Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Támadnak az oroszok, Putyin hazudott?
Csiccsolína - Clintonné jól beszéli a betanult nyelvet. Elõször is nem támadnak, hanem felszabadítanak (vagy nem, de ez kiderül), de legalábbis békefenntartanak, mintha lenne béke. Sajnos egyiket sem teszik. De alakulgat. Ki van mondva, hogy HÁBORÚ VAN és ez a LÉNYEG! Ilyenkor bármi megeshet, vagy le! Mogherini szerint az orosz elnök megszegi ígéreteit, Putyin szerint Ukrajna nem is akar tárgyalni. Lavrov eközben azt hangoztatja, hogy nincs orosz beavatkozás, viszont már a tengeren is folynak a harcok. Ausztrália szigorított a szankciókon.
Ukrajna, Európa és Oroszország érdeke, hogy a válságra politikai és ne katonai megoldás szülessen – hangoztatta Federica Mogherini olasz külügyminiszter, akit szombaton az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai fõképviselõjének választottak meg, a Corriere della Sera olasz napilap hétfõi számában. Az olasz diplomácia vezetõje szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök megszegi ígéreteit.
Kijelentette: nem létezik katonai megoldás az ukrán válságra.
Az olasz diplomácia vezetõje szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök soha nem tartotta tiszteletben az általa vállalt kötelezettségeket. Putyin „elszalasztotta a helyzet megfordításának lehetõségét, amikor a malajziai repülõgép lelövése után nem gyakorolt befolyást a szeparatistákra. Az általa vállalt ígéretek és az ezeket követõ magatartás között hatalmas a távolság” – jelentette ki Mogherini.
5101.jpgFederica Mogherini (fotó: Reuters)
Szerinte az EU és Oroszország közötti partnerség Putyin akaratából szakadt meg: „Oroszország jelenleg nem számít többé stratégiai partnernek, de stratégiai szerepe a kontinensen megmaradt”.
Federica Mogherini hangsúlyozta, hogy az ukrán válságban a diplomácia megoldás mellett nincs más, és ennek eszközét képzik a szankciók. „A kérdés az, hogy azok a szankciók, amelyek hatékonynak bizonyulnak, rá tudják-e venni racionális magatartásra az orosz vezetést. A mostani fázisban a Kreml saját népe érdekeivel szemben cselekszik” – jelentette ki.
Pozitív választásnak nevezte Ukrajna európai csatlakozását. „Elvi kérdés, hogy egy ország Európát választhassa anélkül, hogy ezzel kárt okozna Oroszországnak vagy fenyegetné” – jelentette ki.
Megszólalt Putyin
Nem volt áram a Krímben
Az ukrán áramszolgáltatók közép-európai idõ szerint vasárnap 21 óra tájban kapcsolták le a félsziget nagyvárosait a rendszerrõl. Néhány órára áram nélkül maradt Kercs, Koktebel, Jalta, Szevasztopol és Szimferopol néhány elõvárosa. A Krimenergo tájékoztatása szerint az ukrán hatóságok az áramellátás mintegy kétharmadát megszüntették. Szerhij Akszjonov ügyvezetõ államfõ szerint Ukrajna javítási munkálatokra hivatkozva állította le az áramellátást. Közlése szerint az áramellátás ismételt korlátozása esetén a félsziget teljesen átáll a tartalék áramfejlesztõkre, amelyek naponta 700 megawatt villanyáramot képesek termelni. Ukrajna néhány órán keresztül csupán 150 megawatt áramot biztosított a Krímnek. A Krím félsziget kormánya azt feltételezi, hogy Ukrajna politikai megfontolásokból rendelte el a korlátozást, így akarván bosszút állni a kelet-ukrajnai szakadárok harci sikerei miatt. A Krím jelenleg mintegy 80 százalékban az ukrajnai áramszolgáltatóktól függ. A fennmaradó 20 százalékot hõerõmûvek, nap- és szélenergiát hasznosító villanyerõmûvek biztosítják.
Eközben az orosz elnök azzal vádolta Kijevet, hogy saját lakosságát löveti, és nem akar tartalmas politikai párbeszédet folytatni a kelet-ukrajnai szakadárokkal. Ugyanakkor – vélhetõen az úgynevezett összekötõcsoport minszki találkozójára utalva – hozzátette, hogy most „megkezdõdik a közvetlen tárgyalások folyamata”.
Vlagyimir Putyin a BBC-nek adott nyilatkozatban beszélt errõl. Azt állította, hogy a keleten jelenleg zajló hadmûvelet célja kiszorítani az ukrán hadsereget a nagyobb kelet-ukrajnai városok környékérõl, hogy ne tudja lõni a lakónegyedeket.
Az elnök – aki a kelet-szibériai Jakutszkban, a helyi mamutmúzeum megtekintése közben válaszolt a BBC újságírójának kérdésére – mindezt tragédiának nevezte, és azzal vádolta az ukrán reguláris erõket, hogy szándékosan lövik a lakónegyedeket az általuk bekerített nagyvárosokban. „És ez az, amirõl, sajnálatosan, számos országban, egyebek közt Európában nem akarnak tudomást venni” - tette hozzá.
Putyin kijelentette, hogy most egy nagyon fontos folyamat kezdõdik, a közvetlen tárgyalások folyamata. Úgy fogalmazott, hogy sokáig dolgoztak ezen Petro Porosenko ukrán elnökkel és európai vezetõkkel, és ennek eredményeképpen sikerült megállapodni a kapcsolatok újbóli felvételérõl. Az orosz államfõ ezzel valószínûleg az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ), Ukrajna és Oroszország képviselõibõl álló úgynevezett összekötõcsoport hétfõre, Minszkbe összehívott tanácskozására utalt. Andrej Purgin, az egyoldalúan kikiáltott Donyecki Népköztársaság kormányfõhelyettese azt mondta, hogy a szakadárok egy vagy két képviselõje is jelen lesz a hétfõi tanácskozáson. A találkozót szombat este jelentette be a fehérorosz külügyminisztérium, a tárgyalások témájáról elõzetesen nem közöltek semmit.
Az összekötõcsoport ülésének összehívására a kelet-ukrajnai katonai helyzet súlyosbodása nyomán kerül sor, miután a múlt héten Kijev szerint Oroszország új frontot nyitott az ukrajnai konfliktusban: orosz katonák foglalták el a Donyeck megye déli részén fekvõ Novoazovszk kikötõvárosát, és – a szakadárok állítása szerint – körbezárták a szintén az Azovi-tenger partján fekvõ Mariupolt is.
Nyílt támadás
Már a tengeren is folynak a harcok
Az oroszbarát erõk tüzérsége megtámadta az ukrán hadsereg egyik õrhajóját az Azovi-tengeren, a legénység két tagja eltûnt, nyolcat sikerült kimenteni – közölte az ukrán határõrség.
A vasárnap történtekrõl Szerhij Asztahov azt mondta, hogy az õrhajó elsüllyedt. A személyzet segítségére más õrhajók siettek. Nyolc tengerészt kimentettek. Heten közülük megsebesültek, illetve égési sérüléseket szenvedtek. Két tengerész eltûnt.
Asztahov hozzátette, hogy elemzik a történteket. Úgy tûnik, hogy az õrhajót egy tüzérségi rendszerrel támadták meg, de nem tudni pontosan, hogy honnan.
Petro Porosenko ukrán államfõ szerint az elmúlt napok eseményei arról tanúskodnak, hogy Oroszország „közvetlen és nyílt” agressziót indított Ukrajna ellen, ami jelentõsen megváltoztatta az erõegyensúlyt a harctéren az ukrán fegyveres erõk kárára.
Porosenko egy kijevi katonai akadémián tartott beszédében mondta ezt. Valerij Heletej védelmi miniszter szerint az ukrán csapatok nem csak Donyeckben jelentek meg, hanem a luhanszki repülõtérnél és más városokban is. A tárcavezetõ tanácsadója szerint az orosz hadsereg az elmúlt napokban 10-20 ezer katonát vezényelt Ukrajna területére. A terrorellenes hadmûvelet törzskara hétfõn arról tájékoztatott, hogy folytatódnak a harcok az ukrán deszantosok és egy orosz harckocsi dandár között a luhanszki repülõtérnél.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Moszkvában ezzel szemben azt jelentette ki, hogy nem lesz orosz katonai beavatkozás Ukrajnában, Oroszország a békés rendezés mellett áll ki. Hangoztatta azt is: nem reális a délkelet-ukrajnai felkelõktõl követelni, hogy tegyék le a fegyvert. Egyidejûleg felszólította Kijevet, hogy hadserege ne használjon nehézfegyvereket az Oroszországgal határos Donyeck és Luhanszk megyékben zajló mûvelet során.
Szigorítottak az ausztrálok
Megszigorította eddigi Oroszország elleni szankciót hétfõn Ausztrália, válaszul arra, hogy orosz katonák nyíltan megsértették Ukrajna szuverenitását.
Tony Abbott kormányfõ hétfõn a parlamentben azzal vádolta Moszkvát, hogy arcátlan módon törekszik elszakítani Kelet-Ukrajnát az ország többi részétõl. Hangsúlyozta, Oroszország azt kockáztatja, hogy a nemzetközi közösség páriájává válik.
Az újabb büntetõintézkedések kiegészítik az idén márciusban Ausztrália által már elrendelt pénzügyi és utazási korlátozásokat. A szankció tiltja újabb fegyverkereskedelmi megállapodások megkötését Oroszországgal, megakadályozza, hogy orosz állami bankok jelen legyenek az ausztrál tõkepiacon, valamint korlátozza a kereskedelmet az orosz és a krími olaj- és gáziparral. Az ausztrál pénzügyi és utazási korlátozások hatálya alá pedig újabb 63 orosz és ukrán természetes, illetve 21 jogi személy került.
Link
Ukrajna, Európa és Oroszország érdeke, hogy a válságra politikai és ne katonai megoldás szülessen – hangoztatta Federica Mogherini olasz külügyminiszter, akit szombaton az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai fõképviselõjének választottak meg, a Corriere della Sera olasz napilap hétfõi számában. Az olasz diplomácia vezetõje szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök megszegi ígéreteit.
Kijelentette: nem létezik katonai megoldás az ukrán válságra.
Az olasz diplomácia vezetõje szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök soha nem tartotta tiszteletben az általa vállalt kötelezettségeket. Putyin „elszalasztotta a helyzet megfordításának lehetõségét, amikor a malajziai repülõgép lelövése után nem gyakorolt befolyást a szeparatistákra. Az általa vállalt ígéretek és az ezeket követõ magatartás között hatalmas a távolság” – jelentette ki Mogherini.
5101.jpgFederica Mogherini (fotó: Reuters)
Szerinte az EU és Oroszország közötti partnerség Putyin akaratából szakadt meg: „Oroszország jelenleg nem számít többé stratégiai partnernek, de stratégiai szerepe a kontinensen megmaradt”.
Federica Mogherini hangsúlyozta, hogy az ukrán válságban a diplomácia megoldás mellett nincs más, és ennek eszközét képzik a szankciók. „A kérdés az, hogy azok a szankciók, amelyek hatékonynak bizonyulnak, rá tudják-e venni racionális magatartásra az orosz vezetést. A mostani fázisban a Kreml saját népe érdekeivel szemben cselekszik” – jelentette ki.
Pozitív választásnak nevezte Ukrajna európai csatlakozását. „Elvi kérdés, hogy egy ország Európát választhassa anélkül, hogy ezzel kárt okozna Oroszországnak vagy fenyegetné” – jelentette ki.
Megszólalt Putyin
Nem volt áram a Krímben
Az ukrán áramszolgáltatók közép-európai idõ szerint vasárnap 21 óra tájban kapcsolták le a félsziget nagyvárosait a rendszerrõl. Néhány órára áram nélkül maradt Kercs, Koktebel, Jalta, Szevasztopol és Szimferopol néhány elõvárosa. A Krimenergo tájékoztatása szerint az ukrán hatóságok az áramellátás mintegy kétharmadát megszüntették. Szerhij Akszjonov ügyvezetõ államfõ szerint Ukrajna javítási munkálatokra hivatkozva állította le az áramellátást. Közlése szerint az áramellátás ismételt korlátozása esetén a félsziget teljesen átáll a tartalék áramfejlesztõkre, amelyek naponta 700 megawatt villanyáramot képesek termelni. Ukrajna néhány órán keresztül csupán 150 megawatt áramot biztosított a Krímnek. A Krím félsziget kormánya azt feltételezi, hogy Ukrajna politikai megfontolásokból rendelte el a korlátozást, így akarván bosszút állni a kelet-ukrajnai szakadárok harci sikerei miatt. A Krím jelenleg mintegy 80 százalékban az ukrajnai áramszolgáltatóktól függ. A fennmaradó 20 százalékot hõerõmûvek, nap- és szélenergiát hasznosító villanyerõmûvek biztosítják.
Eközben az orosz elnök azzal vádolta Kijevet, hogy saját lakosságát löveti, és nem akar tartalmas politikai párbeszédet folytatni a kelet-ukrajnai szakadárokkal. Ugyanakkor – vélhetõen az úgynevezett összekötõcsoport minszki találkozójára utalva – hozzátette, hogy most „megkezdõdik a közvetlen tárgyalások folyamata”.
Vlagyimir Putyin a BBC-nek adott nyilatkozatban beszélt errõl. Azt állította, hogy a keleten jelenleg zajló hadmûvelet célja kiszorítani az ukrán hadsereget a nagyobb kelet-ukrajnai városok környékérõl, hogy ne tudja lõni a lakónegyedeket.
Az elnök – aki a kelet-szibériai Jakutszkban, a helyi mamutmúzeum megtekintése közben válaszolt a BBC újságírójának kérdésére – mindezt tragédiának nevezte, és azzal vádolta az ukrán reguláris erõket, hogy szándékosan lövik a lakónegyedeket az általuk bekerített nagyvárosokban. „És ez az, amirõl, sajnálatosan, számos országban, egyebek közt Európában nem akarnak tudomást venni” - tette hozzá.
Putyin kijelentette, hogy most egy nagyon fontos folyamat kezdõdik, a közvetlen tárgyalások folyamata. Úgy fogalmazott, hogy sokáig dolgoztak ezen Petro Porosenko ukrán elnökkel és európai vezetõkkel, és ennek eredményeképpen sikerült megállapodni a kapcsolatok újbóli felvételérõl. Az orosz államfõ ezzel valószínûleg az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ), Ukrajna és Oroszország képviselõibõl álló úgynevezett összekötõcsoport hétfõre, Minszkbe összehívott tanácskozására utalt. Andrej Purgin, az egyoldalúan kikiáltott Donyecki Népköztársaság kormányfõhelyettese azt mondta, hogy a szakadárok egy vagy két képviselõje is jelen lesz a hétfõi tanácskozáson. A találkozót szombat este jelentette be a fehérorosz külügyminisztérium, a tárgyalások témájáról elõzetesen nem közöltek semmit.
Az összekötõcsoport ülésének összehívására a kelet-ukrajnai katonai helyzet súlyosbodása nyomán kerül sor, miután a múlt héten Kijev szerint Oroszország új frontot nyitott az ukrajnai konfliktusban: orosz katonák foglalták el a Donyeck megye déli részén fekvõ Novoazovszk kikötõvárosát, és – a szakadárok állítása szerint – körbezárták a szintén az Azovi-tenger partján fekvõ Mariupolt is.
Nyílt támadás
Már a tengeren is folynak a harcok
Az oroszbarát erõk tüzérsége megtámadta az ukrán hadsereg egyik õrhajóját az Azovi-tengeren, a legénység két tagja eltûnt, nyolcat sikerült kimenteni – közölte az ukrán határõrség.
A vasárnap történtekrõl Szerhij Asztahov azt mondta, hogy az õrhajó elsüllyedt. A személyzet segítségére más õrhajók siettek. Nyolc tengerészt kimentettek. Heten közülük megsebesültek, illetve égési sérüléseket szenvedtek. Két tengerész eltûnt.
Asztahov hozzátette, hogy elemzik a történteket. Úgy tûnik, hogy az õrhajót egy tüzérségi rendszerrel támadták meg, de nem tudni pontosan, hogy honnan.
Petro Porosenko ukrán államfõ szerint az elmúlt napok eseményei arról tanúskodnak, hogy Oroszország „közvetlen és nyílt” agressziót indított Ukrajna ellen, ami jelentõsen megváltoztatta az erõegyensúlyt a harctéren az ukrán fegyveres erõk kárára.
Porosenko egy kijevi katonai akadémián tartott beszédében mondta ezt. Valerij Heletej védelmi miniszter szerint az ukrán csapatok nem csak Donyeckben jelentek meg, hanem a luhanszki repülõtérnél és más városokban is. A tárcavezetõ tanácsadója szerint az orosz hadsereg az elmúlt napokban 10-20 ezer katonát vezényelt Ukrajna területére. A terrorellenes hadmûvelet törzskara hétfõn arról tájékoztatott, hogy folytatódnak a harcok az ukrán deszantosok és egy orosz harckocsi dandár között a luhanszki repülõtérnél.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Moszkvában ezzel szemben azt jelentette ki, hogy nem lesz orosz katonai beavatkozás Ukrajnában, Oroszország a békés rendezés mellett áll ki. Hangoztatta azt is: nem reális a délkelet-ukrajnai felkelõktõl követelni, hogy tegyék le a fegyvert. Egyidejûleg felszólította Kijevet, hogy hadserege ne használjon nehézfegyvereket az Oroszországgal határos Donyeck és Luhanszk megyékben zajló mûvelet során.
Szigorítottak az ausztrálok
Megszigorította eddigi Oroszország elleni szankciót hétfõn Ausztrália, válaszul arra, hogy orosz katonák nyíltan megsértették Ukrajna szuverenitását.
Tony Abbott kormányfõ hétfõn a parlamentben azzal vádolta Moszkvát, hogy arcátlan módon törekszik elszakítani Kelet-Ukrajnát az ország többi részétõl. Hangsúlyozta, Oroszország azt kockáztatja, hogy a nemzetközi közösség páriájává válik.
Az újabb büntetõintézkedések kiegészítik az idén márciusban Ausztrália által már elrendelt pénzügyi és utazási korlátozásokat. A szankció tiltja újabb fegyverkereskedelmi megállapodások megkötését Oroszországgal, megakadályozza, hogy orosz állami bankok jelen legyenek az ausztrál tõkepiacon, valamint korlátozza a kereskedelmet az orosz és a krími olaj- és gáziparral. Az ausztrál pénzügyi és utazási korlátozások hatálya alá pedig újabb 63 orosz és ukrán természetes, illetve 21 jogi személy került.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
postaimre
- 2014. September 01. 11:06:30
#2 |
postaimre
- 2014. September 01. 11:16:29
#3 |
Ro-zsola
- 2014. September 01. 13:27:44
#4 |
kukackac
- 2014. September 01. 13:43:12
#5 |
Perje
- 2014. September 01. 18:18:53
#6 |
Perje
- 2014. September 02. 10:54:24
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.