Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
USA külpolitika megrendelésre? – 7 állítás az amerikai kritikákról
Micsoda "leleplezések"! Már csak a "civil" jelentését kell helyre tenni és kiderül, hogy "zsidó". A magyarországi baloldali sajtó tapsikol. Múlt héten pénteken elõbb Bill Clinton, majd tegnap Barack Obama is kikelt Magyarország ellen – a megfogalmazásuk szerint – civilek elleni vegzálások miatt. Na de nézzük a tényeket. Mi van a függöny mögött?
A norvégok és Soros a Clinton Alapítvány legbõkezûbb támogatói
Indulásként tisztázzuk. Hillary Clinton 2016-ban elnök szeretne lenni. Ebben támogatja õt férje és a családi alapítványuk, a Clinton Foundation. Ennek az alapítványnak a kezdeményezése a Clinton Global Initiative, amelynek rendezvényén Barack Obama beszólt. Nem túl nagy kutatómunkával meg lehet találni, hogy a Clinton Alapítványnak kik a legfõbb támogatói. Na ki? Ott van köztük a norvég állam és Soros György. Egyébként az amerikai republikánusok már felhívták a figyelmet a szervezet és az amerikai adminisztráció körüli összeférhetetlenségi zavarokra.
Clinton nem hiteles, ha hatalommániáról és pénzcsinálásról van szó
„Általában ezek azok a figurák, akik örökké hatalmon akarnak maradni, és pénzt csinálni” – mondta Bill Clinton Orbán Viktorról. Megvan annak a maga bája, ha Bill „szakszi” Clinton nevez bárkit pénz- és hatalommániásnak. A nyolc év elnökség után feleségét hatalmi pozíciókba ültetõ Clinton egy-egy elõadásáért annyi pénzt kap, amibõl valódi civil szervezetek százai tudnának évekig mûködni. Konkrétan: 2001 és 2013 között Clinton 105 millió dollárt keresett beszédekkel, elõadásokkal. A legtöbbet bankok és pénzügyi szervezetek fizettek az Aranyszájú Bill mondásaiért, vagy esetleg valami egészen másért?
Bill Clinton pénzgyûjtési módszere: beszédekért kap dollármilliókat
Ráadásul felmerül a gyanúja annak, hogy a Clinton-klán az elmúlt években azért kapott nagyobb támogatásokat külföldi államoktól, hogy azok érdekeit képviseljék a politikában. „Nem az a baj, hogy Clintonék gazdagok, hanem hogy honnan van a pénz” – jegyezte meg Ezra Klein a Vox híroldal írásában. Olyan államok is „mondattak beszédet” Bill Clintonnal, mint Katar, Szaúd-Arábia, és Norvégia. Norvégia ezen felül 2011-ben már több mint 10 millió dollárt adott évente Clinton alapítványának. Véletlenül pont befolyásos olajállamoknak volt oly fontos az elnöki szóbeliség – nesze neked, szólásszabadság.
A Clintonéknak adott adomány külpolitikai kuponokra váltható?
Az Átlátszó sem maradna azonban munka nélkül, ha Soros véletlenül szembefordítaná az ágyúit Clintonékkal. 2008-ban arról számolt be a Los Angeles Times, hogy a Clinton Alapítvány már több mint 500 millió dollárt gyûjtött be, külföldiektõl, köztük kínaiaktól is. Az Alapítvány ugyan nem tette átlátszóvá magát és támogatóit, így is lehet azonban tudni, hogy a donorok egyike az Alibaba nevû kínai cég – amely együttmûködött az elnyomó kínai államapparátussal a tibeti felkelõk üldözésében. Ugye önök sem emlékeznek Clintonék kritikus megszólalásaira?
A Clinton Alapítvány pénzügyi és személyi átvilágításra szorulna
A Clinton Alapítvány alapos átvilágítása a hatalmi összeférhetetlenség gyanúján kívül azért is fontos lenne, mert a szervezet a lassan dollármilliárdos évtizedes adományhegyek ellenére sem jön ki bevételeibõl. Kuszák a személyi viszonyok is: John D. Podesta, egy 2003-ban Sorosék által alapított liberális think tank vezetõje egy idõre beszállt a Clinton Alapítvány munkájába is. Egyébként pont a Podesta által vezetett szervezet, a Center for American Progress pénzelte Bajnai Gordonék magyarországi kampányát.
A magyar liberális szervezetek fõ támogatói pénzelik Clintonékat is
Az elnökségért újrainduló klán támogatói között véletlenül éppen a magyar liberális „civilek” fõ támogatói tûnnek fel: Soros György és a norvégok. Soros egyszerre adott pénzt a CAP-on keresztül a ballib ellenzék kampányára és a „független civilek” támogatására. Miként Norvégia egyszerre pénzelte Clintonékat és a liberális szervezeteket Magyarországon. A Laokoón-csoport tehát így teljes: szereplõi a Clinton-klán, Soros György, amerikai think tankek, egy amerikai mintára, politikai projektfinanszírozásra létrehozott magyar alapítvány és a norvég állam.
Amerikában jogi következménye is lehet a külföldi államok befolyásvásárlásának?
Pár hete a New York Times egy bazihosszú cikkben leplezte le az amerikai think tankek világát. Röviden: szakvéleményeket és befolyást vásároltak külföldi államok – elsõsorban Norvégia – amerikai agytrösztöknél. A Times szerint mindez sértheti az külföldi ügynök regisztrációjáról szóló, 1938-ban a náci befolyásszerzés miatt hozott amerikai törvényt. A szövetségi törvény megsértése akár öt év börtönbüntetéssel is sújtható.
Ezek a nem jelentéktelen körülmények sajnos elkerülték a 444.hu figyelmét. S hogy õket ki pénzeli? Nem fogjátok kitalálni.
Link
A norvégok és Soros a Clinton Alapítvány legbõkezûbb támogatói
Indulásként tisztázzuk. Hillary Clinton 2016-ban elnök szeretne lenni. Ebben támogatja õt férje és a családi alapítványuk, a Clinton Foundation. Ennek az alapítványnak a kezdeményezése a Clinton Global Initiative, amelynek rendezvényén Barack Obama beszólt. Nem túl nagy kutatómunkával meg lehet találni, hogy a Clinton Alapítványnak kik a legfõbb támogatói. Na ki? Ott van köztük a norvég állam és Soros György. Egyébként az amerikai republikánusok már felhívták a figyelmet a szervezet és az amerikai adminisztráció körüli összeférhetetlenségi zavarokra.
Clinton nem hiteles, ha hatalommániáról és pénzcsinálásról van szó
„Általában ezek azok a figurák, akik örökké hatalmon akarnak maradni, és pénzt csinálni” – mondta Bill Clinton Orbán Viktorról. Megvan annak a maga bája, ha Bill „szakszi” Clinton nevez bárkit pénz- és hatalommániásnak. A nyolc év elnökség után feleségét hatalmi pozíciókba ültetõ Clinton egy-egy elõadásáért annyi pénzt kap, amibõl valódi civil szervezetek százai tudnának évekig mûködni. Konkrétan: 2001 és 2013 között Clinton 105 millió dollárt keresett beszédekkel, elõadásokkal. A legtöbbet bankok és pénzügyi szervezetek fizettek az Aranyszájú Bill mondásaiért, vagy esetleg valami egészen másért?
Bill Clinton pénzgyûjtési módszere: beszédekért kap dollármilliókat
Ráadásul felmerül a gyanúja annak, hogy a Clinton-klán az elmúlt években azért kapott nagyobb támogatásokat külföldi államoktól, hogy azok érdekeit képviseljék a politikában. „Nem az a baj, hogy Clintonék gazdagok, hanem hogy honnan van a pénz” – jegyezte meg Ezra Klein a Vox híroldal írásában. Olyan államok is „mondattak beszédet” Bill Clintonnal, mint Katar, Szaúd-Arábia, és Norvégia. Norvégia ezen felül 2011-ben már több mint 10 millió dollárt adott évente Clinton alapítványának. Véletlenül pont befolyásos olajállamoknak volt oly fontos az elnöki szóbeliség – nesze neked, szólásszabadság.
A Clintonéknak adott adomány külpolitikai kuponokra váltható?
Az Átlátszó sem maradna azonban munka nélkül, ha Soros véletlenül szembefordítaná az ágyúit Clintonékkal. 2008-ban arról számolt be a Los Angeles Times, hogy a Clinton Alapítvány már több mint 500 millió dollárt gyûjtött be, külföldiektõl, köztük kínaiaktól is. Az Alapítvány ugyan nem tette átlátszóvá magát és támogatóit, így is lehet azonban tudni, hogy a donorok egyike az Alibaba nevû kínai cég – amely együttmûködött az elnyomó kínai államapparátussal a tibeti felkelõk üldözésében. Ugye önök sem emlékeznek Clintonék kritikus megszólalásaira?
A Clinton Alapítvány pénzügyi és személyi átvilágításra szorulna
A Clinton Alapítvány alapos átvilágítása a hatalmi összeférhetetlenség gyanúján kívül azért is fontos lenne, mert a szervezet a lassan dollármilliárdos évtizedes adományhegyek ellenére sem jön ki bevételeibõl. Kuszák a személyi viszonyok is: John D. Podesta, egy 2003-ban Sorosék által alapított liberális think tank vezetõje egy idõre beszállt a Clinton Alapítvány munkájába is. Egyébként pont a Podesta által vezetett szervezet, a Center for American Progress pénzelte Bajnai Gordonék magyarországi kampányát.
A magyar liberális szervezetek fõ támogatói pénzelik Clintonékat is
Az elnökségért újrainduló klán támogatói között véletlenül éppen a magyar liberális „civilek” fõ támogatói tûnnek fel: Soros György és a norvégok. Soros egyszerre adott pénzt a CAP-on keresztül a ballib ellenzék kampányára és a „független civilek” támogatására. Miként Norvégia egyszerre pénzelte Clintonékat és a liberális szervezeteket Magyarországon. A Laokoón-csoport tehát így teljes: szereplõi a Clinton-klán, Soros György, amerikai think tankek, egy amerikai mintára, politikai projektfinanszírozásra létrehozott magyar alapítvány és a norvég állam.
Amerikában jogi következménye is lehet a külföldi államok befolyásvásárlásának?
Pár hete a New York Times egy bazihosszú cikkben leplezte le az amerikai think tankek világát. Röviden: szakvéleményeket és befolyást vásároltak külföldi államok – elsõsorban Norvégia – amerikai agytrösztöknél. A Times szerint mindez sértheti az külföldi ügynök regisztrációjáról szóló, 1938-ban a náci befolyásszerzés miatt hozott amerikai törvényt. A szövetségi törvény megsértése akár öt év börtönbüntetéssel is sújtható.
Ezek a nem jelentéktelen körülmények sajnos elkerülték a 444.hu figyelmét. S hogy õket ki pénzeli? Nem fogjátok kitalálni.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
kakas
- 2014. September 26. 06:46:53
#2 |
Leandros
- 2014. September 26. 15:09:37
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.