Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Öt éve futhat magyar gépeken a mindent látó kémprogram
Na, csak 5 éve figyeltek kémprogrammal? Micsoda szégyen! Remélem még megy a lehallgatás, kamerázás, mert épp egy pattanást növesztettem a seggemen nektek! A parlament nemzetbiztonsági bizottsága mindent rendben talált a FinFisher kémprogram használatával kapcsolatban, elismerve, hogy a gyûjtött információk visszaélésekre is lehetõséget adnak.
A hatályos jogszabályokat betartva, bírói vagy igazságügyi miniszteri engedély birtokában, kizárólag adott célra és csak korlátozott ideig figyelnek meg egyes személyeket Magyarországon kémszoftver segítségével – nagyjából ez derült ki az Országgyûlés nemzetbiztonsági bizottságának keddi zárt ülésén. A titkosszolgálatok tehát tömegesen nem vetik be ezt az eszközt, és nem folytatnak parttalan adathalászatot.
A FinFisher kémszoftver magyarországi alkalmazására úgy derült fény, hogy egy hacker feltörte a programot készítõ Gamma International egyik szerverét, és az ott talált levelekbõl kiderült: a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat egyik munkatársa többször fordult kérdéssel a cég online ügyfélszolgálatához, mert gondok voltak a szoftverrel. „Bebizonyosodott, hogy a magyar titkosszolgálat is elõfizetõje az elnyomó rezsimek kedvelt internetlehallgató szoftvercsomagjának, a FinFishernek" – írta erre hivatkozással elsõként az Átlátszó.
A hír meglehetõsen nagy felzúdulást keltett, és az ellenzék kérdések sorát vetette fel: Hány személy vagy szervezet ellen folyik a program segítségével megfigyelés bírói végzés nélkül, van-e köztük civil szervezet, miért nem tudott minderrõl a parlament szakbizottsága? Arra is kíváncsiak voltak, hogy kinek és miért van szüksége nálunk a diktatúrák kedvelt kémszoftverére, használták-e már, és milyen eljárási szabályok vonatkoznak az alkalmazására.
Öt éve tudták
Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke a zárt ülés után kérdésünkre elmondta, a titkosszolgálat 2009-ben kapott felhatalmazást a nemzetbiztonsági bizottságtól arra, hogy közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül valósíthasson meg informatikai fejlesztéseket.
A politikus szerint akkor a testület valamennyi tagja tudhatta, hogy kizárólag a telefonok lehallgatásával nem lehet eredményesen fellépni a bûnözõkkel, illetve a nemzetbiztonságot fenyegetõ jelenségekkel szemben. (Ehhez képest - ahogy korábban megírtuk - a bizottság korábbi és jelenlegi tagjai nem találkoztak olyan tervvel, elõterjesztéssel vagy tájékoztatóval, amely a FinFisher vagy bármelyik más kémszoftver megvásárlására és hazai alkalmazásának elindítására utalt volna.)
Sok mindent lát
Molnár szerint az internetes kommunikáció figyelemmel kísérésére alkalmas kémszoftver beszerzésében, illetve alkalmazásában nincs semmi meglepõ. Hangsúlyozta, hogy ilyen eszközt más demokratikus államok sora is bevet. A kérdés csupán az – tette hozzá –, hogy a titkosszolgálati eszközök felhasználásának szabályait betartják-e. Ezzel kapcsolatban a telefonlehallhatást hozta fel példaként, amit bíró vagy az igazságügyért felelõs miniszter engedélyezhet, és ha mindenki törvényesen jár el, a polgároknak nincs mitõl félniük.
Szél Bernadett nyilatkozik. A sajtóból tudta meg, hogy létezik a FinFisher
Kurucz Árpád / Népszabadság
Ugyanez a helyzet egy kémszoftverrel is – magyarázta –, mert ha azt kizárólag törvényes keretek között használják, amiatt senki nem kerülhet kényelmetlen helyzetbe. Más kérdés, hogy egy ilyen rendszer sok mindent lát, és a begyûjtött információk visszaélésekre is lehetõséget adnak – fogalmazott. Mindazonáltal a titkosszolgálatok vezetõtõl kapott tájékoztatás alapján nincs jele annak – jelentette ki –, hogy tömegesen alkalmaznák a programot.
Leütés
Ehhez képest - ahogy arról korábban már beszámoltunk - a Finfisher és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közötti levelezésbõl kiderült, hogy a magyar titkosszolgálat a szoftverrel egyszerre több számítógépet is megfigyelés alatt tarthatott. De legalábbis megpróbálták, hiszen a szolgálat munkatársa arról panaszkodott az ügyfélszolgálatnak, hogy nem mûködik megfelelõen a billentyû-leütéseket rögzítõ alkalmazás. A levélben "multiple keylogging sessions"-rõl ír, ami azt jelenti, hogy egyszerre - legalábbis egy nap alatt - több számítógépen is próbálták figyelni a billentyû-leütéseket. Az nem derült ki, hogy hány megfertõzött gépen kutakodtak.
Minden rendben
A zárt ülésen elhangzottak államtitoknak minõsülnek, ezért részletekkel a testület LMP-s tagja, Szél Bernadett sem szolgált, de a tanácskozáson szerzett ismeretek birtokában határozottan állítja: nincs tömeges megfigyelés, és a szolgálatok a törvény szerinti külsõ engedélyt minden esetben megkérik. A politikus közölte azt is, hogy a bizottság elõtt megjelent Péterfalvi Attila, az Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, aki a titkosszolgálatoknak adatkezelési és adatbiztonsági szempontok alapján ellenõrzést tartott, és mindent rendben talált.
Szél Bernadett mindezek ellenére sem tartja feleslegesnek, hogy ezt a kérdést napirendre tûzték, mert a bizottság egyedüliként gyakorolhat külsõ kontrollt a titkosszolgálatok felett. Ha pedig nem beszélnek errõl, tovább folyhattak volna a találgatások a FinFisher-ügyben. Egyébként felvetõdött, hogy a testületnek célszerû lenne alaposabban is megismernie a kémszoftver mûködését, amelyre a grémium tagjai a szakszolgálatnál egy kihelyezett ülésén kaphatnak lehetõséget.
Kifejezetten ösztönözték
Tóth Károly, a nemzetbiztonsági bizottság korábbi szocialista alelnöke nem emlékszik pontosan rá, hogy 2009-ben milyen informatikai fejlesztésekhez adta a testület a hozzájárulását, arra viszont igen, kifejezetten ösztönözték a titkosszolgálatokat, hogy az internetes adatforgalom ellenõrzésére alkalmas eszközöket szerezzenek be. Szerinte elég abszurd helyzet lenne, ha a telefonokat le tudják hallgatni, de a világhálón továbbított információkhoz nem férnének hozzá.
Tóth Károly. A titkosszolgálatokat kifejezetten ösztönözték az internetes adatforgalom ellenõrzésére
Tóth úgy gondolja, a kémszoftverre tehát szükség volt, és nem az jelent veszélyt, ha a nemzetbiztonsági szervek törvényes keretek között használják azt. Inkább attól kell tartani – mondta –, hogy ilyen programok szervezett bûnözõk vagy gazdasági érdekkörök birtokába kerülhetnek, ezért a titkosszolgálatoknak tudniuk kell, ki férhet még hozzá efféle szoftverekhez.
Link
A hatályos jogszabályokat betartva, bírói vagy igazságügyi miniszteri engedély birtokában, kizárólag adott célra és csak korlátozott ideig figyelnek meg egyes személyeket Magyarországon kémszoftver segítségével – nagyjából ez derült ki az Országgyûlés nemzetbiztonsági bizottságának keddi zárt ülésén. A titkosszolgálatok tehát tömegesen nem vetik be ezt az eszközt, és nem folytatnak parttalan adathalászatot.
A FinFisher kémszoftver magyarországi alkalmazására úgy derült fény, hogy egy hacker feltörte a programot készítõ Gamma International egyik szerverét, és az ott talált levelekbõl kiderült: a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat egyik munkatársa többször fordult kérdéssel a cég online ügyfélszolgálatához, mert gondok voltak a szoftverrel. „Bebizonyosodott, hogy a magyar titkosszolgálat is elõfizetõje az elnyomó rezsimek kedvelt internetlehallgató szoftvercsomagjának, a FinFishernek" – írta erre hivatkozással elsõként az Átlátszó.
A hír meglehetõsen nagy felzúdulást keltett, és az ellenzék kérdések sorát vetette fel: Hány személy vagy szervezet ellen folyik a program segítségével megfigyelés bírói végzés nélkül, van-e köztük civil szervezet, miért nem tudott minderrõl a parlament szakbizottsága? Arra is kíváncsiak voltak, hogy kinek és miért van szüksége nálunk a diktatúrák kedvelt kémszoftverére, használták-e már, és milyen eljárási szabályok vonatkoznak az alkalmazására.
Öt éve tudták
Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke a zárt ülés után kérdésünkre elmondta, a titkosszolgálat 2009-ben kapott felhatalmazást a nemzetbiztonsági bizottságtól arra, hogy közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül valósíthasson meg informatikai fejlesztéseket.
A politikus szerint akkor a testület valamennyi tagja tudhatta, hogy kizárólag a telefonok lehallgatásával nem lehet eredményesen fellépni a bûnözõkkel, illetve a nemzetbiztonságot fenyegetõ jelenségekkel szemben. (Ehhez képest - ahogy korábban megírtuk - a bizottság korábbi és jelenlegi tagjai nem találkoztak olyan tervvel, elõterjesztéssel vagy tájékoztatóval, amely a FinFisher vagy bármelyik más kémszoftver megvásárlására és hazai alkalmazásának elindítására utalt volna.)
Sok mindent lát
Molnár szerint az internetes kommunikáció figyelemmel kísérésére alkalmas kémszoftver beszerzésében, illetve alkalmazásában nincs semmi meglepõ. Hangsúlyozta, hogy ilyen eszközt más demokratikus államok sora is bevet. A kérdés csupán az – tette hozzá –, hogy a titkosszolgálati eszközök felhasználásának szabályait betartják-e. Ezzel kapcsolatban a telefonlehallhatást hozta fel példaként, amit bíró vagy az igazságügyért felelõs miniszter engedélyezhet, és ha mindenki törvényesen jár el, a polgároknak nincs mitõl félniük.
Szél Bernadett nyilatkozik. A sajtóból tudta meg, hogy létezik a FinFisher
Kurucz Árpád / Népszabadság
Ugyanez a helyzet egy kémszoftverrel is – magyarázta –, mert ha azt kizárólag törvényes keretek között használják, amiatt senki nem kerülhet kényelmetlen helyzetbe. Más kérdés, hogy egy ilyen rendszer sok mindent lát, és a begyûjtött információk visszaélésekre is lehetõséget adnak – fogalmazott. Mindazonáltal a titkosszolgálatok vezetõtõl kapott tájékoztatás alapján nincs jele annak – jelentette ki –, hogy tömegesen alkalmaznák a programot.
Leütés
Ehhez képest - ahogy arról korábban már beszámoltunk - a Finfisher és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közötti levelezésbõl kiderült, hogy a magyar titkosszolgálat a szoftverrel egyszerre több számítógépet is megfigyelés alatt tarthatott. De legalábbis megpróbálták, hiszen a szolgálat munkatársa arról panaszkodott az ügyfélszolgálatnak, hogy nem mûködik megfelelõen a billentyû-leütéseket rögzítõ alkalmazás. A levélben "multiple keylogging sessions"-rõl ír, ami azt jelenti, hogy egyszerre - legalábbis egy nap alatt - több számítógépen is próbálták figyelni a billentyû-leütéseket. Az nem derült ki, hogy hány megfertõzött gépen kutakodtak.
Minden rendben
A zárt ülésen elhangzottak államtitoknak minõsülnek, ezért részletekkel a testület LMP-s tagja, Szél Bernadett sem szolgált, de a tanácskozáson szerzett ismeretek birtokában határozottan állítja: nincs tömeges megfigyelés, és a szolgálatok a törvény szerinti külsõ engedélyt minden esetben megkérik. A politikus közölte azt is, hogy a bizottság elõtt megjelent Péterfalvi Attila, az Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, aki a titkosszolgálatoknak adatkezelési és adatbiztonsági szempontok alapján ellenõrzést tartott, és mindent rendben talált.
Szél Bernadett mindezek ellenére sem tartja feleslegesnek, hogy ezt a kérdést napirendre tûzték, mert a bizottság egyedüliként gyakorolhat külsõ kontrollt a titkosszolgálatok felett. Ha pedig nem beszélnek errõl, tovább folyhattak volna a találgatások a FinFisher-ügyben. Egyébként felvetõdött, hogy a testületnek célszerû lenne alaposabban is megismernie a kémszoftver mûködését, amelyre a grémium tagjai a szakszolgálatnál egy kihelyezett ülésén kaphatnak lehetõséget.
Kifejezetten ösztönözték
Tóth Károly, a nemzetbiztonsági bizottság korábbi szocialista alelnöke nem emlékszik pontosan rá, hogy 2009-ben milyen informatikai fejlesztésekhez adta a testület a hozzájárulását, arra viszont igen, kifejezetten ösztönözték a titkosszolgálatokat, hogy az internetes adatforgalom ellenõrzésére alkalmas eszközöket szerezzenek be. Szerinte elég abszurd helyzet lenne, ha a telefonokat le tudják hallgatni, de a világhálón továbbított információkhoz nem férnének hozzá.
Tóth Károly. A titkosszolgálatokat kifejezetten ösztönözték az internetes adatforgalom ellenõrzésére
Tóth úgy gondolja, a kémszoftverre tehát szükség volt, és nem az jelent veszélyt, ha a nemzetbiztonsági szervek törvényes keretek között használják azt. Inkább attól kell tartani – mondta –, hogy ilyen programok szervezett bûnözõk vagy gazdasági érdekkörök birtokába kerülhetnek, ezért a titkosszolgálatoknak tudniuk kell, ki férhet még hozzá efféle szoftverekhez.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Perje
- 2014. August 24. 14:42:59
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.