A nagyhatalmi képességek alapján Kína felemelkedését és az Európai Unió hanyatlását vetítik elõre a különbözõ elemzések – mondta Tálas Péter biztonságpolitikai szakértõ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Szabadegyetemének nyitó elõadásán kedden Budapesten.


Az egyetem nemzetközi intézetének vezetõje, Stratégiai és Védelmi Kutató Központjának igazgatója kiemelte: a globális hatalom továbbra is az Amerikai Egyesült Államok marad, Kína és Oroszország regionális nagyhatalmak. A nemzetközi kapcsolatok új rendszere, az új hatalmi realizmus Kelet-Közép-Európának – azon belül Magyarországnak – nem kedvez.

Az, hogy egy állam mekkora hatalommal bír a nemzetközi politikában, elsõdlegesen a katonai hatalomtól függ, attól, rendelkezik-e olyan jelentõs, a világ bármely részén bevethetõ modern hadsereggel, amely hosszú távon fenntartható. A következõ tényezõ a világgazdaságban betöltött szerepe, a gazdasági teljesítménye, amelynek mérõszáma leggyakrabban a bruttó nemzeti össztermék.

Kína a GDP-t tekintve hamarosan utoléri az Egyesült Államokat. Ezzel együtt viszont azt is nézni kell, mekkora lakosság állítja elõ azt a GDP-t. Szintén a gazdasági hatalomban fontos tényezõ a csúcstechnológia, de legalább ennyire a társadalom technológiai kultúrája is.

Fontos a diplomáciai hatalom, az, hogy az ország mennyire képes meghatározni a nemzetközi politika napirendjét, mekkora a beleszólása a döntésekbe. A nemzetközi hatalom legfontosabb szereplõi az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) tagjai. A háború és béke kérdésérõl legálisan egyedül az ENSZ BT dönthet.

Fontos tényezõ – bár sokszor nem veszik figyelembe – az ország kulturális hatalma, vagyis az ország társadalmi berendezkedése, társadalmi vonzereje is. Ezek tekintetében Európa és az Egyesült Államok is vonzó.

Az, hogy egy ország politikai hatalommá tud-e válni, több adottságtól, képességtõl is függ. Ilyen például a demográfia. A Nyugat demográfiai hullámvölgyben van, népességfogyás és elöregedés jellemzi. Ázsiában (Kínában és Indiában) egyaránt lassul a népesség növekedése, de a jövõben a nemi aránytalanságok gondot okozhatnak. Afrikában a következõ években lakosságnövekedés várható, kulcsfontosságú, hogy ez miként befolyásolja majd a migrációt. Ennek megakadályozásához az afrikai államoknak fejlõdniük kell, de erre segítség nélkül nem képesek.

A globális középosztály, amelyet jelenleg nagyjából 2 milliárd nyugat-európai és egyesült államokbeli ember alkot, a következõ évtizedekben meg fog duplázódni. Nagy részük Ázsiában, Kínában fog felnõni.

A nemzetközi kapcsolatokat új hatalmi realizmus jellemzi, ami azt jelenti, hogy a regionális nagyhatalmaknak saját térségükben nagyobb érdekérvényesítõ képességük van, mint egy domináns globális nagyhatalomnak. Ilyen például Oroszország a posztszovjet térségben, és ezt jelzi a Krím elszakítása is. Oroszország energetikai és nukleáris nagyhatalom, de komoly modernizációs kihívásokkal néz szembe.

Az Európai Uniót gyengülõ kohézió jellemzi, geopolitikai súlya is csökken. Számos válság – a görög, a ciprusi és a spanyol is – elõre látható volt. A legtöbb reformot Németország mellett, amely a hátán viszi az EU gazdaságát, a kelet-közép-európai országok vitték véghez, azt is kényszerbõl, a NATO-, illetve EU-csatlakozás feltételeként.

A NATO-t a hosszú és sikertelen missziói miatt stratégiai fáradtság jellemzi. Régóta probléma, hogy Európa nem akar elég forrást áldozni a biztonságára. E tekintetben “jól jött” az ukrán válság: ha nem költünk a védelmi képességeinkre, akkor a politikai elvárásaink sem fognak teljesülni – véli Tálas.

Forrás:MTI
Link