Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Közölték a pontosabb kisbolygóbányászati terveket
Hatalmas hálóval fogják be a kiválasztott kisbolygót, feldarabolják, majd a nyersanyagokat különválogatva szállítják a megrendelõnek. Újabb információkat és képeket közölt a világ elsõ ûrbányászcége.
A tudomány, a mûszaki újítások és a science-fiction iránt érdeklõdõk figyelmét egyaránt felkeltette a Planetary Resources nevû cég, amely korábban csak sci-fi könyvekben és filmekben megjelenõ ötlet, a kisbolygók bányászatának megvalósítását tûzte ki célul. Mint arról két napja beszámoltunk, a cég a Földön kívüli erõforrásokat, elsõsorban a kisbolygókból kinyerhetõ anyagokat akarja hasznosítani. A cég kedden tartott hivatalos sajtótájékoztatót, ahol alapítói arról beszéltek, hogy az emberiséget mindig is az új erõforrások elérése hajtotta: Kolumbusz az Újvilág felé indult, az amerikai telepesek nyugat felé, és most itt az ideje, hogy kilépjünk az ûrbe is az erõforrásokért. Ezek közül a legfontosabbak a víz és a fémek.
A sajtótájékoztatón a nagy szavak mellett egy kevés szakmai információ is elhangzott. Ezek megerõsítették a korábban kiszivárgott híreket, és eszerint a kisbolygómûvelés fázisai így alakulnának:
1. célpontok felderítése és kiválasztása
2. a legígéretesebb objektumok megfigyelése közelrõl ûrszondákkal, részletes becslés a kitermelhetõ anyagokról
3. kisbolygó esetleges befogása és kiaknázása.
A Planetary Resources úgy véli, hogy a szükséges mérnökök "megszerzéséhez" ideális pillanatban kezdi a munkát. A NASA-nál az ûrrepülõgép program leállítása és az ûrtevékenység költségvetésének további szûkítése nyomán sok szakember keres új állást magának ezekben az években. A bányászati tevékenység elõször várhatóan egyetlen kisbolygóra korlátozódik, azonban egy 10-20 méteres test feldolgozása is adhat olyan programot a vállalkozásnak, amely éveken keresztül eltart, és a cég reményei szerint hatalmas bevételt hoz.
1. A célpontok felderítése és kiválasztása
Közel 1500 olyan földközeli kisbolygó létezik, amelyeket földközelben könnyebb és olcsóbb elérni, mint a Holdat. Itt tehát nem kell elhagyni a Föld környezetét - bár kisbolygókat céloznak meg a szondák, csak néhányszor mennek messzebbre, mint ahol a geostacionárius pályán keringõ meteorológiai és távközlési mûholdak vannak. Ugyanakkor a Föld mellett elhaladó kisbolygók nem pont akkora sebességgel mozognak, mint a Föld. A különbséget le kell "gyõzni", ennek megfelelõen a szondák idõnként nagyobb sebességgel fognak mozogni, mint az átlagos mûholdak. A megcélzott égitestekre történõ leszállás és felszállás igen olcsó, mivel a kisbolygók gravitációs tere gyenge.
Forrás: Planetary Resources
Elsõ lépés: a kisbolygókat megfigyelõ ûrtávcsövek adatai alapján választják ki a potenciálisan bányászható égitesteket (Planetary Resources)
Az ígéretes célpontok között a Föld körüli pályára tervezett ûrtávcsövek adatai alapján válogatnak. Noha még kevéssé ismerjük a kisbolygók jellemzõit, az eddig meglátogatott égitestek, a távcsöves megfigyelések és az elméleti számítások alapján igen változatos objektumokkal van dolgunk. Az égitestek közötti különbségek létrehozásában nemcsak az eltérõ összetétel játszik szerepet, hanem például az is, hogy az égitest felszínét mennyire borítja törmelék. Az is lehetséges, hogy egy korábbi nagyobb test belsejébõl vagy felszíne közelébõl származik egy adott kisbolygó. Ilyen objektumok széles skálája kering a Nap körül a Föld távolságában, amelyek között tömeg és méret szerint lehet szelektálni - és emellett természetesen az objektum pályája is számítani fog.
Összetett elemzés szükséges tehát annak megállapításához, melyik égitestet éri meg feldolgozni. A program keretében fõleg a kisebb, néhányszor 10 méteres objektumok lesznek érdekesek az elsõ körben - ezeknél párosul optimálisan az égitest "kezelhetõsége" a benne rejlõ jelentõs mennyiségû értékes nyersanyaggal.
2. A legígéretesebb objektumok megfigyelése közelrõl ûrszondákkal
A következõ feladat a távcsöves megfigyelések alapján ígéretesnek tartott földközeli objektumok helyszíni vizsgálata lesz. Az ide küldött, viszonylag olcsó ûrszondák vizsgálják meg, pontosan milyen az égitest anyagi összetétele, mennyi törmelék borítja a felszínét, milyen az alakja és forgási jellemzõje. Az adatok alapján lehet eldönteni, hogyan lehetne a legegyszerûbben kiaknázni az objektumot.
Forrás: Planetary Resources
Egy kisbolygó erõforrásainak részletes felmérése (Planetary Resources)
A szondák másik csoportja, amelyet Prospectornak (Kutatónak) neveznek, távolabbi aszteroidák felé indulna. Az üzleti célú felderítés során tudományos felfedezések is születnének, ugyanis a bányászathoz a mainál sokkal részletesebben kell megismerni a kisbolygók tulajdonságait és azt is, hogy az egymáshoz hasonló pályán mozgó objektumokból álló csoportok egyes tagjai mely részét képviselhetik egy nagyobb, korábban szétrobbant objektumnak.
3. A kisbolygó esetleges befogása és kiaknázása
Ezután következhet majd a kiválasztott testek bányászata. Az Interceptornak (elfogónak) nevezett szondák párosával közelítik meg a megcélzott kisbolygókat, amikor azok a holdpályán belülre merészkednek. A kisebb, néhány méteres égitesteket egy zsákszerû burokkal vagy hálóval fognák be, majd feldarabolnák. A hasznos anyagokat típusonként különválasztva ûrszondák szállítanák el a további feldolgozásra vagy közvetlenül a megrendelõnek.
Forrás: Planetary Reources
Egy apró, néhány méteres kisbolygó befogásának fantáziarajza (Planetary Resources)
A nagyobb objektumoknál más módszert követnének. Az alábbi ábrán errõl látható egy fantáziarajz, amelyen az égitest szegmensekre van osztva, egyes részein más-más bányászati munkát végzõ robotok dolgoznak. A kinyert anyagot elõzetesen feldolgozzák, mielõtt a végsõ megrendelõhöz, avagy éppen egy bolygóközi "üzemanyagtöltõ helyre" továbbítanák.
Forrás: Planetary Resources
Egy nagyobb égitest feldolgozásának fantáziarajza, több kisebb bányarobottal (Planetary Resources)
Forrás: Planetary Reources
Egy kisbolygó hasznosításának elemei. A kép nagyméretû változatának letöltése (Planetary Resources)
Mennyire reálisak az elképzelések?
Az eddig csak Arkyd Astronautics néven ismert, mostantól Planetary Resourcesként futó vállalkozás szakmai megítélése nehéz, hiszen egy kifejezetten új, ismeretlen területen próbálkoznak. Biztosan csak annyit lehet mondani a tervezett munkáról, hogy a publikus információk alapján jelentõs anyagi háttér áll mögöttük, és sok szakembert vonzottak már magukhoz. A fizetések és a feladat úttörõ jellege feltehetõleg még széles körét fogja elérni a szakértõ és az újdonságokra nyitott kutatóknak, mérnököknek.
Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a technikai nehézségekrõl. Nagyszámú ûrszondát terveznek indítani az égitestek felderítéséhez, majd kitermeléséhez. Rengeteg új technológia kidolgozása is szükséges, sok közülük szinte teljesen ismeretlen területen. Mindez komoly ráfordítást igényel, és a gyakorlati tesztelésére az ûrben ritkán kerülhet sor - nem jön minden nap közel bolygónkhoz egy érdekes aszteroida
Áttekintés a Planetary Resources cég terveirõl
További sajátosság, hogy az államilag irányított ûrtevékenységtõl eltérõen itt kifizetõdõnek kell lenniük a fejlesztéseknek és a kitermelésnek. Ez nehézséget jelent, azonban elvben nem megoldhatatlan, fõleg ha hosszú, évtizedes idõskálát tekintünk. Elõnyként említhetõ, hogy a politikától független, gazdasági érdek várhatóan nem fog a kormány-, illetve vezetõváltások alkalmával olyan erõsen módosulni, mint az ûrprogramok esetében, ahol egy sokéves munkát egyetlen politikai döntéssel feleslegessé lehet tenni.
A program számos gazdasági elõnnyel szolgálna. Ezek között említhetõ a kitermelt anyagok sora (H2O, különbözõ ritkafémek), de ide tartozik a tudásanyag is, amely a szükségszerûen olcsó formában megvalósuló ûrszondás technológia fejlesztésekor születik. A kitermelt nyersanyagokat nem feltétlen kell lehozni a Földre, igen olcsón lehetne például belõlük készült üzemanyagot "tankolni" egy átalakított kisbolygóból a Föld körüli pályán - itt az állami ûrügynökségek lehetnek a vevõk. Hosszú távon, megfelelõ tervezés esetén, a Földön kívüli erõforrások igénybevétele csökkentené a földi erõforrások kiaknázásának igényét - ami akár csökkenõ környezeti terheléssel is járhatna a Földön.
Link
A tudomány, a mûszaki újítások és a science-fiction iránt érdeklõdõk figyelmét egyaránt felkeltette a Planetary Resources nevû cég, amely korábban csak sci-fi könyvekben és filmekben megjelenõ ötlet, a kisbolygók bányászatának megvalósítását tûzte ki célul. Mint arról két napja beszámoltunk, a cég a Földön kívüli erõforrásokat, elsõsorban a kisbolygókból kinyerhetõ anyagokat akarja hasznosítani. A cég kedden tartott hivatalos sajtótájékoztatót, ahol alapítói arról beszéltek, hogy az emberiséget mindig is az új erõforrások elérése hajtotta: Kolumbusz az Újvilág felé indult, az amerikai telepesek nyugat felé, és most itt az ideje, hogy kilépjünk az ûrbe is az erõforrásokért. Ezek közül a legfontosabbak a víz és a fémek.
A sajtótájékoztatón a nagy szavak mellett egy kevés szakmai információ is elhangzott. Ezek megerõsítették a korábban kiszivárgott híreket, és eszerint a kisbolygómûvelés fázisai így alakulnának:
1. célpontok felderítése és kiválasztása
2. a legígéretesebb objektumok megfigyelése közelrõl ûrszondákkal, részletes becslés a kitermelhetõ anyagokról
3. kisbolygó esetleges befogása és kiaknázása.
A Planetary Resources úgy véli, hogy a szükséges mérnökök "megszerzéséhez" ideális pillanatban kezdi a munkát. A NASA-nál az ûrrepülõgép program leállítása és az ûrtevékenység költségvetésének további szûkítése nyomán sok szakember keres új állást magának ezekben az években. A bányászati tevékenység elõször várhatóan egyetlen kisbolygóra korlátozódik, azonban egy 10-20 méteres test feldolgozása is adhat olyan programot a vállalkozásnak, amely éveken keresztül eltart, és a cég reményei szerint hatalmas bevételt hoz.
1. A célpontok felderítése és kiválasztása
Közel 1500 olyan földközeli kisbolygó létezik, amelyeket földközelben könnyebb és olcsóbb elérni, mint a Holdat. Itt tehát nem kell elhagyni a Föld környezetét - bár kisbolygókat céloznak meg a szondák, csak néhányszor mennek messzebbre, mint ahol a geostacionárius pályán keringõ meteorológiai és távközlési mûholdak vannak. Ugyanakkor a Föld mellett elhaladó kisbolygók nem pont akkora sebességgel mozognak, mint a Föld. A különbséget le kell "gyõzni", ennek megfelelõen a szondák idõnként nagyobb sebességgel fognak mozogni, mint az átlagos mûholdak. A megcélzott égitestekre történõ leszállás és felszállás igen olcsó, mivel a kisbolygók gravitációs tere gyenge.
Forrás: Planetary Resources
Elsõ lépés: a kisbolygókat megfigyelõ ûrtávcsövek adatai alapján választják ki a potenciálisan bányászható égitesteket (Planetary Resources)
Az ígéretes célpontok között a Föld körüli pályára tervezett ûrtávcsövek adatai alapján válogatnak. Noha még kevéssé ismerjük a kisbolygók jellemzõit, az eddig meglátogatott égitestek, a távcsöves megfigyelések és az elméleti számítások alapján igen változatos objektumokkal van dolgunk. Az égitestek közötti különbségek létrehozásában nemcsak az eltérõ összetétel játszik szerepet, hanem például az is, hogy az égitest felszínét mennyire borítja törmelék. Az is lehetséges, hogy egy korábbi nagyobb test belsejébõl vagy felszíne közelébõl származik egy adott kisbolygó. Ilyen objektumok széles skálája kering a Nap körül a Föld távolságában, amelyek között tömeg és méret szerint lehet szelektálni - és emellett természetesen az objektum pályája is számítani fog.
Összetett elemzés szükséges tehát annak megállapításához, melyik égitestet éri meg feldolgozni. A program keretében fõleg a kisebb, néhányszor 10 méteres objektumok lesznek érdekesek az elsõ körben - ezeknél párosul optimálisan az égitest "kezelhetõsége" a benne rejlõ jelentõs mennyiségû értékes nyersanyaggal.
2. A legígéretesebb objektumok megfigyelése közelrõl ûrszondákkal
A következõ feladat a távcsöves megfigyelések alapján ígéretesnek tartott földközeli objektumok helyszíni vizsgálata lesz. Az ide küldött, viszonylag olcsó ûrszondák vizsgálják meg, pontosan milyen az égitest anyagi összetétele, mennyi törmelék borítja a felszínét, milyen az alakja és forgási jellemzõje. Az adatok alapján lehet eldönteni, hogyan lehetne a legegyszerûbben kiaknázni az objektumot.
Forrás: Planetary Resources
Egy kisbolygó erõforrásainak részletes felmérése (Planetary Resources)
A szondák másik csoportja, amelyet Prospectornak (Kutatónak) neveznek, távolabbi aszteroidák felé indulna. Az üzleti célú felderítés során tudományos felfedezések is születnének, ugyanis a bányászathoz a mainál sokkal részletesebben kell megismerni a kisbolygók tulajdonságait és azt is, hogy az egymáshoz hasonló pályán mozgó objektumokból álló csoportok egyes tagjai mely részét képviselhetik egy nagyobb, korábban szétrobbant objektumnak.
3. A kisbolygó esetleges befogása és kiaknázása
Ezután következhet majd a kiválasztott testek bányászata. Az Interceptornak (elfogónak) nevezett szondák párosával közelítik meg a megcélzott kisbolygókat, amikor azok a holdpályán belülre merészkednek. A kisebb, néhány méteres égitesteket egy zsákszerû burokkal vagy hálóval fognák be, majd feldarabolnák. A hasznos anyagokat típusonként különválasztva ûrszondák szállítanák el a további feldolgozásra vagy közvetlenül a megrendelõnek.
Forrás: Planetary Reources
Egy apró, néhány méteres kisbolygó befogásának fantáziarajza (Planetary Resources)
A nagyobb objektumoknál más módszert követnének. Az alábbi ábrán errõl látható egy fantáziarajz, amelyen az égitest szegmensekre van osztva, egyes részein más-más bányászati munkát végzõ robotok dolgoznak. A kinyert anyagot elõzetesen feldolgozzák, mielõtt a végsõ megrendelõhöz, avagy éppen egy bolygóközi "üzemanyagtöltõ helyre" továbbítanák.
Forrás: Planetary Resources
Egy nagyobb égitest feldolgozásának fantáziarajza, több kisebb bányarobottal (Planetary Resources)
Forrás: Planetary Reources
Egy kisbolygó hasznosításának elemei. A kép nagyméretû változatának letöltése (Planetary Resources)
Mennyire reálisak az elképzelések?
Az eddig csak Arkyd Astronautics néven ismert, mostantól Planetary Resourcesként futó vállalkozás szakmai megítélése nehéz, hiszen egy kifejezetten új, ismeretlen területen próbálkoznak. Biztosan csak annyit lehet mondani a tervezett munkáról, hogy a publikus információk alapján jelentõs anyagi háttér áll mögöttük, és sok szakembert vonzottak már magukhoz. A fizetések és a feladat úttörõ jellege feltehetõleg még széles körét fogja elérni a szakértõ és az újdonságokra nyitott kutatóknak, mérnököknek.
Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a technikai nehézségekrõl. Nagyszámú ûrszondát terveznek indítani az égitestek felderítéséhez, majd kitermeléséhez. Rengeteg új technológia kidolgozása is szükséges, sok közülük szinte teljesen ismeretlen területen. Mindez komoly ráfordítást igényel, és a gyakorlati tesztelésére az ûrben ritkán kerülhet sor - nem jön minden nap közel bolygónkhoz egy érdekes aszteroida
Áttekintés a Planetary Resources cég terveirõl
További sajátosság, hogy az államilag irányított ûrtevékenységtõl eltérõen itt kifizetõdõnek kell lenniük a fejlesztéseknek és a kitermelésnek. Ez nehézséget jelent, azonban elvben nem megoldhatatlan, fõleg ha hosszú, évtizedes idõskálát tekintünk. Elõnyként említhetõ, hogy a politikától független, gazdasági érdek várhatóan nem fog a kormány-, illetve vezetõváltások alkalmával olyan erõsen módosulni, mint az ûrprogramok esetében, ahol egy sokéves munkát egyetlen politikai döntéssel feleslegessé lehet tenni.
A program számos gazdasági elõnnyel szolgálna. Ezek között említhetõ a kitermelt anyagok sora (H2O, különbözõ ritkafémek), de ide tartozik a tudásanyag is, amely a szükségszerûen olcsó formában megvalósuló ûrszondás technológia fejlesztésekor születik. A kitermelt nyersanyagokat nem feltétlen kell lehozni a Földre, igen olcsón lehetne például belõlük készült üzemanyagot "tankolni" egy átalakított kisbolygóból a Föld körüli pályán - itt az állami ûrügynökségek lehetnek a vevõk. Hosszú távon, megfelelõ tervezés esetén, a Földön kívüli erõforrások igénybevétele csökkentené a földi erõforrások kiaknázásának igényét - ami akár csökkenõ környezeti terheléssel is járhatna a Földön.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Perje
- 2012. April 27. 12:34:41
#2 |
Balu
- 2012. April 27. 15:13:51
#3 |
kincses
- 2012. April 27. 16:52:00
#4 |
Perje
- 2012. April 28. 08:03:27
#5 |
Balu
- 2012. April 28. 11:13:04
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.