Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Norvégia a korrupció árnyékában
Licaaaa, te tudtad ezt? Hát hová jutottunk! :-)) Nagy meglepetés nem ért, csak jó volt olvasni.
Súlyos korrupciós ügyekbe keveredett több állami résztulajdonú norvég nagyvállalat, ezért vészharangot kongatott a napokban a Transparency International – értesült a Financial Times. A félig köztulajdonú Telenort 25 millió dollár kenõpénz fizetésével vádolják egy üzbég ügylet kapcsán, az ország legnagyobb mûtrágyagyártó vállalata, a Yara International Líbiában és Indiában fizethetett csúszópénzeket, amiért rekordbírságot kapott, míg a Kongsberg hadiipari konszern egy romániai üzlet miatt került megvesztegetés gyanújába, itt a román és a norvég rendõrség is nyomoz.
Norvégiában ébresztõt kell fújni a korrupciós ügyek miatt – figyelmeztetett a napokban a Transparency International (TI), amely több, állami résztulajdonban álló norvég nagyvállalat korrupciós ügyei miatt úgy véli, hogy „az üzleti szempontok túl sokszor fontosabbak az etikai megfontolásoknál”. Guro Slettemark, a TI norvégiai vezetõje a Financial Timesban egyenesen úgy fogalmazott az elmúlt év norvég megvesztegetési botrányai kapcsán, hogy „a politikusoknak fel kell ébredniük”, a norvég cégek pedig nem lehetnek „túl naivak”, amikor külföldön kötnek üzletet.
A TI azután adta le a figyelmeztetõ lövéseket, hogy három vezetõ norvég mamutvállalat – a Telenor, az ország legnagyobb mûtrágyagyártója, a Yara International és a hadiipari Kongsberg – súlyos korrupciós ügyekbe keveredett, amelyek egy részében jelenleg is tart a nyomozás. A norvég kormány számára kifejezetten kínos, hogy mindhárom óriáscégben jelentõs tulajdonrésze van, így felvetõdik annak a felelõssége, hogy tudott-e a visszaélésekrõl, és ha igen, miért nem tett ellenük idõben.
Kenõpénz az elnök lányának
A szövevényes történetek közül kétségtelenül a világ egyik legnagyobb kommunikációs vállalatáé, az 54 százalékban a norvég állam kezében lévõ Telenoré a legbotrányosabb. Üzbegisztánban valószínûleg kenõpénzek árán jutottak hozzá a terjeszkedéshez szükséges állami engedélyekhez, egész pontosan az üzbég elnök, Iszlom Karimov lányának, Gulnara Karimovának, illetve gibraltári fedõcégének utaltak pénzeket, hogy „segítsék” a piachoz jutásukat. (Karimova ellen egyébként Svájcban pénzmosás gyanúja miatt jelenleg is nyomoznak a brit napilap információi szerint.)
A megvesztegetésben érintett Vimpelcom telekommunikációs vállalat 33 százalékban a Telenor résztulajdonában áll, amely a szavazati jog 43 százalékával is rendelkezik. A botrányba keveredett cég több mint 120 millió ügyféllel bír világszerte, székhelye Amszterdamban van, és a vállalatot egy adóparadicsomban, a Bermudákon jegyezték be. Az ügyben az amerikai tõzsdefelügyelet és a holland hatóságok is nyomoznak, a botrányba pedig már belebukott a Telenor vezetõje, Jon Fredrik Baksaas, akinek hivatalosan azért kellett távoznia, hogy személye ne jelentsen terhet „az egyébként tiszta, korrupciómentes” cégnek. Baksaast egyébként a norvég ipari miniszter már 2012-ben személyes találkozóra hívta az üggyel kapcsolatban, ahol a Telenor-vezér megnyugtatta Trond Giske tárcavezetõt, hogy a kérdéses üzbég üzlet szabályos, tiszta és problémamentes.
Nem elõször kell magyarázkodniuk
Nem ez az elsõ alkalom a közelmúltban, hogy a norvég állam külföldi tevékenysége miatt kínos helyzetbe került. A The New York Times tavaly õsszel számolt be arról, hogy több külföldi ország, köztük Norvégia is civil elemzõközpontok támogatásával próbál politikai befolyást szerezni az Egyesült Államokban. Az amerikai lap szerint nehéz megbecsülni az efféle lobbitevékenység mértékét, de annyi kijelenthetõ, Norvégia legalább 24 millió dollárt fizetett több washingtoni elemzõközpontnak az elmúlt négy évben.
Emlékezetes, kül- és belföldi vészharangok is megszólaltak, amikor tavaly kiderült, hogy Magyarországon a Kormányzati Ellenõrzési Hivatal (Kehi) vizsgálatot indít a norvég civil alapból származó támogatások ügyében. A vizsgálat – amely ellen a norvégok több ízben is tiltakoztak arra hivatkozva, hogy a Kehinek nincsen meg hozzá a jogi alapja – októberben zárult le. A hatóság 63 vizsgált projektbõl 61-nél állapított meg szabálytalanságot, és arról is beszámolt, hogy a pénzeket elosztó Ökotárs Alapítvány tevékenységével és a támogatások felhasználásával kapcsolatban felvetõdött a hûtlen kezelés, a költségvetési csalás, a magánokirat-hamisítás és a jogosulatlan pénzügyi tevékenység bûncselekményének gyanúja.
A Kehi a norvég pénzek elosztása miatt nemcsak rendõrségi feljelentést tett, hanem a NAV-hoz is fordult, így jelenleg a hazai civil szervezetek támogatásának ügyében több eljárás is folyik. (Gy.Á.)
A holland vizsgálóbírók szerint azonban a Telenor-érdekeltség összesen 252 millió dollárt nyert az illegális kenõpénzekkel megszerzett jogokkal, ami a feltételezett kenõpénzek összegéhez képest jó üzletnek tûnik. A telekommunikációs óriás ráadásul 2011-ben ismét a korrupció eszközével szerzett elõnyöket Üzbegisztánban, norvég források szerint akkor 30 millió dollár csúszópénzt fizethettek. Az eddig megjelent információk és bankbizonylatok szerint Karimova és postafiókcége az utóbbi években összesen 92,5 millió dollárhoz juthatott a Vimpelcomtól a 2007-ben életbe lépett, majd a meghosszabbított megállapodásokért, illetve az azokkal járó jogokért.
A Telenor-botrány a norvég kormány számára azért is kínos, mert a tulajdonosi érintettség okán szakminiszterek is tudhattak az ügyrõl, mégsem ellenõrizték az üzbég tranzakcióval járó kifizetéseket, ráadásul az adóparadicsomban bejegyzett Telenor-érdekeltség nyilvánvalóan nem az átláthatóságot segítette, amit tudniuk kellett. A TI véleménye szerint a Telenornak a jelenlegi helyzetben el kellene adnia a Vimpelcomban szerzett részesedését ahhoz, hogy „az általuk elõírt etikai normák szerint viselkedjen”.
Rekordbírság korrupcióért
A TI-nek ezenkívül a 36 százalékban állami tulajdonú Yara Internationalnek, Norvégia legnagyobb mûtrágyagyártó vállalatának kétes ügyei is szemet szúrtak: a gyanú szerint a vezetõk jóváhagyásával líbiai és indiai üzleteket szereztek meg csúszópénzzel.
A Financial Times értesülései szerint az ügyben a Yara korábbi vezérigazgatóját és három másik magas rangú vezetõt korrupcióval gyanúsítottak, amit ugyan tagadtak, de a vállalatnak végül rekordösszegû büntetést kellett kifizetnie, közel 300 millió norvég koronát (körülbelül 10,5 milliárd forint). A korrupciós botrány kirobbanása után a Yarától több vezetõnek is mennie kellett, az igazgatótanácsban hosszú ideig válság uralkodott, miközben egyik igazgató váltotta a másikat. A Yara esetében a norvég kormányra más okból is árnyék vetült: a mai napig nem tisztázott, hogy az állami résztulajdonú nagyvállalat miért és milyen eredménnyel folytatott titkos tárgyalásokat legnagyobb riválisával, az amerikai CF Industrieszal egy esetleges összeolvadásról.
Lefoglalt ingatlanok
A harmadik legnagyobb korrupciós ügy a szintén állami résztulajdonnal rendelkezõ Kongsberg hadiipari vállalathoz köthetõ, amely „nagymértékû” korrupciós botrányba keveredett egy romániai ügylet kapcsán. A kenõpénz kifizetésének gyanúját jelenleg a román és a norvég rendõrség is vizsgálja, a Financial Times információi szerint Romániában már több ingatlant is lefoglaltak a hatóságok az ügylettel összefüggésben. A Kongsberg minden vádat tagad, „a korrupció ellen zéró toleranciát hirdetett, és mindenben együttmûködik a hatóságokkal”.
A TI listáján Norvégia jelenleg az ötödik helyen áll, vagyis korrupció szempontjából a szervezet megítélése szerint a legkevésbé fertõzött országok közé tartozik, bár nem tudni, az ominózus lista összeállításánál milyen bizonyítékai vannak a TI-nek az egyes korrupciógyanús ügyekrõl. Az sem átlátható, milyen nemzetközi gyakorlathoz viszonyítják az állami szervektõl megkövetelt mûködést, melyek az elvárásaik pontosan körülhatárolt kritériumai, valamint milyen arányban esnek latba egy-egy állam megítélésekor a TI-nek számító szubjektív elemek. Norvégia esetében az sem érthetõ, miért csak most váltak ennyire fontossá a már korábban kirobbant korrupciós botrányok.
Link
Súlyos korrupciós ügyekbe keveredett több állami résztulajdonú norvég nagyvállalat, ezért vészharangot kongatott a napokban a Transparency International – értesült a Financial Times. A félig köztulajdonú Telenort 25 millió dollár kenõpénz fizetésével vádolják egy üzbég ügylet kapcsán, az ország legnagyobb mûtrágyagyártó vállalata, a Yara International Líbiában és Indiában fizethetett csúszópénzeket, amiért rekordbírságot kapott, míg a Kongsberg hadiipari konszern egy romániai üzlet miatt került megvesztegetés gyanújába, itt a román és a norvég rendõrség is nyomoz.
Norvégiában ébresztõt kell fújni a korrupciós ügyek miatt – figyelmeztetett a napokban a Transparency International (TI), amely több, állami résztulajdonban álló norvég nagyvállalat korrupciós ügyei miatt úgy véli, hogy „az üzleti szempontok túl sokszor fontosabbak az etikai megfontolásoknál”. Guro Slettemark, a TI norvégiai vezetõje a Financial Timesban egyenesen úgy fogalmazott az elmúlt év norvég megvesztegetési botrányai kapcsán, hogy „a politikusoknak fel kell ébredniük”, a norvég cégek pedig nem lehetnek „túl naivak”, amikor külföldön kötnek üzletet.
A TI azután adta le a figyelmeztetõ lövéseket, hogy három vezetõ norvég mamutvállalat – a Telenor, az ország legnagyobb mûtrágyagyártója, a Yara International és a hadiipari Kongsberg – súlyos korrupciós ügyekbe keveredett, amelyek egy részében jelenleg is tart a nyomozás. A norvég kormány számára kifejezetten kínos, hogy mindhárom óriáscégben jelentõs tulajdonrésze van, így felvetõdik annak a felelõssége, hogy tudott-e a visszaélésekrõl, és ha igen, miért nem tett ellenük idõben.
Kenõpénz az elnök lányának
A szövevényes történetek közül kétségtelenül a világ egyik legnagyobb kommunikációs vállalatáé, az 54 százalékban a norvég állam kezében lévõ Telenoré a legbotrányosabb. Üzbegisztánban valószínûleg kenõpénzek árán jutottak hozzá a terjeszkedéshez szükséges állami engedélyekhez, egész pontosan az üzbég elnök, Iszlom Karimov lányának, Gulnara Karimovának, illetve gibraltári fedõcégének utaltak pénzeket, hogy „segítsék” a piachoz jutásukat. (Karimova ellen egyébként Svájcban pénzmosás gyanúja miatt jelenleg is nyomoznak a brit napilap információi szerint.)
A megvesztegetésben érintett Vimpelcom telekommunikációs vállalat 33 százalékban a Telenor résztulajdonában áll, amely a szavazati jog 43 százalékával is rendelkezik. A botrányba keveredett cég több mint 120 millió ügyféllel bír világszerte, székhelye Amszterdamban van, és a vállalatot egy adóparadicsomban, a Bermudákon jegyezték be. Az ügyben az amerikai tõzsdefelügyelet és a holland hatóságok is nyomoznak, a botrányba pedig már belebukott a Telenor vezetõje, Jon Fredrik Baksaas, akinek hivatalosan azért kellett távoznia, hogy személye ne jelentsen terhet „az egyébként tiszta, korrupciómentes” cégnek. Baksaast egyébként a norvég ipari miniszter már 2012-ben személyes találkozóra hívta az üggyel kapcsolatban, ahol a Telenor-vezér megnyugtatta Trond Giske tárcavezetõt, hogy a kérdéses üzbég üzlet szabályos, tiszta és problémamentes.
Nem elõször kell magyarázkodniuk
Nem ez az elsõ alkalom a közelmúltban, hogy a norvég állam külföldi tevékenysége miatt kínos helyzetbe került. A The New York Times tavaly õsszel számolt be arról, hogy több külföldi ország, köztük Norvégia is civil elemzõközpontok támogatásával próbál politikai befolyást szerezni az Egyesült Államokban. Az amerikai lap szerint nehéz megbecsülni az efféle lobbitevékenység mértékét, de annyi kijelenthetõ, Norvégia legalább 24 millió dollárt fizetett több washingtoni elemzõközpontnak az elmúlt négy évben.
Emlékezetes, kül- és belföldi vészharangok is megszólaltak, amikor tavaly kiderült, hogy Magyarországon a Kormányzati Ellenõrzési Hivatal (Kehi) vizsgálatot indít a norvég civil alapból származó támogatások ügyében. A vizsgálat – amely ellen a norvégok több ízben is tiltakoztak arra hivatkozva, hogy a Kehinek nincsen meg hozzá a jogi alapja – októberben zárult le. A hatóság 63 vizsgált projektbõl 61-nél állapított meg szabálytalanságot, és arról is beszámolt, hogy a pénzeket elosztó Ökotárs Alapítvány tevékenységével és a támogatások felhasználásával kapcsolatban felvetõdött a hûtlen kezelés, a költségvetési csalás, a magánokirat-hamisítás és a jogosulatlan pénzügyi tevékenység bûncselekményének gyanúja.
A Kehi a norvég pénzek elosztása miatt nemcsak rendõrségi feljelentést tett, hanem a NAV-hoz is fordult, így jelenleg a hazai civil szervezetek támogatásának ügyében több eljárás is folyik. (Gy.Á.)
A holland vizsgálóbírók szerint azonban a Telenor-érdekeltség összesen 252 millió dollárt nyert az illegális kenõpénzekkel megszerzett jogokkal, ami a feltételezett kenõpénzek összegéhez képest jó üzletnek tûnik. A telekommunikációs óriás ráadásul 2011-ben ismét a korrupció eszközével szerzett elõnyöket Üzbegisztánban, norvég források szerint akkor 30 millió dollár csúszópénzt fizethettek. Az eddig megjelent információk és bankbizonylatok szerint Karimova és postafiókcége az utóbbi években összesen 92,5 millió dollárhoz juthatott a Vimpelcomtól a 2007-ben életbe lépett, majd a meghosszabbított megállapodásokért, illetve az azokkal járó jogokért.
A Telenor-botrány a norvég kormány számára azért is kínos, mert a tulajdonosi érintettség okán szakminiszterek is tudhattak az ügyrõl, mégsem ellenõrizték az üzbég tranzakcióval járó kifizetéseket, ráadásul az adóparadicsomban bejegyzett Telenor-érdekeltség nyilvánvalóan nem az átláthatóságot segítette, amit tudniuk kellett. A TI véleménye szerint a Telenornak a jelenlegi helyzetben el kellene adnia a Vimpelcomban szerzett részesedését ahhoz, hogy „az általuk elõírt etikai normák szerint viselkedjen”.
Rekordbírság korrupcióért
A TI-nek ezenkívül a 36 százalékban állami tulajdonú Yara Internationalnek, Norvégia legnagyobb mûtrágyagyártó vállalatának kétes ügyei is szemet szúrtak: a gyanú szerint a vezetõk jóváhagyásával líbiai és indiai üzleteket szereztek meg csúszópénzzel.
A Financial Times értesülései szerint az ügyben a Yara korábbi vezérigazgatóját és három másik magas rangú vezetõt korrupcióval gyanúsítottak, amit ugyan tagadtak, de a vállalatnak végül rekordösszegû büntetést kellett kifizetnie, közel 300 millió norvég koronát (körülbelül 10,5 milliárd forint). A korrupciós botrány kirobbanása után a Yarától több vezetõnek is mennie kellett, az igazgatótanácsban hosszú ideig válság uralkodott, miközben egyik igazgató váltotta a másikat. A Yara esetében a norvég kormányra más okból is árnyék vetült: a mai napig nem tisztázott, hogy az állami résztulajdonú nagyvállalat miért és milyen eredménnyel folytatott titkos tárgyalásokat legnagyobb riválisával, az amerikai CF Industrieszal egy esetleges összeolvadásról.
Lefoglalt ingatlanok
A harmadik legnagyobb korrupciós ügy a szintén állami résztulajdonnal rendelkezõ Kongsberg hadiipari vállalathoz köthetõ, amely „nagymértékû” korrupciós botrányba keveredett egy romániai ügylet kapcsán. A kenõpénz kifizetésének gyanúját jelenleg a román és a norvég rendõrség is vizsgálja, a Financial Times információi szerint Romániában már több ingatlant is lefoglaltak a hatóságok az ügylettel összefüggésben. A Kongsberg minden vádat tagad, „a korrupció ellen zéró toleranciát hirdetett, és mindenben együttmûködik a hatóságokkal”.
A TI listáján Norvégia jelenleg az ötödik helyen áll, vagyis korrupció szempontjából a szervezet megítélése szerint a legkevésbé fertõzött országok közé tartozik, bár nem tudni, az ominózus lista összeállításánál milyen bizonyítékai vannak a TI-nek az egyes korrupciógyanús ügyekrõl. Az sem átlátható, milyen nemzetközi gyakorlathoz viszonyítják az állami szervektõl megkövetelt mûködést, melyek az elvárásaik pontosan körülhatárolt kritériumai, valamint milyen arányban esnek latba egy-egy állam megítélésekor a TI-nek számító szubjektív elemek. Norvégia esetében az sem érthetõ, miért csak most váltak ennyire fontossá a már korábban kirobbant korrupciós botrányok.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
postaimre
- 2015. January 05. 12:48:15
#2 |
Vizilo
- 2015. January 05. 13:31:47
#3 |
Perje
- 2015. January 05. 18:48:17
#4 |
Perje
- 2015. January 06. 19:28:04
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.