Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Kártékony zsidók I.
Kitüntetett zsidó-kommunista besúgók és más kártékony alantasok
A Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) zsidó vezetése március 14-én kitüntette a saját állambiztonsági ügynökeit, aztán másnap elment tüntetni az övéivel, a millásokkal és követelte - egyebek között - az ügynöktörvényt, az ügynöklisták nyilvánosságra hozását. Ez ugyanaz a szégyentelen, gátlástalan cinizmus, amellyel a Fidesz-KDNP frakció leszavazta az ügynökmúlt feltárását, de másnap elmentek a fiúk Orbánnal az élen a Terror Háza elé és követelték a kommunista diktatúra bûnöseinek megnevezését, felelõsségre vonását.
Vince Mátyás
A Dopeman névre hallgató torz-korcs zsidó-cigány ordítozott 15-én Budapest belvárosában a tömegnek az õ szabadságuk korlátozásáról, míg a MÚOSZ ünnepségén Fidel Castro Kubájának legszorgosabb hazai népszerûsítõje, a volt MSZMP-s Horvát János, hivatásos rettegõ nosztalgiázott azokról az idõkrõl, amikor a maga fajta kommunisták még a hatalom közelében sütkéreztek. Barátja, Vince Mátyás tiszteletbeli elnök, a cinizmus és a cionizmus alaphangját túlharsogó, szélsõséges nemzetközi zsidó szervezet, a B'nai B'rith magyarországi szálláscsinálója lelkesen tapsolt az õ horvátjancsijuknak.
Horvát János
A MÚOSZ - mely elnökségének háromnegyede, választmányának kétharmada zsidó, kellõ kommunista múlttal - idén is kiosztotta teljesen devalválódott kitüntetéseit, melyeket igazi szakmabeli nem fogad el. A korlátolt elfogultságok nem egyszerûen a tévedések vígjátékát hozták, hanem a haverok rémálmainak beteges megnyilvánulásait is. Nehogy azt higgye valaki, hogy az a legjobb újságíró, aki "Aranytoll"-at kap, de aki ma kap ilyet a bolsevik-liberális kövülettõl, a MÚOSZ-tól, az több mint gyanús a valóban szabad és független gondolkodású, tisztességes magyar újságírók számára, akik semmilyen politikai hatalomnak, jövõ-menõ kurzusoknak nem hajlandók behódolni, így Orbán diktatúrájának sem. És mégis, a birkanyáj több ezer tagja passzív beletörõdéssel hagyja, hogy feje fölött megcsúfolják érzelmeit és legjobb szándékait Zoltai Gusztáv és Köves Slomo hangos és erõszakos, a hatalomhoz minden eszközzel ragaszkodó küldöttei.
Cserhalmi Imre Pökhendi, nyegle zsidó gyerekek provokációja a tisztesség ellen, - ahogy õk mondják: jó hecc a gojok ellenében - hogy Aranytoll kitüntetésben részesült Cserhalmi (Friedman) Imre (1934, Budapest, Wittenberg Gabriella), aki már 1956 elõtt is besúgó volt, a forradalom napjaiban mint kipróbált hálózati személy csatlakozott a XI. kerületi karhatalmi század operatív csoportjához, melyet Kónya Pál r. hadnagy vezetett. Ezt követõen a kádári állambiztonsági szervezet "Újságíró" fedõnevû "T" (titkos találkozó) lakásgazdája volt a XIII. kerület Pannónia utca 42. I. emelet 1. szám alatt. Vele együtt lakott mint albérlõ az "Újlaki" fedõnevû informátor, Szalkai Sándor újságíró, a Népszabadság munkatársa, késõbb televíziós rendezõ.
Barát TamásTavaly december 30-án körképet adtunk a lezüllött magyar újságírás celebjeirõl, ebben elmondtuk, hogy a MUOSZ új vezetésében két irányzat erõsödött meg. Az egyik gyökerei a 60-as, 70-es évek cionista szervezkedéseihez nyúlnak vissza, élükön Barát Tamással, aki az Etikai Bizottság elnöke lett, de ide tartoznak a cionista állambiztonsági besúgók is, mint például Dr. Kulcsár Péter, a Magyar Rádió volt vezetõ külpolitikai újságírója (III/I.) vagy Sós Péter újságíró, titkos megbízott (III/II.) A másik irányzat: a Moszkvából visszajött megbízható fiúk, akik nem csak Moszkvában tanultak, s kaptak kiképzést a fedõszervként mûködõ egyetemen (IMO), hanem moszkvai tudósítóként is dolgoztak, s ezt követõen küldték õket Nyugatra, mint kipróbált és megbízható hírszerzõket. Ilyenként említettük Farkas József Györgyöt, Pogár Demetert és Tóth Károlyt.
Az csak természetes, hogy most Aranytollat kapott egyikük: Farkas József György, aki moszkvai tanulmányok és tudósítói évek után, a magyar párt és kormánydelegációk állandó kísérõje volt, majd ösztöndíjas az USA-ban, a Népszabadság berlini tudósítója. (Oly megbízható elvtárs, mint a ma is aktív Pogár Demeter, aki hol Washingtonból tudósít, hol a Közel-Keletrõl, de soha nem derül ki, hogy a - a magyar hírszerzésen kívül - kit képvisel, melyik sajtószervet.
Farkas József György
A zsidókon kívül ki kell tüntetni a goj kommunistákat és a "mi cigányunk"-at is. Kapott is Aranytollat például a régi pártkáder Árpási Zoltán, aki a KISZ-ben nõtt fel, aztán egész életében vezetõ sajtóállásban volt Békéstõl Somogyig, az MSZMP majd az MSZP jóvoltából. A "mi cigányunk" most a rossz arcú kirakatcigány Rostás-Farkas György volt Békés megyébõl, akit már ismerünk a bírósági tárgyalóterembõl szélhámos, csaló vajdák oldalán.
Jutott plecsni Mayer Évának is, aki harminc évig dolgozott a Neue Zeitung azon szerkesztõségében, ahol minden negyedik ember beépített állambiztonsági megbízott volt, élükön Heltai Andrással, "Herceg" titkos munkatárssal, aki fajtaazonosan dolgozott Paul Lendvai állambiztonsági társadalmi kapcsolatra is a német nyelvterületen, fõként Bécsben.
A legnagyobb röhej a hírhedt SZDSZ-es Ráday Mihály újabb plecsnije. Õ tavaly év végén kiesett a MÚOSZ elnökségébõl, s most meg akarták vigasztalni a zsidó hitközség képviselõi. Közismert róla, hogy betegesen gyûjti a plecsninek számító értéktelen kitûzõket, szívósan kijárja õket, jelentkezik, bekopog mindenhova, ajánlja magát. Már van 29 és fél elismerése, melyeket mindig felsorol életrajzában. (Ha például a jövõ hónapban megtudja, hogy Sármellék külsõn a Nadragulya utca páratlan oldalán lakók alapítottak egy díjat a legszebb szakállú léggömbhámozó részére, akkor Ráday odarohan kamerájával, csinál néhány snittet és felajánl valamilyen nyilvánosságot annak fejében, hogy elõször õ kapja meg a lokális jelentõségû civil kitüntetést.) Nos, a mûemléki panamák milliárdosa, aki az SZDSZ védõszárnyai alatt bonyolította a háttér fekete gazdaság - Budai Gyula sajnos nem vizsgálta - buli üzleteit gazdag európai és tengerentúli zsidó kereskedõk segítségével (például, ha egy vidéki nemesi kúriáról megállapították, hogy nincs mûemléki jelentõsége, s ezért helyreállítása sem állami érdek, másnap fillérekért megvették a Sukoro jellegû érdeklõdõk Ráday közvetítésével) egyebek között azzal az indoklással kapott Aranytollat, hogy "Az unokáink sem fogják látni" címû legendás mûsora 31 éven át szerepelt a képernyõn. Csakhogy ez a mûsor is lopott árú volt: a hetvenes években lopta el a mûsor ötletét "A Hét" egyik munkatársnõjétõl, akivel egy darabig együtt dolgozott operatõrként a heti politikai magazinban, aztán üzletet látva a témában, önállósította magát, s az MTV-n belüli haverok segítségével elérte, hogy nevéhez kötõdõen fusson tovább a sorozat és ne A Hétben.
Ráday Mihály
No, de márciusban dupla vagy semmit játszott a hiú és alantas Ráday, a fröcsögõsen nemzetellenes. Alapíttatott egy képzõmûvészeti díjat a MÚOSZ-szal, amitõl egyébként profilidegen az ilyen elismerés (a kazánkovácsok kamarája sem ad díjakat a gyógypedagógusoknak), a képzõmûvészeten belül külön kategória díjakat az építészet, a mûemlékvédelem, a festészet(!), a szobrászat, az iparmûvészet kiválasztottjainak. Mit ad Isten, minõ véletlen a mûemlékvédelem 2012. évi MÚOSZ-kitüntetettje nem más lett, mint a retek barát Ráday. Március 8-án adták át a díjakat a Vörösmarty utcai újságíró székházban nagy felhajtással, oda sántikált még botjára támaszkodva szegény Varga Imre is, aki ugye messze nincs Rádayval azonos súlycsoportban. Tehát e márciusi begyûjtés eredménye az operatõr számára: egy plecsni március 8-án, egy másik plecsni március 14-én. Ez ám a kárpótlás az elnökségi tagság elvesztéséért és a SZDSZ csõdjéért. Bravó!
Kiosztották a nemzeti ünnep alkalmából a Németh Gyula díjat is a fiatal sportújságíróknak ebben az évben is, csak az a ciki változatlanul, hogy Németh Gyula "Bödõi" fedõnéven titkos megbízottként dolgozott a politikai rendõrségnek, úgy, hogy igazán szép, tiszta, nemes és felemelõ példa a jövõ ifjú sportriporterei elé. Ilyen megfontolásból javasoljuk, létesítsenek és nevezzenek el televíziós sportriporterek és szerkesztõk díjazására szolgáló új alapítványt Vitár Róbertrõl, a "Tárnoki László" fedõnevû III/III-as titkos megbízottról, aki megelégedésre tartósan szolgálta a BM. állambiztonsági érdekeit az MTV-ben.
Nem láttunk a MÚOSZ március 15-i ünnepségén olyan korábbi Aranytollal díjazott kiválóságokat, mint például:
Békés Sándor AC-25 számú szigorúan titkos állományú fõoperatív tisztet a III/III-tól;
Hámori (Chajet) Tibor titkos munkatársat, akinek három fedõneve is volt: "Hubai", "Tibor" és "Harangozó István" és a budapesti izraeli nagykövetség ellen foglalkoztatták sikeresen;
Róbert László korábbi MÚOSZ-elnököt, a K-232 számú, szigorúan titkos állományú fõoperatív beosztottat a III/I-tõl;
Burget Lajos "Bodrogközi" fedõnevû titkos megbízottat, az elnökség korábbi tagját;
Kálmán (Kulmann) Sándor "Svéd" fedõnevû tmb-t;
Daniss Gyõzõ „Kovács Zoltán" fedõnevû informátort, az egykori Politikai Nyomozó Fõosztálytól;
vagy Schmitt Pál köztársasági elnök kedvenc besúgóját: Vad Dezsõ "Zsuzsa" fedõnevû tmb-t a III/II-tõl, aki ráadásul az "Örökös tag" megbecsült rangját is megszerezte az aranytollal együtt. (A bõr a pofánkról...)
Szepesi GyörgyEzen a márciuson másutt, de két helyen is magas kitüntetéssel értékelték Szepesi György "Galambos" tmb. hosszú menetelését a BM. Állambiztonsági Fõcsoportfõnökséggel, az MSZP Szabad Sajtó Alapítványánál és a Borkai Zsolt által elnökölt MOB-nál.
Aczél EndreKi ne hagyjuk Aczél Endrét, a szívós állambiztonsági hírszerzõt, aki bevallottan dolgozott külföldi kiküldetési idején nemcsak az MTI-nek, hanem a BM. III. Fõcsoportfõnökségének is. Az „aczélbandi" jutalma az idén a Pulitzer emlékdíj, amit keresztény magyar emberek a legritkábban kapnak meg, ilyenek ugyanis egyáltalán nincsenek a Pulitzer kuratórium tagjai között.
A nemzeti ünnepen kitüntetett besúgók névsora nem teljes, ám nem akarjuk, hogy ma még jobban felkavarodjék a gyomruk, ezért majd máskor folytatjuk. Addig is gondolkodjanak azon, szükség van-e nemzeti történelmünk állambiztonsági múlt címû fejezetének megismerésére, vagy hadd gennyesedjen tovább a seb és legyen igaza Orbán Viktornak is, aki nem akar - ki tudja miért - ügynök ügyekkel foglalkozni.
Comment:
Pfejjj.. Ennyi mocskos disznót egy rakáson, a belem kifordul! Ezek arra sem méltóak, hogy tisztességes ember leköpje õket.
... Ezek tényleg nem nyugszanak, amíg fel nem akadnak valahova...
Link
A Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) zsidó vezetése március 14-én kitüntette a saját állambiztonsági ügynökeit, aztán másnap elment tüntetni az övéivel, a millásokkal és követelte - egyebek között - az ügynöktörvényt, az ügynöklisták nyilvánosságra hozását. Ez ugyanaz a szégyentelen, gátlástalan cinizmus, amellyel a Fidesz-KDNP frakció leszavazta az ügynökmúlt feltárását, de másnap elmentek a fiúk Orbánnal az élen a Terror Háza elé és követelték a kommunista diktatúra bûnöseinek megnevezését, felelõsségre vonását.
Vince Mátyás
A Dopeman névre hallgató torz-korcs zsidó-cigány ordítozott 15-én Budapest belvárosában a tömegnek az õ szabadságuk korlátozásáról, míg a MÚOSZ ünnepségén Fidel Castro Kubájának legszorgosabb hazai népszerûsítõje, a volt MSZMP-s Horvát János, hivatásos rettegõ nosztalgiázott azokról az idõkrõl, amikor a maga fajta kommunisták még a hatalom közelében sütkéreztek. Barátja, Vince Mátyás tiszteletbeli elnök, a cinizmus és a cionizmus alaphangját túlharsogó, szélsõséges nemzetközi zsidó szervezet, a B'nai B'rith magyarországi szálláscsinálója lelkesen tapsolt az õ horvátjancsijuknak.
Horvát János
A MÚOSZ - mely elnökségének háromnegyede, választmányának kétharmada zsidó, kellõ kommunista múlttal - idén is kiosztotta teljesen devalválódott kitüntetéseit, melyeket igazi szakmabeli nem fogad el. A korlátolt elfogultságok nem egyszerûen a tévedések vígjátékát hozták, hanem a haverok rémálmainak beteges megnyilvánulásait is. Nehogy azt higgye valaki, hogy az a legjobb újságíró, aki "Aranytoll"-at kap, de aki ma kap ilyet a bolsevik-liberális kövülettõl, a MÚOSZ-tól, az több mint gyanús a valóban szabad és független gondolkodású, tisztességes magyar újságírók számára, akik semmilyen politikai hatalomnak, jövõ-menõ kurzusoknak nem hajlandók behódolni, így Orbán diktatúrájának sem. És mégis, a birkanyáj több ezer tagja passzív beletörõdéssel hagyja, hogy feje fölött megcsúfolják érzelmeit és legjobb szándékait Zoltai Gusztáv és Köves Slomo hangos és erõszakos, a hatalomhoz minden eszközzel ragaszkodó küldöttei.
Cserhalmi Imre Pökhendi, nyegle zsidó gyerekek provokációja a tisztesség ellen, - ahogy õk mondják: jó hecc a gojok ellenében - hogy Aranytoll kitüntetésben részesült Cserhalmi (Friedman) Imre (1934, Budapest, Wittenberg Gabriella), aki már 1956 elõtt is besúgó volt, a forradalom napjaiban mint kipróbált hálózati személy csatlakozott a XI. kerületi karhatalmi század operatív csoportjához, melyet Kónya Pál r. hadnagy vezetett. Ezt követõen a kádári állambiztonsági szervezet "Újságíró" fedõnevû "T" (titkos találkozó) lakásgazdája volt a XIII. kerület Pannónia utca 42. I. emelet 1. szám alatt. Vele együtt lakott mint albérlõ az "Újlaki" fedõnevû informátor, Szalkai Sándor újságíró, a Népszabadság munkatársa, késõbb televíziós rendezõ.
Barát TamásTavaly december 30-án körképet adtunk a lezüllött magyar újságírás celebjeirõl, ebben elmondtuk, hogy a MUOSZ új vezetésében két irányzat erõsödött meg. Az egyik gyökerei a 60-as, 70-es évek cionista szervezkedéseihez nyúlnak vissza, élükön Barát Tamással, aki az Etikai Bizottság elnöke lett, de ide tartoznak a cionista állambiztonsági besúgók is, mint például Dr. Kulcsár Péter, a Magyar Rádió volt vezetõ külpolitikai újságírója (III/I.) vagy Sós Péter újságíró, titkos megbízott (III/II.) A másik irányzat: a Moszkvából visszajött megbízható fiúk, akik nem csak Moszkvában tanultak, s kaptak kiképzést a fedõszervként mûködõ egyetemen (IMO), hanem moszkvai tudósítóként is dolgoztak, s ezt követõen küldték õket Nyugatra, mint kipróbált és megbízható hírszerzõket. Ilyenként említettük Farkas József Györgyöt, Pogár Demetert és Tóth Károlyt.
Az csak természetes, hogy most Aranytollat kapott egyikük: Farkas József György, aki moszkvai tanulmányok és tudósítói évek után, a magyar párt és kormánydelegációk állandó kísérõje volt, majd ösztöndíjas az USA-ban, a Népszabadság berlini tudósítója. (Oly megbízható elvtárs, mint a ma is aktív Pogár Demeter, aki hol Washingtonból tudósít, hol a Közel-Keletrõl, de soha nem derül ki, hogy a - a magyar hírszerzésen kívül - kit képvisel, melyik sajtószervet.
Farkas József György
A zsidókon kívül ki kell tüntetni a goj kommunistákat és a "mi cigányunk"-at is. Kapott is Aranytollat például a régi pártkáder Árpási Zoltán, aki a KISZ-ben nõtt fel, aztán egész életében vezetõ sajtóállásban volt Békéstõl Somogyig, az MSZMP majd az MSZP jóvoltából. A "mi cigányunk" most a rossz arcú kirakatcigány Rostás-Farkas György volt Békés megyébõl, akit már ismerünk a bírósági tárgyalóterembõl szélhámos, csaló vajdák oldalán.
Jutott plecsni Mayer Évának is, aki harminc évig dolgozott a Neue Zeitung azon szerkesztõségében, ahol minden negyedik ember beépített állambiztonsági megbízott volt, élükön Heltai Andrással, "Herceg" titkos munkatárssal, aki fajtaazonosan dolgozott Paul Lendvai állambiztonsági társadalmi kapcsolatra is a német nyelvterületen, fõként Bécsben.
A legnagyobb röhej a hírhedt SZDSZ-es Ráday Mihály újabb plecsnije. Õ tavaly év végén kiesett a MÚOSZ elnökségébõl, s most meg akarták vigasztalni a zsidó hitközség képviselõi. Közismert róla, hogy betegesen gyûjti a plecsninek számító értéktelen kitûzõket, szívósan kijárja õket, jelentkezik, bekopog mindenhova, ajánlja magát. Már van 29 és fél elismerése, melyeket mindig felsorol életrajzában. (Ha például a jövõ hónapban megtudja, hogy Sármellék külsõn a Nadragulya utca páratlan oldalán lakók alapítottak egy díjat a legszebb szakállú léggömbhámozó részére, akkor Ráday odarohan kamerájával, csinál néhány snittet és felajánl valamilyen nyilvánosságot annak fejében, hogy elõször õ kapja meg a lokális jelentõségû civil kitüntetést.) Nos, a mûemléki panamák milliárdosa, aki az SZDSZ védõszárnyai alatt bonyolította a háttér fekete gazdaság - Budai Gyula sajnos nem vizsgálta - buli üzleteit gazdag európai és tengerentúli zsidó kereskedõk segítségével (például, ha egy vidéki nemesi kúriáról megállapították, hogy nincs mûemléki jelentõsége, s ezért helyreállítása sem állami érdek, másnap fillérekért megvették a Sukoro jellegû érdeklõdõk Ráday közvetítésével) egyebek között azzal az indoklással kapott Aranytollat, hogy "Az unokáink sem fogják látni" címû legendás mûsora 31 éven át szerepelt a képernyõn. Csakhogy ez a mûsor is lopott árú volt: a hetvenes években lopta el a mûsor ötletét "A Hét" egyik munkatársnõjétõl, akivel egy darabig együtt dolgozott operatõrként a heti politikai magazinban, aztán üzletet látva a témában, önállósította magát, s az MTV-n belüli haverok segítségével elérte, hogy nevéhez kötõdõen fusson tovább a sorozat és ne A Hétben.
Ráday Mihály
No, de márciusban dupla vagy semmit játszott a hiú és alantas Ráday, a fröcsögõsen nemzetellenes. Alapíttatott egy képzõmûvészeti díjat a MÚOSZ-szal, amitõl egyébként profilidegen az ilyen elismerés (a kazánkovácsok kamarája sem ad díjakat a gyógypedagógusoknak), a képzõmûvészeten belül külön kategória díjakat az építészet, a mûemlékvédelem, a festészet(!), a szobrászat, az iparmûvészet kiválasztottjainak. Mit ad Isten, minõ véletlen a mûemlékvédelem 2012. évi MÚOSZ-kitüntetettje nem más lett, mint a retek barát Ráday. Március 8-án adták át a díjakat a Vörösmarty utcai újságíró székházban nagy felhajtással, oda sántikált még botjára támaszkodva szegény Varga Imre is, aki ugye messze nincs Rádayval azonos súlycsoportban. Tehát e márciusi begyûjtés eredménye az operatõr számára: egy plecsni március 8-án, egy másik plecsni március 14-én. Ez ám a kárpótlás az elnökségi tagság elvesztéséért és a SZDSZ csõdjéért. Bravó!
Kiosztották a nemzeti ünnep alkalmából a Németh Gyula díjat is a fiatal sportújságíróknak ebben az évben is, csak az a ciki változatlanul, hogy Németh Gyula "Bödõi" fedõnéven titkos megbízottként dolgozott a politikai rendõrségnek, úgy, hogy igazán szép, tiszta, nemes és felemelõ példa a jövõ ifjú sportriporterei elé. Ilyen megfontolásból javasoljuk, létesítsenek és nevezzenek el televíziós sportriporterek és szerkesztõk díjazására szolgáló új alapítványt Vitár Róbertrõl, a "Tárnoki László" fedõnevû III/III-as titkos megbízottról, aki megelégedésre tartósan szolgálta a BM. állambiztonsági érdekeit az MTV-ben.
Nem láttunk a MÚOSZ március 15-i ünnepségén olyan korábbi Aranytollal díjazott kiválóságokat, mint például:
Békés Sándor AC-25 számú szigorúan titkos állományú fõoperatív tisztet a III/III-tól;
Hámori (Chajet) Tibor titkos munkatársat, akinek három fedõneve is volt: "Hubai", "Tibor" és "Harangozó István" és a budapesti izraeli nagykövetség ellen foglalkoztatták sikeresen;
Róbert László korábbi MÚOSZ-elnököt, a K-232 számú, szigorúan titkos állományú fõoperatív beosztottat a III/I-tõl;
Burget Lajos "Bodrogközi" fedõnevû titkos megbízottat, az elnökség korábbi tagját;
Kálmán (Kulmann) Sándor "Svéd" fedõnevû tmb-t;
Daniss Gyõzõ „Kovács Zoltán" fedõnevû informátort, az egykori Politikai Nyomozó Fõosztálytól;
vagy Schmitt Pál köztársasági elnök kedvenc besúgóját: Vad Dezsõ "Zsuzsa" fedõnevû tmb-t a III/II-tõl, aki ráadásul az "Örökös tag" megbecsült rangját is megszerezte az aranytollal együtt. (A bõr a pofánkról...)
Szepesi GyörgyEzen a márciuson másutt, de két helyen is magas kitüntetéssel értékelték Szepesi György "Galambos" tmb. hosszú menetelését a BM. Állambiztonsági Fõcsoportfõnökséggel, az MSZP Szabad Sajtó Alapítványánál és a Borkai Zsolt által elnökölt MOB-nál.
Aczél EndreKi ne hagyjuk Aczél Endrét, a szívós állambiztonsági hírszerzõt, aki bevallottan dolgozott külföldi kiküldetési idején nemcsak az MTI-nek, hanem a BM. III. Fõcsoportfõnökségének is. Az „aczélbandi" jutalma az idén a Pulitzer emlékdíj, amit keresztény magyar emberek a legritkábban kapnak meg, ilyenek ugyanis egyáltalán nincsenek a Pulitzer kuratórium tagjai között.
A nemzeti ünnepen kitüntetett besúgók névsora nem teljes, ám nem akarjuk, hogy ma még jobban felkavarodjék a gyomruk, ezért majd máskor folytatjuk. Addig is gondolkodjanak azon, szükség van-e nemzeti történelmünk állambiztonsági múlt címû fejezetének megismerésére, vagy hadd gennyesedjen tovább a seb és legyen igaza Orbán Viktornak is, aki nem akar - ki tudja miért - ügynök ügyekkel foglalkozni.
Comment:
Pfejjj.. Ennyi mocskos disznót egy rakáson, a belem kifordul! Ezek arra sem méltóak, hogy tisztességes ember leköpje õket.
... Ezek tényleg nem nyugszanak, amíg fel nem akadnak valahova...
Link
Hozzaszolasok
#1 |
hunvala
- 2012. July 11. 13:33:21
#2 |
Zea
- 2012. July 11. 19:41:52
#3 |
lalapapa
- 2012. July 11. 19:48:28
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.