Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Ez az öt ember tudja, hogy mi zajlik Magyarországon
Dehogy tudják! Ha tudnák, már leléptek volna a bolygóról is! De talán õk már sejtik. A magyar politikai élet tartalmi részérõl lényegében öt ember dönt – írja a Hetek címû hetilap, amely átrágta magát a miniszteri és államtitkári kar, valamint az országgyûlési képviselõk életrajzain, és váratlan következtetésekre jutott. Nem mellesleg meglepõ véleményeket hallott.
Az önéletrajzok tüzetes átvizsgálásakor arra a megállapításra lehet jutni, hogy elsõsorban nem a származás dönti el, hogy ki juthat be ebbe a körbe, hanem inkább az iskolai végzettség. A rendelkezésre álló curriculum vitae-ból az rajzolódik ki, hogy a budapestieket nem igazán vonzza a politikai pálya, ellenben mintha a vidékiekben elementáris erõvel buzogna a felfelé való törekvés igénye.
A parlamenti információs honlapra feltöltött és az internetre kitett, amúgy egyes esetekben hiányos önéletrajzok alapján elmondható, hogy az országgyûlési képviselõk között a legtöbben jogászok. A 199 országgyûlési képviselõ között legalább 47 jogászt találtak, ami azt jeleni, hogy a T. Ház minimum 23 százaléka jogi egyetemet végzett. A második legnépesebb szakmai kör a pedagógusoké, akik 10-15 százalékát teszik ki a képviselõknek, de még így is fele annyian vannak, mint a jogászok. A harmadik legnagyobb csoport, a közgazdászoké és a mérnököké. Õk 10-10 százalék körüli arányban „népesítik” be a parlamentet. Meglepõ módon a teológiai jellegû végzettséggel is sokan, legalább 9-en rendelkeznek az Országgyûlésben, ráadásul közülük ketten – Balog Zoltán és Semjén Zsolt – kormánytagok is. Orvosok, agrár- és kertészmérnökök, bölcsészek, szociológusok, kommunikációs szakemberek is kevesebben vannak, mint a teológusok és lelkészek. Érdekes, hogy az utóbbiak közül csak egy található baloldalinak tartott pártban, az LMP-s Ikolity István, aki katolikus teológus és hitoktató. A többiek, leginkább református lelkészek a Fidesz-KDNP soraiban ülnek. Fizikusból, matematikusból, mûvészbõl és pszichológusból mindössze egyet-egyet találtunk.
Ha azonban a politikai hatalom csúcsát, a miniszteri kart nézzük, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy ide a két teológust leszámítva, csak jogászok és közgazdászok nyertek bebocsátást.
A politikacsinálók szûk köre
Azonban a politikának létezik egy informális része is. Bizonyos esetekben nemcsak a formális posztot betöltõ személyeknek van ráhatása a politikacsinálásra. Több kormánypárti politikussal beszélt a Hetek munkatársa és a arra következtetésre jutott, hogy egy szûk, ötfõs kör határozza meg leginkább a magyar belpolitika tartalmát, akik közül ketten ma nem tagjai a kormánynak: Orbán Viktor, Rogán Antal, Kövér László, Lázár János és Kósa Lajos. Természetesen közülük Orbán a meghatározó, a Fõnök. Az ötletek többsége tõle származik, legfeljebb próbálják lebeszélni valamirõl, vagy számára eladni egy-egy ötletet. Kövér Lászlónak, az Országgyûlés elnökének, a Fidesz választmányvezetõjének nagy befolyása van a párton belüli ügyekre, Kósa Lajosnak pedig egyebek mellett az önkormányzati kérdésekre. Információink szerint az önkormányzati törvény, leginkább a fõvárosi rendet felforgató átszabása mögött is – Lázár Jánossal karöltve – õ jeleskedett. Rogán a gazdasági mindenes, Lázár János pedig a kormányzati végrehajtó.
Egyes témánként ehhez a szûk körhöz csatlakozhatnak még miniszterek, illetve párton belüli szereplõk. Így például gazdasági ügyekben Varga Mihálynak is van némi befolyása, de Pintér Sándor is – Orbán egyik kedvence – bizonyos esetekben meghatározó tud lenni, miként Balog Zoltán is erkölcsi jellegû kérdésekben. Jogi ügyekben egyébként Szájer Józsefnek, a Fidesz európai parlamenti képviselõjének a szavára is sokszor ad Orbán Viktor, miként a miniszterelnökhöz van bekötve Habony Árpád „spindoktor” is. Alacsonyabb szinten, de van ráhatása az ügyekre Gulyás Gergelynek, az Országgyûlés törvényhozási alelnökének, aki egyaránt bírja Kövér, Rogán, Szájer és Balog bizalmát, de Kocsis Máté kommunikációs igazgatónak, illetve kampányok idején Gyürk András európai képviselõnek is akad feladata. Megjegyzendõ, többségük (például Szájer, Gulyás, Kocsis) jogász, miként az államtitkári karban is hasonló arányokat találunk.
Az államtitkári kar túlnyomó többsége ugyanis – legalábbis a Hetek számításai szerint legalább 36 százaléka – jogász, míg 25 százalékuk gazdasági végzettségû. A leginkább szembetûnõ, hogy pedagógusok nincsenek igazán a hatalom csúcsán, nincsenek a „tartalom” kitalálói között, inkább a másodvonalban foglalnak helyet
Jogász és jogász között is van különbség
Tehát a szikár statisztikák szerint igazán „fontos ember” Magyarországon jelenleg leginkább egy technokrata, tehát jogász, másodsorban közgazdász lehet. Az életrajzok átolvasásakor azonban közöttük is lehet különbséget tenni, ami a gyerekkori életstratégiák „eredményességét” is mutatja. Az egyik csoport egy erõs vidéki, leginkább megyeszékhelyen található gimnáziumban érettségizik, majd rögtön jogi, vagy gazdasági egyetemi végzettséget szerez. Nincsenek vargabetûk, lehet, hogy szülõ ráhatásra, vagy fiatalkori céltudatosságra utal, de nyílegyenes a tanulmányaik vonala: sikeres általános iskolai eredménnyel bejutnak egy jó gimnáziumba, majd innét sikeres felvételivel egy elitegyetemre.
A másik halmaz, akik – akár szakmunkásképzõbe vagy szakközépiskolába járva – valamilyen más szakmát, vagy iskolai végzettséget szereztek. Találtunk olyan képviselõt, aki autószerelõ volt, majd estin leérettségizett, utána levelezõn jogász vagy közgazdász diplomát szerzett. E körbe tartoznak, akik tanárként vagy mérnökként kezdték, de – nyilván óriási pluszterheket vállalva – átnyergeltek a jogi, vagy a közgazdasági pályára. A meglepõ, hogy az „elit elitjébe”, a „legfelsõbb körbe” nem a kísérletezõk, hanem azok tartoznak, akik hajtós, már-már elitgimnáziumba jártak, majd egyenesen a jogi vagy közgazdasági egyetemen kötöttek ki. A „kísérletezõk”egy szinttel lejjebb, de részesei lettek a politikai elitnek.
Budapest vs. vidék
A leginkább megdöbbentõ, hogy fõvárosiak nagyon kis arányban (15 százalék) találhatóak a T. Házban. A fiatal politikusok önéletrajzából az derül ki, hogy a jó iskolai végzettség mellett a felfelé menõ liftbe úgy lehetett beszállni, ha valaki elszegõdik egy idõsebb politikus táskahordójának (szabatosabban: titkára, vagy kampányreferense volt), illetve, ha részt vett valamelyik párt ifjúsági szervezetének (Fidelitas, Fiatal Baloldal, MIÉP ifjúsági tagozata) munkájában. Ezek mellett pedig a hallgatói önkormányzatokban kifejtett munka is kitûnõ belépõnek bizonyult a politikai elitbe.
Link
Az önéletrajzok tüzetes átvizsgálásakor arra a megállapításra lehet jutni, hogy elsõsorban nem a származás dönti el, hogy ki juthat be ebbe a körbe, hanem inkább az iskolai végzettség. A rendelkezésre álló curriculum vitae-ból az rajzolódik ki, hogy a budapestieket nem igazán vonzza a politikai pálya, ellenben mintha a vidékiekben elementáris erõvel buzogna a felfelé való törekvés igénye.
A parlamenti információs honlapra feltöltött és az internetre kitett, amúgy egyes esetekben hiányos önéletrajzok alapján elmondható, hogy az országgyûlési képviselõk között a legtöbben jogászok. A 199 országgyûlési képviselõ között legalább 47 jogászt találtak, ami azt jeleni, hogy a T. Ház minimum 23 százaléka jogi egyetemet végzett. A második legnépesebb szakmai kör a pedagógusoké, akik 10-15 százalékát teszik ki a képviselõknek, de még így is fele annyian vannak, mint a jogászok. A harmadik legnagyobb csoport, a közgazdászoké és a mérnököké. Õk 10-10 százalék körüli arányban „népesítik” be a parlamentet. Meglepõ módon a teológiai jellegû végzettséggel is sokan, legalább 9-en rendelkeznek az Országgyûlésben, ráadásul közülük ketten – Balog Zoltán és Semjén Zsolt – kormánytagok is. Orvosok, agrár- és kertészmérnökök, bölcsészek, szociológusok, kommunikációs szakemberek is kevesebben vannak, mint a teológusok és lelkészek. Érdekes, hogy az utóbbiak közül csak egy található baloldalinak tartott pártban, az LMP-s Ikolity István, aki katolikus teológus és hitoktató. A többiek, leginkább református lelkészek a Fidesz-KDNP soraiban ülnek. Fizikusból, matematikusból, mûvészbõl és pszichológusból mindössze egyet-egyet találtunk.
Ha azonban a politikai hatalom csúcsát, a miniszteri kart nézzük, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy ide a két teológust leszámítva, csak jogászok és közgazdászok nyertek bebocsátást.
A politikacsinálók szûk köre
Azonban a politikának létezik egy informális része is. Bizonyos esetekben nemcsak a formális posztot betöltõ személyeknek van ráhatása a politikacsinálásra. Több kormánypárti politikussal beszélt a Hetek munkatársa és a arra következtetésre jutott, hogy egy szûk, ötfõs kör határozza meg leginkább a magyar belpolitika tartalmát, akik közül ketten ma nem tagjai a kormánynak: Orbán Viktor, Rogán Antal, Kövér László, Lázár János és Kósa Lajos. Természetesen közülük Orbán a meghatározó, a Fõnök. Az ötletek többsége tõle származik, legfeljebb próbálják lebeszélni valamirõl, vagy számára eladni egy-egy ötletet. Kövér Lászlónak, az Országgyûlés elnökének, a Fidesz választmányvezetõjének nagy befolyása van a párton belüli ügyekre, Kósa Lajosnak pedig egyebek mellett az önkormányzati kérdésekre. Információink szerint az önkormányzati törvény, leginkább a fõvárosi rendet felforgató átszabása mögött is – Lázár Jánossal karöltve – õ jeleskedett. Rogán a gazdasági mindenes, Lázár János pedig a kormányzati végrehajtó.
Egyes témánként ehhez a szûk körhöz csatlakozhatnak még miniszterek, illetve párton belüli szereplõk. Így például gazdasági ügyekben Varga Mihálynak is van némi befolyása, de Pintér Sándor is – Orbán egyik kedvence – bizonyos esetekben meghatározó tud lenni, miként Balog Zoltán is erkölcsi jellegû kérdésekben. Jogi ügyekben egyébként Szájer Józsefnek, a Fidesz európai parlamenti képviselõjének a szavára is sokszor ad Orbán Viktor, miként a miniszterelnökhöz van bekötve Habony Árpád „spindoktor” is. Alacsonyabb szinten, de van ráhatása az ügyekre Gulyás Gergelynek, az Országgyûlés törvényhozási alelnökének, aki egyaránt bírja Kövér, Rogán, Szájer és Balog bizalmát, de Kocsis Máté kommunikációs igazgatónak, illetve kampányok idején Gyürk András európai képviselõnek is akad feladata. Megjegyzendõ, többségük (például Szájer, Gulyás, Kocsis) jogász, miként az államtitkári karban is hasonló arányokat találunk.
Az államtitkári kar túlnyomó többsége ugyanis – legalábbis a Hetek számításai szerint legalább 36 százaléka – jogász, míg 25 százalékuk gazdasági végzettségû. A leginkább szembetûnõ, hogy pedagógusok nincsenek igazán a hatalom csúcsán, nincsenek a „tartalom” kitalálói között, inkább a másodvonalban foglalnak helyet
Jogász és jogász között is van különbség
Tehát a szikár statisztikák szerint igazán „fontos ember” Magyarországon jelenleg leginkább egy technokrata, tehát jogász, másodsorban közgazdász lehet. Az életrajzok átolvasásakor azonban közöttük is lehet különbséget tenni, ami a gyerekkori életstratégiák „eredményességét” is mutatja. Az egyik csoport egy erõs vidéki, leginkább megyeszékhelyen található gimnáziumban érettségizik, majd rögtön jogi, vagy gazdasági egyetemi végzettséget szerez. Nincsenek vargabetûk, lehet, hogy szülõ ráhatásra, vagy fiatalkori céltudatosságra utal, de nyílegyenes a tanulmányaik vonala: sikeres általános iskolai eredménnyel bejutnak egy jó gimnáziumba, majd innét sikeres felvételivel egy elitegyetemre.
A másik halmaz, akik – akár szakmunkásképzõbe vagy szakközépiskolába járva – valamilyen más szakmát, vagy iskolai végzettséget szereztek. Találtunk olyan képviselõt, aki autószerelõ volt, majd estin leérettségizett, utána levelezõn jogász vagy közgazdász diplomát szerzett. E körbe tartoznak, akik tanárként vagy mérnökként kezdték, de – nyilván óriási pluszterheket vállalva – átnyergeltek a jogi, vagy a közgazdasági pályára. A meglepõ, hogy az „elit elitjébe”, a „legfelsõbb körbe” nem a kísérletezõk, hanem azok tartoznak, akik hajtós, már-már elitgimnáziumba jártak, majd egyenesen a jogi vagy közgazdasági egyetemen kötöttek ki. A „kísérletezõk”egy szinttel lejjebb, de részesei lettek a politikai elitnek.
Budapest vs. vidék
A leginkább megdöbbentõ, hogy fõvárosiak nagyon kis arányban (15 százalék) találhatóak a T. Házban. A fiatal politikusok önéletrajzából az derül ki, hogy a jó iskolai végzettség mellett a felfelé menõ liftbe úgy lehetett beszállni, ha valaki elszegõdik egy idõsebb politikus táskahordójának (szabatosabban: titkára, vagy kampányreferense volt), illetve, ha részt vett valamelyik párt ifjúsági szervezetének (Fidelitas, Fiatal Baloldal, MIÉP ifjúsági tagozata) munkájában. Ezek mellett pedig a hallgatói önkormányzatokban kifejtett munka is kitûnõ belépõnek bizonyult a politikai elitbe.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
pozor124
- 2014. July 20. 16:26:09
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.