Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Hogy is közöljék a klÃmabefolyásolást?
Valahogy Ãgy. Tudományosan, pedig "katonai projektrõl" van szó. A "holo"-cion korszak vége és a hun-ma-nacion következik? Hamarosan új földtörténeti korba léphetünk
11 700 év után lehet vége az aktuálisan tartó földtörténeti korszaknak, a holocén idõszaknak, ha a geológusok, klÃmatudósok és ökológusok egy berlini gyûlésen megszavazzák az errõl szóló indÃtványt. Az új korszak neve antropocén lesz.
Az antropocén a görög anthro-, vagyis ember elõtaggal arra próbál majd utalni, hogy a jelenleg tartó földtörténeti idõszakban a legnagyobb hatást az ember gyakorolta a környezetére az atmoszférában és a földkéregben végzett tevékenységgel.
A Berlinben összegyûlt, harmincfõs tudóscsoport arra a kérdésre keresi a választ, hogy valóban mérhetõ és globális változásokat okoz-e az emberi tevékenység, illetve hogy ezek a fejlemények valóban mennyiségi és minõségi változást jelentenek-e az éghajlat, a földrajz és az élõvilág szempontjából.
A jelenleg is tartó holocén idõszak azt a változást jelzi, amit az utolsó jégkorszak vége óta tartó felmelegedés jelent, és ami után az emberi faj komoly fejlõdésbe kezdett. Az antropocén idõszak nagyjából hasonló hatásokat keltett, az elnevezést pedig Eugene F. Stoermer Nobel-dÃjas tudós dobta be a köztudatba még az 1980-as években.
Link
BeborÃtja a bolygót az õsi permetszer
Egy magyar laboratórium eredményei is megerõsÃtették azokat az európai tapasztalatokat, amelyek szerint a glifozát nevû gyomirtó annyira elterjedt a Földön, hogy ma már az egész felszÃnt beborÃtja. A Wessling Hungary Kft. a magyarországi biotermékekben gyakran a határérték felett mérték a gyomirtószert. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények cÃmû tudományos lapban publikált tanulmány szerint emellett az is érdekes, hogy a glifozát és a GMO-k terjedése között arányosság figyelhetõ meg.
A glifozát az egyik legrégebbi gyomirtó, aminél sokkal fejlettebb szereket adtak ki már az 1980-as évektõl kezdve, de valamiért csak nem akar kikopni a használatból. A glifozát esetében a gombhoz varrtak egy kabátot, vagyis olyan növényeket alkottak, amelyek megfelelnek a korosodó gyomirtónak – vélekedik Szigeti Tamás János, az Élelmiszervizsgálati Közlemények fõszerkesztõje, a lapot kiadó WESSLING Hungary Kft. munkatársa, a tanulmány egyik szerzõje. A genetikailag módosÃtott palánták ugyanis olyan enzimeket termelnek, amelyek hatására a glizofát nem képes kifejteni a növényre gyakorolt mérgezõ hatását. A gomb és a kabát viszonyát jól érzékelteti a GMO-s szója termelésének és a glifozát felhasználásának egymáshoz való egyértelmû megfeleltetése – mondta Szigeti.
Az 1971-ben felfedezett glifozátot 1974 óta alkalmazzák világszerte, vetés elõtt és után is használják a mezõgazdaságban. Elterjedését fõleg az segÃtette, hogy a biotechnológiai ipar glifozát-toleráns, a világtermelésben is jelentõs részt adó RR szójához hasonló haszonnövényekkel állt elõ. A világ glifozát-felhasználásának adatai, illetve a GMO kultúrák vetésterületének globális összegét alapul vett számÃtások szerint a világon felhasznált glifozát összes mennyisége és a világ teljes, transzgénikus szója vetésterülete egymással arányosak. Egy 2000-bõl származó dolgozat szerint 1977-ben a becsült felhasználás 74 ezer tonna volt, amely 2011-re hozzávetõlegesen 650 ezer tonnára, azaz közel kilencszeresére emelkedett.
De mégis mi a baj a glifozáttal?
A glifozát elterjedésének és a monokultúrákban történõ alkalmazásának komoly hátrányai is vannak. Egyrészt járulékos mellékhatásként jellemzõ, hogy a kis mennyiségû glifozáttal érintkezõ növények egyes esetekben fogékonyabbá válhatnak bizonyos betegségekkel szemben, a nem kÃvánatos génáramlás, illetve az úgynevezett szupergyomok kialakulása is.
Az emberre sem veszélytelen a szer: többek között a központi idegrendszer genetikai elváltozásait, a koponyát formáló sejtek pusztulását, az Ãzületek porcainak deformálódását, illetve születési rendellenességeket okozhatja.
Egy nemrég napvilágot látott európai kutatás pedig egészen megdöbbentõ eredménnyel szolgált: a glifozát és annak bomlástermékei már megjelentek az emberi vizeletben is. Németországban a Medical Laboratory Bremen kutatócsoportja az Európai Unió tagállamaiból 174 önkéntes személy – közöttük 10 magyar állampolgár – vizeletében vizsgálták a glifozát és bomlástermékének, az AMPA (aminometil-foszfonsav) mennyiségét. A vizsgálat eredményei szerint a minták 42,5%-ában mutatták ki a mérési határ feletti mennyiségben a glifozátot. Ugyanezzel az alsó méréshatárral számolva a glifozát bomlástermékének, az AMPA-nak a gyakorisága 34,5%-nak adódott. Szigeti Tamás szerint akár már napjainkra is megvalósulhatott egy holland kutató évtizedekkel ezelõtti jóslata, amely szerint a Földet glifozátburok veszi körül.
Itthon is van, hiába tilos a GMO
A Wessling által kifejlesztett, akkreditált mérések szerint a vizsgált biogabona-minták 46,9 százalékában volt a megengedettnél nagyobb mennyiségû glifozátmaradék, egyéb biotermékmintáknál ez az arány 58,3 százalék. A biotermékeknél a szabályozás szerint a szintetikus növényvédõ szerek maradékai csak a méréshatár alatti mennyiségben lehetnek jelen. A biotermesztés elõfeltétele emellett az is, hogy a bio szabályozás alá vont területen a „bio” minõsÃtés megszerzéséig 3 évvel korábban el kell kezdeni a „vegyszermentes” agrotechnológia alkalmazását.
Mivel a tanulmány szerint számos esetben a mért glifozát érték többszörösen meghaladta a biogabonákra kiszabott határértéket, feltételezhetõ, hogy vagy a bioszabályozást szegték meg, vagy a glifozát mégsem bomlott le a talajban 3 év alatt. Akárhogy is van, a németországi kutatást megerõsÃtve a hazai mérések is arról tesznek tanúbizonyságot, hogy a glifozát határozottan jelen van a hazai mezõgazdaságban, hiszen még a bioterményekben is a határérték fölötti szintet mutatta ki a laboratórium. Mindez annak ellenére van Ãgy, hogy hazánkban egyelõre tiltott a GM növények – közöttük a GM szója termesztése, amelyeknek közkedvelt növényvédõszere a korosodó gyomirtó. A szakértõk szerint éppen ezért fontos lenne, hogy a témában átfogó vizsgálatokat, méréseket szervezzenek.
Link
11 700 év után lehet vége az aktuálisan tartó földtörténeti korszaknak, a holocén idõszaknak, ha a geológusok, klÃmatudósok és ökológusok egy berlini gyûlésen megszavazzák az errõl szóló indÃtványt. Az új korszak neve antropocén lesz.
Az antropocén a görög anthro-, vagyis ember elõtaggal arra próbál majd utalni, hogy a jelenleg tartó földtörténeti idõszakban a legnagyobb hatást az ember gyakorolta a környezetére az atmoszférában és a földkéregben végzett tevékenységgel.
A Berlinben összegyûlt, harmincfõs tudóscsoport arra a kérdésre keresi a választ, hogy valóban mérhetõ és globális változásokat okoz-e az emberi tevékenység, illetve hogy ezek a fejlemények valóban mennyiségi és minõségi változást jelentenek-e az éghajlat, a földrajz és az élõvilág szempontjából.
A jelenleg is tartó holocén idõszak azt a változást jelzi, amit az utolsó jégkorszak vége óta tartó felmelegedés jelent, és ami után az emberi faj komoly fejlõdésbe kezdett. Az antropocén idõszak nagyjából hasonló hatásokat keltett, az elnevezést pedig Eugene F. Stoermer Nobel-dÃjas tudós dobta be a köztudatba még az 1980-as években.
Link
BeborÃtja a bolygót az õsi permetszer
Egy magyar laboratórium eredményei is megerõsÃtették azokat az európai tapasztalatokat, amelyek szerint a glifozát nevû gyomirtó annyira elterjedt a Földön, hogy ma már az egész felszÃnt beborÃtja. A Wessling Hungary Kft. a magyarországi biotermékekben gyakran a határérték felett mérték a gyomirtószert. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények cÃmû tudományos lapban publikált tanulmány szerint emellett az is érdekes, hogy a glifozát és a GMO-k terjedése között arányosság figyelhetõ meg.
A glifozát az egyik legrégebbi gyomirtó, aminél sokkal fejlettebb szereket adtak ki már az 1980-as évektõl kezdve, de valamiért csak nem akar kikopni a használatból. A glifozát esetében a gombhoz varrtak egy kabátot, vagyis olyan növényeket alkottak, amelyek megfelelnek a korosodó gyomirtónak – vélekedik Szigeti Tamás János, az Élelmiszervizsgálati Közlemények fõszerkesztõje, a lapot kiadó WESSLING Hungary Kft. munkatársa, a tanulmány egyik szerzõje. A genetikailag módosÃtott palánták ugyanis olyan enzimeket termelnek, amelyek hatására a glizofát nem képes kifejteni a növényre gyakorolt mérgezõ hatását. A gomb és a kabát viszonyát jól érzékelteti a GMO-s szója termelésének és a glifozát felhasználásának egymáshoz való egyértelmû megfeleltetése – mondta Szigeti.
Az 1971-ben felfedezett glifozátot 1974 óta alkalmazzák világszerte, vetés elõtt és után is használják a mezõgazdaságban. Elterjedését fõleg az segÃtette, hogy a biotechnológiai ipar glifozát-toleráns, a világtermelésben is jelentõs részt adó RR szójához hasonló haszonnövényekkel állt elõ. A világ glifozát-felhasználásának adatai, illetve a GMO kultúrák vetésterületének globális összegét alapul vett számÃtások szerint a világon felhasznált glifozát összes mennyisége és a világ teljes, transzgénikus szója vetésterülete egymással arányosak. Egy 2000-bõl származó dolgozat szerint 1977-ben a becsült felhasználás 74 ezer tonna volt, amely 2011-re hozzávetõlegesen 650 ezer tonnára, azaz közel kilencszeresére emelkedett.
De mégis mi a baj a glifozáttal?
A glifozát elterjedésének és a monokultúrákban történõ alkalmazásának komoly hátrányai is vannak. Egyrészt járulékos mellékhatásként jellemzõ, hogy a kis mennyiségû glifozáttal érintkezõ növények egyes esetekben fogékonyabbá válhatnak bizonyos betegségekkel szemben, a nem kÃvánatos génáramlás, illetve az úgynevezett szupergyomok kialakulása is.
Az emberre sem veszélytelen a szer: többek között a központi idegrendszer genetikai elváltozásait, a koponyát formáló sejtek pusztulását, az Ãzületek porcainak deformálódását, illetve születési rendellenességeket okozhatja.
Egy nemrég napvilágot látott európai kutatás pedig egészen megdöbbentõ eredménnyel szolgált: a glifozát és annak bomlástermékei már megjelentek az emberi vizeletben is. Németországban a Medical Laboratory Bremen kutatócsoportja az Európai Unió tagállamaiból 174 önkéntes személy – közöttük 10 magyar állampolgár – vizeletében vizsgálták a glifozát és bomlástermékének, az AMPA (aminometil-foszfonsav) mennyiségét. A vizsgálat eredményei szerint a minták 42,5%-ában mutatták ki a mérési határ feletti mennyiségben a glifozátot. Ugyanezzel az alsó méréshatárral számolva a glifozát bomlástermékének, az AMPA-nak a gyakorisága 34,5%-nak adódott. Szigeti Tamás szerint akár már napjainkra is megvalósulhatott egy holland kutató évtizedekkel ezelõtti jóslata, amely szerint a Földet glifozátburok veszi körül.
Itthon is van, hiába tilos a GMO
A Wessling által kifejlesztett, akkreditált mérések szerint a vizsgált biogabona-minták 46,9 százalékában volt a megengedettnél nagyobb mennyiségû glifozátmaradék, egyéb biotermékmintáknál ez az arány 58,3 százalék. A biotermékeknél a szabályozás szerint a szintetikus növényvédõ szerek maradékai csak a méréshatár alatti mennyiségben lehetnek jelen. A biotermesztés elõfeltétele emellett az is, hogy a bio szabályozás alá vont területen a „bio” minõsÃtés megszerzéséig 3 évvel korábban el kell kezdeni a „vegyszermentes” agrotechnológia alkalmazását.
Mivel a tanulmány szerint számos esetben a mért glifozát érték többszörösen meghaladta a biogabonákra kiszabott határértéket, feltételezhetõ, hogy vagy a bioszabályozást szegték meg, vagy a glifozát mégsem bomlott le a talajban 3 év alatt. Akárhogy is van, a németországi kutatást megerõsÃtve a hazai mérések is arról tesznek tanúbizonyságot, hogy a glifozát határozottan jelen van a hazai mezõgazdaságban, hiszen még a bioterményekben is a határérték fölötti szintet mutatta ki a laboratórium. Mindez annak ellenére van Ãgy, hogy hazánkban egyelõre tiltott a GM növények – közöttük a GM szója termesztése, amelyeknek közkedvelt növényvédõszere a korosodó gyomirtó. A szakértõk szerint éppen ezért fontos lenne, hogy a témában átfogó vizsgálatokat, méréseket szervezzenek.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
szabir
- 2014. October 18. 12:31:44
#2 |
kontroll88
- 2014. October 20. 14:03:18
#3 |
Perje
- 2014. October 20. 14:18:29
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték