JanuĂĄr 1-jĂŠig „idegĂľrlĂľ vĂĄrakozĂĄsban” ĂŠlhetik mindennapjaikat SzerbiĂĄban a titĂłi rendszer besĂşgĂłhĂĄlĂłzatainak tagjai, mert csak akkor derĂźl ki, hogy nevĂźk szerepel-e azokon a listĂĄkon, amelyeket 2015 elsĂľ napjĂĄn tesznek kĂśzzĂŠ.

A Vecernje Novosti cĂ­mĂť szerbiai napilap minapi ĂŠrtesĂźlĂŠse szerint a BiztonsĂĄgi-InformĂĄciĂłs ÜgynĂśksĂŠg, azaz a szerb titkosszolgĂĄlat eddig tĂśbb mint 80 ezer „szemĂŠlyes dossziĂŠt” adott ĂĄt a szerb levĂŠltĂĄrnak. A dokumentumok kĂśzĂśtt akad csupĂĄn nĂŠhĂĄny oldalas, de vannak tĂ­zezer oldalt kitevĂľ jelentĂŠsek is. A titkos archĂ­vumokhoz valĂł hozzĂĄfĂŠrĂŠsrĂľl szĂłlĂł tĂśrvĂŠny hamarosan a szerb parlament elĂŠ kerĂźl, Ă­gy a nyugat-balkĂĄni orszĂĄgban is kutathatĂłk lesznek a kommunizmus idejĂŠn szĂźletett jelentĂŠsek. A legtĂśbb parlamenti pĂĄrt tĂĄmogatĂĄsĂĄrĂłl biztosĂ­totta a javaslatot.

Szerbia SzlovĂŠniĂĄval, MacedĂłniĂĄval, Bosznia-HercegovinĂĄval, MontenegrĂłval, az EurĂłpai UniĂłval ĂŠs a NATO-val is megĂĄllapodĂĄst kĂśtĂśtt az egykori UDBA, vagyis a jugoszlĂĄv kommunista ĂĄllambiztonsĂĄgi hatĂłsĂĄg ĂĄltal ĂśsszegyĂťjtĂśtt informĂĄciĂłk megosztĂĄsĂĄrĂłl, ezek azonban nem vonatkoznak az Ăşgynevezett szemĂŠlyes dossziĂŠkra. Azokhoz a hozzĂĄfĂŠrĂŠst a szerb alkotmĂĄnybĂ­rĂłsĂĄg tĂśbb mint tĂ­z ĂŠve meghozott dĂśntĂŠse ĂŠrtelmĂŠben csak tĂśrvĂŠnnyel lehet engedĂŠlyezni. Ennek elfogadĂĄsĂĄra vĂĄrnak most nemcsak Szerbia, hanem a kĂśrnyezĂľ orszĂĄgok kutatĂłi is. A tĂśrvĂŠnyt mĂĄr tĂśbb alkalommal beterjesztettĂŠk – legutĂłbb 2012-ben –, de mind a mai napig nem fogadtĂĄk el.

„Akik a levĂŠltĂĄri anyagokat tudomĂĄnyos cĂŠlbĂłl vizsgĂĄljĂĄk, mĂĄr most hozzĂĄfĂŠrhetnek Szerbia ĂŠs az egykori JugoszlĂĄvia levĂŠltĂĄraihoz, de a szemĂŠlyes dokumentumokat Ăľk sem kaphatjĂĄk kĂŠzhez” – Ă­rta a Vecernje Novosti. Az egykori jugoszlĂĄv tagkĂśztĂĄrsasĂĄgok sajĂĄt biztonsĂĄgi szolgĂĄlatainak mindegyike vezetett hasonlĂł dossziĂŠkat, ezĂŠrt a levĂŠltĂĄrosok Ăşgy vĂŠlik, a tĂśbbi orszĂĄg ĂĄllampolgĂĄrairĂłl nem sok adat talĂĄlhatĂł BelgrĂĄdban. A levĂŠltĂĄri anyagok egy rĂŠsze ugyanakkor BelgrĂĄd 1999-es NATO-bombĂĄzĂĄsakor megsemmisĂźlt.
Link