Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Súlyos veszélyek: milyen sót fogyasszunk?
Leszerepeltek a Magyarországon forgalomban lévõ konyhasók: tizennyolc termék majdnem harmadának kálium-jodid-tartalma túllépte a határértéket. Kell egyáltalán jódozott sót fogyasztanunk? Milyet érdemes választanunk?
A Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség (FÉBÉSZ) akkreditált laboratóriumában legutóbb a tizennyolc termék közül ötrõl derült ki, hogy kálium-jodid-tartalma túllépte a meghatározott értéket – számolt be a Tesztplussz.hu. Hogy hogy kerül kálium-jodid a sóba? Köztudott, hogy Magyarország nagy részén az ivóvÃz jódban szegény, ezért szakemberek azt javasolják, hogy fogyasszunk jódozott sót, Ãgy elkerülhetjük a pajzsmirigy mûködésének zavarát. A jód kálium-jodid formájában van jelen a sóban. Egyes szakemberek szerint azonban a túlzott jód- és káliumfogyasztás még a hiánynál is nagyobb egészségügyi kockázatot jelent. Akkor most jódozott vagy sima sót érdemes választanunk?
„A só jódozásával mikrogrammnyi mennyiségû káliumot lehet csak naponta bevinni, amelybõl viszont milligrammnyi a szükséglet, tehát még túlzott jódozottsó-fogyasztás esetén sem növekszik meg a káliumbevitel, csak 1-2 százalékos mértékben. A hozzáadott jód pedig normális sófogyasztás esetén nem éri el a napi ajánlott beviteli értéket, tehát a napi sóbevitel többszörösével lehetne csak túlzott jódbeviteli kockázattal számolni, emiatt az egész felvetés nem igazán valós probléma” – mondta el a Magyar Nemzet Online-nak Armbruszt Simon, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) munkatársa. „Mivel Magyarországon nem eszünk tengeri halat jelentõs mennyiségben, a jódozott konyhasó fogyasztása ajánlott.”
Ugyancsak a jódozott sók fogyasztását ajánlja dr. Schöberl Erika élelmiszermérnök is, aki az MNO-nak azt nyilatkozta, hogy nem lehet a sóval túl sok jódot a szervezetbe juttatni, ez a probléma nem fenyegeti a fogyasztót.
A jódozott són kÃvül a boltok polcain találni még Himalája-sót – Pakisztánból származó kõsót –, asztalit, csökkentett nátriumtartalmút, tengerit és különleges lepárlási folyamattal készülõ vákuumsót is. A kÃnálat tehát óriási, és nagyon nehéz eligazodni. Különbözõ sótÃpusok léteznek attól függõen, honnan származik – tengeri vagy kõsó –, hogy finomÃtják-e, illetve hogy milyen szemcseméretû.
A származási hely befolyásolja a mikroelemtartalmát, de a fõ alkotórésze minden esetben a nátrium és a klorid. Magas vérnyomást a túlzott nátriumbevitel okoz, ebbõl a szempontból a tengeri só használata semmiféle elõnnyel nem jár. Egyre több helyen találkozhatunk csökkentett nátriumtartalmú sóval, mely nátriumtartalmát valamilyen más komponenssel helyettesÃtik, leggyakrabban káliummal. Azok számára, akik nem kÃvánnak leszokni a sózásról, alacsonyabb nátriumtartalma miatt elõnyösebb lehet. A leggyakoribb a 30 százalékkal csökkentett nátriumtartalmú só, mely esetében a káliummal való helyettesÃtés egészséges emberek számára nem jelent kockázatot, vesebetegeknél azonban mellõzni kell – olvasható a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének 2012-es, októberi hÃrlevelében.
Az élelmiszeripar nem tud meglenni a különbözõ adalékanyagok nélkül. Ezek az összetevõk kis mennyiségben vannak csak jelen a sóban, Ãgy egészségkárosÃtó hatásaiktól nem kell tartanunk – felelte dr. Schöberl Erika arra a kérdésre, hogy a sóban található adalékanyagok – csomósodásgátlók – veszélyesek lehetnek-e az egészségre. A szakember azt mondja, nem kell aggódnunk, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) rendszeresen bevizsgálja ezeket az élelmiszereket.
A Himalája-sóban többnyire nincs adalékanyag. Az élelmiszermérnök szerint ez is jó választás lehet, de úgy gondolja, hogy annyival nem jobb, mint amennyivel drágább a jódozott sónál, inkább csak divatos.
Több mint 1,6 millió ember halálát okozza világszerte évente a túlzott sófogyasztás – állapÃtotta meg egy nemzetközi kutatócsoport több mint 180 országot vizsgálva. Hazánkban az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet Országos táplálkozás- és tápláltságiállapot-vizsgálatának adatai szerint a sóbevitel nõknél 12, a férfiaknál 17,2 gramm, azaz az ajánlott érték több mint 2,5-, illetve 3,5-szerese. A vizsgálat szerint a felnõttlakosság feldolgozott élelmiszerekbõl származó sóbevitelének több mint egyharmadáért a kenyérfélék, közel egynegyedéért a húskészÃtmények, mintegy tÃz százalékáért pedig a zöldségkonzervek és a savanyúságok felelõsek. A sóval tehát vigyázni kell, de a hiánya is végzetes lehet.
Link
A Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség (FÉBÉSZ) akkreditált laboratóriumában legutóbb a tizennyolc termék közül ötrõl derült ki, hogy kálium-jodid-tartalma túllépte a meghatározott értéket – számolt be a Tesztplussz.hu. Hogy hogy kerül kálium-jodid a sóba? Köztudott, hogy Magyarország nagy részén az ivóvÃz jódban szegény, ezért szakemberek azt javasolják, hogy fogyasszunk jódozott sót, Ãgy elkerülhetjük a pajzsmirigy mûködésének zavarát. A jód kálium-jodid formájában van jelen a sóban. Egyes szakemberek szerint azonban a túlzott jód- és káliumfogyasztás még a hiánynál is nagyobb egészségügyi kockázatot jelent. Akkor most jódozott vagy sima sót érdemes választanunk?
„A só jódozásával mikrogrammnyi mennyiségû káliumot lehet csak naponta bevinni, amelybõl viszont milligrammnyi a szükséglet, tehát még túlzott jódozottsó-fogyasztás esetén sem növekszik meg a káliumbevitel, csak 1-2 százalékos mértékben. A hozzáadott jód pedig normális sófogyasztás esetén nem éri el a napi ajánlott beviteli értéket, tehát a napi sóbevitel többszörösével lehetne csak túlzott jódbeviteli kockázattal számolni, emiatt az egész felvetés nem igazán valós probléma” – mondta el a Magyar Nemzet Online-nak Armbruszt Simon, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) munkatársa. „Mivel Magyarországon nem eszünk tengeri halat jelentõs mennyiségben, a jódozott konyhasó fogyasztása ajánlott.”
Ugyancsak a jódozott sók fogyasztását ajánlja dr. Schöberl Erika élelmiszermérnök is, aki az MNO-nak azt nyilatkozta, hogy nem lehet a sóval túl sok jódot a szervezetbe juttatni, ez a probléma nem fenyegeti a fogyasztót.
A jódozott són kÃvül a boltok polcain találni még Himalája-sót – Pakisztánból származó kõsót –, asztalit, csökkentett nátriumtartalmút, tengerit és különleges lepárlási folyamattal készülõ vákuumsót is. A kÃnálat tehát óriási, és nagyon nehéz eligazodni. Különbözõ sótÃpusok léteznek attól függõen, honnan származik – tengeri vagy kõsó –, hogy finomÃtják-e, illetve hogy milyen szemcseméretû.
A származási hely befolyásolja a mikroelemtartalmát, de a fõ alkotórésze minden esetben a nátrium és a klorid. Magas vérnyomást a túlzott nátriumbevitel okoz, ebbõl a szempontból a tengeri só használata semmiféle elõnnyel nem jár. Egyre több helyen találkozhatunk csökkentett nátriumtartalmú sóval, mely nátriumtartalmát valamilyen más komponenssel helyettesÃtik, leggyakrabban káliummal. Azok számára, akik nem kÃvánnak leszokni a sózásról, alacsonyabb nátriumtartalma miatt elõnyösebb lehet. A leggyakoribb a 30 százalékkal csökkentett nátriumtartalmú só, mely esetében a káliummal való helyettesÃtés egészséges emberek számára nem jelent kockázatot, vesebetegeknél azonban mellõzni kell – olvasható a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének 2012-es, októberi hÃrlevelében.
Az élelmiszeripar nem tud meglenni a különbözõ adalékanyagok nélkül. Ezek az összetevõk kis mennyiségben vannak csak jelen a sóban, Ãgy egészségkárosÃtó hatásaiktól nem kell tartanunk – felelte dr. Schöberl Erika arra a kérdésre, hogy a sóban található adalékanyagok – csomósodásgátlók – veszélyesek lehetnek-e az egészségre. A szakember azt mondja, nem kell aggódnunk, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) rendszeresen bevizsgálja ezeket az élelmiszereket.
A Himalája-sóban többnyire nincs adalékanyag. Az élelmiszermérnök szerint ez is jó választás lehet, de úgy gondolja, hogy annyival nem jobb, mint amennyivel drágább a jódozott sónál, inkább csak divatos.
Több mint 1,6 millió ember halálát okozza világszerte évente a túlzott sófogyasztás – állapÃtotta meg egy nemzetközi kutatócsoport több mint 180 országot vizsgálva. Hazánkban az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet Országos táplálkozás- és tápláltságiállapot-vizsgálatának adatai szerint a sóbevitel nõknél 12, a férfiaknál 17,2 gramm, azaz az ajánlott érték több mint 2,5-, illetve 3,5-szerese. A vizsgálat szerint a felnõttlakosság feldolgozott élelmiszerekbõl származó sóbevitelének több mint egyharmadáért a kenyérfélék, közel egynegyedéért a húskészÃtmények, mintegy tÃz százalékáért pedig a zöldségkonzervek és a savanyúságok felelõsek. A sóval tehát vigyázni kell, de a hiánya is végzetes lehet.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
104
- 2014. November 05. 16:01:52
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték