Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Menekül a magyar pénz Svájcból - százmilliárdokról van szó
Nem tõke az emberek hanem az országból kiLOPOTT PÉNZ.
Menekül a magyar tõke a svájci bankokból. A biztos menedéknek számító privátbankok, úgy tûnik, készek kiadni a magyar számlatulajdonosok adatait a magyar hatóságoknak. Több száz milliárd forintról lehet szó.
Kisebbfajta pánikot okozott a magyar gazdagok körében néhány svájci bank levele. Az eddig maximális diszkrécióról és titoktartásról híres magánbankok közül néhány (UBS, Credit Suisse) ugyanis arra figyelmeztette a magyar számlatulajdonosokat, hogy a magyar hatóságok megkeresésére kiadhatják a magyar számlatulajdonosok adatait, egy másik pénzintézet (Dreyfus Söhne & Cie) pedig állítólag svájci közjegyzõvel hitelesített nyilatkozatot kér magyar ügyfeleitõl az ott elhelyezett pénz eredetérõl. Mindennek következtében megindult, és az elmúlt hetekben felerõsödött a svájci bankokban tárolt több száz milliárd forintra becsült magánvagyonok kiáramlása - tudta meg a Napi.hu. A pénzügyi exodus oka roppant kézenfekvõ: a biztos mentsvárnak tekintett helvét magánbankok e levelek alapján - úgy tûnik - megnyitják adatbázisaikat a magyar hatóságok elõtt.
A kiáramlás haszonélvezõje elsõsorban Szingapúr, de áramolhat pénz Ausztriába is, hiszen a "sógorok" esetében 2017-ig érvényben van a bankszámlák titkossága, ami azt jelenti, hogy az ottani bankok nem jelentenek automatikusan a magyar adóhatóságnak. Egyelõre nem tartja jelentõsnek a magyar tõke kiáramlását Karagich István. A privátbanki üzletág elemzésére specializálódott Blochamps Capital Kft. pénzügyi tanácsadó cég vezetõje szerint ugyanis az elmúlt években többször meghirdetett adóamnesztia megtette hatását és ennek következtében több tízmilliárd forint érkezett haza Svájcból.
Forrás: Blochamps
Az ottani bankokban tárolt magánvagyonok közül szerinte az 1-3 millió frank közötti összegek nem mozdulnak, a nagyobb vagyonok esetében azonban valóban megfigyelhetõ a kiáramlás. Karagich István becslése szerint a külföldön "tárolt" magyar vagyonok 2700 milliárd forintra rúghatnak, és évente 1 milliárd euró (300-330 milliárd forint) áramlik külföldi pénzintézetekbe.
Alapvetõ különbség azonban, hogy ez utóbbi döntõ többsége, mintegy 70 százaléka adózott pénz vagy jövedelem. A külföldi - eddig zömében svájci - privátbankokban becslése szerint 10 ezer fõ nyithatott és tarthatott fenn számlát - ezek általában 1 millió svájci frank feletti összeggel kezdhetõk. Az elmúlt években megjelent "új-új gazdagok" száma ezer fõre tehetõ. (A külföldön levõ magyar eredetû vagyon felméréséhez támpontot nyújthat a kamatadó levonások statisztikája. Brother Layman híres könyvében leírja, hogy Svájc is megegyezett errõl.) Ezek szerint uniós ország magánszemélyei esetében a kamatadót, vagyis 20 százalékot az ottani bankok vonják le.
Ennek mértéke 2010-ben 401 millió svájci frank volt - ennyit utaltak az ottani bankok az EU tagállamainak. Nem vonnak le ugyanakkor kamatadót azon személyektõl, akik vállalják, hogy nevüket kiadják az adóhatóságoknak - így õk saját országukban fizetik meg a kamatadót. Ebbe a kategóriába 2009-ben 33 ezren tartoztak.
A 2009-es adóévrõl készült adatok szerint a magyar magánszemélyek által fizetett vagyonadó - 20 százalék - 1 millió 751 ezer frank volt, ami azt jelenti, hogy kamatként 8,7 millió frankot kaptak betéteik után - 4 százalékos kamatot figyelembe véve. Az akkori 200 forintos frank-forint árfolyammal számolva a vagyon nagysága - amely után a kamatadót levonták - 218,9 millió svájci frankot tehetett ki. Ez forintban megközelítõleg 44 milliárd forint.
Ám ez csak töredékét teszi ki az ott levõ magyar eredetû pénzeknek, hiszen a vagyonok nagy része offshore cégek számláin található, s ezek érthetõen nem szerepelnek a kamatadó statisztikákban. Arról nem is beszélve, hogy a nagy tõkemenekülés 2012 telén volt tapasztalható Magyarországról. (Forrás: Brother Layman: Az off-shore halála, 2011.)
A Blochamps vezetõje szerint az elmúlt évek politikai átalakulása jelentõsen kihatott a gazdaság szereplõire, a folyamatok nyertesei pedig - akik döntõen gazdasági tevékenységbõl, építõiparból, kereskedelembõl alig 2-4 év alatt szerezték vagyonukat, "újgazdagként" részben földrajzi diverzifikációs céllal jelentõsebb adózott vagyont visznek és vittek külföldre.
A becsült tendenciák alapján tehát a korábbi vagyonos réteg mértéktartó növekedési üteme és a friss vagyonosok reálgazdasági folyamatokhoz nem mindig köthetõ bõvülési potenciálja ugyanakkor érdekes, nyíló ollóra emlékeztet. Karagich szerint a távozó pénzek egy része csak a legális adókiskapukat használja ki egy-egy nemzetközi adóstruktúrán keresztül, ám utána befektetési céllal visszatérhet a magyar gazdaságba.
Ha lassan is, de közel negyven éve olvadozik a svájci banktitok. Egészen a legutóbbi idõkig adatokat csak abban az esetben adtak ki, ha a külföldi számlatulajdonos cselekménye a svájci törvények szerint is adócsalásnak minõsült. Ez módosult 2005-tól, és számlaadatokat akkor is kiszolgáltattak, ha a cselekmény mindkét országban - Svájcban és az adott személy anyaországában - bûncselekménynek minõsült. Ugyanakkor ebbõl kiemelték az adóbevallásokon netán fellelhetõ hamis információkat, a vagyon vagy bevétel/jövedelem eltitkolását. Ebbõl egyenesen következik, hogy Svájc egészen a 2010-es évekig elutasította, hogy más országok adóhivatalainak segítséget nyújtson az adóelkerülések felderítésében, mert ez ott nem minõsül bûncselekménynek. A pénzmosás elleni küzdelem jegyében azonban engedményekre kényszerültek: 2009-tõl a személyi jövedelemadó és a társasági adók elkerülése ügyében is adnak információt, beleértve a banktitok feloldását. Ugyanakkor az unióval megkötött szerzõdésben rögzítették: a jogsegély keretében kiadott bizonyítékok és információk csakis a megjelölt célra vagyis a megkeresésben jelölt cselekménnyel kapcsolatban használhatók fel. Az adathalászat a svájci törvények értelmében nem megengedett - írja az Offshore halála címû könyvben Brother Layman - az immár alapmûnek számító "pénzügyi biblia" szerzõje szerint az alábbi feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy feloldják a banktitkot:- külföldi adóhatóság írásos kérelme, az adóelkerülés gyanújának megalapozottságát megjelölve, - meg kell nevezni az adófizetésre kötelezett személyt - leírni az adóelkerülés tényét - megnevezni a bankot. A fenti feltételek közül mindnek teljesülnie kellett ahhoz, hogy oldják a banktitkot - mindez azonban már nem érvényes, hiszen számos példa bizonyítja, hogy egy-egy elem híján is kiadják az adatokat.
Menekül a magyar tõke a svájci bankokból. A biztos menedéknek számító privátbankok, úgy tûnik, készek kiadni a magyar számlatulajdonosok adatait a magyar hatóságoknak. Több száz milliárd forintról lehet szó.
Kisebbfajta pánikot okozott a magyar gazdagok körében néhány svájci bank levele. Az eddig maximális diszkrécióról és titoktartásról híres magánbankok közül néhány (UBS, Credit Suisse) ugyanis arra figyelmeztette a magyar számlatulajdonosokat, hogy a magyar hatóságok megkeresésére kiadhatják a magyar számlatulajdonosok adatait, egy másik pénzintézet (Dreyfus Söhne & Cie) pedig állítólag svájci közjegyzõvel hitelesített nyilatkozatot kér magyar ügyfeleitõl az ott elhelyezett pénz eredetérõl. Mindennek következtében megindult, és az elmúlt hetekben felerõsödött a svájci bankokban tárolt több száz milliárd forintra becsült magánvagyonok kiáramlása - tudta meg a Napi.hu. A pénzügyi exodus oka roppant kézenfekvõ: a biztos mentsvárnak tekintett helvét magánbankok e levelek alapján - úgy tûnik - megnyitják adatbázisaikat a magyar hatóságok elõtt.
A kiáramlás haszonélvezõje elsõsorban Szingapúr, de áramolhat pénz Ausztriába is, hiszen a "sógorok" esetében 2017-ig érvényben van a bankszámlák titkossága, ami azt jelenti, hogy az ottani bankok nem jelentenek automatikusan a magyar adóhatóságnak. Egyelõre nem tartja jelentõsnek a magyar tõke kiáramlását Karagich István. A privátbanki üzletág elemzésére specializálódott Blochamps Capital Kft. pénzügyi tanácsadó cég vezetõje szerint ugyanis az elmúlt években többször meghirdetett adóamnesztia megtette hatását és ennek következtében több tízmilliárd forint érkezett haza Svájcból.
Forrás: Blochamps
Az ottani bankokban tárolt magánvagyonok közül szerinte az 1-3 millió frank közötti összegek nem mozdulnak, a nagyobb vagyonok esetében azonban valóban megfigyelhetõ a kiáramlás. Karagich István becslése szerint a külföldön "tárolt" magyar vagyonok 2700 milliárd forintra rúghatnak, és évente 1 milliárd euró (300-330 milliárd forint) áramlik külföldi pénzintézetekbe.
Alapvetõ különbség azonban, hogy ez utóbbi döntõ többsége, mintegy 70 százaléka adózott pénz vagy jövedelem. A külföldi - eddig zömében svájci - privátbankokban becslése szerint 10 ezer fõ nyithatott és tarthatott fenn számlát - ezek általában 1 millió svájci frank feletti összeggel kezdhetõk. Az elmúlt években megjelent "új-új gazdagok" száma ezer fõre tehetõ. (A külföldön levõ magyar eredetû vagyon felméréséhez támpontot nyújthat a kamatadó levonások statisztikája. Brother Layman híres könyvében leírja, hogy Svájc is megegyezett errõl.) Ezek szerint uniós ország magánszemélyei esetében a kamatadót, vagyis 20 százalékot az ottani bankok vonják le.
Ennek mértéke 2010-ben 401 millió svájci frank volt - ennyit utaltak az ottani bankok az EU tagállamainak. Nem vonnak le ugyanakkor kamatadót azon személyektõl, akik vállalják, hogy nevüket kiadják az adóhatóságoknak - így õk saját országukban fizetik meg a kamatadót. Ebbe a kategóriába 2009-ben 33 ezren tartoztak.
A 2009-es adóévrõl készült adatok szerint a magyar magánszemélyek által fizetett vagyonadó - 20 százalék - 1 millió 751 ezer frank volt, ami azt jelenti, hogy kamatként 8,7 millió frankot kaptak betéteik után - 4 százalékos kamatot figyelembe véve. Az akkori 200 forintos frank-forint árfolyammal számolva a vagyon nagysága - amely után a kamatadót levonták - 218,9 millió svájci frankot tehetett ki. Ez forintban megközelítõleg 44 milliárd forint.
Ám ez csak töredékét teszi ki az ott levõ magyar eredetû pénzeknek, hiszen a vagyonok nagy része offshore cégek számláin található, s ezek érthetõen nem szerepelnek a kamatadó statisztikákban. Arról nem is beszélve, hogy a nagy tõkemenekülés 2012 telén volt tapasztalható Magyarországról. (Forrás: Brother Layman: Az off-shore halála, 2011.)
A Blochamps vezetõje szerint az elmúlt évek politikai átalakulása jelentõsen kihatott a gazdaság szereplõire, a folyamatok nyertesei pedig - akik döntõen gazdasági tevékenységbõl, építõiparból, kereskedelembõl alig 2-4 év alatt szerezték vagyonukat, "újgazdagként" részben földrajzi diverzifikációs céllal jelentõsebb adózott vagyont visznek és vittek külföldre.
A becsült tendenciák alapján tehát a korábbi vagyonos réteg mértéktartó növekedési üteme és a friss vagyonosok reálgazdasági folyamatokhoz nem mindig köthetõ bõvülési potenciálja ugyanakkor érdekes, nyíló ollóra emlékeztet. Karagich szerint a távozó pénzek egy része csak a legális adókiskapukat használja ki egy-egy nemzetközi adóstruktúrán keresztül, ám utána befektetési céllal visszatérhet a magyar gazdaságba.
Ha lassan is, de közel negyven éve olvadozik a svájci banktitok. Egészen a legutóbbi idõkig adatokat csak abban az esetben adtak ki, ha a külföldi számlatulajdonos cselekménye a svájci törvények szerint is adócsalásnak minõsült. Ez módosult 2005-tól, és számlaadatokat akkor is kiszolgáltattak, ha a cselekmény mindkét országban - Svájcban és az adott személy anyaországában - bûncselekménynek minõsült. Ugyanakkor ebbõl kiemelték az adóbevallásokon netán fellelhetõ hamis információkat, a vagyon vagy bevétel/jövedelem eltitkolását. Ebbõl egyenesen következik, hogy Svájc egészen a 2010-es évekig elutasította, hogy más országok adóhivatalainak segítséget nyújtson az adóelkerülések felderítésében, mert ez ott nem minõsül bûncselekménynek. A pénzmosás elleni küzdelem jegyében azonban engedményekre kényszerültek: 2009-tõl a személyi jövedelemadó és a társasági adók elkerülése ügyében is adnak információt, beleértve a banktitok feloldását. Ugyanakkor az unióval megkötött szerzõdésben rögzítették: a jogsegély keretében kiadott bizonyítékok és információk csakis a megjelölt célra vagyis a megkeresésben jelölt cselekménnyel kapcsolatban használhatók fel. Az adathalászat a svájci törvények értelmében nem megengedett - írja az Offshore halála címû könyvben Brother Layman - az immár alapmûnek számító "pénzügyi biblia" szerzõje szerint az alábbi feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy feloldják a banktitkot:- külföldi adóhatóság írásos kérelme, az adóelkerülés gyanújának megalapozottságát megjelölve, - meg kell nevezni az adófizetésre kötelezett személyt - leírni az adóelkerülés tényét - megnevezni a bankot. A fenti feltételek közül mindnek teljesülnie kellett ahhoz, hogy oldják a banktitkot - mindez azonban már nem érvényes, hiszen számos példa bizonyítja, hogy egy-egy elem híján is kiadják az adatokat.
Hozzaszolasok
Oldal: 3 / 3: 123
#21 |
keepfargo
- 2014. September 19. 02:24:58
Oldal: 3 / 3: 123
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.