Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Olajfolt Gyurcsányon
Az egész "mostani" zsidó-elit nyakig benne van. Kövér, orsós...és a többi és a többi...! "Papa" Link
Az Energol-ügyben végrehajtott egyik házkutatás során Gyurcsány Ferenchez köthetõ érzékeny offshore iratokat találtak a nyomozók. Gyurcsány személyesen is részt vett egy olajos cég, a Fortus Rt. irányításában, amelynek egyik vezetõjét kis híján kivégezték, a befolyó százmilliók ettõl függetlenül nagyban hozzájárultak a késõbbi miniszterelnök cégbirodalmának felhizlalásához.
Az ezerkilencszázkilencvenes évek közepe. Egy fõvárosi szállodában a titkosszolgálatok és a szervezett bûnözés ellen létrehozott Központi Bûnüldözési Igazgatóság (KBI) tisztjei gyülekeztek. A konspiráció irányítója a Szovjetunióban végzett Stefán Géza volt, aki 1994. augusztus 1-jétõl, a Horn-kormány megalakulása után lett a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) fõigazgatója. A dokumentált találkozón részt vett Kerekes István is, aki korábban a Nemzetbiztonsági Hivatal területi igazgatóságán dolgozott, éppen Stefán Géza alatt.
Stefán Géza: a Katonai Biztonsági Hivatal elmozdíthatatlan fõigazgatója volt. Ezt a tisztségét egészen haláláig betöltötte. Leválthatatlanságát állítólag a sokak féltett titkát rejtõ páncélszekrényének köszönhette. Rendkívül jó orosz kapcsolatokkal rendelkezett, ami nem is csoda, hiszen tanulmányait a Szovjetunióban végezte. Õ bábáskodott az Energol alapításánál, és figyelemmel kísérte a cég mûködését.
Kerekes István: az Energol elsõ vezérigazgatója aktív állományú nemzetbiztonsági tiszti minõségében vett részt az üzlet beindításában. Amikor Kerekes 1996-ban összekülönbözött Portikékkal, a vezérigazgató Csikós József lett.
A megbeszélésen abban állapodtak meg, hogy a katonai titkosszolgálat szoros ellenõrzés alá vonja az olajkereskedelemmel foglalkozó Energol Rt.-t, ettõl az idõponttól kezdve a cég üzletpolitikájának minden mozzanatáról jelenteni kellett Stefán Gézának. (Az egykori KBI nyugalmazott alezredese, Sándor István „Papa” is úgy tudja, a katonai titkosszolgálatok cége volt az Energol. Legalábbis errõl beszélt, amikor 2000 novemberében az olajügyeket vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottság tagjainak a kérdéseire válaszolt.)
Koordinált embargósértés
Portik Tamás: a tököli fiatalkorúak börtönét is megjárt férfi az éjszakai életben portásként kezdte karrierjét, majd 1994-tõl a társaság egyik igazgatójaként vett részt az Energol tevékenységében. A kiváló titkosszolgálati és MSZP-s kapcsolatokkal is rendelkezõ Portik jelentõs befolyásra tett szert az éjszakai életben. Nem jogerõsen idén februárban ítélték el Prisztás József 1996-os kivégzésével összefüggésben. Az alvilág egyik vezetõjének tartott férfi emellett vádlott az 1998-as Aranykéz utcai robbantás ügyében, illetve gyanúsított a Seres Zoltán 1999-es megölése miatt elrendelt büntetõeljárásban.
Drobilich Gábor: a bûnözõi életmódra berendezkedõ férfi az Energol részvényese volt. Több betöréses ügy fûzõdik a nevéhez.
Az Energolt a társadalom legkülönbözõbb rétegeibõl verbuválódott személyek alapították 1994. november 30-án. Az olajvállalat részvényesei között megjelent Portik Tamás, akit a tököli fiatalkorúak börtöne készített fel az életre. Ott volt két, visszaesõ bûnözõként – betörõként – nyilvántartott személy, Drobilich Gábor és Ferencsik Attila. Felbukkant a titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkezõ Kerekes István és Gulyás Emil, valamint az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályát megjárt, majd 1995-ben a Belügyminisztérium adatfeldolgozó háttérintézményétõl leszerelt Csikós József is. Keszthelyi Péterrõl, Dékány Istvánról, a társaság volt vezetõirõl, illetve Vankó Krisztináról, a nagy hatalmú titkárnõrõl pedig majd késõbb.
Portik Tamás a bíróságon
Portik Tamás a bíróságon
Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet
Ferencsik Attila: betörõként biztosított magának megélhetést, bekerült az Energol részvényesei közé. Rendkívül erõszakos természete, félelmet keltõ fellépése sokak „jobb belátásra térítésében” segített. Idén április közepén letartóztatták cigarettacsempészet miatt.
Csikós József: korábban az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályán ténykedett. 1995-ben a Belügyminisztérium adatfeldolgozójától szerelt le. Neve az Energol vezérigazgatójaként vált ismertté.
A vállalkozás 1995. december 28-án megszerezte a kõolajtermékek és -származékok nagykereskedelmét lehetõvé tevõ jövedéki engedélyt, a cég megkezdte a mûködését. A Horn-kormány idején a titkosszolgálat vigyázó tekintete mellett a vállalkozás erõszakos terjeszkedésbe fogott. Ez az Energolban szerepet vállaló, bûnözõi életmódra berendezkedõ személyeknek nem is esett nehezére. A telephelyek meghódítását követõen beindult az olajbiznisz, amihez jól képzett ügyvédek hada asszisztált. A visszaélésekre az adott lehetõséget, hogy szociális megfontolásból kevésbé adóztatták a kályhákba való háztartási tüzelõolajat (hto), mint a jármûvekbe töltendõ, kémiailag azonos gázolajat. Ha tehát az országba hto-ként csempésztek be dízelüzemanyagot, alig kellett közterhet fizetni. Megkezdõdött az olajszõkítés, vagonokat utaztattak keresztül-kasul az országban, miközben hatalmas kár érte a költségvetést. A büdzsé megcsapolásához ugyancsak nagyban hozzájárult a halasztott vámfizetés intézményének bevezetése. A hamis papírokkal alapított cégek hatalmas forgalmat bonyolítottak, amikor azonban a járulékok befizetésére került volna sor, a vállalkozások a bûnüldözõ szervek számára fellelhetetlennek bizonyultak. A bûnös úton felhalmozott pénz lehetõvé tette az alvilág megerõsödését. Akkora vagyonok keletkeztek, hogy a bûnözõk számára gyakorlatilag nem léteztek olyan személyek, akiket ne tudtak volna megvásárolni. A politika, a közigazgatás és a rendvédelem egyes szereplõit csak az árfolyamuk különböztette meg egymástól.
Stefán Géza kitüntetése 2005-ben, az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából
Stefán Géza kitüntetése 2005-ben, az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából. Sólyom László államfõ Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Szili Katalin házelnök jelenlétében adta át az elismerést
Fotó: Kovács Attila / MTI
Az Energol Rt. mûködtetése azonban más célt, nagypolitikai érdeket is szolgált. Ebben az idõszakban – 1992-tõl – ENSZ-embargó volt érvényben Szerbiával szemben. Oroszország azonban a korlátozások ellenére minden eszközzel megpróbálta segíteni a Milosevics-rezsimet. A szocialisták 1994-es hatalomra kerülését követõen, a kiváló orosz kapcsolatokkal rendelkezõ Stefán Géza, engedve a baráti kérésnek, az Energolon keresztül – amelynek legfõbb felügyelõje volt – egyengette néhány olajszállítmány áthaladását az országon. Volt olyan dokumentált szállítás, amelyben egy egész szerelvény olaj utazott a déli határig, ahonnan – téves címzés miatt – visszafordították ugyan, ám a visszaúton a tartályokban már nem olaj, hanem víz volt. A folyékony arany minden bizonnyal Szerbiában kötött ki.
A per
Maga az Energol Rt. 1997 elejéig – papíron – ötmilliárd forintos forgalmat bonyolított. A valóságban persze készpénzes adásvétel is folyt, de sem a „hivatalos” adócsalásnak, sem a feketézésnek nem lett következménye. Ám kódolva volt, hogy az illegális olajkereskedelembõl kivehetõ hatalmas nyereség elõbb-utóbb egymásnak ugrasztja az alvilág pénzembereit. Prisztás József 1996. novemberi meggyilkolásával vette kezdetét a leszámolássorozat. Innentõl kezdve a hatóságok aktívabban igyekeztek feltárni az olajüzletek hátterét, nyomozás indult az Energol ügyletei miatt. Portik Tamás – értesülve a rá leselkedõ veszélyrõl – olajra lépett, és bár a rendõrséghez számos bejelentés érkezett arról, hogy éppen Újbudán, Solymár környékén vagy Bécsben húzza meg magát, a hatóságok nem intézkedtek az ügyben. Voltak ugyanakkor információk, amelyek szerint Portik az Egyesült Államokba tette át székhelyét. Tény, élettársa négy gyermeknek adott életet a tengerentúlon, akik így automatikusan amerikai állampolgárrá váltak. Az évszázad olajpereként beharangozott, Portik távollétében zajló Energol-per késõbb közröhejbe fulladt. Az ügyészség kihátrált saját vádirata mögül, rács mögé a bíróság 2007. novemberi – szocialista kormány idején hozott – ítéletét követõen szinte senki nem került. Portik még egy ideig bujkált, majd az elévülést kivárva egyre otthonosabban mozgott Budapesten.
Fotó: Magyar Nemzet
A mûvelet
Szilvásy György: a mai napig Gyurcsány Ferenc egyik legfõbb bizalmasa, üzlettársa. Gyurcsány mellett kabinetfõnökként, kancelláriaminiszterként, majd a polgári titkosszolgálatokat felügyelõ tárca nélküli miniszterként is tevékenykedett. Az õ utasítására vette fel a kapcsolatot Laborc Sándor Portik Tamással.
Laborc Sándor: a Szovjetunióban, a KGB-egyetemen végzett, évekig az Információs Hivatal munkatársaként tevékenykedett. A Gyurcsány-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatal fõigazgatójának nevezték ki. Közvetlen felettese Szilvásy György titokminiszter volt. Többször egyeztetett Portik Tamással, akivel abban állapodott meg, hogy terhelõ információkat gyûjt fideszes politikusokról a szocialista kormány hatalomban tartása érdekében. Számos büntetõeljárás indult ellene, lefokozták.
Olyannyira, hogy 2008-ban egy közvetítõn keresztül kapcsolatba lépett Szilvásy Györggyel, aki akkor éppen a Gyurcsány Ferenc-féle titkosszolgálatokat irányította. Szilvásy a KGB-egyetemen végzett Laborc Sándorra bízta a találkozó lebonyolítását. Laborc – mint a polgári elhárítás fõigazgatója – találkozott Portikkal. Nem is egyszer. A rögzített beszélgetések leiratából kiderült, az alvilágban komoly pozíciókkal rendelkezõ Portik minden eszközzel el szerette volna elérni, hogy 2010-ben ne legyen kormányváltás, õ ugyanis saját bevallása szerint az MSZP embere, korábban pedig szocialista politikusokat pénzelt. Ezért felajánlotta, hogy a maga módján segít, vagyis információkat szerez, illetve gyárt az akkori ellenzékrõl, a Fideszrõl. Laborcnak tetszett az ötlet, még külön telefont is biztosított az alvilági vezetõnek az olajozott kapcsolattartás érdekében. Portik rettegése a kormányváltástól nem volt alaptalan. A szocialista védõernyõ megszûnése után a terrorelhárítás emberei Ágnes utcai otthonában õrizetbe vették a volt olajbûnözõt, akit azóta számos leszámolásos bûncselekménnyel hoztak összefüggésbe.
Link
Az Energol-ügyben végrehajtott egyik házkutatás során Gyurcsány Ferenchez köthetõ érzékeny offshore iratokat találtak a nyomozók. Gyurcsány személyesen is részt vett egy olajos cég, a Fortus Rt. irányításában, amelynek egyik vezetõjét kis híján kivégezték, a befolyó százmilliók ettõl függetlenül nagyban hozzájárultak a késõbbi miniszterelnök cégbirodalmának felhizlalásához.
Az ezerkilencszázkilencvenes évek közepe. Egy fõvárosi szállodában a titkosszolgálatok és a szervezett bûnözés ellen létrehozott Központi Bûnüldözési Igazgatóság (KBI) tisztjei gyülekeztek. A konspiráció irányítója a Szovjetunióban végzett Stefán Géza volt, aki 1994. augusztus 1-jétõl, a Horn-kormány megalakulása után lett a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) fõigazgatója. A dokumentált találkozón részt vett Kerekes István is, aki korábban a Nemzetbiztonsági Hivatal területi igazgatóságán dolgozott, éppen Stefán Géza alatt.
Stefán Géza: a Katonai Biztonsági Hivatal elmozdíthatatlan fõigazgatója volt. Ezt a tisztségét egészen haláláig betöltötte. Leválthatatlanságát állítólag a sokak féltett titkát rejtõ páncélszekrényének köszönhette. Rendkívül jó orosz kapcsolatokkal rendelkezett, ami nem is csoda, hiszen tanulmányait a Szovjetunióban végezte. Õ bábáskodott az Energol alapításánál, és figyelemmel kísérte a cég mûködését.
Kerekes István: az Energol elsõ vezérigazgatója aktív állományú nemzetbiztonsági tiszti minõségében vett részt az üzlet beindításában. Amikor Kerekes 1996-ban összekülönbözött Portikékkal, a vezérigazgató Csikós József lett.
A megbeszélésen abban állapodtak meg, hogy a katonai titkosszolgálat szoros ellenõrzés alá vonja az olajkereskedelemmel foglalkozó Energol Rt.-t, ettõl az idõponttól kezdve a cég üzletpolitikájának minden mozzanatáról jelenteni kellett Stefán Gézának. (Az egykori KBI nyugalmazott alezredese, Sándor István „Papa” is úgy tudja, a katonai titkosszolgálatok cége volt az Energol. Legalábbis errõl beszélt, amikor 2000 novemberében az olajügyeket vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottság tagjainak a kérdéseire válaszolt.)
Koordinált embargósértés
Portik Tamás: a tököli fiatalkorúak börtönét is megjárt férfi az éjszakai életben portásként kezdte karrierjét, majd 1994-tõl a társaság egyik igazgatójaként vett részt az Energol tevékenységében. A kiváló titkosszolgálati és MSZP-s kapcsolatokkal is rendelkezõ Portik jelentõs befolyásra tett szert az éjszakai életben. Nem jogerõsen idén februárban ítélték el Prisztás József 1996-os kivégzésével összefüggésben. Az alvilág egyik vezetõjének tartott férfi emellett vádlott az 1998-as Aranykéz utcai robbantás ügyében, illetve gyanúsított a Seres Zoltán 1999-es megölése miatt elrendelt büntetõeljárásban.
Drobilich Gábor: a bûnözõi életmódra berendezkedõ férfi az Energol részvényese volt. Több betöréses ügy fûzõdik a nevéhez.
Az Energolt a társadalom legkülönbözõbb rétegeibõl verbuválódott személyek alapították 1994. november 30-án. Az olajvállalat részvényesei között megjelent Portik Tamás, akit a tököli fiatalkorúak börtöne készített fel az életre. Ott volt két, visszaesõ bûnözõként – betörõként – nyilvántartott személy, Drobilich Gábor és Ferencsik Attila. Felbukkant a titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkezõ Kerekes István és Gulyás Emil, valamint az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályát megjárt, majd 1995-ben a Belügyminisztérium adatfeldolgozó háttérintézményétõl leszerelt Csikós József is. Keszthelyi Péterrõl, Dékány Istvánról, a társaság volt vezetõirõl, illetve Vankó Krisztináról, a nagy hatalmú titkárnõrõl pedig majd késõbb.
Portik Tamás a bíróságon
Portik Tamás a bíróságon
Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet
Ferencsik Attila: betörõként biztosított magának megélhetést, bekerült az Energol részvényesei közé. Rendkívül erõszakos természete, félelmet keltõ fellépése sokak „jobb belátásra térítésében” segített. Idén április közepén letartóztatták cigarettacsempészet miatt.
Csikós József: korábban az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályán ténykedett. 1995-ben a Belügyminisztérium adatfeldolgozójától szerelt le. Neve az Energol vezérigazgatójaként vált ismertté.
A vállalkozás 1995. december 28-án megszerezte a kõolajtermékek és -származékok nagykereskedelmét lehetõvé tevõ jövedéki engedélyt, a cég megkezdte a mûködését. A Horn-kormány idején a titkosszolgálat vigyázó tekintete mellett a vállalkozás erõszakos terjeszkedésbe fogott. Ez az Energolban szerepet vállaló, bûnözõi életmódra berendezkedõ személyeknek nem is esett nehezére. A telephelyek meghódítását követõen beindult az olajbiznisz, amihez jól képzett ügyvédek hada asszisztált. A visszaélésekre az adott lehetõséget, hogy szociális megfontolásból kevésbé adóztatták a kályhákba való háztartási tüzelõolajat (hto), mint a jármûvekbe töltendõ, kémiailag azonos gázolajat. Ha tehát az országba hto-ként csempésztek be dízelüzemanyagot, alig kellett közterhet fizetni. Megkezdõdött az olajszõkítés, vagonokat utaztattak keresztül-kasul az országban, miközben hatalmas kár érte a költségvetést. A büdzsé megcsapolásához ugyancsak nagyban hozzájárult a halasztott vámfizetés intézményének bevezetése. A hamis papírokkal alapított cégek hatalmas forgalmat bonyolítottak, amikor azonban a járulékok befizetésére került volna sor, a vállalkozások a bûnüldözõ szervek számára fellelhetetlennek bizonyultak. A bûnös úton felhalmozott pénz lehetõvé tette az alvilág megerõsödését. Akkora vagyonok keletkeztek, hogy a bûnözõk számára gyakorlatilag nem léteztek olyan személyek, akiket ne tudtak volna megvásárolni. A politika, a közigazgatás és a rendvédelem egyes szereplõit csak az árfolyamuk különböztette meg egymástól.
Stefán Géza kitüntetése 2005-ben, az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából
Stefán Géza kitüntetése 2005-ben, az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából. Sólyom László államfõ Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Szili Katalin házelnök jelenlétében adta át az elismerést
Fotó: Kovács Attila / MTI
Az Energol Rt. mûködtetése azonban más célt, nagypolitikai érdeket is szolgált. Ebben az idõszakban – 1992-tõl – ENSZ-embargó volt érvényben Szerbiával szemben. Oroszország azonban a korlátozások ellenére minden eszközzel megpróbálta segíteni a Milosevics-rezsimet. A szocialisták 1994-es hatalomra kerülését követõen, a kiváló orosz kapcsolatokkal rendelkezõ Stefán Géza, engedve a baráti kérésnek, az Energolon keresztül – amelynek legfõbb felügyelõje volt – egyengette néhány olajszállítmány áthaladását az országon. Volt olyan dokumentált szállítás, amelyben egy egész szerelvény olaj utazott a déli határig, ahonnan – téves címzés miatt – visszafordították ugyan, ám a visszaúton a tartályokban már nem olaj, hanem víz volt. A folyékony arany minden bizonnyal Szerbiában kötött ki.
A per
Maga az Energol Rt. 1997 elejéig – papíron – ötmilliárd forintos forgalmat bonyolított. A valóságban persze készpénzes adásvétel is folyt, de sem a „hivatalos” adócsalásnak, sem a feketézésnek nem lett következménye. Ám kódolva volt, hogy az illegális olajkereskedelembõl kivehetõ hatalmas nyereség elõbb-utóbb egymásnak ugrasztja az alvilág pénzembereit. Prisztás József 1996. novemberi meggyilkolásával vette kezdetét a leszámolássorozat. Innentõl kezdve a hatóságok aktívabban igyekeztek feltárni az olajüzletek hátterét, nyomozás indult az Energol ügyletei miatt. Portik Tamás – értesülve a rá leselkedõ veszélyrõl – olajra lépett, és bár a rendõrséghez számos bejelentés érkezett arról, hogy éppen Újbudán, Solymár környékén vagy Bécsben húzza meg magát, a hatóságok nem intézkedtek az ügyben. Voltak ugyanakkor információk, amelyek szerint Portik az Egyesült Államokba tette át székhelyét. Tény, élettársa négy gyermeknek adott életet a tengerentúlon, akik így automatikusan amerikai állampolgárrá váltak. Az évszázad olajpereként beharangozott, Portik távollétében zajló Energol-per késõbb közröhejbe fulladt. Az ügyészség kihátrált saját vádirata mögül, rács mögé a bíróság 2007. novemberi – szocialista kormány idején hozott – ítéletét követõen szinte senki nem került. Portik még egy ideig bujkált, majd az elévülést kivárva egyre otthonosabban mozgott Budapesten.
Fotó: Magyar Nemzet
A mûvelet
Szilvásy György: a mai napig Gyurcsány Ferenc egyik legfõbb bizalmasa, üzlettársa. Gyurcsány mellett kabinetfõnökként, kancelláriaminiszterként, majd a polgári titkosszolgálatokat felügyelõ tárca nélküli miniszterként is tevékenykedett. Az õ utasítására vette fel a kapcsolatot Laborc Sándor Portik Tamással.
Laborc Sándor: a Szovjetunióban, a KGB-egyetemen végzett, évekig az Információs Hivatal munkatársaként tevékenykedett. A Gyurcsány-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatal fõigazgatójának nevezték ki. Közvetlen felettese Szilvásy György titokminiszter volt. Többször egyeztetett Portik Tamással, akivel abban állapodott meg, hogy terhelõ információkat gyûjt fideszes politikusokról a szocialista kormány hatalomban tartása érdekében. Számos büntetõeljárás indult ellene, lefokozták.
Olyannyira, hogy 2008-ban egy közvetítõn keresztül kapcsolatba lépett Szilvásy Györggyel, aki akkor éppen a Gyurcsány Ferenc-féle titkosszolgálatokat irányította. Szilvásy a KGB-egyetemen végzett Laborc Sándorra bízta a találkozó lebonyolítását. Laborc – mint a polgári elhárítás fõigazgatója – találkozott Portikkal. Nem is egyszer. A rögzített beszélgetések leiratából kiderült, az alvilágban komoly pozíciókkal rendelkezõ Portik minden eszközzel el szerette volna elérni, hogy 2010-ben ne legyen kormányváltás, õ ugyanis saját bevallása szerint az MSZP embere, korábban pedig szocialista politikusokat pénzelt. Ezért felajánlotta, hogy a maga módján segít, vagyis információkat szerez, illetve gyárt az akkori ellenzékrõl, a Fideszrõl. Laborcnak tetszett az ötlet, még külön telefont is biztosított az alvilági vezetõnek az olajozott kapcsolattartás érdekében. Portik rettegése a kormányváltástól nem volt alaptalan. A szocialista védõernyõ megszûnése után a terrorelhárítás emberei Ágnes utcai otthonában õrizetbe vették a volt olajbûnözõt, akit azóta számos leszámolásos bûncselekménnyel hoztak összefüggésbe.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
mormota1968
- 2014. September 28. 03:28:45
#2 |
gabesz
- 2014. September 28. 07:55:18
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.