Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Francia kapcsolatok: háborús cél az európai zsidóság terrorizálása
Nana, már majdnem, de ez erõs csúsztatás. Nem a terrorizálás, hanem a kiiktatás az Emberiség jövõjébõl. Kicsit döcögõsen megy, de meglesz az a holokoszt a qva anyátokat, mocskos banda! Annak a fényében, ami az elmúlt hetekben a gázai hadmûvelet ideje alatt Európában történt, úgy tûnhet, hogy Izraelnek mégiscsak van gyenge pontja: a diaszpórája.
Az Európa-szerte, de fõleg Franciaországban lezajlott, sokszor fegyveres, antiszemita tömegdemonstrációk képei azonban nem érték el a kontinens lakóinak ingerküszöbét. A Hetek cikke.
Izrael melletti tüntetés.

Az Európai Unióban becslések szerint 38 millió muszlim embertársunk él, míg csak 1,1 millió zsidó. Az elmúlt hetekben az európai nagyvárosokban több palesztinpárti tömegtüntetésre került sor. Létszám alapján a legnagyobb megmozdulások Londonban történtek (45 ezer fõ), de jelentõsnek mondható Párizsban a 15 ezres, Hollandiában a 10 ezres, és Németországban az 5 ezres demonstráció is. Európa legkülönbözõbb városaiban zsidó személyeket, izraeli turistákat támadtak meg, náci horogkeresztek jelentek meg a falakon, sokan a nyílt utcán skandáltak antiszemita szlogeneket és zsidó zászlókat égettek el.
Az erõszakhullám Franciaországban érte el tetõpontját, ahol nyolc zsinagóga és több zsidó üzlet, vagy zsidó személy ellen intéztek támadást a tüntetések alkalmával. Elsõre úgy tûnhet, hogy ezek az incidensek csupán túlkapások, úgymond egy tömegrendezvény normális velejárói. Egy másik olvasatban viszont nem egyszerû kísérõjelenségekrõl van szó: az európai zsidó közösség terrorizálása maga a cél – háborús cél.
Álságos törõdés
Fontos leszögezni, hogy a muszlim bevándorlók nagyarányú jelenléte önmagában nem von maga után erõszakhullámot a zsidó közösségek ellen. Dél-Európában vagy Svájcban kevés megmozdulásra került sor – alacsony részvétellel – noha ezekben az országokban is jelentõs a muszlimok lakosságaránya. Sõt, még a londoni tömegtüntetés is különösebb incidens nélkül zajlott le, pedig a jelenlévõ szervezetek között nem a palesztin nép vagy a muszlimok szenvedései a közös nevezõ, hanem a nettó antiszemitizmus, ahogyan arra a neves brit újságíró, Douglas Murray rámutatott: „Egyhangú tömeg haladt elõttem. A legtöbb hölgy burkát viselt, míg a férfiak kellemes nyári öltözetben voltak. Micsoda látvány! Ugyanezek az emberek otthon maradtak a szíriai polgárháború idején, és amikor az Iszlám Állam végigdúlta Irakot, vagy a Boko Haram Nigériát és az Al-Shabaab Szomáliát. (...). És most azzal jönnek, hogy törõdnek a muszlimokkal...”
Egyes németországi elemzõk az európai tüntetések sikere mögött a török államot és egyes iszlamista csoportok háttértevékenységét látják. Több nagyvárosban fordult elõ – még ha csak rövid idõre is – hogy a rendõrség nem tudta ellenõrzése alatt tartani a demonstrálókat, így azok vagy a rendõrökre vagy az Izrael melletti szimpátiatüntetõkre támadtak. Feltûnõ volt, hogy a megmozdulások nem annyira palesztinpártiak voltak, mint inkább Hamasz-pártiak, annak ellenére, hogy a terrorszervezet az elmúlt hetekben 30 palesztin férfit végzett ki árulóként a nagy nyilvánosság elõtt, és beismerte, hogy csak 2012-ben 160 kisfiú halt meg a gyermekmunkával kiásott alagútrendszerükben.
Az európai tüntetések Hamasz-orientáltsága nem véletlen, hiszen a török kormány egyértelmûen preferálja õket a Fatahhal szemben, sõt, július elején jelentõs (800 millió dolláros) olajüzletet kötött a Hamasszal szövetségben lévõ Iszlám Állammal (ISIS).
Erõszakkal a békéért
Franciaországban számos kisebb-nagyobb palesztinpárti szervezet és a szélsõbaloldali antikapitalista párt – a korábban a vörös Action Directe terrorszervezettel szimpatizáló Olivier Besancenot – vezetésével hozták össze a legnagyobb tüntetéssorozatot. Az eseményeken megfordultak ismert szélsõjobbos vagy neonáci mikrocsoportok is, noha a legnagyobb szélsõjobbos formáció, Marine Le Pen Nemzeti Frontja teljes mértékben távol maradt a tüntetésektõl, sõt azok betiltásával is egyetértett. A francia vidéken békés, ötezer fõs városi megmozdulások voltak, Párizsban a legnagyobb tüntetésre csaknem 20 ezren mentek el augusztus elsõ szombatján. A tömeges jelenlét egyik oka az lehet, hogy az eseményt megelõzõ két szombat demonstrációit betiltották a hatóságok, mivel július 12-13-án a második világháború óta nem látott zsidóellenes erõszakba torkolltak a tüntetések.
A vasárnapi felvonuláson – ahol eleve a „halál a zsidókra” szlogennel indítottak a jelenlévõk – a tüntetõk néhányszáz fõs csoportja hirtelen letért a tervezett útvonalról, hogy az útjába akadó zsidókat felkoncolja. Kés, balta és fémrúd volt náluk a béke nevében. Néhány saroknyira tõlük, a Roquette utcai zsinagógában éppen egy különleges istentiszteletet tartottak az izraeli helyzetért. „Allah akbár”, „vágjuk el a torkukat” – skandálta a felajzott tömeg, amikor odaért a zsinagógához.
Behatolásukat a bent lévõ férfiak és a helyszínre sietõ zsidó biztonsági szolgálat emberei akadályozták meg. 160 nõ, gyermek és idõs rekedt az épületben. A szemtanúk szerint „arab, fehér, afrikai, szkinhed” támadók Izraelnek akartak üzenni az imádkozók tervezett lemészárlásával. A francia rohamrendõrség 45 perc múlva ért a helyszínre (!), addig a zsidó férfiak tartották a frontot. A jelenlévõ Bernard Abouam, a párizsi Shalom rádió újságírója szerint nem a rendõrökön múlt, hogy nem lett vérfürdõ az esetbõl.
Szponzorált vélemény
2014. július 31-én véleménycikk jelent meg Dominique de Villepin, volt konzervatív miniszterelnök tollából a legnagyobb jobboldali lapban, a Le Figaro-ban. A szerzõ jól követhetõ, sztereotip eszmefuttatásában Izrael a világbéke legnagyobb akadálya, így Villepin az ENSZ égisze alatt gazdasági szankciók bevezetését, illetve egy katonai beavatkozást sürget a zsidó állam ellen. Érdekes adalékul szolgálhat, hogy Villepin jelenleg a Katari Befektetési Alapot képviseli ügyvédként Franciaországban. Az alapnak részesedései vannak számos stratégiai jelentõségû francia vállalatnál, és katariak kezébe került az ország legnépszerûbb futballklubja, a Paris Saint-Germain is. Emellett az olajállam elõszeretettel jótékonykodik a francia külvárosok szegényebb muszlim bevándorlói között, és a Katari emirátus a Hamasz és az Iszlám Állam egyik fõ szponzora is egyben.
Hasonló forgatókönyv alapján zajlott a palesztinpárti demonstráció a Párizs melletti Sarcelles-ben, ahol szórólapokat is osztottak azzal az üzenettel, hogy „másnap végzünk a zsidókkal”. Sarcelles-ben is megtámadták a zsinagógát, de nem sikerült bejutniuk a felfegyverzett Hamasz-szimpatizánsoknak, így aztán több környékbeli zsidó boltot és autókat gyújtottak fel, miközben Hitlert és a Hamaszt éltetõ szlogeneket kiabáltak. A Sarcelles-i események mélyen megrázták a közvéleményt, és minden párt elítélte a történteket.
A CRIF, a francia zsidó hitközségek elnökhelyettese, Francis Califat szerint a Sarcelles-i események arra engednek következtetni, hogy „tulajdonképpen fegyveres felkelés történt, amelynek egyetlen motorja a zsidók iránti gyûlölet volt. Elõre tervezett események zajlottak és nem túlkapások”. Califat egy olyan tudatos stratégiát lát a háttérben, amelynek célja az európai társadalmak destabilizálása.
„Újra itt tartunk, olyan helyzetben, amit mi már sajnos jól ismerünk” – tette hozzá.
Távol a fõáramú médiák figyelmétõl, Franciaországban az elmúlt napokban ismét megszaporodtak a súlyos antiszemita incidensek. „Spontán” tüntetés szervezõdött egy nizzai zsidó napközi tábor elõtt, ahol a „halál a zsidókra” szlogent skandálták az egybegyûltek, és csak a zsidó önvédelmi csoportok, illetve a rendõrség tudta õket jobb belátásra bírni. Július végén tucatnyi „külvárosi fiatal” keresett fel egy fiatal zsidó férfit a lakásában, akinek az adatait a Facebook oldaláról szedték le. „Te vagy az a zsidó srác a Facebookon?” – kérdezték, majd fém rudakkal összeverték. A Francia Zsidó Egyetemisták Szövetsége (UEJF) azóta már rábukkant egy olyan Facebook-csoportra, amely francia zsidók személyes adatait teszi közzé hasonló célból.
A franciák közel háromnegyede egyetért az Izrael-ellenes tüntetések betiltásával, és a civil társadalomban fel-felbukkannak pozitív kezdeményezések a megmérgezett közhangulat befolyásolására. Múlt hétvégén ezren jelentek meg (köztük zsidó és arab egyetemisták) a békéért az antiszemitizmus ellen megszervezett demonstráción. Pár nappal késõbb ötezren tüntettek Izrael mellett Párizsban, kétezren Marseille-ben, ezren pedig Lyonban.
Link
Az Európa-szerte, de fõleg Franciaországban lezajlott, sokszor fegyveres, antiszemita tömegdemonstrációk képei azonban nem érték el a kontinens lakóinak ingerküszöbét. A Hetek cikke.

Az Európai Unióban becslések szerint 38 millió muszlim embertársunk él, míg csak 1,1 millió zsidó. Az elmúlt hetekben az európai nagyvárosokban több palesztinpárti tömegtüntetésre került sor. Létszám alapján a legnagyobb megmozdulások Londonban történtek (45 ezer fõ), de jelentõsnek mondható Párizsban a 15 ezres, Hollandiában a 10 ezres, és Németországban az 5 ezres demonstráció is. Európa legkülönbözõbb városaiban zsidó személyeket, izraeli turistákat támadtak meg, náci horogkeresztek jelentek meg a falakon, sokan a nyílt utcán skandáltak antiszemita szlogeneket és zsidó zászlókat égettek el.
Az erõszakhullám Franciaországban érte el tetõpontját, ahol nyolc zsinagóga és több zsidó üzlet, vagy zsidó személy ellen intéztek támadást a tüntetések alkalmával. Elsõre úgy tûnhet, hogy ezek az incidensek csupán túlkapások, úgymond egy tömegrendezvény normális velejárói. Egy másik olvasatban viszont nem egyszerû kísérõjelenségekrõl van szó: az európai zsidó közösség terrorizálása maga a cél – háborús cél.
Álságos törõdés
Fontos leszögezni, hogy a muszlim bevándorlók nagyarányú jelenléte önmagában nem von maga után erõszakhullámot a zsidó közösségek ellen. Dél-Európában vagy Svájcban kevés megmozdulásra került sor – alacsony részvétellel – noha ezekben az országokban is jelentõs a muszlimok lakosságaránya. Sõt, még a londoni tömegtüntetés is különösebb incidens nélkül zajlott le, pedig a jelenlévõ szervezetek között nem a palesztin nép vagy a muszlimok szenvedései a közös nevezõ, hanem a nettó antiszemitizmus, ahogyan arra a neves brit újságíró, Douglas Murray rámutatott: „Egyhangú tömeg haladt elõttem. A legtöbb hölgy burkát viselt, míg a férfiak kellemes nyári öltözetben voltak. Micsoda látvány! Ugyanezek az emberek otthon maradtak a szíriai polgárháború idején, és amikor az Iszlám Állam végigdúlta Irakot, vagy a Boko Haram Nigériát és az Al-Shabaab Szomáliát. (...). És most azzal jönnek, hogy törõdnek a muszlimokkal...”
Egyes németországi elemzõk az európai tüntetések sikere mögött a török államot és egyes iszlamista csoportok háttértevékenységét látják. Több nagyvárosban fordult elõ – még ha csak rövid idõre is – hogy a rendõrség nem tudta ellenõrzése alatt tartani a demonstrálókat, így azok vagy a rendõrökre vagy az Izrael melletti szimpátiatüntetõkre támadtak. Feltûnõ volt, hogy a megmozdulások nem annyira palesztinpártiak voltak, mint inkább Hamasz-pártiak, annak ellenére, hogy a terrorszervezet az elmúlt hetekben 30 palesztin férfit végzett ki árulóként a nagy nyilvánosság elõtt, és beismerte, hogy csak 2012-ben 160 kisfiú halt meg a gyermekmunkával kiásott alagútrendszerükben.
Az európai tüntetések Hamasz-orientáltsága nem véletlen, hiszen a török kormány egyértelmûen preferálja õket a Fatahhal szemben, sõt, július elején jelentõs (800 millió dolláros) olajüzletet kötött a Hamasszal szövetségben lévõ Iszlám Állammal (ISIS).
Erõszakkal a békéért
Franciaországban számos kisebb-nagyobb palesztinpárti szervezet és a szélsõbaloldali antikapitalista párt – a korábban a vörös Action Directe terrorszervezettel szimpatizáló Olivier Besancenot – vezetésével hozták össze a legnagyobb tüntetéssorozatot. Az eseményeken megfordultak ismert szélsõjobbos vagy neonáci mikrocsoportok is, noha a legnagyobb szélsõjobbos formáció, Marine Le Pen Nemzeti Frontja teljes mértékben távol maradt a tüntetésektõl, sõt azok betiltásával is egyetértett. A francia vidéken békés, ötezer fõs városi megmozdulások voltak, Párizsban a legnagyobb tüntetésre csaknem 20 ezren mentek el augusztus elsõ szombatján. A tömeges jelenlét egyik oka az lehet, hogy az eseményt megelõzõ két szombat demonstrációit betiltották a hatóságok, mivel július 12-13-án a második világháború óta nem látott zsidóellenes erõszakba torkolltak a tüntetések.
A vasárnapi felvonuláson – ahol eleve a „halál a zsidókra” szlogennel indítottak a jelenlévõk – a tüntetõk néhányszáz fõs csoportja hirtelen letért a tervezett útvonalról, hogy az útjába akadó zsidókat felkoncolja. Kés, balta és fémrúd volt náluk a béke nevében. Néhány saroknyira tõlük, a Roquette utcai zsinagógában éppen egy különleges istentiszteletet tartottak az izraeli helyzetért. „Allah akbár”, „vágjuk el a torkukat” – skandálta a felajzott tömeg, amikor odaért a zsinagógához.
Behatolásukat a bent lévõ férfiak és a helyszínre sietõ zsidó biztonsági szolgálat emberei akadályozták meg. 160 nõ, gyermek és idõs rekedt az épületben. A szemtanúk szerint „arab, fehér, afrikai, szkinhed” támadók Izraelnek akartak üzenni az imádkozók tervezett lemészárlásával. A francia rohamrendõrség 45 perc múlva ért a helyszínre (!), addig a zsidó férfiak tartották a frontot. A jelenlévõ Bernard Abouam, a párizsi Shalom rádió újságírója szerint nem a rendõrökön múlt, hogy nem lett vérfürdõ az esetbõl.
Szponzorált vélemény
2014. július 31-én véleménycikk jelent meg Dominique de Villepin, volt konzervatív miniszterelnök tollából a legnagyobb jobboldali lapban, a Le Figaro-ban. A szerzõ jól követhetõ, sztereotip eszmefuttatásában Izrael a világbéke legnagyobb akadálya, így Villepin az ENSZ égisze alatt gazdasági szankciók bevezetését, illetve egy katonai beavatkozást sürget a zsidó állam ellen. Érdekes adalékul szolgálhat, hogy Villepin jelenleg a Katari Befektetési Alapot képviseli ügyvédként Franciaországban. Az alapnak részesedései vannak számos stratégiai jelentõségû francia vállalatnál, és katariak kezébe került az ország legnépszerûbb futballklubja, a Paris Saint-Germain is. Emellett az olajállam elõszeretettel jótékonykodik a francia külvárosok szegényebb muszlim bevándorlói között, és a Katari emirátus a Hamasz és az Iszlám Állam egyik fõ szponzora is egyben.
Hasonló forgatókönyv alapján zajlott a palesztinpárti demonstráció a Párizs melletti Sarcelles-ben, ahol szórólapokat is osztottak azzal az üzenettel, hogy „másnap végzünk a zsidókkal”. Sarcelles-ben is megtámadták a zsinagógát, de nem sikerült bejutniuk a felfegyverzett Hamasz-szimpatizánsoknak, így aztán több környékbeli zsidó boltot és autókat gyújtottak fel, miközben Hitlert és a Hamaszt éltetõ szlogeneket kiabáltak. A Sarcelles-i események mélyen megrázták a közvéleményt, és minden párt elítélte a történteket.
A CRIF, a francia zsidó hitközségek elnökhelyettese, Francis Califat szerint a Sarcelles-i események arra engednek következtetni, hogy „tulajdonképpen fegyveres felkelés történt, amelynek egyetlen motorja a zsidók iránti gyûlölet volt. Elõre tervezett események zajlottak és nem túlkapások”. Califat egy olyan tudatos stratégiát lát a háttérben, amelynek célja az európai társadalmak destabilizálása.
„Újra itt tartunk, olyan helyzetben, amit mi már sajnos jól ismerünk” – tette hozzá.
Távol a fõáramú médiák figyelmétõl, Franciaországban az elmúlt napokban ismét megszaporodtak a súlyos antiszemita incidensek. „Spontán” tüntetés szervezõdött egy nizzai zsidó napközi tábor elõtt, ahol a „halál a zsidókra” szlogent skandálták az egybegyûltek, és csak a zsidó önvédelmi csoportok, illetve a rendõrség tudta õket jobb belátásra bírni. Július végén tucatnyi „külvárosi fiatal” keresett fel egy fiatal zsidó férfit a lakásában, akinek az adatait a Facebook oldaláról szedték le. „Te vagy az a zsidó srác a Facebookon?” – kérdezték, majd fém rudakkal összeverték. A Francia Zsidó Egyetemisták Szövetsége (UEJF) azóta már rábukkant egy olyan Facebook-csoportra, amely francia zsidók személyes adatait teszi közzé hasonló célból.
A franciák közel háromnegyede egyetért az Izrael-ellenes tüntetések betiltásával, és a civil társadalomban fel-felbukkannak pozitív kezdeményezések a megmérgezett közhangulat befolyásolására. Múlt hétvégén ezren jelentek meg (köztük zsidó és arab egyetemisták) a békéért az antiszemitizmus ellen megszervezett demonstráción. Pár nappal késõbb ötezren tüntettek Izrael mellett Párizsban, kétezren Marseille-ben, ezren pedig Lyonban.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
nyilas
- 2014. August 10. 07:32:38
#2 |
Pitkin
- 2014. August 10. 08:14:15
#3 |
Perje
- 2014. August 10. 10:05:48
#4 |
Perje
- 2014. August 10. 20:43:53
#5 |
Perje
- 2014. August 11. 16:22:34
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.