Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Üzenet és felhívás!!! (folytatás)
OTP- és Merkantil Bankos Hitelkárosultak figyelmébe!
Rendõrök és egyéb köztisztviselõknek is !
Aki érintett hitelkárosult az alábbi bankok miatt, megteheti hogy csatlakozik a feljelentéshez úgy, hogy a feljelentést letölti, kinyomtatja és a tanúknál beírja nevét és lakcímét. A feljelentést adja be vagy küldje be a megadott címre ajánlott levélben.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
mint Vám- És Pénzügyõrség jogutódja
Bûnügyi Fõigazgatóság
1122 Budapest XII., Hajnóczy J. u. 7-9.
Tisztelt Nyomozóhatóság!
170 DEVIZAHITELES ÜGYFELEM ÜGYÉBEN SZERZETT ADATAIM ALAPJÁN KÉREM, HOGY SZÍVESKEDJENEK HIVATALBÓL INTÉZKEDNI, MERT A BANKOK TOVÁBBRA IS HAMIS KISZÁMLÁZÁSSAL A DEVIZAADÓSOK TÖMEGÉT ZAKLATJÁK, BEFIZETÉSEKRE SZÓLÍTJÁK FEL, MINTHA NEM IS SZÜLETETT VOLNA MEG A KÚRIA DÖNTÉSE ÉS A TÖRVÉNY.
Dr. Tóth Emese 1022 Budapest, Lórántffy Zs. u. 8. (továbbiakban: Feljelentõ) TÖBB, ÁLTALAM KÉPVISELT ÜGYFÉL sérelmére elkövetett, gyanú szerint Btk-ba ütközõ banki magatartás miatt benyújtja az OTP Bank Nyrt. és Merkantil Bank Zrt. nevû pénzügyi intézmények mint jogi személyek és vezetõ tisztségviselõi ellen mint ismeretlen tettesek elleni feljelentését, mivel a nevezett pénzügyi intézmények és nevében eljáró személyek az alábbi szerzõdések
OTP Bank: személyi kölcsön, lakáscélú és szabad felhasználású deviza alapúnak nevezett hiteltermék
Merkantil Bank Zrt. : gépjármû finanszírozó devizakölcsön,
kapcsán hamis értékmegjelöléssel, hamis nyilvántartás vezetésével megsértik a számviteli rendet (számviteli rend megsértése bûncselekmény gyanúja) és hamis adatközléssel és hamis tartalmú magánokiratok küldésével szándékosan tévedésbe ejtik és tévedésben tartják sértettet (adócsalás, csalás, magánokirat-hamisítás alapos gyanúja), és olyan befizetésekre kívánják rávenni, amivel nem tartozik.
2014. június 16. napján hirdette ki a Kúria a jogegységi határozatát, és július hónapban lépett hatályba a 2014. évi XXXVIII. törvény, amely jogszabály szintû jogforrásként azt a törvényi vélelmet állította fel, hogy az árfolyamrés érvénytelen kikötés, ezért annak alapján nem lehet fizetésre felhívni az adóst, míg a törvényi vélelmet meg nem döntötte a bank. ennek ellenére a Merkantil bank a mellékelt hamis tartalmú okiratot felhasználva adóst az árfolyamréssel megnövelt tartozás kimutatásával megtévesztette, és egyértelmûen megállapítást nyert, hogy az intézmény árfolyamrést követel.
Az árfolyamrés további követelése a Kúria határozata és a törvény hatályba lépése után már szándékos megtévesztõ magatartás.
Bûncselekmény gyanúja merül fel, mert az OTP Bank és a Merkantil Bank
1. árnyéktevékenységet végzett, a kölcsönügyleteket „átcsomagolta” mérlegen kívüli tételekké. Bizonyítási indítvány: az ügyészség vizsgálja meg Asztalos László professzor halála elõtt írt tanulmányát, amiben jól felmérte a gyanús banki magatartásokat: A globális pénzteremtés kettõs körforgása (a paralell banking) pénz- és inflációszemléleti alapjai, Hitelintézeti szemle 2009./5. szám, 436. oldalán. Nyomon követhetõ ezzel a pénzügyi válság kirobbanását támogató banki magatartások sora, amely súlyosan társadalomra veszélyes magatartás és amellyel aláásta a jelzálogpiacot Magyarországon, összefonódva a többi Kelet-Közép-Európában aktív bankkal együttesen a devizakölcsönzés végrehajtásával és annak folyamatos ügykezelésével, tömeges méretekben folytatta és folytatja a két bank azt a gyakorlatot, hogy valós devizaváltás helyett fiktív határidõs swap ügyleteket könyvel ezen szerzõdések alapján, és ennek folyományaként
2. aláásta a magyar állampolgárok bankokba vetett bizalmát.
3. a valós kép és valóságos értéknyilvántartás követelményének folyamatos megsértésével (számviteli tv. 15. §) a beszámoló készítés során hamis adatokat tartott nyilván a fenti szerzõdések hosszú futamideje alatt és még a mai napon is.
Csaló magatartást tanúsított mindkét bank amikor
1-2. a blankettaszerzõdéseikkel elárasztották az ügynökeiket és azok szakmailag felkészületlenül tévedésbe ejtették ügyfeleiket, olyan hamis látszatot keltettek, hogy a szerzõdés elsõ oldalán feltüntetett fix havi forintban megadott értéket helyezték elõtérbe, mintha azt kellene törleszteni, és arról, hogy mi a CHF devizanem, annyit közöltek, hogy kb. 2-3 ezer forinttal kell majd többet fizetni, majd a szerzõdés aláírása után más összeget követeltek, amirõl elõzetesen nem volt szó, sem arról nem volt szó, hogy vételi és eladási árfolyam.
Tömegesen érvénytelen szerzõdéseket hoztak létre (Kúria 2013. júl. 4-i ítélete), mivel az árfolyamrés nincs benne meghatározva. Kizárt tehát, hogy egy törvényeknek megfelelõ eljárás során ne kerüljön megállapításra, hogy a devizahitel nyilvántartása során a bank meg nem határozott tényezõt (árfolyamrést) számolt el, amelynek semmiféle szerzõdési alapja nincs.
3. Swap ügyletek végrehajtása nem történt, de a banki értesítõkben ilyen tételek befizetését követelték a szerzõdésre hivatkozással és a tiltott deviza-nyilvántartás (számviteli tv. 60. §) megsértése is történt.
Fiktív, gazdasági tranzakcióval alá nem támasztott deviza nyilvántartás alapján fiktív követelést generáltak és tartanak nyilván. A két bank gyanúsíthatóan részt vett tiltott árfolyam manipulációban a szándékosan romboló tömegtermékként értékesített svájci frank hitelek piaci hatástól kitérítõ keresletet gerjesztve, melynek hatására eltérített árfolyam jegyzések jöttek létre.
4. az egyoldalú kamat-emeléseknek az elszámolása nem alapszik konkrét, indokolt változásokra, így különösen az ügyféllel nem közölt és nem igazolható forrásköltség emelkedés megtévesztésre alkalmas kategória, mert közgazdaságilag sem egyértelmû kategória, illetõleg, valamennyi forrásoldali mérlegtételt érintõ változást el lehet számolni, ami magában foglalja a banki különadó áthárítását is a fogyasztóra, de minden, a banki takarítónõ fizetés emelését is. Sem a kamat-emelés, sem az árfolyamjegyzés (árképzés) mechanizmusát jelenleg sem határozza meg a bank, azokat saját belátása szerint közli ki az adósok számára, ezzel az árfolyam alakítás körében saját mozgástérben teljesen korlátok nélküli árfolyam-meghatározást alkalmazva a hitelintézeti tevékenysége során, és
5. üzleti titokra hivatkozással elszámolni sem hajlandó a kamatemelések okáról, annak közvetlen kapcsolatáról az adós szerzõdési viszonylatában, valamint
6. tévedésbe ejtés, hogy azt állította a bank szerzõdéskötéskor, hogy alacsony kamat ellenében vállalja fel ügyfél az árfolyamkockázatot, mert a szerzõdéskötéskor ígért alacsony kamatot nem tartotta meg, és a saját banki árfolyamjegyzés miatt el is esett az adós az elõnytõl.
A számviteli rend megsértésének bûncselekménye és a számlaadási kötelezettség adójogi szabálysértése mint gyanú is felmerül. Kérjük a fentieket szíveskedjenek vizsgálat tárgyává tenni.
A Merkantil Bank az elõre meg nem tárgyalt feltételek alapján számolta el a fizetendõ törlesztõ részletet, és nem a szerzõdésben egyértelmûen kikötött 34. 272 Ft-on;
2. Már több, mint 70 %-át a kölcsönnek megfizette adós, ennek ellenére a bank az eredetileg folyósított összegnél magasabb tõke-tartozást tart nyilván, és az autóját feltûnõen értékaránytalan szerzõdéssel értékesítette.
3. A bank sem az egyes befizetések, kamatok és kezelési költségek levonásakor, sem éves tájékoztatásban, sem szóban, sem írásban nem adott teljes körû, egyértelmû és érthetõ elszámolást. Nem kapott adós még a devizahitel forintra történõ átváltásakor sem a fenti módon az ügyfelek részére kötelezõ elszámolást, amelybõl a tartozás összege, a befizetések és a felszámított költségek nyomon követhetõek lettek volna.
A gépjármû 650.000 Ft-ért került értékesítésre a Merkantil Bank által (Horovitz Gábor ügyvezetõ vezetésével) és abból csak 420.000 Ft került jóváírásra.
A gépjármû benzinesként került figyelembe vételre az értékesítési árkalkuláció során, és ezen csalárd elszámolás azóta sem került korrigálásra, pedig Feljelentõ ezt kezdeményezte. Ez a Merkantil bank szándékos magatartására utal a csalás gyanúja körében.
Az autókereskedés nem volt a Merkantil Bank bejelentett fiókja, megbízottként üzletnek nem minõsül, az autókereskedõ mégis olyan személynek adta ki magát, aki érvényes szerzõdést köthet.
A bank megsértette a számviteli rendet és adócsalás gyanúja is felmerül, mivel a lekönyvelt CHF követelések után nem adózott.
Bûncselekmény gyanúja miatt azonos tényállás szerint megkárosított ügyfelek ügyében is a büntetõjogi felelõsségre vonást kezdeményezem és tanúként kérem meghallgatni a fenti tnyállásra vonatkozóan:
Merkantil Bankos ügyfeleket:
OTP-s ügyfeleket:
További tényállási elem: Nevezettnek egy teljes havi munkabérét a bank leemelt egy olyan tartozás állításával, amelyrõl – árfolyamréses szerzõdés – kiderült, hogy semmis és túlfizetésben van.
További tényállási elem: Mellékelem a Miniszterelnök Úrnak írt feljelentést, és hivatalbóli vizsgálatát kérem annak, hogy az OTP Bank a köztisztviselõknek nyújtott állami kamattámogatott hitelek során felmerül a gyanú, hogy 5% mértékû éves kamatot elsikkasztott. Összesen 11%-ot meghaladó kamatot fizet az OTP-nek az adós és az állam jelenleg is, és errõl semmilyen információt sem a bank, sem az MNB nem ad.
További tényállási elem: Mellékelem a NAV 3031627895. sz. határozatát és a Miniszterelnök Úrnak írt feljelentést, és hivatalbóli vizsgálatát kérem a mellékelt határozat ügyintézõi (Dr. Weiszenbergerné dr. Dobos Márta igazgató a hatáskör gyakorlója és dr. Solymos Katalin helyettese, fõosztályvezetõ, kiadmányozó, valamint Víg Katalin fõosztályvezetõ-helyettes, ügyintézõ: Iski Boglárka hivatali visszaélése és az OTP kezességet beváltó alkalmazottai büntetõjogi felelõsségre vonása érdekében.
Fent említett devizahiteles adósokat tanúként kérem meghallgatni a szerzõdéskötéskor tanúsított tévedésbe ejtésrõl, és a fenti tényállás bizonyítását a birtokukban lévõ hamis okiratok bemutatásával, valamint a fenti pénzügyi intézményeknél vezetett hitelszámla nyilvántartás adatainak szolgáltatására történõ iratlefoglalást mint bizonyítékot az intézményeknél indítványozom.
A törvénysértõen kicsalt eddigi befizetésekbõl a pénzek visszajárnak és a bank ennek ellenére további hamis tartalmú követelésekkel lép fel, és a gépjármût vásárló devizahiteladós személyeknek a törzskönyvet sem szolgáltatja ki.
Ismeretlen tettesek elleni feljelentést teszek, mivel általam ismeretlen, az intézmény és nevében eljáró személyek hamis adatközléssel és hamis tartalmú magánokiratokkal a lent említett ügyfeleimet szándékosan tévedésbe ejtették és tévedésben tartják, s olyan befizetésekre kívánják rávenni, amivel nem tartoznak. (Melléklet banki értesítõ levelek.)
2014. június 16. napján hirdette ki a Kúria a jogegységi határozatát, amely jogszabály szintû jogforrás, és egyértelmûen megállapítást nyert, hogy a bank árfolyamrést nem követelhet.
Ezt késõbb törvény is megerõsítette, ennek ellenére az OTP Bank alkalmazottai vezetõi utasításra továbbra is olyan összeget tartanak nyilván tartozásként ügyfeleimnél, amelyrõl törvényi vélelem kimondta, hogy tisztességtelen, azaz érvénytelen.
A Merkantil és az OTP Bank már el is bukta az állam ellen a törvényi vélelem megdöntése érdekében indított perét, azaz a törvényi vélelem fennmaradt, ügyfeleimet a kamat-emelés és az árfolyamrés jogcímen mégis követelésekkel zaklatják.
Ismeretlen tettesek elleni feljelentést teszek, mivel általam ismeretlen, az intézmény és nevében eljáró személyek, akik az ügyfelet személyi adatai bemondására szólítják fel azzal az indokkal, hogy kötelességük meggyõzõdni a hívott fél azonosságáról, de õk nem azonosítják be magukat, legtöbbször nem hajlandók megmondani, hogy honnan telefonálnak, és hamis adatközléssel és felmondással, végrehajtással fenyegetõ hamis tartalmú közlésekkel tévesztik meg az ügyfeleket.
Mellékelünk hamis tartalmú magánokiratokat, a lent említett ügyfeleimet szándékosan tévedésbe ejtették és tévedésben tartják, s olyan befizetésekre kívánják rávenni levél útján, amivel nem tartoznak.
Bizonyítási indítvány: ügyészségi, illetve rendõrségi eljárás során a telefontársaságtól, szolgáltatótól a beszélgetések idõpontja és tartalmának bekérése indokolt.
2014. június 16. napján hirdette ki a Kúria a jogegységi határozatát, amely jogszabály szintû jogforrás, és egyértelmûen megállapítást nyert, hogy a bank árfolyamrést nem követelhet. Ezt késõbb törvény is megerõsítette, ennek ellenére az OTP Bank alkalmazottai vezetõi utasításra továbbra is olyan összeget tartanak nyilván tartozásként ügyfeleimnél, amelyrõl törvényi vélelem kimondta, hogy tisztességtelen, azaz érvénytelen.
A szerzõdéskötés során csalárd magatartást tanúsítottak az OTP BANK alkalmazottai és a közjegyzõ, mert olyan szóbeli tájékoztatást adtak, amely szerint csak néhány ezer forinttal fog (forintban) megemelkedni a törlesztõ részlet, ha esetleg a svájci frank árfolyama mozog.
Csatolom a sértettek rendelkezésére álló adatokat, iratokat, és indítványozom a további, alábbi sértettek meghallgatását és a náluk lévõ okiratok, valamint a bank hitelezési dokumentációjának vizsgálatát.
Budapest, 2014. október 8.
Tisztelettel:
Dr. Tóth Emese
Rendõrök és egyéb köztisztviselõknek is !
Aki érintett hitelkárosult az alábbi bankok miatt, megteheti hogy csatlakozik a feljelentéshez úgy, hogy a feljelentést letölti, kinyomtatja és a tanúknál beírja nevét és lakcímét. A feljelentést adja be vagy küldje be a megadott címre ajánlott levélben.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
mint Vám- És Pénzügyõrség jogutódja
Bûnügyi Fõigazgatóság
1122 Budapest XII., Hajnóczy J. u. 7-9.
Tisztelt Nyomozóhatóság!
170 DEVIZAHITELES ÜGYFELEM ÜGYÉBEN SZERZETT ADATAIM ALAPJÁN KÉREM, HOGY SZÍVESKEDJENEK HIVATALBÓL INTÉZKEDNI, MERT A BANKOK TOVÁBBRA IS HAMIS KISZÁMLÁZÁSSAL A DEVIZAADÓSOK TÖMEGÉT ZAKLATJÁK, BEFIZETÉSEKRE SZÓLÍTJÁK FEL, MINTHA NEM IS SZÜLETETT VOLNA MEG A KÚRIA DÖNTÉSE ÉS A TÖRVÉNY.
Dr. Tóth Emese 1022 Budapest, Lórántffy Zs. u. 8. (továbbiakban: Feljelentõ) TÖBB, ÁLTALAM KÉPVISELT ÜGYFÉL sérelmére elkövetett, gyanú szerint Btk-ba ütközõ banki magatartás miatt benyújtja az OTP Bank Nyrt. és Merkantil Bank Zrt. nevû pénzügyi intézmények mint jogi személyek és vezetõ tisztségviselõi ellen mint ismeretlen tettesek elleni feljelentését, mivel a nevezett pénzügyi intézmények és nevében eljáró személyek az alábbi szerzõdések
OTP Bank: személyi kölcsön, lakáscélú és szabad felhasználású deviza alapúnak nevezett hiteltermék
Merkantil Bank Zrt. : gépjármû finanszírozó devizakölcsön,
kapcsán hamis értékmegjelöléssel, hamis nyilvántartás vezetésével megsértik a számviteli rendet (számviteli rend megsértése bûncselekmény gyanúja) és hamis adatközléssel és hamis tartalmú magánokiratok küldésével szándékosan tévedésbe ejtik és tévedésben tartják sértettet (adócsalás, csalás, magánokirat-hamisítás alapos gyanúja), és olyan befizetésekre kívánják rávenni, amivel nem tartozik.
2014. június 16. napján hirdette ki a Kúria a jogegységi határozatát, és július hónapban lépett hatályba a 2014. évi XXXVIII. törvény, amely jogszabály szintû jogforrásként azt a törvényi vélelmet állította fel, hogy az árfolyamrés érvénytelen kikötés, ezért annak alapján nem lehet fizetésre felhívni az adóst, míg a törvényi vélelmet meg nem döntötte a bank. ennek ellenére a Merkantil bank a mellékelt hamis tartalmú okiratot felhasználva adóst az árfolyamréssel megnövelt tartozás kimutatásával megtévesztette, és egyértelmûen megállapítást nyert, hogy az intézmény árfolyamrést követel.
Az árfolyamrés további követelése a Kúria határozata és a törvény hatályba lépése után már szándékos megtévesztõ magatartás.
Bûncselekmény gyanúja merül fel, mert az OTP Bank és a Merkantil Bank
1. árnyéktevékenységet végzett, a kölcsönügyleteket „átcsomagolta” mérlegen kívüli tételekké. Bizonyítási indítvány: az ügyészség vizsgálja meg Asztalos László professzor halála elõtt írt tanulmányát, amiben jól felmérte a gyanús banki magatartásokat: A globális pénzteremtés kettõs körforgása (a paralell banking) pénz- és inflációszemléleti alapjai, Hitelintézeti szemle 2009./5. szám, 436. oldalán. Nyomon követhetõ ezzel a pénzügyi válság kirobbanását támogató banki magatartások sora, amely súlyosan társadalomra veszélyes magatartás és amellyel aláásta a jelzálogpiacot Magyarországon, összefonódva a többi Kelet-Közép-Európában aktív bankkal együttesen a devizakölcsönzés végrehajtásával és annak folyamatos ügykezelésével, tömeges méretekben folytatta és folytatja a két bank azt a gyakorlatot, hogy valós devizaváltás helyett fiktív határidõs swap ügyleteket könyvel ezen szerzõdések alapján, és ennek folyományaként
2. aláásta a magyar állampolgárok bankokba vetett bizalmát.
3. a valós kép és valóságos értéknyilvántartás követelményének folyamatos megsértésével (számviteli tv. 15. §) a beszámoló készítés során hamis adatokat tartott nyilván a fenti szerzõdések hosszú futamideje alatt és még a mai napon is.
Csaló magatartást tanúsított mindkét bank amikor
1-2. a blankettaszerzõdéseikkel elárasztották az ügynökeiket és azok szakmailag felkészületlenül tévedésbe ejtették ügyfeleiket, olyan hamis látszatot keltettek, hogy a szerzõdés elsõ oldalán feltüntetett fix havi forintban megadott értéket helyezték elõtérbe, mintha azt kellene törleszteni, és arról, hogy mi a CHF devizanem, annyit közöltek, hogy kb. 2-3 ezer forinttal kell majd többet fizetni, majd a szerzõdés aláírása után más összeget követeltek, amirõl elõzetesen nem volt szó, sem arról nem volt szó, hogy vételi és eladási árfolyam.
Tömegesen érvénytelen szerzõdéseket hoztak létre (Kúria 2013. júl. 4-i ítélete), mivel az árfolyamrés nincs benne meghatározva. Kizárt tehát, hogy egy törvényeknek megfelelõ eljárás során ne kerüljön megállapításra, hogy a devizahitel nyilvántartása során a bank meg nem határozott tényezõt (árfolyamrést) számolt el, amelynek semmiféle szerzõdési alapja nincs.
3. Swap ügyletek végrehajtása nem történt, de a banki értesítõkben ilyen tételek befizetését követelték a szerzõdésre hivatkozással és a tiltott deviza-nyilvántartás (számviteli tv. 60. §) megsértése is történt.
Fiktív, gazdasági tranzakcióval alá nem támasztott deviza nyilvántartás alapján fiktív követelést generáltak és tartanak nyilván. A két bank gyanúsíthatóan részt vett tiltott árfolyam manipulációban a szándékosan romboló tömegtermékként értékesített svájci frank hitelek piaci hatástól kitérítõ keresletet gerjesztve, melynek hatására eltérített árfolyam jegyzések jöttek létre.
4. az egyoldalú kamat-emeléseknek az elszámolása nem alapszik konkrét, indokolt változásokra, így különösen az ügyféllel nem közölt és nem igazolható forrásköltség emelkedés megtévesztésre alkalmas kategória, mert közgazdaságilag sem egyértelmû kategória, illetõleg, valamennyi forrásoldali mérlegtételt érintõ változást el lehet számolni, ami magában foglalja a banki különadó áthárítását is a fogyasztóra, de minden, a banki takarítónõ fizetés emelését is. Sem a kamat-emelés, sem az árfolyamjegyzés (árképzés) mechanizmusát jelenleg sem határozza meg a bank, azokat saját belátása szerint közli ki az adósok számára, ezzel az árfolyam alakítás körében saját mozgástérben teljesen korlátok nélküli árfolyam-meghatározást alkalmazva a hitelintézeti tevékenysége során, és
5. üzleti titokra hivatkozással elszámolni sem hajlandó a kamatemelések okáról, annak közvetlen kapcsolatáról az adós szerzõdési viszonylatában, valamint
6. tévedésbe ejtés, hogy azt állította a bank szerzõdéskötéskor, hogy alacsony kamat ellenében vállalja fel ügyfél az árfolyamkockázatot, mert a szerzõdéskötéskor ígért alacsony kamatot nem tartotta meg, és a saját banki árfolyamjegyzés miatt el is esett az adós az elõnytõl.
A számviteli rend megsértésének bûncselekménye és a számlaadási kötelezettség adójogi szabálysértése mint gyanú is felmerül. Kérjük a fentieket szíveskedjenek vizsgálat tárgyává tenni.
A Merkantil Bank az elõre meg nem tárgyalt feltételek alapján számolta el a fizetendõ törlesztõ részletet, és nem a szerzõdésben egyértelmûen kikötött 34. 272 Ft-on;
2. Már több, mint 70 %-át a kölcsönnek megfizette adós, ennek ellenére a bank az eredetileg folyósított összegnél magasabb tõke-tartozást tart nyilván, és az autóját feltûnõen értékaránytalan szerzõdéssel értékesítette.
3. A bank sem az egyes befizetések, kamatok és kezelési költségek levonásakor, sem éves tájékoztatásban, sem szóban, sem írásban nem adott teljes körû, egyértelmû és érthetõ elszámolást. Nem kapott adós még a devizahitel forintra történõ átváltásakor sem a fenti módon az ügyfelek részére kötelezõ elszámolást, amelybõl a tartozás összege, a befizetések és a felszámított költségek nyomon követhetõek lettek volna.
A gépjármû 650.000 Ft-ért került értékesítésre a Merkantil Bank által (Horovitz Gábor ügyvezetõ vezetésével) és abból csak 420.000 Ft került jóváírásra.
A gépjármû benzinesként került figyelembe vételre az értékesítési árkalkuláció során, és ezen csalárd elszámolás azóta sem került korrigálásra, pedig Feljelentõ ezt kezdeményezte. Ez a Merkantil bank szándékos magatartására utal a csalás gyanúja körében.
Az autókereskedés nem volt a Merkantil Bank bejelentett fiókja, megbízottként üzletnek nem minõsül, az autókereskedõ mégis olyan személynek adta ki magát, aki érvényes szerzõdést köthet.
A bank megsértette a számviteli rendet és adócsalás gyanúja is felmerül, mivel a lekönyvelt CHF követelések után nem adózott.
Bûncselekmény gyanúja miatt azonos tényállás szerint megkárosított ügyfelek ügyében is a büntetõjogi felelõsségre vonást kezdeményezem és tanúként kérem meghallgatni a fenti tnyállásra vonatkozóan:
Merkantil Bankos ügyfeleket:
OTP-s ügyfeleket:
További tényállási elem: Nevezettnek egy teljes havi munkabérét a bank leemelt egy olyan tartozás állításával, amelyrõl – árfolyamréses szerzõdés – kiderült, hogy semmis és túlfizetésben van.
További tényállási elem: Mellékelem a Miniszterelnök Úrnak írt feljelentést, és hivatalbóli vizsgálatát kérem annak, hogy az OTP Bank a köztisztviselõknek nyújtott állami kamattámogatott hitelek során felmerül a gyanú, hogy 5% mértékû éves kamatot elsikkasztott. Összesen 11%-ot meghaladó kamatot fizet az OTP-nek az adós és az állam jelenleg is, és errõl semmilyen információt sem a bank, sem az MNB nem ad.
További tényállási elem: Mellékelem a NAV 3031627895. sz. határozatát és a Miniszterelnök Úrnak írt feljelentést, és hivatalbóli vizsgálatát kérem a mellékelt határozat ügyintézõi (Dr. Weiszenbergerné dr. Dobos Márta igazgató a hatáskör gyakorlója és dr. Solymos Katalin helyettese, fõosztályvezetõ, kiadmányozó, valamint Víg Katalin fõosztályvezetõ-helyettes, ügyintézõ: Iski Boglárka hivatali visszaélése és az OTP kezességet beváltó alkalmazottai büntetõjogi felelõsségre vonása érdekében.
Fent említett devizahiteles adósokat tanúként kérem meghallgatni a szerzõdéskötéskor tanúsított tévedésbe ejtésrõl, és a fenti tényállás bizonyítását a birtokukban lévõ hamis okiratok bemutatásával, valamint a fenti pénzügyi intézményeknél vezetett hitelszámla nyilvántartás adatainak szolgáltatására történõ iratlefoglalást mint bizonyítékot az intézményeknél indítványozom.
A törvénysértõen kicsalt eddigi befizetésekbõl a pénzek visszajárnak és a bank ennek ellenére további hamis tartalmú követelésekkel lép fel, és a gépjármût vásárló devizahiteladós személyeknek a törzskönyvet sem szolgáltatja ki.
Ismeretlen tettesek elleni feljelentést teszek, mivel általam ismeretlen, az intézmény és nevében eljáró személyek hamis adatközléssel és hamis tartalmú magánokiratokkal a lent említett ügyfeleimet szándékosan tévedésbe ejtették és tévedésben tartják, s olyan befizetésekre kívánják rávenni, amivel nem tartoznak. (Melléklet banki értesítõ levelek.)
2014. június 16. napján hirdette ki a Kúria a jogegységi határozatát, amely jogszabály szintû jogforrás, és egyértelmûen megállapítást nyert, hogy a bank árfolyamrést nem követelhet.
Ezt késõbb törvény is megerõsítette, ennek ellenére az OTP Bank alkalmazottai vezetõi utasításra továbbra is olyan összeget tartanak nyilván tartozásként ügyfeleimnél, amelyrõl törvényi vélelem kimondta, hogy tisztességtelen, azaz érvénytelen.
A Merkantil és az OTP Bank már el is bukta az állam ellen a törvényi vélelem megdöntése érdekében indított perét, azaz a törvényi vélelem fennmaradt, ügyfeleimet a kamat-emelés és az árfolyamrés jogcímen mégis követelésekkel zaklatják.
Ismeretlen tettesek elleni feljelentést teszek, mivel általam ismeretlen, az intézmény és nevében eljáró személyek, akik az ügyfelet személyi adatai bemondására szólítják fel azzal az indokkal, hogy kötelességük meggyõzõdni a hívott fél azonosságáról, de õk nem azonosítják be magukat, legtöbbször nem hajlandók megmondani, hogy honnan telefonálnak, és hamis adatközléssel és felmondással, végrehajtással fenyegetõ hamis tartalmú közlésekkel tévesztik meg az ügyfeleket.
Mellékelünk hamis tartalmú magánokiratokat, a lent említett ügyfeleimet szándékosan tévedésbe ejtették és tévedésben tartják, s olyan befizetésekre kívánják rávenni levél útján, amivel nem tartoznak.
Bizonyítási indítvány: ügyészségi, illetve rendõrségi eljárás során a telefontársaságtól, szolgáltatótól a beszélgetések idõpontja és tartalmának bekérése indokolt.
2014. június 16. napján hirdette ki a Kúria a jogegységi határozatát, amely jogszabály szintû jogforrás, és egyértelmûen megállapítást nyert, hogy a bank árfolyamrést nem követelhet. Ezt késõbb törvény is megerõsítette, ennek ellenére az OTP Bank alkalmazottai vezetõi utasításra továbbra is olyan összeget tartanak nyilván tartozásként ügyfeleimnél, amelyrõl törvényi vélelem kimondta, hogy tisztességtelen, azaz érvénytelen.
A szerzõdéskötés során csalárd magatartást tanúsítottak az OTP BANK alkalmazottai és a közjegyzõ, mert olyan szóbeli tájékoztatást adtak, amely szerint csak néhány ezer forinttal fog (forintban) megemelkedni a törlesztõ részlet, ha esetleg a svájci frank árfolyama mozog.
Csatolom a sértettek rendelkezésére álló adatokat, iratokat, és indítványozom a további, alábbi sértettek meghallgatását és a náluk lévõ okiratok, valamint a bank hitelezési dokumentációjának vizsgálatát.
Budapest, 2014. október 8.
Tisztelettel:
Dr. Tóth Emese
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
Gutai Zub
- 2014. October 15. 11:13:39
#12 |
galipoli
- 2014. October 15. 11:16:22
#13 |
galipoli
- 2014. October 15. 11:18:25
#14 |
Gutai Zub
- 2014. October 15. 12:43:05
#15 |
galipoli
- 2014. October 15. 12:50:24
#16 |
repuloszonyeg
- 2014. October 18. 20:09:51
#17 |
magyarember
- 2014. October 19. 14:50:33
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.