Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Ezernél több nácit alkalmaztak az amerikaiak a hidegháború idején
No meg a zömük zsidó is..., de ezen mi már rég nem csodálkozunk, ugye? Több mint ezer nácit alkalmaztak az amerikai titkosszolgálatok a második világháború végétõl egészen a 90-es évekig. Sok kettõs ügynök is volt közöttük.
Az MTI hÃre szerint a The New York Times olyan levéltári adatokra hivatkozva Ãrta meg mindezt, amelyek titkosÃtását a közelmúltban oldották fel.
A lap szerint azt korábban is lehetett tudni, hogy a Központi HÃrszerzõ Ãœgynökség (CIA), a Szövetségi Nyomozó Iroda(FBI) és a katonai hÃrszerzés zsoldjában szolgáltak nácik és kelet-európai kollaboránsok, ám az amerikai kormány a legfrissebb adatok fényében sokkal többet alkalmazott közülük, mint amennyit korábban feltételezni lehetett, sõt, egyes esetekben a szakszolgálatok még egy fél évszázaddal a háború után is megpróbálták leplezni a velük való kapcsolataikat. További dokumentumok titkosÃtásának feloldása után a The New York Times szerint a mostaninál is több együttmûködõre derülhet fény az amerikai szerveknél.
Az 50-es években J. Edgar Hoover, az FBI és Allen Dulles, a CIA igazgatója, valamint más amerikai biztonsági szervek vezetõi úgy gondolták, hogy a volt náciknak a szovjetekkel szembeni hÃrszerzési értéke nagyobb súllyal esik a latba az „erkölcsi tévedésüknél”, vagy az általuk esetenként elkövetett háborús bûnöknél. Hoover, aki személyesen hagyta jóvá néhány náci informátor alkalmazását, „szovjet propagandának” minõsÃtette a háborús atrocitásokkal kapcsolatos vádakat, Dulles pedig a dokumentumok tanúsága szerint úgy vélekedett, hogy a „mérsékelt” nácik „hasznosak lehetnek” Amerika számára.
Zsidókat öltek, majd az amerikaiaknak kémkedtek
Otto von Bolschwing, aki a lap szerint az úgynevezett végsõ megoldásért - Ãgy a magyar zsidók százezreinek haláltáborokba való deportálásáért - felelõs Adolf Eichmann mentora és egyik fõ munkatársa volt, s akit a CIA európai kémkedésre szerzõdtetett, majd, mintegy jutalomként, 1954-ben New Yorkban telepÃtett le, a CIA-hoz fordult segÃtségért, amikor izraeli ügynökök ArgentÃnában foglyul ejtették Eichmannt.
Maga az amerikai hÃrszerzés is aggódott amiatt, hogy nyilvánosságra kerülhet a Bolschwing és az Eichmann közötti kapcsolat. 1961-ben az ügynökség arról biztosÃtotta az exnácit, hogy az sosem fog kiderülni. Bolschwing ezután két évtizeden át háborÃtatlanul élt, mÃgnem 1981-ben, néhány hónappal a halála elõtt lemondott az amerikai állampolgárságáról.
1980-ban az FBI még az amerikai igazságügyi minisztérium nácivadászai elõtt is elhallgatta, hogy mit tud 16 olyan náciról, akik közül 11 korábban, 5 pedig még akkor is aktÃv informátora volt.1994-ben, amikor az amerikai igazságügyi minisztérium Bostonban eljárást indÃtott a litván Aleksandras Lileikis ellen, akinek a CIA aktái szerint is köze volt 60 ezer zsidó legéppuskázásához, az ügynökség egy ügyvéd közvetÃtésével próbált meg nyomást gyakorolni az ügyészekre.
Volt nácik, mint kettõs ügynökök
A lap szerint a hidegháború éveiben Maryland államban az amerikai hadsereg volt náci tiszteket képzett ki a Szovjetunió elleni invázióra. Connecticut államban egy volt náci fegyõr a CIA megbÃzásából azt tanulmányozta, hogy vajon hordoznak-e titkos üzenetet a kommunista blokk országai által kibocsátott postai bélyegek. Virginiában „Hitler egy vezetõ tanácsadója” titkos eligazÃtásokat tartott szovjet ügyekben. Németország szovjet megszállási övezetében volt SS-tisztek fektettek le a hÃrszerzés által használt kábeleket és figyelték meg a vasúti forgalmat.
A feloldott titkosÃtású hÃrszerzési értékelésekbõl ugyanakkor az is kiderült, hogy a náci kémek nem ritkán alkalmatlannak, mi több, olykor megrögzött hazudozónak, csalónak, sikkasztónak, néhány esetben pedig szovjet kettõs ügynöknek bizonyultak.
Link
Az MTI hÃre szerint a The New York Times olyan levéltári adatokra hivatkozva Ãrta meg mindezt, amelyek titkosÃtását a közelmúltban oldották fel.
A lap szerint azt korábban is lehetett tudni, hogy a Központi HÃrszerzõ Ãœgynökség (CIA), a Szövetségi Nyomozó Iroda(FBI) és a katonai hÃrszerzés zsoldjában szolgáltak nácik és kelet-európai kollaboránsok, ám az amerikai kormány a legfrissebb adatok fényében sokkal többet alkalmazott közülük, mint amennyit korábban feltételezni lehetett, sõt, egyes esetekben a szakszolgálatok még egy fél évszázaddal a háború után is megpróbálták leplezni a velük való kapcsolataikat. További dokumentumok titkosÃtásának feloldása után a The New York Times szerint a mostaninál is több együttmûködõre derülhet fény az amerikai szerveknél.
Az 50-es években J. Edgar Hoover, az FBI és Allen Dulles, a CIA igazgatója, valamint más amerikai biztonsági szervek vezetõi úgy gondolták, hogy a volt náciknak a szovjetekkel szembeni hÃrszerzési értéke nagyobb súllyal esik a latba az „erkölcsi tévedésüknél”, vagy az általuk esetenként elkövetett háborús bûnöknél. Hoover, aki személyesen hagyta jóvá néhány náci informátor alkalmazását, „szovjet propagandának” minõsÃtette a háborús atrocitásokkal kapcsolatos vádakat, Dulles pedig a dokumentumok tanúsága szerint úgy vélekedett, hogy a „mérsékelt” nácik „hasznosak lehetnek” Amerika számára.
Zsidókat öltek, majd az amerikaiaknak kémkedtek
Otto von Bolschwing, aki a lap szerint az úgynevezett végsõ megoldásért - Ãgy a magyar zsidók százezreinek haláltáborokba való deportálásáért - felelõs Adolf Eichmann mentora és egyik fõ munkatársa volt, s akit a CIA európai kémkedésre szerzõdtetett, majd, mintegy jutalomként, 1954-ben New Yorkban telepÃtett le, a CIA-hoz fordult segÃtségért, amikor izraeli ügynökök ArgentÃnában foglyul ejtették Eichmannt.
Maga az amerikai hÃrszerzés is aggódott amiatt, hogy nyilvánosságra kerülhet a Bolschwing és az Eichmann közötti kapcsolat. 1961-ben az ügynökség arról biztosÃtotta az exnácit, hogy az sosem fog kiderülni. Bolschwing ezután két évtizeden át háborÃtatlanul élt, mÃgnem 1981-ben, néhány hónappal a halála elõtt lemondott az amerikai állampolgárságáról.
1980-ban az FBI még az amerikai igazságügyi minisztérium nácivadászai elõtt is elhallgatta, hogy mit tud 16 olyan náciról, akik közül 11 korábban, 5 pedig még akkor is aktÃv informátora volt.1994-ben, amikor az amerikai igazságügyi minisztérium Bostonban eljárást indÃtott a litván Aleksandras Lileikis ellen, akinek a CIA aktái szerint is köze volt 60 ezer zsidó legéppuskázásához, az ügynökség egy ügyvéd közvetÃtésével próbált meg nyomást gyakorolni az ügyészekre.
Volt nácik, mint kettõs ügynökök
A lap szerint a hidegháború éveiben Maryland államban az amerikai hadsereg volt náci tiszteket képzett ki a Szovjetunió elleni invázióra. Connecticut államban egy volt náci fegyõr a CIA megbÃzásából azt tanulmányozta, hogy vajon hordoznak-e titkos üzenetet a kommunista blokk országai által kibocsátott postai bélyegek. Virginiában „Hitler egy vezetõ tanácsadója” titkos eligazÃtásokat tartott szovjet ügyekben. Németország szovjet megszállási övezetében volt SS-tisztek fektettek le a hÃrszerzés által használt kábeleket és figyelték meg a vasúti forgalmat.
A feloldott titkosÃtású hÃrszerzési értékelésekbõl ugyanakkor az is kiderült, hogy a náci kémek nem ritkán alkalmatlannak, mi több, olykor megrögzött hazudozónak, csalónak, sikkasztónak, néhány esetben pedig szovjet kettõs ügynöknek bizonyultak.
Link
Hozzaszolasok
Még nem küldtek hozzaszolast
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték