Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
A korrupcióval szemben tehetetlenek a magyar hatóságok
A "hatóságok" maguk a korrupció, mi ebben a meglepõ. Maffiaország-vezetés, de ez van. Ha akartok egyebet, akkor intézkedjetek. Nemcsak a külföldön korrupcióba keveredõ magyar befektetõket nem üldözik elég hatékonyan, de a hazai korrupcióval szemben is tehetetlenek a magyar hatóságok – olvasható a Transparency International nemzetközi jelentésébõl. A korrupcióellenes világszervezet magyarországi intézete kedden mutatta be a jelentést.
A külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni, a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországai által megkötött egyezmény 2014-es végrehajtását értékelte Berlinben a Transparency International (TI) nemzetközi korrupcióellenes szervezet. A jelentés közel negyven ország elmúlt évi teljesítményét értékeli a vesztegetések elleni fellépés tekintetében. A jelentés szerint szinte minden, az egyezményt aláíró ország rosszul teljesített, csupán négy állam, Egyesült Államok, Németország, az Egyesült Királyság és Svájc alkalmazta megfelelõen az egyezményben vállaltakat. A résztvevõ államok csaknem fele azonban egyáltalán nem, vagy elégtelenül lép fel a külgazdasági korrupció ellen.
A középmezõny alja
A jelentés szerint Magyarország korrupció szempontjából a középmezõny aljára került: olyan országok közé (Argentína, Dél-Afrika, Franciaország, Portugália, Norvégia, Új-Zéland és Svédország mellé), ahol „korlátozott mértékben” szereznek érvényt az egyezménynek. Az alsó kategóriába került több közép-kelet-európai állam, köztük Szlovákia, Csehország és Lengyelország, és olyan feltörekvõ gazdaságok is, mint Brazília és Oroszország.
Nem védik a kiszivárogtatókat
Magyarországgal kapcsolatban a jelentés kiemeli, hogy nincs olyan törvény, amely a korrupciós ügyeket leleplezõ kiszivárogtatókat védi. Idén lépett ugyanis életbe a „panaszokról és a közérdekû bejelentésekrõl szóló törvény”, amely a hasonló szivárogtatókat hivatott védeni a leleplezett csalók felõl várható atrocitásoktól. A korábbi hasonló törvényekkel és törvényjavaslatokkal szemben azonban az idén érvénybe lépõ törvény pusztán anyagi segítséget nyújt a szivárogtatóknak, nem gondolkozik arról, hogy a leleplezõk és hozzátartozóik védelmet kapjanak az esetleges fizikai támadásoktól, vagy az ellen, hogy leleplezés kárvallottjai anyagilag tegyék tönkre, elbocsássák munkahelyérõl, vagy vállalkozását támadják. A törvény ellen már a megszavazásakor tiltakozott a TI Magyarország, mivel szerintük „a törvény nem segíti a korrupció felszámolását, ráadásul nem védi kellõen azt, aki korrupcióra bukkan, és azt bejelenti”, és Áder János köztársasági elnököt is kérték, hogy ne írja alá a törvényt.
Hatósági törvénysértés
A TI Magyarország közleménye állást foglal az amerikai beutazási tilalmak ügyében is. A szervezet szerint a magyar hatóságok törvényt sértenek azzal, hogy nem indítanak nyomozást a kitiltott állami tisztségviselõkkel szemben. A TI Orbán Viktort idézi, aki az ügyben úgy fogalmazott, „miután Magyarország jogállam, bizonyíték nélkül nem lehet eljárást indítani”. Ezzel szemben, írja a TI, „a magyar büntetõeljárási törvény elõírja, hogy a nyomozást már a bûncselekményre vonatkozó puszta gyanú alapján meg kell indítani, és magának az eljárásnak a feladata, hogy kiderítse, vannak-e bizonyítékok (…) az Egyesült Államokból kitiltott magyar kormánytisztviselõk ügyében a magyar kormány egyelõre a felelõsség eltussolásával van elfoglalva, és az ügyészség sem tesz semmit a történtek tisztázására.”
Felszólítják a hatóságokat
A korrupcióellenes szervezet emiatt felszólította a hatóságokat, hogy a törvények értelmében hivatalból indítsanak eljárást a gyanúba keveredett tisztviselõk ellen, valamint, hogy indítsanak átfogó vizsgálatot az áfacsalások ügyében.
Link
A külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni, a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországai által megkötött egyezmény 2014-es végrehajtását értékelte Berlinben a Transparency International (TI) nemzetközi korrupcióellenes szervezet. A jelentés közel negyven ország elmúlt évi teljesítményét értékeli a vesztegetések elleni fellépés tekintetében. A jelentés szerint szinte minden, az egyezményt aláíró ország rosszul teljesített, csupán négy állam, Egyesült Államok, Németország, az Egyesült Királyság és Svájc alkalmazta megfelelõen az egyezményben vállaltakat. A résztvevõ államok csaknem fele azonban egyáltalán nem, vagy elégtelenül lép fel a külgazdasági korrupció ellen.
A középmezõny alja
A jelentés szerint Magyarország korrupció szempontjából a középmezõny aljára került: olyan országok közé (Argentína, Dél-Afrika, Franciaország, Portugália, Norvégia, Új-Zéland és Svédország mellé), ahol „korlátozott mértékben” szereznek érvényt az egyezménynek. Az alsó kategóriába került több közép-kelet-európai állam, köztük Szlovákia, Csehország és Lengyelország, és olyan feltörekvõ gazdaságok is, mint Brazília és Oroszország.
Nem védik a kiszivárogtatókat
Magyarországgal kapcsolatban a jelentés kiemeli, hogy nincs olyan törvény, amely a korrupciós ügyeket leleplezõ kiszivárogtatókat védi. Idén lépett ugyanis életbe a „panaszokról és a közérdekû bejelentésekrõl szóló törvény”, amely a hasonló szivárogtatókat hivatott védeni a leleplezett csalók felõl várható atrocitásoktól. A korábbi hasonló törvényekkel és törvényjavaslatokkal szemben azonban az idén érvénybe lépõ törvény pusztán anyagi segítséget nyújt a szivárogtatóknak, nem gondolkozik arról, hogy a leleplezõk és hozzátartozóik védelmet kapjanak az esetleges fizikai támadásoktól, vagy az ellen, hogy leleplezés kárvallottjai anyagilag tegyék tönkre, elbocsássák munkahelyérõl, vagy vállalkozását támadják. A törvény ellen már a megszavazásakor tiltakozott a TI Magyarország, mivel szerintük „a törvény nem segíti a korrupció felszámolását, ráadásul nem védi kellõen azt, aki korrupcióra bukkan, és azt bejelenti”, és Áder János köztársasági elnököt is kérték, hogy ne írja alá a törvényt.
Hatósági törvénysértés
A TI Magyarország közleménye állást foglal az amerikai beutazási tilalmak ügyében is. A szervezet szerint a magyar hatóságok törvényt sértenek azzal, hogy nem indítanak nyomozást a kitiltott állami tisztségviselõkkel szemben. A TI Orbán Viktort idézi, aki az ügyben úgy fogalmazott, „miután Magyarország jogállam, bizonyíték nélkül nem lehet eljárást indítani”. Ezzel szemben, írja a TI, „a magyar büntetõeljárási törvény elõírja, hogy a nyomozást már a bûncselekményre vonatkozó puszta gyanú alapján meg kell indítani, és magának az eljárásnak a feladata, hogy kiderítse, vannak-e bizonyítékok (…) az Egyesült Államokból kitiltott magyar kormánytisztviselõk ügyében a magyar kormány egyelõre a felelõsség eltussolásával van elfoglalva, és az ügyészség sem tesz semmit a történtek tisztázására.”
Felszólítják a hatóságokat
A korrupcióellenes szervezet emiatt felszólította a hatóságokat, hogy a törvények értelmében hivatalból indítsanak eljárást a gyanúba keveredett tisztviselõk ellen, valamint, hogy indítsanak átfogó vizsgálatot az áfacsalások ügyében.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
postaimre
- 2014. October 28. 18:08:19
#2 |
kakas
- 2014. October 28. 18:30:41
#3 |
postaimre
- 2014. October 28. 19:13:08
#4 |
satu
- 2014. October 28. 19:43:33
#5 |
postaimre
- 2014. October 28. 21:07:37
#6 |
Pitkin
- 2014. October 29. 06:37:25
#7 |
keepfargo
- 2014. October 30. 06:35:30
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.