BĂĄrmely kezdemĂŠnyezĂŠs,bĂĄrmely tĂśrvĂŠny, hogy mennyire jĂł vagy rossz, az fĂźgg hogy kinek a kezĂŠben van. Milyen cĂŠllal hozta lĂŠtre. HĂĄt egyĂŠrtelmĂť, hogy akik ĂŠs amilyen cĂŠlzattal lĂŠtrehoztĂĄk az EU-t azt mind mĂĄglyĂĄra kell vetni. Nem mint laikus Ă­rĂĄst szĂĄntam ide a megfogalmazĂĄst,hanem szĂł szerint ĂŠrtve, hisz kik az EU-t dirigĂĄljĂĄk, ĂŠs az orszĂĄgonkĂŠnti csicskĂĄsai kĂ­nos halĂĄlt ĂŠrdemelnek hisz akkora a bĂťnĂźk!!!

BĂĄrmilyen UNIO a Nemzetek vĂŠgĂŠt jelenti.
Amikor a FĂźggetlensĂŠgi nyilatkozatot alĂĄĂ­rtĂĄk1776-ban,ami ugyan mĂŠg csak AngliĂĄtĂłl valĂł fĂźggetlensĂŠget jelentett,mĂĄr megalapoztĂĄk a nemzetek "kivĂŠgzĂŠsĂŠt".
1787. szeptember 17-Ên a philadelphiai konvenció elfogadta az Amerikai Egyesßlt Államok alkotmånyåt. Az addig ismert ållamfejlþdÊsben minta nÊlkßl ålló alkotmånyos konstrukció a polgåri ållamnak koråbban csak elmÊletben lÊtezþ demokratikus kÜztårsasågi modelljÊt valósította meg. Nem kevÊs sikerrel: a kÊplet ÊletkÊpesnek bizonyult, az alkotmåny mÊg ma is hatålyban van, melyhez 1789 óta 27 módosítåst csatoltak.
A konfĂśderĂĄciĂł kĂ­sĂŠrlete.
FĂźggetlen ĂĄllamok szĂśvetsĂŠgĂŠrĂľl beszĂŠltek, amely nem lett volna mĂĄs, mint ĂśnĂĄllĂł orszĂĄgok kĂśzĂśtti szĂśvetsĂŠg, gyakorlatilag egy ĂĄllamkĂśzi megĂĄllapodĂĄs. MĂĄsik vĂŠgletkĂŠnt egy mestersĂŠgesen lĂŠtrehozott, teljesen egysĂŠges Ăşj ĂĄllam terve merĂźlt fel, aminek megvalĂłsulĂĄsa egyĂźtt jĂĄrt volna a tagĂĄllamok nehezen kiharcolt szabadsĂĄgĂĄnak teljes elvesztĂŠsĂŠvel a kĂśzĂśs ĂĄllamalakulat javĂĄra.
Gyakorlatilag ez valosĂşlt meg,mert az USA mindenkit dirigĂĄl ĂŠs befolyĂĄsol.MostmĂĄr nemzetkĂśzi szinten is jogot formĂĄl erre.AZ EU is az Ăľ agyszĂźlemĂŠnyĂźk ami lĂĄthatĂłan kinyĂ­rja a nemzeteket.A vilĂĄg ellensĂŠge tehĂĄt egyĂŠrtelmĂťen bĂĄrmilyen UNIO lĂŠtrehozĂĄsa.
Mert szĂśvetsĂŠgre lĂŠphetnek a nemzetek de UNIOT nem alkothatnak,mert az korlĂĄtozza a nemzeti ĂŠrdekeket.A nemzetĂĄllamok megtartĂĄsa a jĂśvĂľ zĂĄloga.

Nasim,

valamint meg lehet figyelni azt is, hogy az eddigi úniókat mindig FENTRÕL hozták létre, rendszerint egymástól meglehetõsen eltérõ darabok összefércelése útján. Aztán amikor - természetszerûleg - el kezdett foszladozni a dolog, akkor jött az erõszak, mert akik (maguknak) létrehozták bármi áron fenn akarták tartani. Ha maradunk az amerikai hasonlatnál, akkor ez az Észak-Dél háborúja. De bizonyos értelemben ez minden "birodalom"-ra igaz, amelyik kinõtte a természetes kereteit és minden áron be akart olvasztani a tégelyébe oda nem tartozó részeket is. Ld. Róma, Brit Birodalom stb. Meg lehet, hogy itt is mûködik az atomfizikában alkalmazott "kritikus tömeg" elve, vagyis ha egy állam "túlnövi magát", akkor óhatatlanul túllépi ezt a határt és beindul a szétesése.