Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
HPV vétõ-oltá-sokk!
A skót, az angol, a német, a spanyol egészségügyi hatóságok, majd négy kislány oltást követõ halála miatt az indiai kormány is felfüggesztette az oltási programokat. Szakértõk megtévesztõnek nevezték a vakcinát gyártó két cég állÃtásait. A HPV oltások rendkÃvül drágák, ritka, de súlyos mellékhatásaik vannak, s igazából nem oldanak meg semmit.
Senki nem tudja, mennyi ideig tart a kétes értékû védettség, ugyanis az oltóanyagokat mindössze négy éve alkalmazzák tömegesen. Szakértõk 3-5 évre becsülik az általa nyújtott védettséget, miközben az igazi rákveszély 20-40 évvel késõbb jelentkezik majd. Egy nagy Ãvû költséghatékonysági elemzés szerint, ha a védettség 10 évig tartana, már akkor sem érné meg a tömeges oltás. A szerzõk hangsúlyozták, elemzésükben nem számoltak azzal, hogy az immunizálással kiiktatottak helyett más HP vÃrusok hódÃtanak majd teret. További kockázatot jelent a védettség illúziója is, ami megváltozott szexuális szokásokat és a szûrések hanyagolását eredményezhetik. A tartósan hatékony oltás ellenére ugyanis szûrésre ugyanúgy kell járni. A fejlett országokban a szûrés viszont eddig is minimálisra csökkentette a méhnyakrákos halálozást, s további fejlesztéstõl sikeresebb megelõzés volna várható, mint az igen drága és veszélyes oltástól. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy a rendszeresen szûrésre járó nõk körében igen ritka a méhnyakrák, hiszen idejében felfedezik az elváltozást.
Bár csak Amerikában 30 millió 9-11 év közötti kislányt akarnak beoltani, a két gyógyszercég ilyen korú gyermekeken valójában nem igazolta a megfelelõ immunválasz kialakulását.
Tizenöt-huszonhat év közötti nõkön kapott eredmények tudományos értelemben nem jogosult általánosÃtani gyerekekre. A gyerekek immunrendszere ugyanis másként is mûködik, sérülékenyebb is. De, még ha ettõl el is tekintenénk, a FUTURE vizsgálatok alapján különösebb rákkal szembeni védelem akkor sem volna várható.
Az is téves feltevés, hogy a HP vÃrusok csak szexuális úton terjednek. Nagyon sok gyermek már kicsi korától HPV fertõzött, s náluk az oltás nemhogy csökkentené, hanem növeli a méhnyakrák kockázatát. 2006-ban az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) vakcinákért felelõs bizottsága kiadott egy jelentést a Gardasilról, melyben megállapÃtották, hogy azok, akik az oltáskor már fertõzöttek voltak a HPV-16-tal és 18-cal, azoknál 45%-kal nõtt a CIN 2/3 vagy még súlyosabb méhnyaki elváltozás kockázata.
További elhanyagolt szempont, hogy a méhnyakrák egyik komoly kockázati faktora a D-vitamin-hiány. Egy japán vizsgálat szerint a legmagasabb D-vitami-szintûeknek 40%-kal csökkent a méhnyakrákkockázatuk. A D-vitamin megfelelõ (azaz nem a hivatalosan ajánlott) dózisban való szedése tehát az oltásnál minimum negyvenszer nagyobb védelmet nyújt.
Link
Senki nem tudja, mennyi ideig tart a kétes értékû védettség, ugyanis az oltóanyagokat mindössze négy éve alkalmazzák tömegesen. Szakértõk 3-5 évre becsülik az általa nyújtott védettséget, miközben az igazi rákveszély 20-40 évvel késõbb jelentkezik majd. Egy nagy Ãvû költséghatékonysági elemzés szerint, ha a védettség 10 évig tartana, már akkor sem érné meg a tömeges oltás. A szerzõk hangsúlyozták, elemzésükben nem számoltak azzal, hogy az immunizálással kiiktatottak helyett más HP vÃrusok hódÃtanak majd teret. További kockázatot jelent a védettség illúziója is, ami megváltozott szexuális szokásokat és a szûrések hanyagolását eredményezhetik. A tartósan hatékony oltás ellenére ugyanis szûrésre ugyanúgy kell járni. A fejlett országokban a szûrés viszont eddig is minimálisra csökkentette a méhnyakrákos halálozást, s további fejlesztéstõl sikeresebb megelõzés volna várható, mint az igen drága és veszélyes oltástól. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy a rendszeresen szûrésre járó nõk körében igen ritka a méhnyakrák, hiszen idejében felfedezik az elváltozást.
Bár csak Amerikában 30 millió 9-11 év közötti kislányt akarnak beoltani, a két gyógyszercég ilyen korú gyermekeken valójában nem igazolta a megfelelõ immunválasz kialakulását.
Tizenöt-huszonhat év közötti nõkön kapott eredmények tudományos értelemben nem jogosult általánosÃtani gyerekekre. A gyerekek immunrendszere ugyanis másként is mûködik, sérülékenyebb is. De, még ha ettõl el is tekintenénk, a FUTURE vizsgálatok alapján különösebb rákkal szembeni védelem akkor sem volna várható.
Az is téves feltevés, hogy a HP vÃrusok csak szexuális úton terjednek. Nagyon sok gyermek már kicsi korától HPV fertõzött, s náluk az oltás nemhogy csökkentené, hanem növeli a méhnyakrák kockázatát. 2006-ban az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) vakcinákért felelõs bizottsága kiadott egy jelentést a Gardasilról, melyben megállapÃtották, hogy azok, akik az oltáskor már fertõzöttek voltak a HPV-16-tal és 18-cal, azoknál 45%-kal nõtt a CIN 2/3 vagy még súlyosabb méhnyaki elváltozás kockázata.
További elhanyagolt szempont, hogy a méhnyakrák egyik komoly kockázati faktora a D-vitamin-hiány. Egy japán vizsgálat szerint a legmagasabb D-vitami-szintûeknek 40%-kal csökkent a méhnyakrákkockázatuk. A D-vitamin megfelelõ (azaz nem a hivatalosan ajánlott) dózisban való szedése tehát az oltásnál minimum negyvenszer nagyobb védelmet nyújt.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
Perje
- 2014. September 07. 16:04:22
#12 |
Perje
- 2014. September 08. 21:15:55
#13 |
satu
- 2014. September 12. 21:20:23
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték