Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
A titkosszolgálat mindenkit figyel
Ajaj, ebbõl még akár "jó" is kisülhet. Golyó! Sült hógolyó! Remélem is, hogy figyelnek, dolgozok a "kezük alá" rendesen, terelem a fényre a sok rohadt zsidót! Semjén Zsoltnak hála, bepillantást nyerhettünk az államgépezet legtitkoltabb zugaiba. A miniszterelnök-helyettestõl megtudhattuk, mivel foglalkozik a magyar titkosszolgálat napi 24 órában: az állampolgárságot kérelmezõket világÃtja át. Másra már nem is marad ideje.
A 2011-tõl kérhetõ, egyszerûsÃtett honosÃtási eljárás kapcsán számtalan cikk jelent már meg visszaélésekrõl, maffiahálózatok létrejöttérõl, amelyek magyar állampolgárságot árulnak, legutóbb Szerbiában már netes apróhirdetésben keresett kuncsaftokat egy ismeretlen szervezõ. Minden felvetésre és vádra Semjén Zsolt, honosÃtásért is felelõs miniszterelnök-helyettes rendre elmondja: csak ellenérdekelt titkosszolgálatok rémhÃrterjesztésével van dolgunk, amelyet persze az idegen zsoldban álló, nemzetáruló média még terjeszt is.
Semjén korábbi figyelmeztetéseibõl okulva mi ezúttal csak tiszta forrásból idézünk, magától a miniszterelnök-helyettestõl, aki egy parlamenti irományában Ãgy fogalmazott: Az egyszerûsÃtett honosÃtási eljárás jogszabályi feltételei alapján minden egyes kérelmezõ szigorú közbiztonsági és nemzetbiztonsági ellenõrzésen megy keresztül. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy rendõrség és nemzetbiztonsági szolgálatok speciális eszközeik felhasználásával vizsgálják kérelmezõket abból szempontból, hogy honosÃtásuk veszélyt jelenthet-e az országra nézve. Amennyiben ezen szervek kockázatot látnak, úgy nem kerülhet sor az érintettek honosÃtására. Ez nem csupán büntetett elõélet vagy folyamatban lévõ büntetõeljárás megvizsgálását jelenti, hanem а titkosszolgálati, operatÃv információk elemzését és kiértékelését.
Reméljük, nem súrolja a nemzetárulás határát, ha Gulyás Gergely, fideszes parlamenti alelnököt is ide citáljuk, aki tavaly egy konferencián kijelentette: 600 ezerhez közelÃt azon magyar állampolgárok száma, akik a Fidesz bevezette könnyÃtéssel éltek.
Ezek után a matekpélda roppant egyszerû: négy év osztva 600 ezerrel, az annyi mint átlagosan naponta (vasár- és ünnepnapokon is) 411 új magyar állampolgár. (A kérelmezõ ennél valamivel több, velük együtt hozzávetõleg napi 420 fõ kerül a hatóságok látóterébe.) Vagyis Semjén Zsolt nem kevesebbet állÃt, minthogy a magyar titkosszolgálatok a rendõrséggel karöltve ennyi embert világÃtanak át, "speciális eszközök felhasználásával".
Bár nem kételkedünk Semjén Zsolt szavainak igazságtartalmában, mégis megkerestük a parlament nemzetbiztonsági bizottságának egyik egykori vezetõjét, kikérve a véleményét a fenti állÃtásról. A bizottságnak több cikluson át a szolgálatokkal együtt dolgozó szakember - miután elfojtotta õszinte kacagását - megjegyezte: egy egyszerû, C tÃpusú átvilágÃtást a szolgálatok akkor sem tudtak soha a bizottság kérésére egy hétnél rövidebb idõ alatt lezavarni, ha az illetõ korábban többször is átesett ilyen vizsgálaton. Hozzátette: egy átvilágÃtás esetén a szolgálat egy tagja kikérdezi a delikvenst, mÃg többen az általa adott Ãrásbeli és szóbeli válaszokat ellenõrzik - a személytõl és a munkára rendelkezésre álló idõtõl függ, hány ember foglalkozik ezzel.
Ezek ismeretében teljességgel elképzelhetetlen, hogy a magyar titkosszolgálat valóban képes lenne minden kérelmezõt érdemben átvilágÃtani. Forrásunk hozzátette: ha a napi 400 fölötti kérelmezõi létszám nem lenne elég akadály, szembe kell nézni azzal is, hogy e polgárok elsöprõ többsége nem a magyar állam határain belül él jelenleg. Vagyis esetükben nem az Alkotmányvédelmi Hivatalnak (AH), hanem a külföldi polgári hÃrszerzésnek, vagyis az Információs Hivatalnak (IH) kellene eljárnia. Utóbbi viszont szignifikánsan kisebb létszámmal üzemek, mint az AH. Emberünk hozzátette: ahhoz hogy komoly diplomáciai bonyodalom nélkül dolgozhasson más államok polgárai az IH, együtt kellene mûködnie a helyi szolgálatokkal. Azt pedig könnyû elképzelni, mennyire lennének készségesek a szlovákok vagy az ukránok a magyar kormány ilyen jellegû kérése esetén.
Forrásunk szerint Semjén kijelentése, bár nagyon imponálóan hangzik, nagyon távol áll a valóságtól. Hozzátette: már annak is örülni kéne, ha érdemben ellenõrizni tudnánk a folyamatban lévõ bûntetõ-eljárások kérdését, ám szerinte ez is önbevallás alapján mûködik most.
Szerzõ: trencséni
Link
A 2011-tõl kérhetõ, egyszerûsÃtett honosÃtási eljárás kapcsán számtalan cikk jelent már meg visszaélésekrõl, maffiahálózatok létrejöttérõl, amelyek magyar állampolgárságot árulnak, legutóbb Szerbiában már netes apróhirdetésben keresett kuncsaftokat egy ismeretlen szervezõ. Minden felvetésre és vádra Semjén Zsolt, honosÃtásért is felelõs miniszterelnök-helyettes rendre elmondja: csak ellenérdekelt titkosszolgálatok rémhÃrterjesztésével van dolgunk, amelyet persze az idegen zsoldban álló, nemzetáruló média még terjeszt is.
Semjén korábbi figyelmeztetéseibõl okulva mi ezúttal csak tiszta forrásból idézünk, magától a miniszterelnök-helyettestõl, aki egy parlamenti irományában Ãgy fogalmazott: Az egyszerûsÃtett honosÃtási eljárás jogszabályi feltételei alapján minden egyes kérelmezõ szigorú közbiztonsági és nemzetbiztonsági ellenõrzésen megy keresztül. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy rendõrség és nemzetbiztonsági szolgálatok speciális eszközeik felhasználásával vizsgálják kérelmezõket abból szempontból, hogy honosÃtásuk veszélyt jelenthet-e az országra nézve. Amennyiben ezen szervek kockázatot látnak, úgy nem kerülhet sor az érintettek honosÃtására. Ez nem csupán büntetett elõélet vagy folyamatban lévõ büntetõeljárás megvizsgálását jelenti, hanem а titkosszolgálati, operatÃv információk elemzését és kiértékelését.
Reméljük, nem súrolja a nemzetárulás határát, ha Gulyás Gergely, fideszes parlamenti alelnököt is ide citáljuk, aki tavaly egy konferencián kijelentette: 600 ezerhez közelÃt azon magyar állampolgárok száma, akik a Fidesz bevezette könnyÃtéssel éltek.
Ezek után a matekpélda roppant egyszerû: négy év osztva 600 ezerrel, az annyi mint átlagosan naponta (vasár- és ünnepnapokon is) 411 új magyar állampolgár. (A kérelmezõ ennél valamivel több, velük együtt hozzávetõleg napi 420 fõ kerül a hatóságok látóterébe.) Vagyis Semjén Zsolt nem kevesebbet állÃt, minthogy a magyar titkosszolgálatok a rendõrséggel karöltve ennyi embert világÃtanak át, "speciális eszközök felhasználásával".
Bár nem kételkedünk Semjén Zsolt szavainak igazságtartalmában, mégis megkerestük a parlament nemzetbiztonsági bizottságának egyik egykori vezetõjét, kikérve a véleményét a fenti állÃtásról. A bizottságnak több cikluson át a szolgálatokkal együtt dolgozó szakember - miután elfojtotta õszinte kacagását - megjegyezte: egy egyszerû, C tÃpusú átvilágÃtást a szolgálatok akkor sem tudtak soha a bizottság kérésére egy hétnél rövidebb idõ alatt lezavarni, ha az illetõ korábban többször is átesett ilyen vizsgálaton. Hozzátette: egy átvilágÃtás esetén a szolgálat egy tagja kikérdezi a delikvenst, mÃg többen az általa adott Ãrásbeli és szóbeli válaszokat ellenõrzik - a személytõl és a munkára rendelkezésre álló idõtõl függ, hány ember foglalkozik ezzel.
Ezek ismeretében teljességgel elképzelhetetlen, hogy a magyar titkosszolgálat valóban képes lenne minden kérelmezõt érdemben átvilágÃtani. Forrásunk hozzátette: ha a napi 400 fölötti kérelmezõi létszám nem lenne elég akadály, szembe kell nézni azzal is, hogy e polgárok elsöprõ többsége nem a magyar állam határain belül él jelenleg. Vagyis esetükben nem az Alkotmányvédelmi Hivatalnak (AH), hanem a külföldi polgári hÃrszerzésnek, vagyis az Információs Hivatalnak (IH) kellene eljárnia. Utóbbi viszont szignifikánsan kisebb létszámmal üzemek, mint az AH. Emberünk hozzátette: ahhoz hogy komoly diplomáciai bonyodalom nélkül dolgozhasson más államok polgárai az IH, együtt kellene mûködnie a helyi szolgálatokkal. Azt pedig könnyû elképzelni, mennyire lennének készségesek a szlovákok vagy az ukránok a magyar kormány ilyen jellegû kérése esetén.
Forrásunk szerint Semjén kijelentése, bár nagyon imponálóan hangzik, nagyon távol áll a valóságtól. Hozzátette: már annak is örülni kéne, ha érdemben ellenõrizni tudnánk a folyamatban lévõ bûntetõ-eljárások kérdését, ám szerinte ez is önbevallás alapján mûködik most.
Szerzõ: trencséni
Link
Hozzaszolasok
#1 |
SZM
- 2015. January 07. 18:52:58
#2 |
postaimre
- 2015. January 07. 19:27:46
#3 |
SZM
- 2015. January 07. 21:42:28
#4 |
Ro-zsola
- 2015. January 08. 10:38:44
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték