Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
A modern ember korábban jött Európába
Ja: "A zsidó idõszámítás a világ teremtését tekinti kiindulópontnak, ami a rabbinikus hagyomány szerint az i.e. 3760-as év volt. Ennek megfelelõen 2010 az 5770/5771-es esztendõnek felel meg." Anyátok hogy van? Piramist is jól felépítettétek...mocskos hazug banda. A mai ember legrégebbi európai nyomára bukkantak az alsó-ausztriai Wachau völgyszorosban osztrák kutatók. A leletek alapján a homo sapiens az eddig véltnél néhány ezer évvel korábban, mintegy 43 500 éve érkezett a kontinensre.
Akkoriban a wachaui fenyõerdõk helyén a jégkorszaki körülményekhez képest enyhébb éghajlat uralkodott – írták a kutatók az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányukban.
Mivel a mai ember korábban bukkanhatott fel, több idõn át osztozhatott a kontinensen a Neander-völgyi emberrel – mondta Bence Viola, a Bécsi Egyetem Antropológiai Intézete és a lipcsei Max Planck Antropológia Intézet kutatásának résztvevõje.
"Tudjuk, hogy keveredtek egymással, mivel az Afrikán kívüli mai emberek génkészletének 1,5-3 százaléka a Neander-völgyiektõl származik" – mondta a tudós.
Az új adatok alapján erre a keveredésre legalább 3500 évük volt, mert a mostani ismeretek szerint a Neander-völgyiek körülbelül 40 ezer évvel ezelõtt tûntek el, írja az MTI.
Eddig egyes tudósok a mai ember európai érkezését legkorábban 41 500 évvel ezelõttre, mások alig 40 ezer évvel ezelõttre tették.
A Willendorf II nevû ásatási helyen 2006 és 2011 között a homo sapienshez köthetõ, jellegzetes kõszerszámok kerültek elõ egy talajrétegbõl, melynek elemzése alapján a leletek korát 43 500 évben állapították meg.
Ezen a helyen fedezték fel a világhírû, bár sokkal késõbbi, körülbelül 25 ezer éves õskõkori nõszobrocskát, melyet Willendorfi Vénusznak neveztek el.
A legfeljebb egy centiméter széles, néha több centiméter hosszú kõszerszámok valószínûleg vadászfegyverek részei lehettek – mondta Philip Nigst, a Cambrigde-i Egyetem munkatársa, a kutatás vezetõje. A Willendorfban fellelt kõszerszámok a korai õskõkor, az úgynevezett aurignaci kultúra jellemzõ eszközei voltak.
A korabeli éghajlatra és a növényzetre a talaj különbözõ rétegeinek elemzésébõl következtettek a kutatók. Egyrészt a talaj típusát és morfológiáját állapították meg, másrészt a rétegben talált csigaházak gazdáinak fajai és alfajai segítettek a klímát megismerni. Ezzel a módszerrel nagyobb pontosságot lehet elérni, mintha csak a szénizotópos kormeghatározást végeznék el.
"Így nem tudtuk meg, hogy a jégkorszak melegebb és hidegebb szakaszai közül melyikhez tartozott a leletegyüttes. Csak a kiegészítõ információkkal lehetett annyira leszûkíteni az idõszakot, hogy kijelenthessük: a mai ember egy melegebb idõszak kezdetén telepedett itt le, amikor a vidéket tundrajellegû füves puszta borította, gyér fenyvesekkel" – mondta a régész.
Link
Akkoriban a wachaui fenyõerdõk helyén a jégkorszaki körülményekhez képest enyhébb éghajlat uralkodott – írták a kutatók az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányukban.
Mivel a mai ember korábban bukkanhatott fel, több idõn át osztozhatott a kontinensen a Neander-völgyi emberrel – mondta Bence Viola, a Bécsi Egyetem Antropológiai Intézete és a lipcsei Max Planck Antropológia Intézet kutatásának résztvevõje.
"Tudjuk, hogy keveredtek egymással, mivel az Afrikán kívüli mai emberek génkészletének 1,5-3 százaléka a Neander-völgyiektõl származik" – mondta a tudós.
Az új adatok alapján erre a keveredésre legalább 3500 évük volt, mert a mostani ismeretek szerint a Neander-völgyiek körülbelül 40 ezer évvel ezelõtt tûntek el, írja az MTI.
Eddig egyes tudósok a mai ember európai érkezését legkorábban 41 500 évvel ezelõttre, mások alig 40 ezer évvel ezelõttre tették.
A Willendorf II nevû ásatási helyen 2006 és 2011 között a homo sapienshez köthetõ, jellegzetes kõszerszámok kerültek elõ egy talajrétegbõl, melynek elemzése alapján a leletek korát 43 500 évben állapították meg.
Ezen a helyen fedezték fel a világhírû, bár sokkal késõbbi, körülbelül 25 ezer éves õskõkori nõszobrocskát, melyet Willendorfi Vénusznak neveztek el.
A legfeljebb egy centiméter széles, néha több centiméter hosszú kõszerszámok valószínûleg vadászfegyverek részei lehettek – mondta Philip Nigst, a Cambrigde-i Egyetem munkatársa, a kutatás vezetõje. A Willendorfban fellelt kõszerszámok a korai õskõkor, az úgynevezett aurignaci kultúra jellemzõ eszközei voltak.
A korabeli éghajlatra és a növényzetre a talaj különbözõ rétegeinek elemzésébõl következtettek a kutatók. Egyrészt a talaj típusát és morfológiáját állapították meg, másrészt a rétegben talált csigaházak gazdáinak fajai és alfajai segítettek a klímát megismerni. Ezzel a módszerrel nagyobb pontosságot lehet elérni, mintha csak a szénizotópos kormeghatározást végeznék el.
"Így nem tudtuk meg, hogy a jégkorszak melegebb és hidegebb szakaszai közül melyikhez tartozott a leletegyüttes. Csak a kiegészítõ információkkal lehetett annyira leszûkíteni az idõszakot, hogy kijelenthessük: a mai ember egy melegebb idõszak kezdetén telepedett itt le, amikor a vidéket tundrajellegû füves puszta borította, gyér fenyvesekkel" – mondta a régész.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Leandros
- 2014. September 23. 15:47:20
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.