Kedves olvasók !
Az alábbi sorok Töviskesné Dsupin Judit honlapjáról szedtem össze, és érthetõen megmagyarázza a laikusoknak is, hogy miért nem devizahitel az, amivel csõdbe , öngyilkosságba, külföldre hajszolták a magyar embereket.
Nyilvánvalóan elõre kitervelt, anyagi haszonszerzés és népirtási célzattal történt.
Az okot mindannyian tudjuk, hogy kiknek az érdekében. Õk is tudják hogy tudjuk. Nyomás van rajtuk, kénytelenek újabb és újabb hazugságokkal elõállni, és törvénybe akarják iktatni a törvénytelent.
Én tegnap kaptam meg a megszüntetõ határozatot az ügyészségtõl.
Mindenki láthatja már
a cigányok részérõl elkövetett rengeteg bûncselekmény eltussolása,
a lopási értéknél a szabálysértési érték 50.000.- Ft-ra emelése
a bûncselekmények sértettjeinek további sanyargatása, és sorolhatnám a már sokunknak világosan látható szadista, kegyetlen magyarellenes bánásmódot, aminek csak egyik, de minimum másfél millió embert érintõ eleme a devizahitelnek nevezett csalás.
Töviskesné azon hitelkárosultakhoz tartozik akik gondolkodnak, és utána néznek a törvényeknek, amire nagyon sok ember nem hajlandó a saját ügyében.
A leglényeget emeltem be azoknak, akik még mindig nem értik, hogy mi történt, mi az alapja a törvénytelen lehúzásoknak.
Lássuk: A devizahitelnek hazudott csalásokról érthetõen
"Az árfolyam kockázatot arra akarták alapítani, hogy a szerzõdések ellenértékét devizában is meg lehet határozni. De kölcsönszerzõdés esetén a törvény akkor tekinti a kapott pénzt pénzkölcsönnek, ha át van adva.

Mivel esetünkben bizonyítottan nincs átadva a deviza, ezért nem lehetséges az, hogy mint ellenérték a deviza követelhetõ legyen, mert ettõl kezdve az ügylet nem kölcsönügylet.

Lényeg, hogy a folyósításunk bizonylata szerinti követeléstõl eltérõ követelés nem könyvelhetõ fel a hitelnyilvántartási számlára, mert csak ez az egy adat van mint hitelfolyósítás megjelölve a kivonaton, és nem is kell több adat.

Azért nem kell, mert a Ptk. és a Hpt. ennek az összegnek a visszafizetésére kötelezi az adóst. Emiatt nem is lehet más adatot írni a banki kivonatra mint amit az adóssal megfizettetni lehetne.

Az adósnak akkor kell a Ptk.231.§-a alapján devizában meghatározott pénztartozást megadnia forintban, ha jogosan megkeletkezett devizában a pénztartozása.

De az adós pénztartozását a bank jogellenesen vette nyilvántartásba devizában, mert a banknak csak a saját teljesítését tanúsító bizonylat alapján lehet az adóssal szemben kötelezettséget felkönyvelni.

Ez a bizonylat a banki kivonat a hitelfolyósításról, ami forint teljesítést tanúsít. Itt követték el a csalást. Nem könyvelték le a hitelfolyósítást.

Ellenben lekönyvelték a szerzõdés szerinti kölcsönösszeget, az OTP-nél pedig átszámították a banki kivonat szerinti forintot devizába.

A pénztartozás megkeletkezése a banki teljesítéstõl függ, amennyiben deviza van teljesítve, deviza kerül a nyilvántartásba.

Ez a nyilvántartás már kötelezettség és ezt át lehet számítani forintba, de a szolgáltató teljesítését tanúsító bizonylatról csak az ott megjelent összeget lehet lekönyvelni, mert ellenkezõ esetben a teljesítéstõl eltér az adóssal szemben felkönyvelt követelés.

A követelés attól függ, hogy mi az átadott összeg.

Kölcsönnyújtáskor nem lehet kiróni a devizát , mert kölcsönszerzõdéskor a törvény visszafizetést rendel el. a forintot sem lehet kiróni, semmit nem lehet kiróni.

A kölcsön nyújtás lényege, hogy a folyósított pénzt kell visszafizetni. Az adós kötelezése a folyósítással azonos összegû pénz lehet. Mennyiségben, devizanemben azonos összegû pénz..

A kormány totálisan hülyének tart mindannyiunkat. Mostanra már novemberi törvénykezés forintosításról 2015. évi váltással. Addig bedönti a további 20-30 vagy akárhány %-ot, és már õk sem kapnak semmit. Mindeközben forintot úgy létesít devizából, hogy visszamenõleg nem rendezi a túlköveteléseket, a végrehajtottakat és felmondottakat nem is érinti már a törvény. Be kell avatkoznunk."


Töviskesné Dsupin Judit hitelkárosult oldaláról további érthetõ magyarázat a devizahitelnek titulált befektetésekrõl:

"A KÚRIA SZERINT AZ ADÓSÉ A TELJES ÁRFOLYAM KOCKÁZAT

Akik a Kúria elõtt meghajlanak, azoknak azt üzenem, hogy fizessenek. Töménytelen mennyiségben, minden áron, a családjuk kockáztatása árán, vagy meneküljenek külföldre dolgozni, mert itt ennyi pénzt megkeresni nem lehet.

Ezt írta az egyik kedves társunk:

Erzsike Glászné: Az én törlesztõm a négyszerese lett!

Ez a lényeg. Mirõl beszélünk?

Az Árpád árrés pere igazolja azt, hogy nem volt az ügyletben deviza, és emiatt nem volt joga a bankoknak eltérõ árfolyamot alkalmazniuk folyósításakor és törlesztéskor .
De az, hogy nem volt az ügyletben deviza, egyúttal azt is magával hozza, hogy nem lehetett hitelnyilvántartási számlára felkönyvelni devizakövetelést, ami miatt az árrésen túl az árfolyamkockázat is a nyakunkba szakadt. Meg annak kamata. És hozzá az egyoldalú kamatemelés, ami az erõsödõ devizára lett rászámolva .
Mindezek jogtalanságának bizonyítéka a folyósítás banki kivonata, amelyen a forint jóváírása megtörtént. Mivel a bizonylatokról minden adatot fel kell könyvelni a könyvvitelben, ezért a kapott forintot is fel kellett volna könyvelni a hitelnyilvántartási számlára, hiszen a folyósítás jogcíme pénzkölcsön..
De a Bankok a hitelnyilvántartási számlára nem könyvelték fel a folyósított a forintot, hanem deviza adásvétel szerinti módon, devizát könyveltek fel a hitelnyilvántartási számlára az adós kötelezettségeként, miközben devizát követelni a deviza vételára ellenében deviza adásvétel.
Ezzel az ügylet teljesítését tanúsító számviteli bizonylat felkönyveletlenül maradt , miközben a folyósítás jogcíme "hitelfolyósítás" , amibõl szorosan következik, hogy a jóváírt összeg visszafizetését köteles követelni a bank.
Köteles. Tehát nem lehet kérdés, hogy követeli-e avagy sem, hanem köteles követelni, mert elkészült az ügyletrõl az adózás alátámasztásául szolgáló számlát helyettesítõ okmány.
Ez az az okmány, amely hitelt érdemlõen bizonyítja, hogy mi történt, milyen tevékenység, szolgáltatás és mit kell érte az igénybe vevõnek megfizetni. A felek egymással szemben támasztható követelésének alapja. A megfizetés idejérõl, a kamatmértékrõl a szerzõdés rendelkezik, de a követelés jogalapját az elvégzett szolgáltatást tanúsító bizonylat adja.
Ha nem így volna, akkor a szerzõdés megkötésének, majd a tartozáselismerõ aláírásának pillanatában már írhatná is a közjegyzõ a felmondást, és a végrehajtást is elrendelhetnék, mire az Adós a busszal hazaér a bankból. Tulajdonképpen nem állok messze a valóságtól, hiszen a közjegyzõk a tartozáselismerõ közjegyzõi okiraton és a hitelnyilvántartási számlán kívül semmit nem néztek meg . Nem voltak kíváncsiak arra, hogy az adóbevallás és a felek egymás közötti pénzügyi elszámolásának alapját képezõ számviteli bizonylat mit tanúsít.
Ugyanezt tette meg a Kúria is, amikor a 6/2013.számú PJE határozatát meghozta, és akkor is, amikor a 2/2014.számú PJE határozatát meghozta.
A Kúria határozathozatalkor a hatályos törvényeket be kell tartsa. Nemcsak hogy figyelembe kell vegye. Be kell tartsa.
Mert nem figyelmesség szintû a probléma, a probléma élet-halál kérdés.
A Kúria az alábbi törvényeket sértette meg:
Számviteli törvény, amely elõírja a szolgáltatásokról, tevékenységekrõl számlát vagy számlát helyettesítõ okmányt kell készíteni,
ezen kívül elõírja, hogy a bizonylatokon lévõ MINDEN ADATOT be kell vinni a könyvviteli nyilvántartásba-õk ezt nem vették figyelembe.
Polgári törvénykönyv és Hitelintézetekrõl és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény pénzkölcsönnyújtásról rendelkezõ jogszabály helyei
ezen törvények olyan pénzösszeget tekintenek kölcsön jogcímen visszakövetelhetõnek, amelyet a Hitelezõ Bank átad az Adósnak.
Ptk. 231.§-a
amely arról rendelkezik, hogy a pénztartozást miként kell leróni
de arról nem rendelkezik, hogy erre alapozva pénzkölcsönadáskor a Bank elõírjon magának devizában meghatározott pénztartozást,
miközben nem kapott semmilyen szolgáltatást az Adóstól, viszont így át tudja fordítani forintra a devizát.
De akkor jön a jó öreg áfa törvény , amely kimondja azt, hogy minden szolgáltatásról számlát vagy számlát helyettesítõ okmányt kell készíteni, és a Kúria ezt a törvényt is megsértette, mert a devizaalapú hitelezés felülvizsgálata során elfeledkezett az áfa törvényrõl, amelynek a Bankok is alanyai.
Az elvégzett szolgáltatás eredménye az lett, hogy forint lett folyósítva, emiatt nem lehetett volna devizát felkönyvelni a bankban , a szerzõdés alapján ugyanis soha senki nem könyvelheti fel a fõszolgáltatást, csak a teljesítést tanúsító okirat ellenében.

Bizony ám!

És még megsértették az emberi méltóságunkat is azzal, hogy korlátlan kockázat viselésére köteleztek bennünket, ami azt jelenti, hogy halálra ítéltek bennünket jogalap nélkül.
Csak úgy. Pedig a Welmann György azt mondta, hogy nem kell a felek érdekeit figyelembe venniük.
Akkor a Bankok érdekeit miért veszik figyelembe

MINDEN HATÁLYOS TÖRVÉNY ELTAPOSÁSÁVAL ?

A HAZA NEM ELADÓ SEMMI PÉNZEN !"

Küldte: Repülõszõnyeg