Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Ki az ellenség-Ki a terrorista?
Imre! Ãœdvözöllek, úgy gondolom ez a cikk megérne egy”misét”. Neked meg jó munkát és”erõt “ kÃvánok hozzá !
Videó: Link
"Próbáltam büszke lenni a szolgálatomra, de csak szégyent érzek.
A rasszizmus többé nem takarhatja el a megszállás valóságát.
Õk is egy nép, emberi lények.
Azóta viselem a bûntudat bélyegét. Ha egy idõs embert látok - mint azt, aki már járni sem tudott, - rálöktük egy hordágyra és elvitettük az iraki rendõrökkel.
Bûntudatom van, mikor egy anyát és gyermekeit látom - mint azt, aki kétségbeesetten kiabált és azt sikoltotta, hogy "rosszabbak vagyunk, mint Szaddam", mert mi tettük az utcára õket.
Bûntudatom van, ha egy fiatal lányra nézek - mint akit karon ragadtam és kirángattam az utcára.
Azt mondták, terroristák ellen harcolunk, de az igazi terrorista én voltam és az igazi terrorizmus: ez a megszállás maga.
A fajgyûlölet régóta a hadsereg fontos eszköze, mellyel igazolja más országok lerombolását és megszállását.
Régóta szentesÃti a gyilkosságokat, más emberek leigázását és megkÃnzását.
A fajgyûlölet alapvetõ fegyver a kormány kezében.
Fontosabb, mint egy puska, tank, bombázó gép vagy csatahajó.
PusztÃtóbb, mint a tüzérségi lövedékek, bunker-romboló rakéták, vagy egy Tomahawk robotrepülõ.
Bár ezeket a fegyvereket a kormány hozza létre és birtokolja, mind ártalmatlanok olyan emberek nélkül, akik használni akarják õket.
Azok, akik háborúba küldenek minket, nem húzzák meg a ravaszt, nem lõnek ki gránátokat.
Nem kell megvÃvniuk a háborút, csupán el kell adniuk azt.
Olyan társadalomra van szükségük, akik hajlandóak a veszélybe küldeni a katonáikat.
Katonák kellenek nekik, akik ölnek vagy meghalnak kérdés nélkül.
Milliókat költenek egyetlen bombára, de az a bomba csak akkor válik fegyverré, amikor a hadsereg tisztjei készek végrehajtani az utasÃtást, hogy használják.
Elküldhetik az utolsó katonát is bárhová a Földön, háború csak akkor lesz, ha azok harcolni is akarnak.
Az uralkodó osztály, a milliárdosok, akik jól keresnek mások szenvedésén, akik csak a vagyonuk növelésével törõdnek, meg a világgazdaság irányÃtásával, tudják, hogy erejük azon múlik, képesek-e meggyõzni bennünket arról, hogy a háború, elnyomás és kizsákmányolás a mi érdekünket szolgálja.
Tudják, hogy gazdagságuk azon múlik, rá tudják-e venni a munkásokat, hogy meghaljanak azért, hogy õk egy másik ország gazdaságát irányÃthassák.
Azzal képesek minket a gyilkosságra és halálra rávenni, hogy képesek elhitetni velünk, hogy valahogy felsõbbrendûek vagyunk.
A katonák, tengerészek, tengerészgyalogosok, pilóták semmit sem nyernek ezen a megszálláson.
Amerika lakosságának túlnyomó többsége semmit nem nyer ezen a megszálláson.
Valójában nemhogy nem nyerünk rajta, de még többet szenvedünk miatta.
ElveszÃtjük végtagjainkat, sérüléseket szenvedünk, feláldozzuk az életünket.
Családjainknak látni kell a zászlóval takart koporsót leereszkedni a földbe.
Milliók élnek ebben az országban egészségügyi ellátás nélkül, munka és oktatási lehetõségek nélkül és nézik, ahogy kormányunk eltékozol NAPI 450 millió dollárt erre a megszállásra.
Országunk szegény dolgozó embereit elküldik, hogy öljenek szegény dolgozó embereket egy másik országban, hogy a gazdagok tovább gazdagodhassanak.
Fajgyûlölet nélkül a katonák rájönnének, hogy jobban hasonlÃtanak az iraki emberekre, mint azokra a milliárdosokra, akik õket harcba küldik.
Családokat dobtam az utcára Irakban és arra tértem haza, hogy családok kerülnek utcára a hazámban is, és ez egy tragikus és értelmetlen ingatlanpiaci válság.
Fel kell ébrednünk és megérteni, hogy valódi ellenségeink nem valami távoli országban vannak, nem olyan emberek, akiknek a nevét sem tudjuk, nem olyan kultúrák, amiket nem is értünk.
Ellenségeinket nagyon jól ismerjük, akiket fel tudunk ismerni.
Ellenségünk az a rendszer, amely hadat visel, ha az hasznot hoz;
ellenségünk a vállalat vezetõje, aki kirúg minket, ha az hasznot hoz;
a biztosÃtó társaság, amely megtagadja tõlünk az ellátást, ha az hasznot hoz; a bank, ami elveszi az otthonunkat, ha az hasznot hoz.
Az ellenségünk nem ötezer mérföldre van tõlünk, hanem épp itt, saját hazánkban.
Ha összefogunk, testvéreinkkel együtt harcolunk, megállÃthatjuk ezt a háborút, megállÃthatjuk a kormányunkat és létrehozhatunk egy jobb világot."
Videó: Link
"Próbáltam büszke lenni a szolgálatomra, de csak szégyent érzek.
A rasszizmus többé nem takarhatja el a megszállás valóságát.
Õk is egy nép, emberi lények.
Azóta viselem a bûntudat bélyegét. Ha egy idõs embert látok - mint azt, aki már járni sem tudott, - rálöktük egy hordágyra és elvitettük az iraki rendõrökkel.
Bûntudatom van, mikor egy anyát és gyermekeit látom - mint azt, aki kétségbeesetten kiabált és azt sikoltotta, hogy "rosszabbak vagyunk, mint Szaddam", mert mi tettük az utcára õket.
Bûntudatom van, ha egy fiatal lányra nézek - mint akit karon ragadtam és kirángattam az utcára.
Azt mondták, terroristák ellen harcolunk, de az igazi terrorista én voltam és az igazi terrorizmus: ez a megszállás maga.
A fajgyûlölet régóta a hadsereg fontos eszköze, mellyel igazolja más országok lerombolását és megszállását.
Régóta szentesÃti a gyilkosságokat, más emberek leigázását és megkÃnzását.
A fajgyûlölet alapvetõ fegyver a kormány kezében.
Fontosabb, mint egy puska, tank, bombázó gép vagy csatahajó.
PusztÃtóbb, mint a tüzérségi lövedékek, bunker-romboló rakéták, vagy egy Tomahawk robotrepülõ.
Bár ezeket a fegyvereket a kormány hozza létre és birtokolja, mind ártalmatlanok olyan emberek nélkül, akik használni akarják õket.
Azok, akik háborúba küldenek minket, nem húzzák meg a ravaszt, nem lõnek ki gránátokat.
Nem kell megvÃvniuk a háborút, csupán el kell adniuk azt.
Olyan társadalomra van szükségük, akik hajlandóak a veszélybe küldeni a katonáikat.
Katonák kellenek nekik, akik ölnek vagy meghalnak kérdés nélkül.
Milliókat költenek egyetlen bombára, de az a bomba csak akkor válik fegyverré, amikor a hadsereg tisztjei készek végrehajtani az utasÃtást, hogy használják.
Elküldhetik az utolsó katonát is bárhová a Földön, háború csak akkor lesz, ha azok harcolni is akarnak.
Az uralkodó osztály, a milliárdosok, akik jól keresnek mások szenvedésén, akik csak a vagyonuk növelésével törõdnek, meg a világgazdaság irányÃtásával, tudják, hogy erejük azon múlik, képesek-e meggyõzni bennünket arról, hogy a háború, elnyomás és kizsákmányolás a mi érdekünket szolgálja.
Tudják, hogy gazdagságuk azon múlik, rá tudják-e venni a munkásokat, hogy meghaljanak azért, hogy õk egy másik ország gazdaságát irányÃthassák.
Azzal képesek minket a gyilkosságra és halálra rávenni, hogy képesek elhitetni velünk, hogy valahogy felsõbbrendûek vagyunk.
A katonák, tengerészek, tengerészgyalogosok, pilóták semmit sem nyernek ezen a megszálláson.
Amerika lakosságának túlnyomó többsége semmit nem nyer ezen a megszálláson.
Valójában nemhogy nem nyerünk rajta, de még többet szenvedünk miatta.
ElveszÃtjük végtagjainkat, sérüléseket szenvedünk, feláldozzuk az életünket.
Családjainknak látni kell a zászlóval takart koporsót leereszkedni a földbe.
Milliók élnek ebben az országban egészségügyi ellátás nélkül, munka és oktatási lehetõségek nélkül és nézik, ahogy kormányunk eltékozol NAPI 450 millió dollárt erre a megszállásra.
Országunk szegény dolgozó embereit elküldik, hogy öljenek szegény dolgozó embereket egy másik országban, hogy a gazdagok tovább gazdagodhassanak.
Fajgyûlölet nélkül a katonák rájönnének, hogy jobban hasonlÃtanak az iraki emberekre, mint azokra a milliárdosokra, akik õket harcba küldik.
Családokat dobtam az utcára Irakban és arra tértem haza, hogy családok kerülnek utcára a hazámban is, és ez egy tragikus és értelmetlen ingatlanpiaci válság.
Fel kell ébrednünk és megérteni, hogy valódi ellenségeink nem valami távoli országban vannak, nem olyan emberek, akiknek a nevét sem tudjuk, nem olyan kultúrák, amiket nem is értünk.
Ellenségeinket nagyon jól ismerjük, akiket fel tudunk ismerni.
Ellenségünk az a rendszer, amely hadat visel, ha az hasznot hoz;
ellenségünk a vállalat vezetõje, aki kirúg minket, ha az hasznot hoz;
a biztosÃtó társaság, amely megtagadja tõlünk az ellátást, ha az hasznot hoz; a bank, ami elveszi az otthonunkat, ha az hasznot hoz.
Az ellenségünk nem ötezer mérföldre van tõlünk, hanem épp itt, saját hazánkban.
Ha összefogunk, testvéreinkkel együtt harcolunk, megállÃthatjuk ezt a háborút, megállÃthatjuk a kormányunkat és létrehozhatunk egy jobb világot."
Hozzaszolasok
#1 |
kontroll88
- 2014. October 06. 16:04:56
#2 |
miskolcilaci
- 2014. October 06. 16:37:52
#3 |
Stejszbib
- 2014. October 06. 17:34:55
#4 |
Perje
- 2014. October 06. 17:36:34
#5 |
galipoli
- 2014. October 07. 06:45:27
#6 |
Ro-zsola
- 2014. October 07. 08:50:16
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték