnak "nincs joga az egyházak mûködését kommentálni, azoknak feladatokat adni".
Fabiny Tamás evangélikus püspök arról beszélt, hogy a magyar egyházak 1989 után, a "negyvenéves kalitkából kiszabadulva" nehezen találtak magukra, és nem mindenben váltak valóra a maguk, illetve a társadalom megújításához fûzõdõ remények. Joachim Gauck német államfõnek, teológus-lelkésznek nemrégiben a Luther Kiadó gondozásában megjelent memoárkötetére utalva megjegyezte: a rendszerváltás Magyarországon az egyházakat a keletnémeteknél sokkal felkészületlenebbül érte.
Erre reagálva Balogh Zoltán kiemelte: az NDK-val ellentétben az egyházak Magyarországon nem járultak tevõlegesen hozzá a demokratikus átalakuláshoz. A magyarok között is voltak azonban, akik vállalták ezt a feladatot - mondta, példaként említve, hogy amit Tõkés László Temesváron református lelkészként tett 1988 márciusától 1989 decemberéig, majd utána, azzal "megmentette Erdélyben a reformátusok becsületét".
Beszélt arról is, hogy a rendszerváltás után hiányolta az egyházak megszólalását olyan ügyekben, mint a vasárnap megszentelése, azaz, hogy kiálljanak az emberek heti egy pihenõnapjához való joga mellett. Ebben az ügyben szerinte az elsõ Fidesz-kormány rossz döntést hozott azokra a statisztikákra alapozva, amelyek szerint a magyar társadalom 80 százaléka úgy gondolta: alapvetõ emberi jog, hogy vasárnap is lehessen vásárolni.
Fabiny Tamás ehhez kapcsolódva azt mondta: bizonyos esetekben a Fidesz-kormány az elmúlt idõszakban "annyira jót akart a történelmi egyházaknak, hogy megmondta: mi a jó nekik".
Balog Zoltán felhívta a figyelmet arra: az egyházügyi törvényben olyan, az egyházak számára fontos szempontok érvényesülnek, mint a teljes vallásszabadság, a szertartásvédelem, az adókedvezmények. A jogszabály módosításával azt is deklarálták, hogy az államnak nincs joga megmondani, melyik szervezet nevezheti magát egyháznak - mondta. Hangsúlyozta ugyanakkor: az viszont az államnak nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy meghatározza azon partnerek körét, akikkel a történelmi tapasztalatok alapján együtt tud mûködni a köz szolgálatában, mert elfogadhatatlan az az "automatizmus", mely alapján Magyarország "világrekorder volt" a több mint 300 bejegyzett egyházzal.
Az ügynökkérdésrõl szólva beszélgetõtársa felvetésével egyetértve a miniszter kifejtette: ugyanúgy szükség lenne a szembenézésre az elkövetett hibákkal, mint a bûnösként megbélyegzettek feloldozására. "Azt a munkát, amelyet eddig nem végeztünk el, egyszer el kell végeznünk. A tanulságokat le kell vonnunk ahhoz, hogy megtudjuk: diktatúrában vagy polgári demokráciában hogyan lehet ellenállni, nemet mondani, mert a be nem vallott múlt visszajön és kísért" - hangsúlyozta Balog Zoltán.
Link
Példát mutatni nemcsak a történelmi bûnök feltárásában kell, hanem abban is, hogyan lehet segíteni az áldozatok és a tettesek megszabadulását a múlt terhétõl - jelentette ki az emberi erõforrások minisztere a 10. Szélrózsa evangélikus ifjúsági találkozón szombaton Soltvadkerten.
A Határnyitás '89 - egyházi és politikai szemmel címû pódiumbeszélgetésen Balog Zoltán arról beszélt, hogy a megbocsátás kultúrája ma még hiányzik Magyarországon.
A miniszter kitért arra is, hogy a kormányzatnak "nincs joga az egyházak mûködését kommentálni, azoknak feladatokat adni".
Fabiny Tamás evangélikus püspök arról beszélt, hogy a magyar egyházak 1989 után, a "negyvenéves kalitkából kiszabadulva" nehezen találtak magukra, és nem mindenben váltak valóra a maguk, illetve a társadalom megújításához fûzõdõ remények. Joachim Gauck német államfõnek, teológus-lelkésznek nemrégiben a Luther Kiadó gondozásában megjelent memoárkötetére utalva megjegyezte: a rendszerváltás Magyarországon az egyházakat a keletnémeteknél sokkal felkészületlenebbül érte.
Erre reagálva Balogh Zoltán kiemelte: az NDK-val ellentétben az egyházak Magyarországon nem járultak tevõlegesen hozzá a demokratikus átalakuláshoz. A magyarok között is voltak azonban, akik vállalták ezt a feladatot - mondta, példaként említve, hogy amit Tõkés László Temesváron református lelkészként tett 1988 márciusától 1989 decemberéig, majd utána, azzal "megmentette Erdélyben a reformátusok becsületét".
Beszélt arról is, hogy a rendszerváltás után hiányolta az egyházak megszólalását olyan ügyekben, mint a vasárnap megszentelése, azaz, hogy kiálljanak az emberek heti egy pihenõnapjához való joga mellett. Ebben az ügyben szerinte az elsõ Fidesz-kormány rossz döntést hozott azokra a statisztikákra alapozva, amelyek szerint a magyar társadalom 80 százaléka úgy gondolta: alapvetõ emberi jog, hogy vasárnap is lehessen vásárolni.
Fabiny Tamás ehhez kapcsolódva azt mondta: bizonyos esetekben a Fidesz-kormány az elmúlt idõszakban "annyira jót akart a történelmi egyházaknak, hogy megmondta: mi a jó nekik".
Balog Zoltán felhívta a figyelmet arra: az egyházügyi törvényben olyan, az egyházak számára fontos szempontok érvényesülnek, mint a teljes vallásszabadság, a szertartásvédelem, az adókedvezmények. A jogszabály módosításával azt is deklarálták, hogy az államnak nincs joga megmondani, melyik szervezet nevezheti magát egyháznak - mondta. Hangsúlyozta ugyanakkor: az viszont az államnak nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy meghatározza azon partnerek körét, akikkel a történelmi tapasztalatok alapján együtt tud mûködni a köz szolgálatában, mert elfogadhatatlan az az "automatizmus", mely alapján Magyarország "világrekorder volt" a több mint 300 bejegyzett egyházzal.
Az ügynökkérdésrõl szólva beszélgetõtársa felvetésével egyetértve a miniszter kifejtette: ugyanúgy szükség lenne a szembenézésre az elkövetett hibákkal, mint a bûnösként megbélyegzettek feloldozására. "Azt a munkát, amelyet eddig nem végeztünk el, egyszer el kell végeznünk. A tanulságokat le kell vonnunk ahhoz, hogy megtudjuk: diktatúrában vagy polgári demokráciában hogyan lehet ellenállni, nemet mondani, mert a be nem vallott múlt visszajön és kísért" - hangsúlyozta Balog Zoltán.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
postaimre
- 2014. July 20. 07:56:56
#2 |
Pitkin
- 2014. July 20. 08:39:20
#3 |
postaimre
- 2014. July 20. 08:48:18
#4 |
Detonator
- 2014. July 20. 09:35:48
#5 |
repuloszonyeg
- 2014. July 20. 10:07:21
#6 |
postaimre
- 2014. July 20. 10:34:53
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.