Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Több mint 35 000 éves, ember alkotta
Én tom! A zsidrákok kezenyoma, mert mikor az õsmózes szétnyitotta a hegyet, lett a barlang és ...és jahvé látá, hogy ez jó és adott melléje egy buznyákot, hogy szabadkõmûves páholyt alapÃtva adót szedjenek ...
Az ázsiai barlangfestészet legalább olyan régi, mint a hÃres európai alkotások – állapÃtotta meg egy szerdán megjelent tanulmány. Eddig Európát tartották a mûvészetek bölcsõjének.
Az ausztrál Wollongong Egyetem kutatói Anthony Dosseto vezetésével az indonéziai Celebesz-sziget hét barlangjának tizenkét festményét vizsgálták meg. Ezeknél az alkotásoknál emberi kéz volt a sablon a sziklafalon, ennek a körvonalait húzták ki festékkel. Megvizsgáltak két, a sertés és a szarvas keverékére hasonlÃtó állatot, a babirusszát ábrázoló festményt is – olvasható a brit Nature tudományos lap friss számában.
Ezeket a barlangrajzokat már több mint 50 éve felfedezték, koruk meghatározásával azonban nem foglalkoztak alaposan. Úgy vélték, a helyi klÃma miatt legfeljebb 10 ezer évet bÃrnak ki a képek.
Celebesz
Fotó: Maxime Aubert, Griffith Egyetem, Ausztrália
A festményekre rakódott, leheletfinom ásványi üledék korát a tudósok az úgynevezett uránsorra épülõ módszerrel határozták meg. Ez az eljárás a radioaktÃv lebomlást méri. A minimális kort állapÃtják meg vele, tehát a festmények ennél akár régebbiek is lehetnek.
A 40 ezer éves, vörös festékkel körvonalazott kéz a tanulmány szerint a legrégibb ismert ilyen tÃpusú ábra lehet. A babirussza képén jól kivehetõ a négy láb, a fej és a farok, a festmény legalább 35 400 éves.
„Bebizonyosodott, hogy mintegy 40 ezer évvel ezelõtt, a pleisztocén korában az eurázsiai világ mindkét végpontján az ember barlangok falára festett. Eddig Európa számÃtott a történelem elõtti mûvészetek bölcsõjének” – olvasható a tanulmányban.
Wil Roebroeks, a holland Leideni Egyetem kutatója szerint az eddig ismert legrégibb, 37 300 éves barlangrajzot az észak-spanyolországi El Castillo-barlangban fedezték fel. A legõsibb állatábrázolásnak, egy rinocérosz faszénrajzának korát 35 300 és 38 800 év közé teszik, ezt a franciaországi Chauvet-barlangban találták meg.
A tanulmány szerzõi szerint két magyarázat adódik: lehetséges, hogy az õsi embercsoportoknál egymástól függetlenül fejlõdött ki a barlangi festészet, ám az is, hogy a homo sapiens már azelõtt tudott festeni, hogy Afrikából elindult volna, hogy az egész világot meghódÃtsa.
Link
Az ázsiai barlangfestészet legalább olyan régi, mint a hÃres európai alkotások – állapÃtotta meg egy szerdán megjelent tanulmány. Eddig Európát tartották a mûvészetek bölcsõjének.
Az ausztrál Wollongong Egyetem kutatói Anthony Dosseto vezetésével az indonéziai Celebesz-sziget hét barlangjának tizenkét festményét vizsgálták meg. Ezeknél az alkotásoknál emberi kéz volt a sablon a sziklafalon, ennek a körvonalait húzták ki festékkel. Megvizsgáltak két, a sertés és a szarvas keverékére hasonlÃtó állatot, a babirusszát ábrázoló festményt is – olvasható a brit Nature tudományos lap friss számában.
Ezeket a barlangrajzokat már több mint 50 éve felfedezték, koruk meghatározásával azonban nem foglalkoztak alaposan. Úgy vélték, a helyi klÃma miatt legfeljebb 10 ezer évet bÃrnak ki a képek.
Celebesz
Fotó: Maxime Aubert, Griffith Egyetem, Ausztrália
A festményekre rakódott, leheletfinom ásványi üledék korát a tudósok az úgynevezett uránsorra épülõ módszerrel határozták meg. Ez az eljárás a radioaktÃv lebomlást méri. A minimális kort állapÃtják meg vele, tehát a festmények ennél akár régebbiek is lehetnek.
A 40 ezer éves, vörös festékkel körvonalazott kéz a tanulmány szerint a legrégibb ismert ilyen tÃpusú ábra lehet. A babirussza képén jól kivehetõ a négy láb, a fej és a farok, a festmény legalább 35 400 éves.
„Bebizonyosodott, hogy mintegy 40 ezer évvel ezelõtt, a pleisztocén korában az eurázsiai világ mindkét végpontján az ember barlangok falára festett. Eddig Európa számÃtott a történelem elõtti mûvészetek bölcsõjének” – olvasható a tanulmányban.
Wil Roebroeks, a holland Leideni Egyetem kutatója szerint az eddig ismert legrégibb, 37 300 éves barlangrajzot az észak-spanyolországi El Castillo-barlangban fedezték fel. A legõsibb állatábrázolásnak, egy rinocérosz faszénrajzának korát 35 300 és 38 800 év közé teszik, ezt a franciaországi Chauvet-barlangban találták meg.
A tanulmány szerzõi szerint két magyarázat adódik: lehetséges, hogy az õsi embercsoportoknál egymástól függetlenül fejlõdött ki a barlangi festészet, ám az is, hogy a homo sapiens már azelõtt tudott festeni, hogy Afrikából elindult volna, hogy az egész világot meghódÃtsa.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Ionerai
- 2014. October 09. 18:36:30
#2 |
postaimre
- 2014. October 09. 18:55:37
#3 |
kontroll88
- 2014. October 09. 20:32:51
#4 |
talpi
- 2014. October 12. 08:31:03
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték