Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Putyin ennél messzebbre is hajlandó elmenni
A kijevi kormány azzal vádolja Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy háborús szándékai vannak, és ukrán területeket akar elfoglalni. Ezt a forgatókönyvet számos nyugati szakértõ is lehetségesnek tartja, szerintük Moszkva akár a szomszédos ország területének a felét is hatalmába kerÃtheti - olvasható az AFP francia hÃrügynökség összegzésében.
"Putyin nem csak Donyeck és Luhanszk megyét akarja elfoglalni, célja egész Ukrajna bekebelezése" - jelentette ki szombaton Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök. Moszkva következõ lépése a kormányfõ szerint állÃtólag az lesz, hogy egy szárazföldi "folyosóval" összeköti az orosz határt az általa márciusban annektált KrÃm félszigettel.
A francia hÃrügynökség kitér arra: a nyugati hatalmak vádjai szerint Oroszország több mint ezer katonát vezényelt Kelet-Ukrajnába, hogy ott az oroszbarát felkelõk oldalán harcoljanak, a Kreml azonban ezt következetesen tagadja. "Nem tudja elfogadni, hogy Ukrajna az európai család része legyen, helyre akarja állÃtani a Szovjetuniót" - mondta Putyinról Jacenyuk.
Kattintson a képre és nézze meg galériánkat a harcias Putyinról!
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt válaszolta az ukrán kormányfõ kijelentésére, hogy Moszkvának nem áll érdekében ütközõzónát létrehozni sem Ukrajnában, sem a Dnyeszter menti területen. Utóbbi térség Oroszország segÃtségével a kilencvenes évek elején bejelentette elszakadását Moldovától, függetlenségét azonban egy ország sem ismerte el. Azóta az orosz vezetés a moldovai kormány kifejezett nemtetszése ellenére mintegy 1500 katonát állomásoztat a régióban - Ãrta az AFP.
Kijev és a szeparatisták által tÃz nappal ezelõtt megkötött tûzszüneti megállapodás óta gyakorlatilag kikerült az ukrán kormány fennhatósága alól a két ország közötti határ mentén fekvõ területeknek egy jelentõs része, Luhanszktól az Azovi-tenger partjáig.
Oroszország számos, a francia hÃrügynökség által idézett nyugati elemzõ szerint egy olyan állam terveit vázolta fel Ukrajna déli és keleti részein, amelyen keresztül nyomást gyakorolhatna a kijevi kormányra, ahogyan azt Grúzia és a két szakadár terület - Abházia és Dél-Oszétia - esetében is tette. Mások úgy látják, hogy Putyin, aki már áprilisban használta a Novorosszija (Új-Oroszország) kifejezést a délkelet-ukrajnai területek megnevezésére, még ennél is tovább akar menni.
A lengyel külügyi intézet (PISM) kutatói nemrégiben arra figyelmeztettek - emlékeztet az AFP -, hogy Moszkva már idén télen offenzÃvát indÃthat Ukrajnában. A szakértõk szerint a legvalószÃnûbb forgatókönyvnek egy október végi orosz beavatkozás tûnik, amely által a Kreml kialakÃthatna egy nagyjából 300 kilométer hosszú és 50 kilométer széles szárazföldi folyosót Oroszország és a KrÃm között, Ãgy biztosÃtva a félsziget élelmiszerrel és energiával való ellátását. A lengyel elemzõk más forgatókönyv szerint 30 százalékos esélyt látnak arra, hogy januárban 50-70 ezer orosz katona benyomul Ukrajna déli területeire és Novorosszija néven kikiáltják a térség függetlenségét. Ez óriási csapást jelentene az ukrán gazdaság számára: az odesszaival együtt hét tengeri kikötõt és két atomerõmûvet veszÃtenének el, az ország bruttó nemzeti terméke (GNP) a becslések szerint mintegy 27 százalékkal zuhanna, egymillió ember pedig lakóhelye elhagyására kényszerülne.
A legborúlátóbb nyugati forgatókönyv szerint Moszkva mintegy 100 ezer katonával, súlyos harcok árán uralma alá hajtja Ukrajna teljes keleti részét, Kijev fennhatósága pedig csak a Dnyeper folyó jobb partján fekvõ területek felett marad meg.
A brit hadsereg mellett mûködõ stratégiai elemzõintézet (Royal United Services Institute, RUSI) munkatársai az AFP által idézett más szakértõkhöz képest már csak jövõ áprilisra teszik ezen forgatókönyvek valamelyikének a megvalósulását. A kutatók annak a fontosságát hangsúlyozták, hogy az orosz hadiipar 30 százalékban függ az ukrán hadiipari vállalatok termékeitõl, és ez is arra sarkallhatja Oroszországot, hogy az utánpótlás biztosÃtása érdekében megszállja Ukrajna keleti és déli területeit.
Giles Keir, a londoni Királyi Külügyi Intézet, a Chatham House szakértõje szerint Vlagyimir Putyin Oroszországa a múltban már megmutatta, hogy hajlandó kivárni a megfelelõ pillanatot és akkor lépni, amikor már senki sem számÃt rá - idézi az elemzõt az AFP francia hÃrügynökség összeállÃtásában.
Link
"Putyin nem csak Donyeck és Luhanszk megyét akarja elfoglalni, célja egész Ukrajna bekebelezése" - jelentette ki szombaton Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök. Moszkva következõ lépése a kormányfõ szerint állÃtólag az lesz, hogy egy szárazföldi "folyosóval" összeköti az orosz határt az általa márciusban annektált KrÃm félszigettel.
A francia hÃrügynökség kitér arra: a nyugati hatalmak vádjai szerint Oroszország több mint ezer katonát vezényelt Kelet-Ukrajnába, hogy ott az oroszbarát felkelõk oldalán harcoljanak, a Kreml azonban ezt következetesen tagadja. "Nem tudja elfogadni, hogy Ukrajna az európai család része legyen, helyre akarja állÃtani a Szovjetuniót" - mondta Putyinról Jacenyuk.
Kattintson a képre és nézze meg galériánkat a harcias Putyinról!
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt válaszolta az ukrán kormányfõ kijelentésére, hogy Moszkvának nem áll érdekében ütközõzónát létrehozni sem Ukrajnában, sem a Dnyeszter menti területen. Utóbbi térség Oroszország segÃtségével a kilencvenes évek elején bejelentette elszakadását Moldovától, függetlenségét azonban egy ország sem ismerte el. Azóta az orosz vezetés a moldovai kormány kifejezett nemtetszése ellenére mintegy 1500 katonát állomásoztat a régióban - Ãrta az AFP.
Kijev és a szeparatisták által tÃz nappal ezelõtt megkötött tûzszüneti megállapodás óta gyakorlatilag kikerült az ukrán kormány fennhatósága alól a két ország közötti határ mentén fekvõ területeknek egy jelentõs része, Luhanszktól az Azovi-tenger partjáig.
Oroszország számos, a francia hÃrügynökség által idézett nyugati elemzõ szerint egy olyan állam terveit vázolta fel Ukrajna déli és keleti részein, amelyen keresztül nyomást gyakorolhatna a kijevi kormányra, ahogyan azt Grúzia és a két szakadár terület - Abházia és Dél-Oszétia - esetében is tette. Mások úgy látják, hogy Putyin, aki már áprilisban használta a Novorosszija (Új-Oroszország) kifejezést a délkelet-ukrajnai területek megnevezésére, még ennél is tovább akar menni.
A lengyel külügyi intézet (PISM) kutatói nemrégiben arra figyelmeztettek - emlékeztet az AFP -, hogy Moszkva már idén télen offenzÃvát indÃthat Ukrajnában. A szakértõk szerint a legvalószÃnûbb forgatókönyvnek egy október végi orosz beavatkozás tûnik, amely által a Kreml kialakÃthatna egy nagyjából 300 kilométer hosszú és 50 kilométer széles szárazföldi folyosót Oroszország és a KrÃm között, Ãgy biztosÃtva a félsziget élelmiszerrel és energiával való ellátását. A lengyel elemzõk más forgatókönyv szerint 30 százalékos esélyt látnak arra, hogy januárban 50-70 ezer orosz katona benyomul Ukrajna déli területeire és Novorosszija néven kikiáltják a térség függetlenségét. Ez óriási csapást jelentene az ukrán gazdaság számára: az odesszaival együtt hét tengeri kikötõt és két atomerõmûvet veszÃtenének el, az ország bruttó nemzeti terméke (GNP) a becslések szerint mintegy 27 százalékkal zuhanna, egymillió ember pedig lakóhelye elhagyására kényszerülne.
A legborúlátóbb nyugati forgatókönyv szerint Moszkva mintegy 100 ezer katonával, súlyos harcok árán uralma alá hajtja Ukrajna teljes keleti részét, Kijev fennhatósága pedig csak a Dnyeper folyó jobb partján fekvõ területek felett marad meg.
A brit hadsereg mellett mûködõ stratégiai elemzõintézet (Royal United Services Institute, RUSI) munkatársai az AFP által idézett más szakértõkhöz képest már csak jövõ áprilisra teszik ezen forgatókönyvek valamelyikének a megvalósulását. A kutatók annak a fontosságát hangsúlyozták, hogy az orosz hadiipar 30 százalékban függ az ukrán hadiipari vállalatok termékeitõl, és ez is arra sarkallhatja Oroszországot, hogy az utánpótlás biztosÃtása érdekében megszállja Ukrajna keleti és déli területeit.
Giles Keir, a londoni Királyi Külügyi Intézet, a Chatham House szakértõje szerint Vlagyimir Putyin Oroszországa a múltban már megmutatta, hogy hajlandó kivárni a megfelelõ pillanatot és akkor lépni, amikor már senki sem számÃt rá - idézi az elemzõt az AFP francia hÃrügynökség összeállÃtásában.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
Perje
- 2014. September 17. 14:14:50
#12 |
satu
- 2014. September 17. 16:01:26
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték