Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Orosz-kanadai szövetség?
Ketten együtt többre jutnak
Orosz-kanadai szövetség tervét és annak elõnyeit vetette papírra Michael Byers, a Coumbia Egyetem professzora, a „Kié az Északi Sark?” (Who is the owner of the Arctic?) címû nagysikerû mû szerzõje június 9-én megjelent cikkében. A neves egyetemi oktató szerint mind Kanadának, mind pedig Oroszországnak érdeke, hogy összefogjon az Északi-sark kérdésében az Egyesült Államokkal és Kínával szemben. Bár 1999-ig az Arktisz nemzetközi terület volt, a sarki jégtakaró visszahúzódásának következtében több ország is bejelentette igényét a vízfelületekre és a tengerfenékre. A terület azért fontos, mert felmérések szerint a világ még feltáratlan kõolaj-készletének 13%-a, földgázkészletének pedig 30%-a rejtõzik a Jeges-tenger vize és jégtáblái alatt.
Byers professzor javaslata azért érdekes, mert mind Kanada, mind pedig Oroszország gyanakvással figyelte eddig egymás katonai létesítményeinek mûködését és januárban a kanadai tengerészeti hírszerzés egy tisztjét, Jeffrey Dilaylat Oroszországnak való kémkedés vádjával tartóztatták le. A két ország között ráadásul még területi viták is fennállnak, mivel a Lomonoszov-hátság hovatartozásán 2004 óta nem sikerült megegyezniük.
Byers tanulmánya azonban a fenti aggályokkal szemben azt hangsúlyozza, hogy mind a két államnak érdeke az összefogás, hisz ezzel kezükbe kaparinthatnák a globális felmelegedés következtében erõteljesen olvadó és ezért könnyedén potenciális közlekedési és kereskedelmi útvonallá elõrelépõ Jeges-tenger teljes ellenõrzését, arról nem is beszélve, hogy ezzel a lépéssel elejét vehetnék annak, hogy Kína aktív közremûködésével nemzetközi területté nyilvánítsák az Északi-sarkvidéket és a Jeges-tengert.
Az mindenesetre bizonyos, hogy mind a két ország erõteljesen fegyverkezik a térségben, Oroszország 2020-ra Murmanszk központtal sarki csapattesteket kíván felállítani, 20 határellenõrzési ponttal és nyolc tengeralattjáróval az északi utak védelme érdekében. Kanada ezzel párhuzamosan 2,92 milliárd dollárból kíván hasonló haderõt felállítani, s már most készül számára az összesen 680 millió dollárba kerülõ jégtörõ. Bár mindkét fél kölcsönösen elismerte a másik jogát a fegyverkezésre az elõzmények ismeretében kérdéses, hogy Bryes professzor javaslata a gyakorlatban is megvalósuljon.
Link
Orosz-kanadai szövetség tervét és annak elõnyeit vetette papírra Michael Byers, a Coumbia Egyetem professzora, a „Kié az Északi Sark?” (Who is the owner of the Arctic?) címû nagysikerû mû szerzõje június 9-én megjelent cikkében. A neves egyetemi oktató szerint mind Kanadának, mind pedig Oroszországnak érdeke, hogy összefogjon az Északi-sark kérdésében az Egyesült Államokkal és Kínával szemben. Bár 1999-ig az Arktisz nemzetközi terület volt, a sarki jégtakaró visszahúzódásának következtében több ország is bejelentette igényét a vízfelületekre és a tengerfenékre. A terület azért fontos, mert felmérések szerint a világ még feltáratlan kõolaj-készletének 13%-a, földgázkészletének pedig 30%-a rejtõzik a Jeges-tenger vize és jégtáblái alatt.
Byers professzor javaslata azért érdekes, mert mind Kanada, mind pedig Oroszország gyanakvással figyelte eddig egymás katonai létesítményeinek mûködését és januárban a kanadai tengerészeti hírszerzés egy tisztjét, Jeffrey Dilaylat Oroszországnak való kémkedés vádjával tartóztatták le. A két ország között ráadásul még területi viták is fennállnak, mivel a Lomonoszov-hátság hovatartozásán 2004 óta nem sikerült megegyezniük.
Byers tanulmánya azonban a fenti aggályokkal szemben azt hangsúlyozza, hogy mind a két államnak érdeke az összefogás, hisz ezzel kezükbe kaparinthatnák a globális felmelegedés következtében erõteljesen olvadó és ezért könnyedén potenciális közlekedési és kereskedelmi útvonallá elõrelépõ Jeges-tenger teljes ellenõrzését, arról nem is beszélve, hogy ezzel a lépéssel elejét vehetnék annak, hogy Kína aktív közremûködésével nemzetközi területté nyilvánítsák az Északi-sarkvidéket és a Jeges-tengert.
Az mindenesetre bizonyos, hogy mind a két ország erõteljesen fegyverkezik a térségben, Oroszország 2020-ra Murmanszk központtal sarki csapattesteket kíván felállítani, 20 határellenõrzési ponttal és nyolc tengeralattjáróval az északi utak védelme érdekében. Kanada ezzel párhuzamosan 2,92 milliárd dollárból kíván hasonló haderõt felállítani, s már most készül számára az összesen 680 millió dollárba kerülõ jégtörõ. Bár mindkét fél kölcsönösen elismerte a másik jogát a fegyverkezésre az elõzmények ismeretében kérdéses, hogy Bryes professzor javaslata a gyakorlatban is megvalósuljon.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
monguzking
- 2012. July 09. 11:27:14
#2 |
kukackac
- 2012. July 09. 17:34:31
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.