Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
"Putyin úgy gondolja, hogy egy rakás degenerált puhánnyal van dolga"
És milyen jól gondolja! Egy csomó buzi, pedofil, korcs zsidó ratyi és a csatolt takonygerincû részeik.
Radoslaw Sikorski volt lengyel külügyminiszter – aki hét év után távozott posztjáról, miután Donald Tuskot az Európai Tanács elnökévé választották – a Politico magazinnak adott, múlt héten megjelent interjújában olyat mondott, ami nem csak Lengyelországban kavart nagy port, de az egész EU külpolitikai pozícióját is aláássa Oroszországgal szemben.
„Azt akarta, hogy vegyünk részt Ukrajna felosztásában” – mondta Sikorski egy 2008-as moszkvai Tusk-Putyin találkozóról beszélve. A visszaemlékezés szerint Putyin gyakorlatilag ezzel a témával indította a megbeszélést, majd részletesen ecsetelte, hogy Ukrajna egy mesterséges ország, és például Lviv lengyel város. „Szerencsére Tusk nem válaszolt. Tudta, hogy rögzítik a beszélgetést. Nagyon, nagyon egyértelmûvé tettük, hogy nem akarunk ennek a részesei lenni.” – zárta az anekdotát Sikorski.
Kattintson és nézegessen képeket a februári tüntetésekrõl!
A cikk a megjelentést követõen Lengyelországban és Brüsszelben is komoly visszhangot keltett, hiszen ha az állítások igazak, a lengyel miniszterelnöknek már évekkel ezelõtt is voltak információi Putyin terveirõl. A volt grúz elnök, Miheil Szaakasvili úgy nyilatkozott, Tusk neki is említette a beszélgetést. Különös felhangot ad az ügynek az is, hogy Tusk december elsejével az Európai Tanács elnöke lesz, vagyis az EU egyik arca, aki a Külügyi Fõképviselõvel együtt a leggyakrabban képviseli Európát harmadik országokkal, így például Oroszországgal szemben. A volt lengyel miniszterelnök és külügyminisztere élen járt a Putyinnal szembeni kemény fellépés sürgetésében – nem kis részben ennek is köszönhetõ Tusk megugrott brüsszeli ázsiója – így különösen kellemetlen számukra a kialakult helyzet. Arról nem is beszélve, hogy felmerül a kérdés, ha Tusk tudta, hogy a beszélgetést felveszik, miért hallgatott, és miért nem utasította vissza egyértelmûen az ajánlatot.
Persze Sikorski személyes arcvesztése ennél is jelentõsebb. A pár hónappal ezelõtti lehallgatási botrányt követõen most ismét magyarázkodásra kényszerül megfontolatlan kijelentései miatt – ami ráadásul a diplomácia világában nem éppen számít erénynek. Nem elég, hogy egy elismert újságírónak pletykált, ezek után még arra hivatkozva próbálta kimenteni magát, hogy nem hagyta jóvá az interjú megjelenését, ami nem létezõ koncepció az amerikai sajtóban. Ezt volt újságíróként, egy Pulitzer-díjas amerikai újságírónõ férjeként Sikorskinak is illene tudnia. Ezek után az azóta a lengyel alsóház házelnöki tisztét betöltõ politikus gyakorlatilag nem volt hajlandó válaszolni a téma kapcsán feltett kérdésekre a saját sajtótájékozatóján. Ezt a hozzáállást késõbb Ewa Kopacz miniszterelnök, Sikorski párttársa is elítélte, így újabb bocsánatkérés következhetett.
A hallgatás és a kínos újramagyarázás után pár nappal a volt külügyminiszter gyorsan meggondolta magát, és úgy nyilatkozott: „cserbenhagyta a memóriája”, az említett találkozó valójában meg sem történt. A megfogalmazás viszont ebben az esetben is érdekes: Sikorski nem vonta vissza a Putyin ajánlatával kapcsolatos mondatait, csupán a szóban forgó Putyin-Tusk találkozót mondta meg nem történtnek.
Többnapos kivárás után végül Donald Tusk is kénytelen volt megszólalni. Védte is volt miniszterét és bizalmasát, meg nem is: „Egyik Putyin elnökkel való találkozom során sem volt szó ilyen javaslatról. […] Az egész történet csak azt mutatja, hogy az emberi memória nem csalhatatlan” – mondta az Európai Tanács elnöklésére készülõ politikus, majd hozzátette, reméli, a szerencsétlen eset nem jelenti majd Sikorski karrierjének végét, akit továbbra is Lengyelország egyik legtehetségesebb politikusának tart.
A Politico cikkében egyébként korántsem ez volt az egyetlen figyelemre méltó idézet. Sikorski állítása szerint tavaly nyáron értesült róla a lengyel külügy, hogy Oroszországban már azt tanulmányozzák, mely ukrán tartományok elcsatolása volna gazdaságilag kifizetõdõ. Információi szerint ekkor merült fel a Krím megszállása is Janukovics zsarolásának eszközeként. „Tudom a Janukoviccsal folytatott beszélgetéseimbõl, hogy alá akarta írni a társulási megállapodást [az EU-val]. Aztán 2013 Novemberében valami történt. A beszélgetéseink alapján az az érzésem, Putyin mondhatott neki valamit Szocsiban. Azt hiszem, Putyinnak volt róla kompromittáló információja. […]Úgy gondolom, azt mondhatta neki: ne írd alá a társulási szerzõdést, különben megszálljuk a Krímet.”
Kattintson és tekintse meg Vlagyimir Putyin ezer ercát!
A volt külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy Oroszország nem képes elfogadni azt ukrán nemzet létezését. Véleménye szerint „Novorosszija” elfoglalása 10 éves elkötelezõdést és 200-300 000 orosz katona állomásoztatását igényelné, ami kizárólag állandó mozgósítás és magas olajárak mellett lehetséges. Lengyelországban és a Baltikumban ennek ellenére komolyan tartanak ettõl a lehetõségtõl, hiszen Putyinnak hatalmas áldozatok árán is ragaszkodnia kell a hatalomhoz. „Ha egyszer vért ontottál, ha lakásokat bombáztál, ha halálosztagokat küldtél külföldre, ha bevonultál Grúziába és Ukrajnába, és ha anyák és katonák holttestei kerülnek elõ titkos háborúkból…többé nem eresztheted a hatalmat.” A félelmet, és Putyin kiszámíthatatlan viselkedését még egy erõs gondolatmenettel magyarázta Sikorski: „Azt hiszem, Putyin kiismert bennünket. Úgy gondolja, hogy egy rakás degenerált puhánnyal van dolga. És azt gondolja, nem vállalnánk a háborút a Baltikum megvédéséért. Lehet, hogy igaza van.”
Link
Radoslaw Sikorski volt lengyel külügyminiszter – aki hét év után távozott posztjáról, miután Donald Tuskot az Európai Tanács elnökévé választották – a Politico magazinnak adott, múlt héten megjelent interjújában olyat mondott, ami nem csak Lengyelországban kavart nagy port, de az egész EU külpolitikai pozícióját is aláássa Oroszországgal szemben.
„Azt akarta, hogy vegyünk részt Ukrajna felosztásában” – mondta Sikorski egy 2008-as moszkvai Tusk-Putyin találkozóról beszélve. A visszaemlékezés szerint Putyin gyakorlatilag ezzel a témával indította a megbeszélést, majd részletesen ecsetelte, hogy Ukrajna egy mesterséges ország, és például Lviv lengyel város. „Szerencsére Tusk nem válaszolt. Tudta, hogy rögzítik a beszélgetést. Nagyon, nagyon egyértelmûvé tettük, hogy nem akarunk ennek a részesei lenni.” – zárta az anekdotát Sikorski.
Kattintson és nézegessen képeket a februári tüntetésekrõl!
A cikk a megjelentést követõen Lengyelországban és Brüsszelben is komoly visszhangot keltett, hiszen ha az állítások igazak, a lengyel miniszterelnöknek már évekkel ezelõtt is voltak információi Putyin terveirõl. A volt grúz elnök, Miheil Szaakasvili úgy nyilatkozott, Tusk neki is említette a beszélgetést. Különös felhangot ad az ügynek az is, hogy Tusk december elsejével az Európai Tanács elnöke lesz, vagyis az EU egyik arca, aki a Külügyi Fõképviselõvel együtt a leggyakrabban képviseli Európát harmadik országokkal, így például Oroszországgal szemben. A volt lengyel miniszterelnök és külügyminisztere élen járt a Putyinnal szembeni kemény fellépés sürgetésében – nem kis részben ennek is köszönhetõ Tusk megugrott brüsszeli ázsiója – így különösen kellemetlen számukra a kialakult helyzet. Arról nem is beszélve, hogy felmerül a kérdés, ha Tusk tudta, hogy a beszélgetést felveszik, miért hallgatott, és miért nem utasította vissza egyértelmûen az ajánlatot.
Persze Sikorski személyes arcvesztése ennél is jelentõsebb. A pár hónappal ezelõtti lehallgatási botrányt követõen most ismét magyarázkodásra kényszerül megfontolatlan kijelentései miatt – ami ráadásul a diplomácia világában nem éppen számít erénynek. Nem elég, hogy egy elismert újságírónak pletykált, ezek után még arra hivatkozva próbálta kimenteni magát, hogy nem hagyta jóvá az interjú megjelenését, ami nem létezõ koncepció az amerikai sajtóban. Ezt volt újságíróként, egy Pulitzer-díjas amerikai újságírónõ férjeként Sikorskinak is illene tudnia. Ezek után az azóta a lengyel alsóház házelnöki tisztét betöltõ politikus gyakorlatilag nem volt hajlandó válaszolni a téma kapcsán feltett kérdésekre a saját sajtótájékozatóján. Ezt a hozzáállást késõbb Ewa Kopacz miniszterelnök, Sikorski párttársa is elítélte, így újabb bocsánatkérés következhetett.
A hallgatás és a kínos újramagyarázás után pár nappal a volt külügyminiszter gyorsan meggondolta magát, és úgy nyilatkozott: „cserbenhagyta a memóriája”, az említett találkozó valójában meg sem történt. A megfogalmazás viszont ebben az esetben is érdekes: Sikorski nem vonta vissza a Putyin ajánlatával kapcsolatos mondatait, csupán a szóban forgó Putyin-Tusk találkozót mondta meg nem történtnek.
Többnapos kivárás után végül Donald Tusk is kénytelen volt megszólalni. Védte is volt miniszterét és bizalmasát, meg nem is: „Egyik Putyin elnökkel való találkozom során sem volt szó ilyen javaslatról. […] Az egész történet csak azt mutatja, hogy az emberi memória nem csalhatatlan” – mondta az Európai Tanács elnöklésére készülõ politikus, majd hozzátette, reméli, a szerencsétlen eset nem jelenti majd Sikorski karrierjének végét, akit továbbra is Lengyelország egyik legtehetségesebb politikusának tart.
A Politico cikkében egyébként korántsem ez volt az egyetlen figyelemre méltó idézet. Sikorski állítása szerint tavaly nyáron értesült róla a lengyel külügy, hogy Oroszországban már azt tanulmányozzák, mely ukrán tartományok elcsatolása volna gazdaságilag kifizetõdõ. Információi szerint ekkor merült fel a Krím megszállása is Janukovics zsarolásának eszközeként. „Tudom a Janukoviccsal folytatott beszélgetéseimbõl, hogy alá akarta írni a társulási megállapodást [az EU-val]. Aztán 2013 Novemberében valami történt. A beszélgetéseink alapján az az érzésem, Putyin mondhatott neki valamit Szocsiban. Azt hiszem, Putyinnak volt róla kompromittáló információja. […]Úgy gondolom, azt mondhatta neki: ne írd alá a társulási szerzõdést, különben megszálljuk a Krímet.”
Kattintson és tekintse meg Vlagyimir Putyin ezer ercát!
A volt külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy Oroszország nem képes elfogadni azt ukrán nemzet létezését. Véleménye szerint „Novorosszija” elfoglalása 10 éves elkötelezõdést és 200-300 000 orosz katona állomásoztatását igényelné, ami kizárólag állandó mozgósítás és magas olajárak mellett lehetséges. Lengyelországban és a Baltikumban ennek ellenére komolyan tartanak ettõl a lehetõségtõl, hiszen Putyinnak hatalmas áldozatok árán is ragaszkodnia kell a hatalomhoz. „Ha egyszer vért ontottál, ha lakásokat bombáztál, ha halálosztagokat küldtél külföldre, ha bevonultál Grúziába és Ukrajnába, és ha anyák és katonák holttestei kerülnek elõ titkos háborúkból…többé nem eresztheted a hatalmat.” A félelmet, és Putyin kiszámíthatatlan viselkedését még egy erõs gondolatmenettel magyarázta Sikorski: „Azt hiszem, Putyin kiismert bennünket. Úgy gondolja, hogy egy rakás degenerált puhánnyal van dolga. És azt gondolja, nem vállalnánk a háborút a Baltikum megvédéséért. Lehet, hogy igaza van.”
Link
Hozzaszolasok
#1 |
postaimre
- 2014. October 27. 21:33:04
#2 |
talpi
- 2014. October 28. 00:58:00
#3 |
Balu
- 2014. October 28. 07:35:50
#4 |
Ro-zsola
- 2014. October 28. 08:13:06
#5 |
monguzking
- 2014. October 28. 09:13:26
#6 |
Gutai Zub
- 2014. October 28. 11:27:19
#7 |
enid
- 2014. October 28. 13:29:41
#8 |
Gutai Zub
- 2014. October 28. 14:35:46
#9 |
keepfargo
- 2014. October 30. 06:11:18
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.