Kína jelentõsen növelni szeretné a befolyását a globális pénzügyi világban, ezért az utóbbi idõben több bajba jutott országnak is nyújtott valamiféle pénzügyi segítséget. Ezzel lényegében a Nemzetközi Valutaalap szerepét hívja ki, noha a pontos szándékai egyelõre még nem látszanak tisztán.

A világ legnagyobb devizatartalékával rendelkezõ Kína minden korábbinál dominánsabb szerepet szeretne elérni a globális világban, így most elkezdett a végsõ hitelezõi szerepben tetszelegni. Ez azt jelenti, hogy egyes bajba jutott országok hozzá is fordulhatnak pénzügyi segítségért, noha ez korábban szinte kizárólag a Nemzetközi Valutaalap (IMF) területe volt.

Most hétvégén például az oroszokat úgy segítik, hogy 24 milliárd dolláros devizaswap megállapodást kötöttek velük, hogy segítsék az ország 1998 óta látott legdurvább pénzügyi válságát. Ezen felül októbertõl 2,3 milliárd dollárnyi forrást biztosítottak a nyolcadjára is csõdbe ment Argentínának, aki természetesen továbbra sem fér hozzá a nemzetközi tõkepiacokhoz. A múlt hónapban még Venezuelát is kisegítették a kínaiak, méghozzá négymilliárd dolláros hitellel, ami igencsak jól jött a válságos ország számára.

Kína tehát egyre erõteljesebben próbálja növelni a befolyását a nemzetközi piacokon, de az egyelõre kérdéses, hogy ez mennyire lesz sikeres a hosszútávon, illetve mennyire lesz kedvezõ a segélyt kapó országoknak. Míg az IMF nyújtotta hitelek általában olyan feltételekkel járnak, amik az adott ország stabilizálódását segítik elõ, addig Kína pusztán arra fókuszál, hogy a saját érdekeinek ágyazzon meg az adott - általában nyersanyagokban gazdag - országok esetében.
Link