Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Meglepõ, milyen sokkok jöhetnek jövõre
És még van lejjebb, sokkal lejjebb! Görögország lehetséges csõdjén és Vlagymir Putyin orosz államfõ esetleges újabb meghökkentõ húzásain túl is talált olyan eseményeket a MarketWatch, amelyek, ha bekövetkeznek, sokkoló hatással lehetnek az életünkre.
A lovak mindig itt maradnak velük, az automobil csak egy hóbort. Ezekkel a szavakkal akarta lebeszélni 1903-ben egy bankár Henry Fordot, az autógyártás atyját arról, hogy az autóiparba fektesse a pénzét. Az ilyen mondatok örök bizonyítékai annak, hogy mindenki jó teszi, ha kétszer meggondolja, mielõtt jóslásokba bocsátkozik.
A MarketWatch azonban úgy látja, érdemes megpróbálkozni a dologgal. Gondoljunk csak arra, milyen jó pénzt csinálhatott volna határidõs ügyletekkel az, aki elõre látta volna az olaj árának idei megroggyanását. Vagy mekkora látnokként adhatta volna el magát az, aki megjósolja, hogy Vlagymir Putyin orosz államfõ 19. századi stílusú agresszív lépésekre szánja rá magát Ukrajnával szemben. (Vagy az, aki tavaly ilyenkor arról beszélt volna, hogy a nagyobbik magyar kormánypárt és miniszterelnök népszerûsége három fölényesen megnyert választás után két hónap alatt megroppan - a szerk.)
Spanyol forradalom
Nem lenne úriember az, aki arra fogadna, hogy Görögország újabb súlyos politikai-gazdasági válságba kerülhet, ha január végén elõrehozott választások lesznek, amelyen a közvélemény-kutatások szerint az EU-IMF páros támogatását elutasító radikális baloldal gyõzhet. Arra azonban mostanában senki sem számít, hogy a Spanyolországban esedékes jövõ évi választások szabályos forradalmat hozhatnak. Mindkét esemény visszalökheti az eurózónát a pénzügyi válságba.
A kormányon lévõ spanyol Néppártnak kevés esélye van hatalma megõrzésére. Az internetes szervezõdés nyomán létrejött radikális Podemos párt (a nevük magyarul nagyjából azt jelenti: Meg tudjuk csinálni) szélsebesen hódította meg a népszerûségi listák csúcsait. Nyitott kérdés, hogy meg tudják-e nyerni a választásokat, de az biztos, hogy számolni kell ezzel a lehetõséggel.
A Podemos meg akarja tartani a spanyol eurót, de szakítani akar a német ihletésû, költségvetési megszorításokon alapuló gazdaságpolitikával. Át akarja ütemeztetni a spanyol államadósságot, 35 órás munkahetet akar bevezetni és csökkenteni akarja a nyugdíjkorhatárt. Szemben Görögországgal Spanyolország elég nagy és sikeres ahhoz, hogy az eurózónán kívül is boldoguljon, ha úgy hozza a sors. A Podemos választási gyõzelme mindenképpen pánikot okozna a kötvénypiacokon, és a befektetõk joggal idegeskednének.
Az ECB dollárt vásárol
Az Európai Központi Bank (ECB) minden várakozás szerint bizonyos fokú monetáris enyhítési politikát indít 2015-ben. Mivel az eurózóna gazdasága deflációba csúszik, nem igazán van más választása. Csak úgy van esélye az áremelkedések megindítására, hogy beindítja a bankóprést. Mit tehet konkrétan ennek érdekében?
Elvileg - bár ennek jogi akadálya lehet - vásárolhatná az övezet államainak kötvényeit, ahogy a brit és az amerikai jegybank tette saját államával? Nagyon úgy néz ki azonban, hogy ezzel csak tömné a pénzt az eurózóna tehetetlen déli országaiba. További lehetõség, hogy részvényeket, vállalati kötvényeket vásárol. Ezzel azoban csak tõzsdei buborékot fújna és a magára húzná a vádat, hogy a gazdagokat támogatja.
A legkisebb ellenállásra akkor számíthat, ha dollárt vásárol. Ezzel pénzt teremtene és ezzel egyidejûleg lenyomná az euró árfolyamát, amivel segítené az európai exportvállalatokat. Az amerikai vezetésnek persze nem tetszene a dolog - mivel erõsítené a dollárt -, ám a második ciklusának végéhez közeledõ elnök jövõre a béna kacsa állapotába kerül, így a politikai elitet kevésbé aggasztja, hogy romlik a kormány reputációja.
A Shell felvásárolja a BP-t
Évek óta terjednek a pletykák a világ tõzsdéin a két európai olajóriás egyesülésérõl. Arról is sok találgatást hallani, hogy éppen 2015 lesz a nagy esemény éve. A várakozások alapja elsõsorban az, hogy a BP soha nem heverte ki igazán a Mexikói-öbölben történt 2010-es olajkatasztrófa következményeit. Óriási összegeket fizetett kártérítésre az olajplatformjának felrobbanását követõ, hónapokig elhúzódó olajkitörés miatt.
Mindkét vállalatnak komoly gondokat okoz, hogy az olaj ára már az 50 dollár/hordós sávban mozog, ráadásul elképzelhetõ, hogy jövõ nyárra még ennél is alacsonyabb lesz. Így aztán kézenfekvõnek látszik, hogy azt teszik, amit hasonló helyzetben a nagyvállalatok szoktak: egyesülnek. Ezzel mérsékelhetik a veszteségeiket, tarthatják a profit szintjét, kitakaríthatják tevékenységükbõl a felesleges kövületeket.
Összeomlások a posztszovjet térségben
Putyin elnök szeret közel külföldként hivatkozni a volt szovjet tagköztársaságokra, amelyek ma is határosak Oroszországgal. Ezek közé tartozik Fehéroroszország, Grúzia vagy Kirgizisztán. Legtöbbjüket szimpla erõszakkal vagy elitjük megvesztegetésével benntartották az orosz érdekszférában. Mindkettõhöz sok pénzre van szükség, ám mivel Moszkva a folytatódó pénzügyi-gazdasági válság miatt nem tud annyit fordítani erre, mint korábban, ezek az országok megroppanhatnak.
Fehéroroszországban már ki is alakult egy helyre kis valutaválság, ami könnyen átterjedhet a "közel külföld" többi államára is. A folyamatok elvezethetnek egy a 2011-es arab tavasz forradalmaihoz hasonló eseménysorhoz. Az érintett országok társadalma úgy gondolhatja, hogy szakítani akar az orosz befolyással, hogy új helyet akar keresni magának a nemzetközi közösségben.
Béke Szíriában
A szíriai polgárháború három éve tart. Több százezer ember vesztette életét vagy kényszerült elmenekülni lakóhelyérõl és létrejött a tömeggyilkos Iszlám Állam. A hanyatló olajárak azonban megfosztják a forrásoktól Bassár al-Aszad elnök két legfõbb külsõ támogatóját, Oroszországot és Iránt. Így elfordulhat, hogy ezek a hatalmak nem lesznek abban a helyzetben, hogy életben tartsák Aszad rezsimjét.
Az elnök csendben - vagy zajosan - távozhat a hatalomból, az országban harcoló különbözõ fegyveres csoportok pedig fegyverszünetet köthetnek. Új kormány alakulhat azzal az eséllyel, hogy helyreállítsa a rendet az országban. Ez jó hír lenne az egész Közel-Keletnek, ugyanakkor tovább növelné a túlkínálatot a világ olajpiacain.
Kínai tech-õrület
Az idei év egyik nagy tõzsdei eseménye volt a kínai Alibaba internetes piactér hisztérikus jelenetekkel színezett elsõ tõzsdei kibocsátása. Hasonló vállalkozások sorban állnak a börzék elõtt, miután a kockázati tõke nagy fantáziát lát bennük. Az Ernst & Young tanácsadó cég adatai szerin 2014 elsõ három negyedévében 3,5 milliárd dollárról 8,1 milliárdra ugrott a tõketársaságok kínai befektetéseinek összege.
A kínai tõkepiacok már most is szárnyalnak és sok befektetõ úgy gondolhatja, hogy a kibocsátások felpörgetésével lovagolhatja meg a piaci hullámot. Éppen úgy viselkedhetnek, mint az amerikai internetgazdaság lufijának felfúvódása idején a kilencvenes évek végén. Rengeteg pénz önthetnek a kínai technológiai cégekbe, aminek végül - amikor a vállalkozások többségérõl kiderül, hogy semmire sem jó - sírás lehet a vége. Addig azonban nagyot kaszálhatnak azok, akik jó érzékkel szállnak be és ki az részvényekbõl.
Link
A lovak mindig itt maradnak velük, az automobil csak egy hóbort. Ezekkel a szavakkal akarta lebeszélni 1903-ben egy bankár Henry Fordot, az autógyártás atyját arról, hogy az autóiparba fektesse a pénzét. Az ilyen mondatok örök bizonyítékai annak, hogy mindenki jó teszi, ha kétszer meggondolja, mielõtt jóslásokba bocsátkozik.
A MarketWatch azonban úgy látja, érdemes megpróbálkozni a dologgal. Gondoljunk csak arra, milyen jó pénzt csinálhatott volna határidõs ügyletekkel az, aki elõre látta volna az olaj árának idei megroggyanását. Vagy mekkora látnokként adhatta volna el magát az, aki megjósolja, hogy Vlagymir Putyin orosz államfõ 19. századi stílusú agresszív lépésekre szánja rá magát Ukrajnával szemben. (Vagy az, aki tavaly ilyenkor arról beszélt volna, hogy a nagyobbik magyar kormánypárt és miniszterelnök népszerûsége három fölényesen megnyert választás után két hónap alatt megroppan - a szerk.)
Spanyol forradalom
Nem lenne úriember az, aki arra fogadna, hogy Görögország újabb súlyos politikai-gazdasági válságba kerülhet, ha január végén elõrehozott választások lesznek, amelyen a közvélemény-kutatások szerint az EU-IMF páros támogatását elutasító radikális baloldal gyõzhet. Arra azonban mostanában senki sem számít, hogy a Spanyolországban esedékes jövõ évi választások szabályos forradalmat hozhatnak. Mindkét esemény visszalökheti az eurózónát a pénzügyi válságba.
A kormányon lévõ spanyol Néppártnak kevés esélye van hatalma megõrzésére. Az internetes szervezõdés nyomán létrejött radikális Podemos párt (a nevük magyarul nagyjából azt jelenti: Meg tudjuk csinálni) szélsebesen hódította meg a népszerûségi listák csúcsait. Nyitott kérdés, hogy meg tudják-e nyerni a választásokat, de az biztos, hogy számolni kell ezzel a lehetõséggel.
A Podemos meg akarja tartani a spanyol eurót, de szakítani akar a német ihletésû, költségvetési megszorításokon alapuló gazdaságpolitikával. Át akarja ütemeztetni a spanyol államadósságot, 35 órás munkahetet akar bevezetni és csökkenteni akarja a nyugdíjkorhatárt. Szemben Görögországgal Spanyolország elég nagy és sikeres ahhoz, hogy az eurózónán kívül is boldoguljon, ha úgy hozza a sors. A Podemos választási gyõzelme mindenképpen pánikot okozna a kötvénypiacokon, és a befektetõk joggal idegeskednének.
Az ECB dollárt vásárol
Az Európai Központi Bank (ECB) minden várakozás szerint bizonyos fokú monetáris enyhítési politikát indít 2015-ben. Mivel az eurózóna gazdasága deflációba csúszik, nem igazán van más választása. Csak úgy van esélye az áremelkedések megindítására, hogy beindítja a bankóprést. Mit tehet konkrétan ennek érdekében?
Elvileg - bár ennek jogi akadálya lehet - vásárolhatná az övezet államainak kötvényeit, ahogy a brit és az amerikai jegybank tette saját államával? Nagyon úgy néz ki azonban, hogy ezzel csak tömné a pénzt az eurózóna tehetetlen déli országaiba. További lehetõség, hogy részvényeket, vállalati kötvényeket vásárol. Ezzel azoban csak tõzsdei buborékot fújna és a magára húzná a vádat, hogy a gazdagokat támogatja.
A legkisebb ellenállásra akkor számíthat, ha dollárt vásárol. Ezzel pénzt teremtene és ezzel egyidejûleg lenyomná az euró árfolyamát, amivel segítené az európai exportvállalatokat. Az amerikai vezetésnek persze nem tetszene a dolog - mivel erõsítené a dollárt -, ám a második ciklusának végéhez közeledõ elnök jövõre a béna kacsa állapotába kerül, így a politikai elitet kevésbé aggasztja, hogy romlik a kormány reputációja.
A Shell felvásárolja a BP-t
Évek óta terjednek a pletykák a világ tõzsdéin a két európai olajóriás egyesülésérõl. Arról is sok találgatást hallani, hogy éppen 2015 lesz a nagy esemény éve. A várakozások alapja elsõsorban az, hogy a BP soha nem heverte ki igazán a Mexikói-öbölben történt 2010-es olajkatasztrófa következményeit. Óriási összegeket fizetett kártérítésre az olajplatformjának felrobbanását követõ, hónapokig elhúzódó olajkitörés miatt.
Mindkét vállalatnak komoly gondokat okoz, hogy az olaj ára már az 50 dollár/hordós sávban mozog, ráadásul elképzelhetõ, hogy jövõ nyárra még ennél is alacsonyabb lesz. Így aztán kézenfekvõnek látszik, hogy azt teszik, amit hasonló helyzetben a nagyvállalatok szoktak: egyesülnek. Ezzel mérsékelhetik a veszteségeiket, tarthatják a profit szintjét, kitakaríthatják tevékenységükbõl a felesleges kövületeket.
Összeomlások a posztszovjet térségben
Putyin elnök szeret közel külföldként hivatkozni a volt szovjet tagköztársaságokra, amelyek ma is határosak Oroszországgal. Ezek közé tartozik Fehéroroszország, Grúzia vagy Kirgizisztán. Legtöbbjüket szimpla erõszakkal vagy elitjük megvesztegetésével benntartották az orosz érdekszférában. Mindkettõhöz sok pénzre van szükség, ám mivel Moszkva a folytatódó pénzügyi-gazdasági válság miatt nem tud annyit fordítani erre, mint korábban, ezek az országok megroppanhatnak.
Fehéroroszországban már ki is alakult egy helyre kis valutaválság, ami könnyen átterjedhet a "közel külföld" többi államára is. A folyamatok elvezethetnek egy a 2011-es arab tavasz forradalmaihoz hasonló eseménysorhoz. Az érintett országok társadalma úgy gondolhatja, hogy szakítani akar az orosz befolyással, hogy új helyet akar keresni magának a nemzetközi közösségben.
Béke Szíriában
A szíriai polgárháború három éve tart. Több százezer ember vesztette életét vagy kényszerült elmenekülni lakóhelyérõl és létrejött a tömeggyilkos Iszlám Állam. A hanyatló olajárak azonban megfosztják a forrásoktól Bassár al-Aszad elnök két legfõbb külsõ támogatóját, Oroszországot és Iránt. Így elfordulhat, hogy ezek a hatalmak nem lesznek abban a helyzetben, hogy életben tartsák Aszad rezsimjét.
Az elnök csendben - vagy zajosan - távozhat a hatalomból, az országban harcoló különbözõ fegyveres csoportok pedig fegyverszünetet köthetnek. Új kormány alakulhat azzal az eséllyel, hogy helyreállítsa a rendet az országban. Ez jó hír lenne az egész Közel-Keletnek, ugyanakkor tovább növelné a túlkínálatot a világ olajpiacain.
Kínai tech-õrület
Az idei év egyik nagy tõzsdei eseménye volt a kínai Alibaba internetes piactér hisztérikus jelenetekkel színezett elsõ tõzsdei kibocsátása. Hasonló vállalkozások sorban állnak a börzék elõtt, miután a kockázati tõke nagy fantáziát lát bennük. Az Ernst & Young tanácsadó cég adatai szerin 2014 elsõ három negyedévében 3,5 milliárd dollárról 8,1 milliárdra ugrott a tõketársaságok kínai befektetéseinek összege.
A kínai tõkepiacok már most is szárnyalnak és sok befektetõ úgy gondolhatja, hogy a kibocsátások felpörgetésével lovagolhatja meg a piaci hullámot. Éppen úgy viselkedhetnek, mint az amerikai internetgazdaság lufijának felfúvódása idején a kilencvenes évek végén. Rengeteg pénz önthetnek a kínai technológiai cégekbe, aminek végül - amikor a vállalkozások többségérõl kiderül, hogy semmire sem jó - sírás lehet a vége. Addig azonban nagyot kaszálhatnak azok, akik jó érzékkel szállnak be és ki az részvényekbõl.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Gutai Zub
- 2014. December 29. 12:14:07
#2 |
csillagosvenyen
- 2014. December 29. 13:44:45
#3 |
deres
- 2014. December 29. 16:43:41
#4 |
Perje
- 2014. December 29. 20:27:46
#5 |
postaimre
- 2014. December 30. 08:47:09
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.