Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Világháborút okozhat az õsi lelet?
Egy új könyv szerint 2700 év után feltárulhat a jeruzsálemi Templom-hegy titka. Az felfedezés veszélyes következményei miatt geostratégiai forgatókönyveket készítettek Izraelben. A Hetek cikke.
„Mit gondolnak, mennyi idõ kellene, hogy bejárja a világot a hír, ha Izraelben, a Templom-hegy mélyében, az egykori zsidó Szentély föld alatti kazamatáinak egyikében megtalálnák az eredeti Frigyládát? 24 órán belül a világ lakosságának 70 százaléka tudomást szerezne a hírrõl. A felfedezés a tudományos, vallási és kulturális jelentõsége mellett azonban legalább ekkora politikai és katonai dilemmát is felvetne. A helyszín – amelynek a föld feletti szintjén iszlám szenthelyek, a Szikladóm és az al-Aksza mecset állnak – a világ legvitatottabb területe, így azonnal új dimenziót nyitna az arab–izraeli konfliktusban és a Jeruzsálem státuszáért folyó küzdelemben” – mondta A Frigyláda jelentés címû, néhány hete megjelent könyv szerzõje a Voice of Israel rádiónak adott interjújában.
50 terem a radarokon
Harry Moskoff azt állítja, hogy ez a bejelentés bármikor megtörténhet, mert az elmúlt évtizedekben a legkorszerûbb technológiák felhasználásával izraeli szakembereknek sikerült feltárnia a jeruzsálemi Óváros középpontjában álló Templom-hegy alatti földrétegeket. Eszerint összesen mintegy ötven föld alatti alagutat és termet azonosítottak, és ezen belül lokalizálni tudták azt a szakaszt, amelyben a Salamon által épített eredeti zsidó Szentély legfontosabb szent tárgyait elrejtették.
A kutatásban résztvevõ vezetõ izraeli régészek és tekintélyes vallástudósok szerint helytálló lehet a zsidó hagyomány, miszerint a Frigyládát a Szentek Szentjének eredeti aranypadlózatával együtt engedték a mélybe még azelõtt, hogy az Elsõ Templomot a babiloni hódítók lerombolták volna. A Frigyláda tehát ma is az eredeti templom aranypadlóján állhat, mintegy 30-40 méter mélyen abban a teremben, amelyet még Salamon tervei szerint építettek meg a Szentély alatt.
A szerzõ szerint az izraeli kormány tisztában van azzal, hogy a felfedezés nyilvánosságra kerülése milyen bonyolult kihívásokkal – sõt világháborús veszéllyel – járna, ezért 1967 óta igyekszik a Templom-hegy kérdését távol tartani a politikától, sõt a vallástól is, nem véletlenül nyilvánították – egészen a legutóbbi idõkig – tiltott helynek a hívõ zsidók számára. Hivatalosan ma is érvényben van a hatnapos háború és Jeruzsálem egyesítése után kialakított status quo, amely szerint Izrael fenntartja a szuverenitását a Templom-hegy felett, de a terület kezelését átadta a jordániai vezetés alatt álló muzulmán szervezet, a Wakf számára. Ez azt is jelenti, hogy az elmúlt ötven évben hivatalosan semmiféle kutatás nem történt a hegy mélyében.
Palesztin értelmezés szerint – amit ma már a világ országainak a többsége is elfogad – a jeruzsálemi Óváros, benne a Templom-heggyel „megszállt terület”, amelyet a kétállami rendezés keretében Izraelnek „vissza kell adnia” (bár 1967 elõtt Kelet-Jeruzsálem nem palesztin, hanem jordán megszállás alatt állt).
Négy geostratégiai opció
Harry Moskoff könyvében összefoglalta, milyen elméleti opciói vannak Izraelnek a Frigyládával kapcsolatban – már amennyiben a kutatók feltételezése helytálló –, és ezek milyen politikai, katonai és vallási következményekkel járhatnak a Közel-Keleten.
Moskoff rabbi négy hipotetikus forgatókönyvet vett számításba:
1. Izrael bejelenti, hogy birtokukban van a Frigyláda, és a kormány kész bemutatni ezt Jeruzsálemben, egy különleges, erre a célra épített múzeumban a világ közvéleményének. Ez a hír alapjában megerõsítené Izrael történelmi legitimitását, nyilvánvalóvá tenné a zsidóság Jeruzsálemhez fûzõdõ jogait, és alátámasztaná a Biblia hitelességét. Jeruzsálem a világ turisztikai és vallási központja lehetne, amely évente zarándokok és érdeklõdõk tízmillióit vonzaná. Mint Moskoff írja, amennyiben a Frigyláda csupán egy különleges régészeti lelet, ez a terv elvileg akár megvalósítható is lenne. De a rabbik, sõt egyes tudósok szerint is, senki nem tudja, milyen következményekkel járna, ha megpróbálnák felszínre hozni a Frigyládát. A szent tárgy ugyanis elvileg ma is olyan tulajdonságokkal rendelkezhet, mint az Ószövetség idején, amikor a Frigyládából kilépõ tûz és energia hadseregeket gyõzött le, városokat rombolt és természetfeletti üzeneteket közvetített. Moskoff szerint a hivatalos tiltás ellenére eddig kétszer is igyekeztek megközelíteni a Frigyládát õrzõ föld alatti termet – 1968-ban és 1992-ben –, de egyik alkalommal sem jutottak célba. Amikor megnyitották a terem felé vezetõ alagutat, megmagyarázhatatlan földmozgás kezdõdött, és a földomlások, valamint a leleplezõdés veszélye miatt abba kellett hagyni a kutatást.
2. Izrael továbbra is titokban tartja az információt. Eddig ez volt a legbiztonságosabb opció, mert 1967 után így ellenõrzés alatt tudták tartani a területet anélkül, hogy konfliktust provokálnának ki. Most viszont már a növekvõ nemzetközi nyomás miatt egyre valószínûbb, hogy Izrael néhány éven belül elveszítheti szuverenitását a Templom-hegy felett, és a terület – benne a Frigyláda –, az ellenségeik kezébe juthat, ami szintén kiszámíthatatlan következményekkel járna.
3. Izrael bejelenti, hogy megtalálták a Frigyládát, de úgy dönt, hogy a területtel kapcsolatos viták miatt nem hozzák azt a felszínre. Egy ilyen bejelentés lángba borítaná a muzulmán világot, akik minden eddigi gyanújukat igazolva látnák, miszerint a zsidók ki akarják sajátítani a Templom-hegyet. A nemzetközi közvélemény nyomása miatt Izrael kénytelen lenne kompromisszumot kötni, és át kellene adnia a területet az ENSZ, az UNESCO vagy más, hasonló nemzetközi védnökség alá. Ebben az esetben semmit nem nyernének, sõt elveszítenék Jeruzsálem Óvárosát is.
4. Izrael nem jelenti be hivatalosan a Frigyláda megtalálását (de nem is cáfolja, hasonlóan az atombombával kapcsolatos álláspontjához), viszont fokozza a politikai és vallási kampányt azért, hogy zsidók imádkozhassanak a Templom-hegyen. Így a közvéleményt hozzá tudják szoktatni ahhoz, hogy az imádkozáshoz a területen elõbb-utóbb zsinagógára is szükség lesz. Ezt az egykori Szentek Szentje helyére (vagyis a Frigyláda feltételezett rejtekhelye fölé) építenék, ami ma szabadon álló, beépítetlen terület a Templom-hegy délkeleti részén. Ha sikerül közben rituálisan megtisztított papokat felszentelni – amire szintén zajlanak elõkészületek a jeruzsálemi Templom Intézetben –, õk a megnyitás elõtt a mélybõl közvetlenül a zsinagógába hozhatnák a Frigyládát, és így történhetne meg a nagy bejelentés. A világ ebben az esetben kénytelen lenne elfogadni az új helyzetet, és hozzájárulni ahhoz, hogy felépüljön az új szentély, a Harmadik Templom is.
A teljes cikk a Hetek legfrissebb számában olvasható.
Link
„Mit gondolnak, mennyi idõ kellene, hogy bejárja a világot a hír, ha Izraelben, a Templom-hegy mélyében, az egykori zsidó Szentély föld alatti kazamatáinak egyikében megtalálnák az eredeti Frigyládát? 24 órán belül a világ lakosságának 70 százaléka tudomást szerezne a hírrõl. A felfedezés a tudományos, vallási és kulturális jelentõsége mellett azonban legalább ekkora politikai és katonai dilemmát is felvetne. A helyszín – amelynek a föld feletti szintjén iszlám szenthelyek, a Szikladóm és az al-Aksza mecset állnak – a világ legvitatottabb területe, így azonnal új dimenziót nyitna az arab–izraeli konfliktusban és a Jeruzsálem státuszáért folyó küzdelemben” – mondta A Frigyláda jelentés címû, néhány hete megjelent könyv szerzõje a Voice of Israel rádiónak adott interjújában.
50 terem a radarokon
Harry Moskoff azt állítja, hogy ez a bejelentés bármikor megtörténhet, mert az elmúlt évtizedekben a legkorszerûbb technológiák felhasználásával izraeli szakembereknek sikerült feltárnia a jeruzsálemi Óváros középpontjában álló Templom-hegy alatti földrétegeket. Eszerint összesen mintegy ötven föld alatti alagutat és termet azonosítottak, és ezen belül lokalizálni tudták azt a szakaszt, amelyben a Salamon által épített eredeti zsidó Szentély legfontosabb szent tárgyait elrejtették.
A kutatásban résztvevõ vezetõ izraeli régészek és tekintélyes vallástudósok szerint helytálló lehet a zsidó hagyomány, miszerint a Frigyládát a Szentek Szentjének eredeti aranypadlózatával együtt engedték a mélybe még azelõtt, hogy az Elsõ Templomot a babiloni hódítók lerombolták volna. A Frigyláda tehát ma is az eredeti templom aranypadlóján állhat, mintegy 30-40 méter mélyen abban a teremben, amelyet még Salamon tervei szerint építettek meg a Szentély alatt.
A szerzõ szerint az izraeli kormány tisztában van azzal, hogy a felfedezés nyilvánosságra kerülése milyen bonyolult kihívásokkal – sõt világháborús veszéllyel – járna, ezért 1967 óta igyekszik a Templom-hegy kérdését távol tartani a politikától, sõt a vallástól is, nem véletlenül nyilvánították – egészen a legutóbbi idõkig – tiltott helynek a hívõ zsidók számára. Hivatalosan ma is érvényben van a hatnapos háború és Jeruzsálem egyesítése után kialakított status quo, amely szerint Izrael fenntartja a szuverenitását a Templom-hegy felett, de a terület kezelését átadta a jordániai vezetés alatt álló muzulmán szervezet, a Wakf számára. Ez azt is jelenti, hogy az elmúlt ötven évben hivatalosan semmiféle kutatás nem történt a hegy mélyében.
Palesztin értelmezés szerint – amit ma már a világ országainak a többsége is elfogad – a jeruzsálemi Óváros, benne a Templom-heggyel „megszállt terület”, amelyet a kétállami rendezés keretében Izraelnek „vissza kell adnia” (bár 1967 elõtt Kelet-Jeruzsálem nem palesztin, hanem jordán megszállás alatt állt).
Négy geostratégiai opció
Harry Moskoff könyvében összefoglalta, milyen elméleti opciói vannak Izraelnek a Frigyládával kapcsolatban – már amennyiben a kutatók feltételezése helytálló –, és ezek milyen politikai, katonai és vallási következményekkel járhatnak a Közel-Keleten.
Moskoff rabbi négy hipotetikus forgatókönyvet vett számításba:
1. Izrael bejelenti, hogy birtokukban van a Frigyláda, és a kormány kész bemutatni ezt Jeruzsálemben, egy különleges, erre a célra épített múzeumban a világ közvéleményének. Ez a hír alapjában megerõsítené Izrael történelmi legitimitását, nyilvánvalóvá tenné a zsidóság Jeruzsálemhez fûzõdõ jogait, és alátámasztaná a Biblia hitelességét. Jeruzsálem a világ turisztikai és vallási központja lehetne, amely évente zarándokok és érdeklõdõk tízmillióit vonzaná. Mint Moskoff írja, amennyiben a Frigyláda csupán egy különleges régészeti lelet, ez a terv elvileg akár megvalósítható is lenne. De a rabbik, sõt egyes tudósok szerint is, senki nem tudja, milyen következményekkel járna, ha megpróbálnák felszínre hozni a Frigyládát. A szent tárgy ugyanis elvileg ma is olyan tulajdonságokkal rendelkezhet, mint az Ószövetség idején, amikor a Frigyládából kilépõ tûz és energia hadseregeket gyõzött le, városokat rombolt és természetfeletti üzeneteket közvetített. Moskoff szerint a hivatalos tiltás ellenére eddig kétszer is igyekeztek megközelíteni a Frigyládát õrzõ föld alatti termet – 1968-ban és 1992-ben –, de egyik alkalommal sem jutottak célba. Amikor megnyitották a terem felé vezetõ alagutat, megmagyarázhatatlan földmozgás kezdõdött, és a földomlások, valamint a leleplezõdés veszélye miatt abba kellett hagyni a kutatást.
2. Izrael továbbra is titokban tartja az információt. Eddig ez volt a legbiztonságosabb opció, mert 1967 után így ellenõrzés alatt tudták tartani a területet anélkül, hogy konfliktust provokálnának ki. Most viszont már a növekvõ nemzetközi nyomás miatt egyre valószínûbb, hogy Izrael néhány éven belül elveszítheti szuverenitását a Templom-hegy felett, és a terület – benne a Frigyláda –, az ellenségeik kezébe juthat, ami szintén kiszámíthatatlan következményekkel járna.
3. Izrael bejelenti, hogy megtalálták a Frigyládát, de úgy dönt, hogy a területtel kapcsolatos viták miatt nem hozzák azt a felszínre. Egy ilyen bejelentés lángba borítaná a muzulmán világot, akik minden eddigi gyanújukat igazolva látnák, miszerint a zsidók ki akarják sajátítani a Templom-hegyet. A nemzetközi közvélemény nyomása miatt Izrael kénytelen lenne kompromisszumot kötni, és át kellene adnia a területet az ENSZ, az UNESCO vagy más, hasonló nemzetközi védnökség alá. Ebben az esetben semmit nem nyernének, sõt elveszítenék Jeruzsálem Óvárosát is.
4. Izrael nem jelenti be hivatalosan a Frigyláda megtalálását (de nem is cáfolja, hasonlóan az atombombával kapcsolatos álláspontjához), viszont fokozza a politikai és vallási kampányt azért, hogy zsidók imádkozhassanak a Templom-hegyen. Így a közvéleményt hozzá tudják szoktatni ahhoz, hogy az imádkozáshoz a területen elõbb-utóbb zsinagógára is szükség lesz. Ezt az egykori Szentek Szentje helyére (vagyis a Frigyláda feltételezett rejtekhelye fölé) építenék, ami ma szabadon álló, beépítetlen terület a Templom-hegy délkeleti részén. Ha sikerül közben rituálisan megtisztított papokat felszentelni – amire szintén zajlanak elõkészületek a jeruzsálemi Templom Intézetben –, õk a megnyitás elõtt a mélybõl közvetlenül a zsinagógába hozhatnák a Frigyládát, és így történhetne meg a nagy bejelentés. A világ ebben az esetben kénytelen lenne elfogadni az új helyzetet, és hozzájárulni ahhoz, hogy felépüljön az új szentély, a Harmadik Templom is.
A teljes cikk a Hetek legfrissebb számában olvasható.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
Perje
- 2015. January 09. 14:44:57
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.