Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
USA-bírálat: Orbánra hivatkoznak az oroszok
Már szappan se kell az operához. A vazelin megtette, vagy Vaszilíj? Az orosz Pravda Orbán Viktor kijelentésével igyekszik bizonyítani, hogy az USA aktívan beleavatkozik a kelet-európai országok belpolitikájába.
„Az Egyesült Államok Európát fojtogatja az ukrán válság ürügyén” c. cikk a magyar miniszterelnök nyilatkozata kapcsán megkérdezett egy orosz elemzõt, aki szerint a magyar gazdaság nagyban függ az amerikai makrogazdasági döntésektõl, az országnak Nato-tagként is a közös politikát kell követnie. Azon kívül Bruter szerint a beutazási tilalom is jelzi, miként viselkedik Washington azokkal szemben, akik nem igazodnak külpolitikájához. Mint mondta, mindez mutatja: a Fehér Háznak hatékony eszközei vannak, ha egy államban olyan viszályt kell elõidézni, amely elvezethet az adott hatalom megdöntéséhez.
Hogy Orbán miért nem említette az EU-t, annak okát a szakértõ abban látja, hogy Európa a gazdaságban nem az amerikai politikát hajtja végre, ám függ az USA kezében lévõ globális pénzügyi piacoktól. És a készülõ szabadkereskedelmi egyezmény azt eredményezi majd, hogy a tengerentúli tõke saját igényei szerint alakítja az öreg kontinens gazdasági viszonyait. Ami odáig juthat, hogy egyszerûen megszûnik az európai gazdaság önállósága, ez különösen nagy veszély a kicsiny, illetve nem kellõképpen fejlett országok számára.
Arra a kérdésre, hogy Magyarország kimaradhat-e az újfajta hideg háborúból, Bruter úgy válaszolt, hogy az EU és az Nato elválasztó vonalakat igyekszik létrehozni a kontinensen, a magyarok azonban ezt nem akarják támogatni, mert nem elég erõsek. Az USA irányvonala elfogadhatatlan Közép-Európa számára. Ha Orbán ellenkezik, akkor mindent kockára tesz. Az USA ugyanis attól tart, hogy a politikus precedenst teremt, ráadásul saját hazájában igen népszerû. A példa elterjedése lehetõvé tenné, hogy a földrész saját politikát folytasson. Az Egyesült Államok minden érintettnek tudtára kívánja adni, hogy nem emelhetik fel a fejüket.
Az Orosz Tudományos Akadémia Európa Intézetének egyik kutatója úgy látja, hogy Washingtonnak megvannak az eszközei a nyomásgyakorlásra, fõleg Magyarország esetében. Mint mondja, korábban az elégtelen demokrácia volt a vád, most a korrupció. Hogy kiket tiltottak ki, azt az amerikaiak nem hajlandók elárulni. És az is nagyon valószínû, hogy az unió keményebb mûszaki feltételeket ír elõ az atomerõmûvek számára. Pedig – mutat rá a kutató – Paks-2 terve gazdaságilag kifogástalan, ám ha hozzávesszük az erõs politikai tényezõt, akkor a magyarok joggal félnek, hogy teljesen figyelmen kívül hagyják nemzeti érdekeiket. Továbbá a szlovák, a cseh és az osztrák érdekeket. Lehet, hogy az USA egyszer s mindenkorra el akarja intézni Európát. Drinocskin szerint azonban nem csak Orbán ellenzi a hideg háborút, hanem más szereplõk is. Magyarország kicsiny, és lakosai tudják, hogy egy napon a frontvonal kellõs közepén találhatják magukat, ha újabb agresszív akciók történnek.
A magyar Tanácsköztársaságról tartottak szimpóziumot Bécsben
A magyar Tanácsköztársaságról tartottak nemrégiben tudományos szimpóziumot Bécsben, a Ludwig Boltzmann-Intézet, a Collegium Hungaricum és a Bécsi Egyetem Finnugor Tanszékének szervezésében. A német Der Standard beszámolója úgy ítéli meg, hogy a 133 nap sok, akkori mûvész és más értelmiségi életét, gondolkodását, alkotó tevékenységét határozta meg. Ennek igazolására idézi Koestlert, aki szerint 1919-ben a kommunizmus új keletû szó volt, jó, igazságos és reményteli kicsengéssel. Csak éppen az európai baloldali értelmiség máig nem sokat tud errõl a történelmi epizódról. Éppen ezt a hiányosságot igyekeztek bepótolni a „Kommunizmus csábítása” c. tudományos rendezvénnyel. A kezdeményezõ, Albert Dikovich felhívja a figyelmet, hogy a „proletárdiktatúra” egy sor intézkedést hozott az életszínvonal emelésére. A bukást azonban nem csak azok az ellentétek okozták, amelyek a gyõztes hatalmak által támogatott szomszédokkal alakultak ki, hanem a Tanácsköztársaság által elkövetett saját hibák is. Így pl. a kisparasztok körében nagy felháborodást váltott ki, hogy az államosított nagybirtokokat nem osztották szét. Koestler nem kétli, hogy a kísérlet idõvel – orosz mintára - totalitárius rendõrállamba torkollott volna. Ám ez csak kései felismerés: a magyar, bajor, Ruhr-vidéki és orosz forradalom kezdetben reményteli és túláradó hangulatban zajlott. Az író késõbb, 1940-ben leszámolt a kommunizmussal. A Nappali sötétségben jelentõs öniróniával bukott angyalként mutatja be az egykori kommunistákat, akik elkövetik azt a tapintatlanságot, hogy elárulják: náluk az égben nem egészen úgy mennek a dolgok, ahogy azt elképzelik.
A témával bõvebben is foglalkozik az ATV 17.45-ös és 18.45-ös híradója!
atv.hu
Link
„Az Egyesült Államok Európát fojtogatja az ukrán válság ürügyén” c. cikk a magyar miniszterelnök nyilatkozata kapcsán megkérdezett egy orosz elemzõt, aki szerint a magyar gazdaság nagyban függ az amerikai makrogazdasági döntésektõl, az országnak Nato-tagként is a közös politikát kell követnie. Azon kívül Bruter szerint a beutazási tilalom is jelzi, miként viselkedik Washington azokkal szemben, akik nem igazodnak külpolitikájához. Mint mondta, mindez mutatja: a Fehér Háznak hatékony eszközei vannak, ha egy államban olyan viszályt kell elõidézni, amely elvezethet az adott hatalom megdöntéséhez.
Hogy Orbán miért nem említette az EU-t, annak okát a szakértõ abban látja, hogy Európa a gazdaságban nem az amerikai politikát hajtja végre, ám függ az USA kezében lévõ globális pénzügyi piacoktól. És a készülõ szabadkereskedelmi egyezmény azt eredményezi majd, hogy a tengerentúli tõke saját igényei szerint alakítja az öreg kontinens gazdasági viszonyait. Ami odáig juthat, hogy egyszerûen megszûnik az európai gazdaság önállósága, ez különösen nagy veszély a kicsiny, illetve nem kellõképpen fejlett országok számára.
Arra a kérdésre, hogy Magyarország kimaradhat-e az újfajta hideg háborúból, Bruter úgy válaszolt, hogy az EU és az Nato elválasztó vonalakat igyekszik létrehozni a kontinensen, a magyarok azonban ezt nem akarják támogatni, mert nem elég erõsek. Az USA irányvonala elfogadhatatlan Közép-Európa számára. Ha Orbán ellenkezik, akkor mindent kockára tesz. Az USA ugyanis attól tart, hogy a politikus precedenst teremt, ráadásul saját hazájában igen népszerû. A példa elterjedése lehetõvé tenné, hogy a földrész saját politikát folytasson. Az Egyesült Államok minden érintettnek tudtára kívánja adni, hogy nem emelhetik fel a fejüket.
Az Orosz Tudományos Akadémia Európa Intézetének egyik kutatója úgy látja, hogy Washingtonnak megvannak az eszközei a nyomásgyakorlásra, fõleg Magyarország esetében. Mint mondja, korábban az elégtelen demokrácia volt a vád, most a korrupció. Hogy kiket tiltottak ki, azt az amerikaiak nem hajlandók elárulni. És az is nagyon valószínû, hogy az unió keményebb mûszaki feltételeket ír elõ az atomerõmûvek számára. Pedig – mutat rá a kutató – Paks-2 terve gazdaságilag kifogástalan, ám ha hozzávesszük az erõs politikai tényezõt, akkor a magyarok joggal félnek, hogy teljesen figyelmen kívül hagyják nemzeti érdekeiket. Továbbá a szlovák, a cseh és az osztrák érdekeket. Lehet, hogy az USA egyszer s mindenkorra el akarja intézni Európát. Drinocskin szerint azonban nem csak Orbán ellenzi a hideg háborút, hanem más szereplõk is. Magyarország kicsiny, és lakosai tudják, hogy egy napon a frontvonal kellõs közepén találhatják magukat, ha újabb agresszív akciók történnek.
A magyar Tanácsköztársaságról tartottak szimpóziumot Bécsben
A magyar Tanácsköztársaságról tartottak nemrégiben tudományos szimpóziumot Bécsben, a Ludwig Boltzmann-Intézet, a Collegium Hungaricum és a Bécsi Egyetem Finnugor Tanszékének szervezésében. A német Der Standard beszámolója úgy ítéli meg, hogy a 133 nap sok, akkori mûvész és más értelmiségi életét, gondolkodását, alkotó tevékenységét határozta meg. Ennek igazolására idézi Koestlert, aki szerint 1919-ben a kommunizmus új keletû szó volt, jó, igazságos és reményteli kicsengéssel. Csak éppen az európai baloldali értelmiség máig nem sokat tud errõl a történelmi epizódról. Éppen ezt a hiányosságot igyekeztek bepótolni a „Kommunizmus csábítása” c. tudományos rendezvénnyel. A kezdeményezõ, Albert Dikovich felhívja a figyelmet, hogy a „proletárdiktatúra” egy sor intézkedést hozott az életszínvonal emelésére. A bukást azonban nem csak azok az ellentétek okozták, amelyek a gyõztes hatalmak által támogatott szomszédokkal alakultak ki, hanem a Tanácsköztársaság által elkövetett saját hibák is. Így pl. a kisparasztok körében nagy felháborodást váltott ki, hogy az államosított nagybirtokokat nem osztották szét. Koestler nem kétli, hogy a kísérlet idõvel – orosz mintára - totalitárius rendõrállamba torkollott volna. Ám ez csak kései felismerés: a magyar, bajor, Ruhr-vidéki és orosz forradalom kezdetben reményteli és túláradó hangulatban zajlott. Az író késõbb, 1940-ben leszámolt a kommunizmussal. A Nappali sötétségben jelentõs öniróniával bukott angyalként mutatja be az egykori kommunistákat, akik elkövetik azt a tapintatlanságot, hogy elárulják: náluk az égben nem egészen úgy mennek a dolgok, ahogy azt elképzelik.
A témával bõvebben is foglalkozik az ATV 17.45-ös és 18.45-ös híradója!
atv.hu
Link
Hozzaszolasok
#1 |
keepfargo
- 2014. December 26. 13:32:41
#2 |
VaLa
- 2014. December 26. 15:06:50
#3 |
BOTOND
- 2014. December 26. 17:37:45
#4 |
mindannyiunknak
- 2014. December 26. 21:09:34
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.