Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Kamatbotrány Magyarországon is? Íme, a részletek
Elméletileg a Bubort is lehetett hasonlóan befolyásolni, mint a Libort és a többi hasonló kamatlábat − a Napi Gazdaságnak nyilatkozó piaci források szerint legfeljebb az a kérdés, hogy az ebbõl származó haszon meghaladhatta-e volna a kockázatokat.
AlfaTrader – A devizakereskedés új dimenziója. EUR/HUF kereskedés – 20 filléres célspread.
A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke
A brit és amerikai felügyeleti szervek egyre megalapozottabbnak tûnõ gyanúja szerint nemcsak a háromhavi dollár-Libor manipulálása volt mindennapos − ahogyan azt a Barclays beismerését követõ felháborodáshullám sugallhatta −, hanem a hasonló elven meghatározott kamatlábakat, például az európai Euribort és a tokiói Tibort is befolyásolták a globális nagybankok különbözõ érdekek mentén. A Napi Gazdaságnak nyilatkozó piaci források szerint az utóbbi években többször is keringtek pletykák a magyarországi vállalati és lakossági hitelpiac változó kamatozású szegmensében meghatározó budapesti bankközi forint-hitelkamatláb, a Bubor befolyásolásáról vagy az erre tett kísérletekrõl is.
Kapcsolódó cikkek
Az OTP segített pénteken a magyar tõzsdén
Felülteljesítette a forint a régiót
Erõsebb a forint - estek az állampapír-hozamok
Váratlan fordulat - itt az összeomlás újabb forgatókönyve
Veszélyes úton indult el a forint
Van lakása? Minden vagyonát elviheti az adóhivatal
A hazai kamatláb is érintett?
A Libor-botrány fényében valóban elképzelhetõ, hogy hasonló módszerekkel a kisebb pesti kamatlábat is "kezelésbe vették" egyes szereplõk. A feltételezések azonban hivatalosan nem igazolódtak, és kérdés, hogy mennyi elõnye származhatott volna a számok eltérítésébõl az ezzel próbálkozóknak. A Bubort a Magyar Forex Társaság (MFT) határozza meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részvételével. A rendszer nagyon hasonlít a Liborhoz: a tizenhat kamatjegyzõ bank − melyek listáját a betét-, hitel- és devizacsere-ügyletek forgalmi listája, valamint a mérlegfõösszeg alapján állapítják meg − naponta fél tizenegyig eljuttatja az MNB-hez a forintkamatlábakra vonatkozó becsléseit 15 lejárat szerint (az overnighttól a 12 hónapos lejáratig terjedõen). A szabályzat szerint az aktív kamatjegyzõ bankok kötelezik magukat arra, hogy "kamatjegyzéseik az árjegyzés idõpontjában élõ valós bankközi hitelkamatlábnak felelnek meg".
Nem voltak gyanús kilengések
Amennyiben ettõl eltér valamely bank, a szabályzat szerint írásos figyelmeztetést követõen felfüggeszthetõ a Bubor-fixing eljárásból − ilyenre azonban a kamatláb közel 16 éves történetében nem volt példa. Egy neve elhallgatását kérõ piaci elemzõ szerint 2008 és 2010 között, amikor igazán szûkös volt a finanszírozás a hazai bankszektorban, többször is megjelentek arról szóló feltételezések, hogy a Bubort is eltérítik valós helyétõl (igaz, likviditás hiányában nem is beszélhetünk "valós" kamatlábról). Ráadásul itthon kisebb a piac, a kamatlábat meghatározó szereplõk jól ismerik egymást, ezért elvileg könnyebben koordinálható egy ilyen csalás.
Más kérdés, hogy a Bubor-manipulációhoz kötõdõ ösztönzõk teljesen mások, mint amelyek a Libor befolyásolására késztették a nagybankok trédereit: arányaiban jóval kevesebb a CDS és egyéb derivatív termék, amely a Buborhoz kötött, és a pénzintézetek renoméja sem ettõl a kamatlábtól függ. A Bubor manipulációjából legfeljebb akkor profitálhattak volna a szereplõk, ha felfelé módosítják a valós kamatokat, hiszen akkor a hitelek kamatmarzsain nagyobb bevételt érnek el − ám ez a haszon jelentõsen elmarad attól, amit a Libor néhány bázispontos mozgatása kínált a globális bankoknak. Az ezen elérhetõ nyereséget nehéz meghatározni, mivel nincs publikus kimutatás arról, hogy a hazai lakossági és vállalati hitelpiac mekkora szelete fix, és mekkora a változó, Buborhoz kötött része. Ugyanakkor tény, hogy a Bubor a jegybanki kamatfolyosóhoz és az állampapír-piaci referenciaátlagokhoz képest nem mutatott komoly kilengéseket, ami a gyanú ellen szól.
Mégis, mi a baj?
Nem az a fõ kérdés, hogy a múltban hogyan lehetett manipulálni ezeket a kamatlábakat, hanem hogy hogyan lehetne közelebb hozni õket a valósághoz, és hogy jól mûködik-e jelenleg a rendszer − mondta Németh Dávid, az ING vezetõ elemzõje. A szakember szerint a legnagyobb probléma a Bubor és a hasonló kamatlábak esetében a jegyzési kötelezettség hiánya: amennyiben a bankoknak kötelezõ lenne a benyújtott kamatláb mellett hitelezniük is a bankközi piacon, akkor beszûkülne a mozgástér a kamatláb meghatározásában. További probléma Németh szerint, hogy a piac napon belül elég sokat változik, ezért a kamatlábak naponként egyszeri meghatározása is torzulásokra adhat okot. Nem feltétlenül kedvezõ az sem, hogy a Bubor-fixingnél nem meghatározott a partner − pedig a valóságban a bankok a hitelügylet másik oldalának kockázati besorolása alapján adják meg a kamatlábat.
Jelenleg tehát nincs valódi ügylet a Bubor mögött, ezért sok piaci változást nem is követett le, inkább csak a jegybanki alapkamatot és az állampapírok referenciaátlagait követi némi differenciával − mondta Németh. Ha azonban bevezetnék a jegyzési kötelezettséget − ahogyan azt a sajtóértesülések szerint a Libor reformjával kapcsolatban is fontolgatják az angolszász hatóságok −, akkor bizonyára nagyot ugrana a Bubor, és ezt követnék a hitelkamatok is, aminek nem örülnének a reálgazdasági szereplõk − még akkor sem, ha így közelebb kerülne a bankközi kamatláb a valós helyéhez.
Link
AlfaTrader – A devizakereskedés új dimenziója. EUR/HUF kereskedés – 20 filléres célspread.
A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke
A brit és amerikai felügyeleti szervek egyre megalapozottabbnak tûnõ gyanúja szerint nemcsak a háromhavi dollár-Libor manipulálása volt mindennapos − ahogyan azt a Barclays beismerését követõ felháborodáshullám sugallhatta −, hanem a hasonló elven meghatározott kamatlábakat, például az európai Euribort és a tokiói Tibort is befolyásolták a globális nagybankok különbözõ érdekek mentén. A Napi Gazdaságnak nyilatkozó piaci források szerint az utóbbi években többször is keringtek pletykák a magyarországi vállalati és lakossági hitelpiac változó kamatozású szegmensében meghatározó budapesti bankközi forint-hitelkamatláb, a Bubor befolyásolásáról vagy az erre tett kísérletekrõl is.
Kapcsolódó cikkek
Az OTP segített pénteken a magyar tõzsdén
Felülteljesítette a forint a régiót
Erõsebb a forint - estek az állampapír-hozamok
Váratlan fordulat - itt az összeomlás újabb forgatókönyve
Veszélyes úton indult el a forint
Van lakása? Minden vagyonát elviheti az adóhivatal
A hazai kamatláb is érintett?
A Libor-botrány fényében valóban elképzelhetõ, hogy hasonló módszerekkel a kisebb pesti kamatlábat is "kezelésbe vették" egyes szereplõk. A feltételezések azonban hivatalosan nem igazolódtak, és kérdés, hogy mennyi elõnye származhatott volna a számok eltérítésébõl az ezzel próbálkozóknak. A Bubort a Magyar Forex Társaság (MFT) határozza meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részvételével. A rendszer nagyon hasonlít a Liborhoz: a tizenhat kamatjegyzõ bank − melyek listáját a betét-, hitel- és devizacsere-ügyletek forgalmi listája, valamint a mérlegfõösszeg alapján állapítják meg − naponta fél tizenegyig eljuttatja az MNB-hez a forintkamatlábakra vonatkozó becsléseit 15 lejárat szerint (az overnighttól a 12 hónapos lejáratig terjedõen). A szabályzat szerint az aktív kamatjegyzõ bankok kötelezik magukat arra, hogy "kamatjegyzéseik az árjegyzés idõpontjában élõ valós bankközi hitelkamatlábnak felelnek meg".
Nem voltak gyanús kilengések
Amennyiben ettõl eltér valamely bank, a szabályzat szerint írásos figyelmeztetést követõen felfüggeszthetõ a Bubor-fixing eljárásból − ilyenre azonban a kamatláb közel 16 éves történetében nem volt példa. Egy neve elhallgatását kérõ piaci elemzõ szerint 2008 és 2010 között, amikor igazán szûkös volt a finanszírozás a hazai bankszektorban, többször is megjelentek arról szóló feltételezések, hogy a Bubort is eltérítik valós helyétõl (igaz, likviditás hiányában nem is beszélhetünk "valós" kamatlábról). Ráadásul itthon kisebb a piac, a kamatlábat meghatározó szereplõk jól ismerik egymást, ezért elvileg könnyebben koordinálható egy ilyen csalás.
Más kérdés, hogy a Bubor-manipulációhoz kötõdõ ösztönzõk teljesen mások, mint amelyek a Libor befolyásolására késztették a nagybankok trédereit: arányaiban jóval kevesebb a CDS és egyéb derivatív termék, amely a Buborhoz kötött, és a pénzintézetek renoméja sem ettõl a kamatlábtól függ. A Bubor manipulációjából legfeljebb akkor profitálhattak volna a szereplõk, ha felfelé módosítják a valós kamatokat, hiszen akkor a hitelek kamatmarzsain nagyobb bevételt érnek el − ám ez a haszon jelentõsen elmarad attól, amit a Libor néhány bázispontos mozgatása kínált a globális bankoknak. Az ezen elérhetõ nyereséget nehéz meghatározni, mivel nincs publikus kimutatás arról, hogy a hazai lakossági és vállalati hitelpiac mekkora szelete fix, és mekkora a változó, Buborhoz kötött része. Ugyanakkor tény, hogy a Bubor a jegybanki kamatfolyosóhoz és az állampapír-piaci referenciaátlagokhoz képest nem mutatott komoly kilengéseket, ami a gyanú ellen szól.
Mégis, mi a baj?
Nem az a fõ kérdés, hogy a múltban hogyan lehetett manipulálni ezeket a kamatlábakat, hanem hogy hogyan lehetne közelebb hozni õket a valósághoz, és hogy jól mûködik-e jelenleg a rendszer − mondta Németh Dávid, az ING vezetõ elemzõje. A szakember szerint a legnagyobb probléma a Bubor és a hasonló kamatlábak esetében a jegyzési kötelezettség hiánya: amennyiben a bankoknak kötelezõ lenne a benyújtott kamatláb mellett hitelezniük is a bankközi piacon, akkor beszûkülne a mozgástér a kamatláb meghatározásában. További probléma Németh szerint, hogy a piac napon belül elég sokat változik, ezért a kamatlábak naponként egyszeri meghatározása is torzulásokra adhat okot. Nem feltétlenül kedvezõ az sem, hogy a Bubor-fixingnél nem meghatározott a partner − pedig a valóságban a bankok a hitelügylet másik oldalának kockázati besorolása alapján adják meg a kamatlábat.
Jelenleg tehát nincs valódi ügylet a Bubor mögött, ezért sok piaci változást nem is követett le, inkább csak a jegybanki alapkamatot és az állampapírok referenciaátlagait követi némi differenciával − mondta Németh. Ha azonban bevezetnék a jegyzési kötelezettséget − ahogyan azt a sajtóértesülések szerint a Libor reformjával kapcsolatban is fontolgatják az angolszász hatóságok −, akkor bizonyára nagyot ugrana a Bubor, és ezt követnék a hitelkamatok is, aminek nem örülnének a reálgazdasági szereplõk − még akkor sem, ha így közelebb kerülne a bankközi kamatláb a valós helyéhez.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Zea
- 2012. July 14. 10:33:19
#2 |
micro
- 2012. July 14. 14:49:06
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.