Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Putyin csapdahelyzetbe lavírozta magát, hamarosan háború jöhet
Ó, micsoda szavak egy "szakértõtõl"! Fogalma sincs róla mi zajlik, de sejti, hogy valami nagy "valami" az. Jön a "háború"? "Bár jönne", de nem jön, csak toporog. Elemzõk szerint a nyugati szankciók megbénítják Moszkvát, így Oroszországnak most tényleg döntenie kell. És jó eséllyel elõremenekül.
Putyin válaszúthoz érkezett – így foglalták össze a jelenlegi helyzetet a VS.hu megkeresésére Oroszország-szakértõk. Rácz András, a finn külügyi intézet munkatársa azt mondta, a maláj gép lelövése után, az utóbbi napokban kapott Oroszország elõször olyan szankciókat az EU-tól és Amerikától, amelyek tényleg érzékenyen érinthetik. „A korai Putyin-éra évi 10 százalékos növekedésének vége, a bankokat érintõ tilalmak nagy hatással lehetnek a gazdaságra” – vélekedett. „Ezek után döbbenetes, hogy Moszkva élelmiszerimport-korlátozással válaszolt, holott az ország a világ 5. legnagyobb élelmiszer-importõre”. Rácz azt mondta, a Kreml döntéshozatalába senki nem lát bele, de kívülállóként a legvalószínûbb forgatókönyv, hogy Putyin ezzel az elszigetelõdést választotta a belpolitikai túlélése érdekében: „Meghátrál, vagy elõremenekül? Erról kell döntenie. Úgy látom, már el is kezdte elõkészíteni az utóbbi forgatókönyvet.” A szankcióval azt üzenheti az országnak, hogy minden rossz a Nyugat miatt van, még az élelmiszerhiány is. Közben viszont világossá vált, hogy Donyeck napokon belül elesik, a helyi szakadár mozgalom már nem húzza sokáig. „Ezzel párhuzamosan aggasztó, hogy Moszkva elkezdett békefenntartó szlogenekkel kampányolni Kelet-Ukrajnával kapcsolatosan, és érkeztek hírek arról, hogy a határ közelében katonai jármûveket festettek át békefenntartóvá” – mondta Rácz, emlékeztetve arra, hogy péntek délután ülésezett az orosz nemzetbiztonsági tanács is:
„Az oroszok általában hétvégén lépnek, nem lennék meglepve, ha egy forró hétvége elõtt állnánk.”
oroszország, embargó, stop, határ, ellenõrzés, sorompó Ukrán ellenõrzõpont Szevernyijnél, a luganszki régióban, az ukrán-orosz határon Forrás: AFP / SERGEY GAPON
„Hamarosan elérkezünk arra a pontra, hogy Putyinnak határoznia kell: támogatja-e tovább a szeparatistákat, vagy sem” – mondta Tálas Péter biztonságpolitikai szakértõ. A szankciópolitikának Oroszország a nagyobb vesztese, a számítások szerint nekik idén 27, jövõre 75 milliárd dollárjukba kerülnek a gazdasági tilalmak. Az EU-nak ez az összeg 50 milliárd körül lesz. A veszteségek mértéke között a GDP-hez viszonyítva még nagyobb a különbség: 4,5 százalék az oroszoknál, kontra 0,3 százalék az EU-nál, ráadásul az oroszokat kitilthatják a WTO-ból (Világkereskedelmi Szervezet) – magyarázta Tálas. Õ is úgy látja, hogy a maláj gép után érkezett az elsõ, tényleg érzékelhetõ szankció a Nyugattól. „Putyin vagy megszünteti a szeparatisták támogatását, vagy intervenció jön, valószínûleg humanitárius békefenntartó mûveletnek álcázva” – véli Tálas Péter. Mindkettõnek komoly következménye lehet, elõbbivel a belpolitikai támogatottsága csökken, utóbbival újabb szankciókat húz magára.
„Az elemzõk úgy mondják ezt, hogy a stratégiai magányosság állapotába került.”
Ráadásul Oroszország rá van szorulva a nyugati technológiákra, a Lada gyárat például a Renault tartja fenn, de a kõolaj-kitermeléshez, mélytengeri csõvezeték-fektetéshez is nyugati segítség kell. Tálas Péter szerint a szankciópolitika nem érkezett el a csúcsára, a bankokat sújtó tiltásokat kiterjeszthetik például az állami bankokról az összes bankra, de azt is érdemes észrevenni, hogy Moszkvában szinte az összes autó európai gyártmány. „Hogy bevállalja-e ezt az EU? Ez nem bevállalás kérdése, hanem szavahihetõség kérdése, arra pedig minden politikus figyel” – mondta.
Gereben Ágnes Oroszország-szakértõ is úgy véli, hogy csak a csapatok visszavonása vagy a támadás a két lehetséges út Putyin elõtt, de Moszkvának mindkettõ rossz forgatókönyv. „Elõbbi a birodalmi büszkeségre csapás, utóbbi súlyosbítja a gazdasági nehézségeket. Az infláció elhagyta a 7 százalékot, az alacsony olajár megfosztja a költségvetést a bevételek egy részétõl, a külföldi tõke pedig menekül” – magyarázta. Gereben úgy látja, már az elsõ nyugati szankciók is komolyak voltak, ráadásul azok – fõképp a pénzintezetek ellen bevezetettek – az orosz gazdaságot a következõ 5-10 évben bénítják majd meg. Az oroszok azonban erre csak vagdalkozással válaszolnak, vélekedett. „Hogy milyen hatása lesz az egésznek, az megjósolhatatlan. A verbális csata folytatódik, a tét Ukrajna hovatartozása.
Putyin a Szovjetunió széteséséért akarja kárpótolni az oroszokat a posztszovjet térség újraegyesítésével”
– magyarázta. Szerinte az EU-ra ez súlyos veszélyt jelent, és ezt már a 2008-as dél-oszétiai háborúkor látni kellett volna.
Link
Putyin válaszúthoz érkezett – így foglalták össze a jelenlegi helyzetet a VS.hu megkeresésére Oroszország-szakértõk. Rácz András, a finn külügyi intézet munkatársa azt mondta, a maláj gép lelövése után, az utóbbi napokban kapott Oroszország elõször olyan szankciókat az EU-tól és Amerikától, amelyek tényleg érzékenyen érinthetik. „A korai Putyin-éra évi 10 százalékos növekedésének vége, a bankokat érintõ tilalmak nagy hatással lehetnek a gazdaságra” – vélekedett. „Ezek után döbbenetes, hogy Moszkva élelmiszerimport-korlátozással válaszolt, holott az ország a világ 5. legnagyobb élelmiszer-importõre”. Rácz azt mondta, a Kreml döntéshozatalába senki nem lát bele, de kívülállóként a legvalószínûbb forgatókönyv, hogy Putyin ezzel az elszigetelõdést választotta a belpolitikai túlélése érdekében: „Meghátrál, vagy elõremenekül? Erról kell döntenie. Úgy látom, már el is kezdte elõkészíteni az utóbbi forgatókönyvet.” A szankcióval azt üzenheti az országnak, hogy minden rossz a Nyugat miatt van, még az élelmiszerhiány is. Közben viszont világossá vált, hogy Donyeck napokon belül elesik, a helyi szakadár mozgalom már nem húzza sokáig. „Ezzel párhuzamosan aggasztó, hogy Moszkva elkezdett békefenntartó szlogenekkel kampányolni Kelet-Ukrajnával kapcsolatosan, és érkeztek hírek arról, hogy a határ közelében katonai jármûveket festettek át békefenntartóvá” – mondta Rácz, emlékeztetve arra, hogy péntek délután ülésezett az orosz nemzetbiztonsági tanács is:
„Az oroszok általában hétvégén lépnek, nem lennék meglepve, ha egy forró hétvége elõtt állnánk.”
oroszország, embargó, stop, határ, ellenõrzés, sorompó Ukrán ellenõrzõpont Szevernyijnél, a luganszki régióban, az ukrán-orosz határon Forrás: AFP / SERGEY GAPON
„Hamarosan elérkezünk arra a pontra, hogy Putyinnak határoznia kell: támogatja-e tovább a szeparatistákat, vagy sem” – mondta Tálas Péter biztonságpolitikai szakértõ. A szankciópolitikának Oroszország a nagyobb vesztese, a számítások szerint nekik idén 27, jövõre 75 milliárd dollárjukba kerülnek a gazdasági tilalmak. Az EU-nak ez az összeg 50 milliárd körül lesz. A veszteségek mértéke között a GDP-hez viszonyítva még nagyobb a különbség: 4,5 százalék az oroszoknál, kontra 0,3 százalék az EU-nál, ráadásul az oroszokat kitilthatják a WTO-ból (Világkereskedelmi Szervezet) – magyarázta Tálas. Õ is úgy látja, hogy a maláj gép után érkezett az elsõ, tényleg érzékelhetõ szankció a Nyugattól. „Putyin vagy megszünteti a szeparatisták támogatását, vagy intervenció jön, valószínûleg humanitárius békefenntartó mûveletnek álcázva” – véli Tálas Péter. Mindkettõnek komoly következménye lehet, elõbbivel a belpolitikai támogatottsága csökken, utóbbival újabb szankciókat húz magára.
„Az elemzõk úgy mondják ezt, hogy a stratégiai magányosság állapotába került.”
Ráadásul Oroszország rá van szorulva a nyugati technológiákra, a Lada gyárat például a Renault tartja fenn, de a kõolaj-kitermeléshez, mélytengeri csõvezeték-fektetéshez is nyugati segítség kell. Tálas Péter szerint a szankciópolitika nem érkezett el a csúcsára, a bankokat sújtó tiltásokat kiterjeszthetik például az állami bankokról az összes bankra, de azt is érdemes észrevenni, hogy Moszkvában szinte az összes autó európai gyártmány. „Hogy bevállalja-e ezt az EU? Ez nem bevállalás kérdése, hanem szavahihetõség kérdése, arra pedig minden politikus figyel” – mondta.
Gereben Ágnes Oroszország-szakértõ is úgy véli, hogy csak a csapatok visszavonása vagy a támadás a két lehetséges út Putyin elõtt, de Moszkvának mindkettõ rossz forgatókönyv. „Elõbbi a birodalmi büszkeségre csapás, utóbbi súlyosbítja a gazdasági nehézségeket. Az infláció elhagyta a 7 százalékot, az alacsony olajár megfosztja a költségvetést a bevételek egy részétõl, a külföldi tõke pedig menekül” – magyarázta. Gereben úgy látja, már az elsõ nyugati szankciók is komolyak voltak, ráadásul azok – fõképp a pénzintezetek ellen bevezetettek – az orosz gazdaságot a következõ 5-10 évben bénítják majd meg. Az oroszok azonban erre csak vagdalkozással válaszolnak, vélekedett. „Hogy milyen hatása lesz az egésznek, az megjósolhatatlan. A verbális csata folytatódik, a tét Ukrajna hovatartozása.
Putyin a Szovjetunió széteséséért akarja kárpótolni az oroszokat a posztszovjet térség újraegyesítésével”
– magyarázta. Szerinte az EU-ra ez súlyos veszélyt jelent, és ezt már a 2008-as dél-oszétiai háborúkor látni kellett volna.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 3 / 3: 123
#21 |
monguzking
- 2014. August 10. 04:47:15
Oldal: 3 / 3: 123
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.