Igen, nem tĂŠvedĂŠs. Nem – ĂĄllamilag amĂşgy is tĂĄmogatott – zsidĂł mĂşzeumban, hanem a mi nemzeti mĂşzeumunkban nyĂ­lt a fent nevezettekrĂľl tĂĄrlat. Ami alapjĂĄn ĂŠrdeklĂľdĂŠssel vĂĄrjuk, mikor nyĂ­lik vĂŠgre ilyen zsidĂł mĂşzeumban a Lenin-fiĂşk tĂşlĂŠlĂľirĂľl? Akiknek gyilkosai ugye nem vitĂĄs, hogy nem szĂŠkelyek, matyĂłk, palĂłcok, netĂĄn jĂĄszok, kunok, bunyevĂĄcok, vendek, svĂĄbok vagy hozzĂĄjuk hasonlĂłk voltak. .
Mégis, róluk múzeumaink rendre megfeledkeznek. Éspedig nemcsak az államiak. De mirõl is van szó? A Mazsihisz honlapja tegnap tette közzé az alábbi MTI-hírt

„A folytonossĂĄgot ĂŠs a tovĂĄbbĂŠlĂŠst hangsĂşlyozzĂĄk Aliza Auerbach izraeli fotogrĂĄfus holokauszttĂşlĂŠlĂľkrĂľl kĂŠszĂ­tett kĂŠpei, amelyekbĂľl szombaton, a MĂşzeumok ĂŠjszakĂĄjĂĄn nyĂ­lt kiĂĄllĂ­tĂĄs a Magyar Nemzeti MĂşzeumban (MNM).

A TĂşlĂŠlĂľk/Survivors cĂ­mĂť tĂĄrlat olyan embereket mutat be, akik tĂşlĂŠltĂŠk a vĂŠszkorszakot, majd a sokfĂŠle tapasztalattal a hĂĄtuk mĂśgĂśtt, a vilĂĄg kĂźlĂśnbĂśzĂľ tĂĄjairĂľl ĂŠrkezve – NĂŠmetorszĂĄg, Hollandia, MagyarorszĂĄg, SzovjetuniĂł, TunĂŠzia – Izraelben alapĂ­tottak csalĂĄdot. A fotogrĂĄfus a portrĂŠk mellett csalĂĄdi kĂŠpeket is kĂŠszĂ­tett, valamint megĂśrĂśkĂ­tette azokat a tĂĄrgyakat, amelyeket a tĂşlĂŠlĂľk meg tudtak menteni ĂŠs magukkal vinni, legyen ez akĂĄr egy Ăśsszeaszott citrom vagy egy textildarab. Aliza Auerbach emellett ĂśsszegyĂťjtĂśtte mindazokat a visszaemlĂŠkezĂŠseket ĂŠs tĂśrtĂŠneteket is, amelyek a holokauszt idĂľszakĂĄra ĂŠs a tĂşlĂŠlĂľk ezt kĂśvetĂľ ĂŠletĂŠre vonatkozik – mondta el Fisli Éva, a tĂĄrlat magyarorszĂĄgi kurĂĄtora csĂźtĂśrtĂśkĂśn az MTI-nek.

Mint rĂĄmutatott, az oktĂłber 21-ig lĂĄtogathatĂł, 40 fotĂłt felvonultatĂł kiĂĄllĂ­tĂĄs nem a holokauszt traumĂĄjĂĄt, hanem a folytonossĂĄgot ĂŠs a tovĂĄbbĂŠlĂŠst hangsĂşlyozza. Azt, hogy a tĂşlĂŠlĂľk hogyan alapĂ­tottak csalĂĄdot, ĂŠs ezek a generĂĄciĂłk mikĂŠnt veszik kĂśrĂźl az idĂľseket. A kĂŠpek szoros ĂśsszefĂźggĂŠsben vannak egymĂĄssal ĂŠs mellettĂźk olvashatĂłk a tĂşlĂŠlĂľk tĂśrtĂŠnetei is. A tĂĄrlat alapjĂĄul a TĂşlĂŠlĂľk cĂ­mĂť, 2012-ben megjelent kĂśnyv szolgĂĄlt.”

KĂŠrdezzĂźk tisztelettel, hogy a kiĂĄllĂ­tott tĂĄrgyaknak mĂŠgis mi kĂśzĂźk a mi nemzeti tĂśrtĂŠnelmĂźnkhĂśz, SzĂŠchĂŠnyi Ferenc kizĂĄrĂłlag azt bemutatni hivatott mĂşzeumĂĄhoz? Vagy a rajta bemutatott tĂşlĂŠlĂľk mikĂŠnt segĂ­tettĂŠk, mondjuk, a Trianon ĂĄltal meggyĂśtĂśrt felvidĂŠki, erdĂŠlyi, dĂŠlvidĂŠki magyarsĂĄgot, amiĂŠrt is annak fejĂŠben most tĂĄrlatot igĂŠnyelnek maguknak?

De ami a legfĂľbb kĂŠrdĂŠs: mikor nyĂ­lik vĂŠgre ilyen zsidĂł mĂşzeumban a Lenin-fiĂşk tĂşlĂŠlĂľirĂľl? Igaz, arra, hogy Ăľket hĂĄnyan, hogyan ĂŠltĂŠk tĂşl, mĂĄr bajosabb felelni. De megkĂ­sĂŠrelhetĂľ. Ehhez ajĂĄnljuk az ĂŠrintettek figyelmĂŠbe GabĂĄnyi JĂĄnos ezredes mĂťvĂŠt (MĂĄrtĂ­rjaink, 1922), hĂĄtra sikerĂźl felhasznĂĄlĂĄsĂĄval vĂŠgre rĂłluk is tĂĄrlatot nyitniuk.
Link