Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
'A világ kiszámíthatatlanabb, mint valaha'
Ja és "Bármi megtörténhet!", de csak ha nincs jó kiszámítógéped! Irányított káosz a nagy kanyarhoz, amiben benne vagyunk. A NATO-nak meg kell újulnia, hogy jobban meg tudja védeni tagjait egy lehetséges orosz katonai fenyegetéstõl – vélekedett a katonai szövetség fõtitkárának, Anders Fogh Rasmussennek és többi 27 tagállama vezetõjének küldött levelében David Cameron brit miniszterelnök, az észak-atlanti szövetség jövõ hónapban esedékes tanácskozásának házigazdája, aki szerint az ukrán válság miatt a NATO-nak át kell gondolnia hosszú távú kapcsolatait Oroszországgal, mert az ellenségként tekint a blokkra.
A brit miniszterelnök hivatala által szombaton nyilvánosságra hozott levélben Cameron éles hangnemben fogalmazott a Krím félsziget Moszkva általi bekebelezésérõl, és azzal vádolta Oroszországot, hogy fegyverekkel látja el a kelet-ukrajnai szakadárokat. Bírálta Moszkvának a maláj utasszállító térségbeli tragédiája után tett lépéseit is. A NATO áprilisban felfüggesztett minden gyakorlati együttmûködést Oroszországgal, hogy így tiltakozzon a Krím annektálása ellen, ez azonban nem terjedt ki a két fél közötti nagyköveti vagy annál magasabb szintû kapcsolattartásra. Cameron levelében egyértelmûvé tette, hogy a szövetségnek ennél tovább kell mennie.
A brit kormányfõ a hat hónapja tartó „orosz–ukrán” válsággal kapcsolatban hosszú távú intézkedéseket sürgetett annak érdekében, hogy a szövetség bármilyen fenyegetésre gyorsan tudjon reagálni, meg tudja nyugtatni a biztonságukért aggódó tagországokat, valamint el tudjon hárítani bárminemû orosz agressziót. Cameron javasolta a hadgyakorlatok új menetrendjének kidolgozását, új infrastruktúra kiépítését, illetve a NATO gyors reagálású erõinek 25 ezer fõsre bõvítését.
Nem fenyegetés
„Be kell látnunk, hogy az utóbbi évek együttmûködése lehetetlen a jelenlegi helyzetben Oroszországnak a NATO szomszédságában folytatott illegális tevékenysége miatt, és felül kell vizsgálnunk azokat az elveket, amelyek meghatározták az Oroszországgal való kapcsolatot” – írta a miniszterelnök. „2014-ben a világ kiszámíthatatlanabb, mint valaha” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a szövetség fordulóponthoz érkezett. „Afganisztánban küldetésünk a végéhez ér. Keleten Oroszország lábbal tiporja a játékszabályokat a Krím törvénytelen annektálásával és Ukrajna agresszív destabilizálásával. Délen az instabilitás íve Észak-Afrikától és a Száheltõl a Közel-Keletig, Szíriáig és Irakig húzódik” – fejtette ki.
Noha a NATO mindig is partner, és nem fenyegetés akart lenni Oroszország számára, „egyértelmû, hogy Oroszország ellenségként tekint a NATO-ra” – fogalmazott, azzal zárva sorait, hogy a katonai szövetségnek át kell gondolnia hosszú távú kapcsolatait Moszkvával.
Újra beszélnek
Barack Obama amerikai elnök ismételten aggályait fejezte ki orosz partnerének, Vlagyimir Putyin elnöknek az ukrajnai szakadárok számára nyújtott orosz támogatás megnövelése miatt, akárcsak amiatt, hogy – mint Washingtonban vallják – Moszkva megsértette a földi telepítésû rövid és közepes hatótávolságú nukleáris rakétákról szóló, 1987-ben megkötött szerzõdést.
A két elnök pénteki telefonbeszélgetésérõl közleményben számolt be a Fehér Ház. Ez volt az elsõ kapcsolatfelvétel a két vezetõ között a maláj utasszállító repülõgép Kelet-Ukrajna felett július 17-én történt lelövését, illetve azt követõen, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió újabb szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben az ukrán válságban játszott szerepe miatt.
Link
A brit miniszterelnök hivatala által szombaton nyilvánosságra hozott levélben Cameron éles hangnemben fogalmazott a Krím félsziget Moszkva általi bekebelezésérõl, és azzal vádolta Oroszországot, hogy fegyverekkel látja el a kelet-ukrajnai szakadárokat. Bírálta Moszkvának a maláj utasszállító térségbeli tragédiája után tett lépéseit is. A NATO áprilisban felfüggesztett minden gyakorlati együttmûködést Oroszországgal, hogy így tiltakozzon a Krím annektálása ellen, ez azonban nem terjedt ki a két fél közötti nagyköveti vagy annál magasabb szintû kapcsolattartásra. Cameron levelében egyértelmûvé tette, hogy a szövetségnek ennél tovább kell mennie.
A brit kormányfõ a hat hónapja tartó „orosz–ukrán” válsággal kapcsolatban hosszú távú intézkedéseket sürgetett annak érdekében, hogy a szövetség bármilyen fenyegetésre gyorsan tudjon reagálni, meg tudja nyugtatni a biztonságukért aggódó tagországokat, valamint el tudjon hárítani bárminemû orosz agressziót. Cameron javasolta a hadgyakorlatok új menetrendjének kidolgozását, új infrastruktúra kiépítését, illetve a NATO gyors reagálású erõinek 25 ezer fõsre bõvítését.
Nem fenyegetés
„Be kell látnunk, hogy az utóbbi évek együttmûködése lehetetlen a jelenlegi helyzetben Oroszországnak a NATO szomszédságában folytatott illegális tevékenysége miatt, és felül kell vizsgálnunk azokat az elveket, amelyek meghatározták az Oroszországgal való kapcsolatot” – írta a miniszterelnök. „2014-ben a világ kiszámíthatatlanabb, mint valaha” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a szövetség fordulóponthoz érkezett. „Afganisztánban küldetésünk a végéhez ér. Keleten Oroszország lábbal tiporja a játékszabályokat a Krím törvénytelen annektálásával és Ukrajna agresszív destabilizálásával. Délen az instabilitás íve Észak-Afrikától és a Száheltõl a Közel-Keletig, Szíriáig és Irakig húzódik” – fejtette ki.
Noha a NATO mindig is partner, és nem fenyegetés akart lenni Oroszország számára, „egyértelmû, hogy Oroszország ellenségként tekint a NATO-ra” – fogalmazott, azzal zárva sorait, hogy a katonai szövetségnek át kell gondolnia hosszú távú kapcsolatait Moszkvával.
Újra beszélnek
Barack Obama amerikai elnök ismételten aggályait fejezte ki orosz partnerének, Vlagyimir Putyin elnöknek az ukrajnai szakadárok számára nyújtott orosz támogatás megnövelése miatt, akárcsak amiatt, hogy – mint Washingtonban vallják – Moszkva megsértette a földi telepítésû rövid és közepes hatótávolságú nukleáris rakétákról szóló, 1987-ben megkötött szerzõdést.
A két elnök pénteki telefonbeszélgetésérõl közleményben számolt be a Fehér Ház. Ez volt az elsõ kapcsolatfelvétel a két vezetõ között a maláj utasszállító repülõgép Kelet-Ukrajna felett július 17-én történt lelövését, illetve azt követõen, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió újabb szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben az ukrán válságban játszott szerepe miatt.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Detonator
- 2014. August 03. 07:26:51
#2 |
Perje
- 2014. August 03. 10:32:57
#3 |
Perje
- 2014. August 05. 19:25:06
#4 |
Perje
- 2014. August 05. 20:26:31
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.