Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Soros György szerint ez itt most maga a történelem
Soros György szerint ez itt most maga a történelem
2015. január 8. 12:56
Sokkal komolyabb a jelentõsége a kelet-ukrajnai eseményeknek, mint azt korábban bárki gondolta volna. Az orosz térnyerés megakadályozására tett nyugati szankciók olyannyira "sikeresnek" bizonyultak, hogy ma már az európai bankok sincsenek biztonságban. Oroszország összeroppant, Ukrajna a túlélésért küzd. Történelmi eseményeknek lehetünk szemtanúi: a putyini birodalom összeomlásának és egy új demokratikus európai állam születésének - nyilatkozta Soros György nemzetközi tõkebefektetõ.
A nyugati vezetõk jelentõsen elszámították magukat orosz-ukránokkal válságban, az Európai Unió keleti határainál lévõ krízis sokkal nagyobb veszélyt jelent az integráció számára, mint azt gondolták volna. Az európai tisztviselõk úgy tekintettek Ukrajnára, mint egy olyan országra, akinek pusztán "csak pénzre van szüksége". Nem kezelték olyan komolysággal a helyzetet, mint a görög vagy az izlandi válság esetén, amely az európai integrációt és a közös valutát is a földbe döngölhette volna. Ráadásul az európai országok kormányfõi továbbra sincsenek teljes tudatában annak, hogy a kontinens jövõjére milyen hatással vannak az orosz-ukrán események, ugyanis most is a görög választásokra figyelnek ahelyett, hogy a közvetett orosz katonai fenyegetéssel foglalkoznának.
A Moszkvával szemben alkalmazott európai és amerikai szankciók sokkal komolyabban érintették az orosz gazdaságot, mint arra bárki számított volna. Az önbeteljesítõ deflációs és recessziós félelmek, illetve az olajárak beszakadása miatt az orosz államháztartás egyensúlya jelentõsen megbillent, az eredetileg 100 dolláros hordónkénti árfolyammal megtervezett orosz költségvetés nem tudta elviselni az olajárak közel felezõdését (az árfolyam pillanatnyilag 55 dolláros kurzus környékén ingadozik), amelynek következtében az orosz államháztartás összeroppant. A további szankciók gazdasági hatásával kapcsolatos félelmek (mintegy önbeteljesítõ jóslatként) olyan válsághoz vezettek, amelyre utoljára tizenhét évvel ezelõtt volt példa.
A mostani és az 1998-as orosz krízis közötti hasonlóságokról és különbségekrõl az alábbi cikkünkben tájékozódhat részletesebben:
2014.12.18 11:45 http://www.portfo...08044.html
Az oroszokkal szemben alkalmazott intézkedéseknek nem egy csõdhelyzet elõidézése volt a célja: a szankciók arra törekedtek, hogy az orosz bankok és vállalatok forráshoz jutásának megnehezítésével kicsit megszorongassák az uráli gazdaságot, rákényszerítsék az orosz államfõt, arra, hogy mondjon le az Ukrajnával kapcsolatos terveirõl, helyette a saját országának stabilizációjával foglalkozzon. Úgy tûnik, hogy ez utóbbi olyan jól sikerült, hogy az orosz államcsõd veszélye ma már az európai bankok számára is komoly nyomást jelent.
Bár az orosz pénzügyi válság stratégiai és gazdasági veszélyforrás - annak ellenére, hogy Moszkva akár csõdöt is jelenthet -, Soros György továbbra sem lazítana az intézkedéseken, sõt. Álláspontja szerint csak egy kibõvített pénzügyi tûzerõ képes egyedül megállítani az orosz nacionalizmus további térnyerését, amelynek részét kellene, hogy képezze egy ukrán segélycsomag is. Egy esetleges kijevi államcsõd ugyanis tovább erõsítené a keményvonalasok térnyerését Oroszországban, ami megnehezítené a konfliktus mielõbbi rendezõdését - a nemzetközi pénzpiaci guru szerint.
Kijev pénzügyi támogatásával egyébként az Európai Unió sem járna rosszul: az ukrán gazdaság stabilizációja a beruházásokon és az exporton keresztül közvetett módon a kontinens iparára is ösztönzõleg hathat. Azonban mindez nem kevés "áldozatot" igényelne az Európai Uniós tagországok részérõl: 50 milliárd dolláros támogatásra lenne szüksége a szovjet utódállamnak a fizetési méreg krízis elkerülésére. Egy ilyen mértékû segítség várhatóan nemzetközi szervezetek részvételével - az Európai Unió mellett a Nemzetközi Valutaalap bevonásával - történne, a nyugati vezetõk azonban nem akarják támogatni az országot addig, amíg nem látják a megkezdett reformok jeleit. Pedig nincs sok idõ: a fizetés mérleg krízis adósság-, majd bankválságba is torkollhat, amely újabb csapást jelentene az orosz medve és a szunnyadó Európa számára is.
Soros szerint tudomásul kell vennünk, ami keleten zajlik az nem csupán egy átmeneti sokk. Történelmi eseményeknek lehetünk a szemtanúi: egy új Ukrajna születésének és a legerõsebb szovjet utódállam átalakulásának. Oroszország az Európai Unió stratégiai partnerébõl az európai integráció legfõbb riválisává válik, a Putyini Birodalom azonban megállítható: a demokratikus Ukrajna megszületése esetén Moszkva végleg lemondhat a Szovjetunió egykori éléskamrájának és energiatermelõjének számító dnyeperi köztársaságról.
http://www.portfo...08621.html
2015. január 8. 12:56
Sokkal komolyabb a jelentõsége a kelet-ukrajnai eseményeknek, mint azt korábban bárki gondolta volna. Az orosz térnyerés megakadályozására tett nyugati szankciók olyannyira "sikeresnek" bizonyultak, hogy ma már az európai bankok sincsenek biztonságban. Oroszország összeroppant, Ukrajna a túlélésért küzd. Történelmi eseményeknek lehetünk szemtanúi: a putyini birodalom összeomlásának és egy új demokratikus európai állam születésének - nyilatkozta Soros György nemzetközi tõkebefektetõ.
A nyugati vezetõk jelentõsen elszámították magukat orosz-ukránokkal válságban, az Európai Unió keleti határainál lévõ krízis sokkal nagyobb veszélyt jelent az integráció számára, mint azt gondolták volna. Az európai tisztviselõk úgy tekintettek Ukrajnára, mint egy olyan országra, akinek pusztán "csak pénzre van szüksége". Nem kezelték olyan komolysággal a helyzetet, mint a görög vagy az izlandi válság esetén, amely az európai integrációt és a közös valutát is a földbe döngölhette volna. Ráadásul az európai országok kormányfõi továbbra sincsenek teljes tudatában annak, hogy a kontinens jövõjére milyen hatással vannak az orosz-ukrán események, ugyanis most is a görög választásokra figyelnek ahelyett, hogy a közvetett orosz katonai fenyegetéssel foglalkoznának.
A Moszkvával szemben alkalmazott európai és amerikai szankciók sokkal komolyabban érintették az orosz gazdaságot, mint arra bárki számított volna. Az önbeteljesítõ deflációs és recessziós félelmek, illetve az olajárak beszakadása miatt az orosz államháztartás egyensúlya jelentõsen megbillent, az eredetileg 100 dolláros hordónkénti árfolyammal megtervezett orosz költségvetés nem tudta elviselni az olajárak közel felezõdését (az árfolyam pillanatnyilag 55 dolláros kurzus környékén ingadozik), amelynek következtében az orosz államháztartás összeroppant. A további szankciók gazdasági hatásával kapcsolatos félelmek (mintegy önbeteljesítõ jóslatként) olyan válsághoz vezettek, amelyre utoljára tizenhét évvel ezelõtt volt példa.
A mostani és az 1998-as orosz krízis közötti hasonlóságokról és különbségekrõl az alábbi cikkünkben tájékozódhat részletesebben:
2014.12.18 11:45 http://www.portfo...08044.html
Az oroszokkal szemben alkalmazott intézkedéseknek nem egy csõdhelyzet elõidézése volt a célja: a szankciók arra törekedtek, hogy az orosz bankok és vállalatok forráshoz jutásának megnehezítésével kicsit megszorongassák az uráli gazdaságot, rákényszerítsék az orosz államfõt, arra, hogy mondjon le az Ukrajnával kapcsolatos terveirõl, helyette a saját országának stabilizációjával foglalkozzon. Úgy tûnik, hogy ez utóbbi olyan jól sikerült, hogy az orosz államcsõd veszélye ma már az európai bankok számára is komoly nyomást jelent.
Bár az orosz pénzügyi válság stratégiai és gazdasági veszélyforrás - annak ellenére, hogy Moszkva akár csõdöt is jelenthet -, Soros György továbbra sem lazítana az intézkedéseken, sõt. Álláspontja szerint csak egy kibõvített pénzügyi tûzerõ képes egyedül megállítani az orosz nacionalizmus további térnyerését, amelynek részét kellene, hogy képezze egy ukrán segélycsomag is. Egy esetleges kijevi államcsõd ugyanis tovább erõsítené a keményvonalasok térnyerését Oroszországban, ami megnehezítené a konfliktus mielõbbi rendezõdését - a nemzetközi pénzpiaci guru szerint.
Kijev pénzügyi támogatásával egyébként az Európai Unió sem járna rosszul: az ukrán gazdaság stabilizációja a beruházásokon és az exporton keresztül közvetett módon a kontinens iparára is ösztönzõleg hathat. Azonban mindez nem kevés "áldozatot" igényelne az Európai Uniós tagországok részérõl: 50 milliárd dolláros támogatásra lenne szüksége a szovjet utódállamnak a fizetési méreg krízis elkerülésére. Egy ilyen mértékû segítség várhatóan nemzetközi szervezetek részvételével - az Európai Unió mellett a Nemzetközi Valutaalap bevonásával - történne, a nyugati vezetõk azonban nem akarják támogatni az országot addig, amíg nem látják a megkezdett reformok jeleit. Pedig nincs sok idõ: a fizetés mérleg krízis adósság-, majd bankválságba is torkollhat, amely újabb csapást jelentene az orosz medve és a szunnyadó Európa számára is.
Soros szerint tudomásul kell vennünk, ami keleten zajlik az nem csupán egy átmeneti sokk. Történelmi eseményeknek lehetünk a szemtanúi: egy új Ukrajna születésének és a legerõsebb szovjet utódállam átalakulásának. Oroszország az Európai Unió stratégiai partnerébõl az európai integráció legfõbb riválisává válik, a Putyini Birodalom azonban megállítható: a demokratikus Ukrajna megszületése esetén Moszkva végleg lemondhat a Szovjetunió egykori éléskamrájának és energiatermelõjének számító dnyeperi köztársaságról.
http://www.portfo...08621.html
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
Kedvesi
- 2015. January 09. 11:39:54
#12 |
Fidel
- 2015. January 11. 09:37:56
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.